Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-22 / 274. szám

A munkások és az értelmiség társadalmi politikai aktivitásáról Beszé getés Viogymnir F. Szb'tovva A szocialista országok tu­dományos akadémiáinak ■ együttműködése keretében ,.A munkásosztály és az ér­telmiség közeledése" című té­ma kutatásának eredményeit e héten Salgótarjánban meg­vitató munkaértekezlet szov­jet küldöttségének vezetője­ként tartózkodott városunk­ban Vlagyimir F. Szbitov, a filozófiai tudományok dok­tora, a Szovjet Tudományos Akadémia szociológiai ku­tatóintézetének igazgató­helyettese. Vele beszélgettünk a kutatás jelenlegi állásáról es eredményeiről, valamint a tervekről. — A munkásosztály és az értelmiség közeledése című témán belül milyen részte­rület kutatásával foglalkoz­nak a szovjet kutatók? — A szovjet kutatók a tár­sadalmi-politikai aktivitás témájának kidolgozását vál­lalták. — Milyen kutatási célok­kal? — A kutatás fontos célja annak tisztázása, hogy a részt vevő szocialista orszá­gokban hogyan fejlődik a munkások és az értelmiségiek politikai aktivitása, milyen tendenciák jellemzik ezt az aktivitást a tudományos-tech­nikai forradalom mai szaka­szában. Ebből következnek a konkrét feladatok a kutatás számára: hogyan alakul a különböző országokban a — Említene-e néhány ered­ményt ebből az összehasonli- tásból? — Jellemző eredmény: a vesen részt venne értelmes társadalmi tevékenységben. Erre a társadalmi szerveze­tek figyelmét felhívjuk. A már feldolgozott csehszlovák »kutatómunka során fontos el­és szovjet adatok azt mutat­ják, hogy magas az Iparban dolgozók közéleti aktivitá­sa. A munkások 60—70 száza­léka valamilyen állandó tár­sadalmi-közéleti megbízatást teljesít, valamely módon részt vesz a termelés irányí­tásában, tervezésében. To­vábbá. valamilyen fokon be­kapcsolódik állami és társa­dalmi szervezetek vezető testületéinek, vagy bizottsá­gainak munkájába, illetve eseti megbízatást lát el vala­mely szervezet, vagy moz­galom keretében. — Van-e valamilyen kü­lönbség a munkások és az ér­telmiségiek aktivitása kö­zött? — Igen. Például a munká­sok részvétele magasabb a párt-, a szakszervezeti és az ifjúsági tevékenységben. Ez abból is adódik, hogy lét- számarányuk nagy e szerve­zetekben. Az értelmiségiekre pedig inkább az a jellemző, hogy nagyobb arányban vesz­nek részt a szakmai képzett­séget is felhasználó társa­dalmi tevékenységben, így a termelés előkészítésével és méleti következtetés látszik megfogalmazhatónak, még­pedig az, hogy kialakítható a személyiség ■ aktív életpozí­ciója, amiben a nevelő mun­kának is nagy szerepe van. — IVíifc a további tervek? — A Salgótarjánban össze­gyűlt szakértők következő ta­nácskozása Moszkvában lesz 1981 májusában, ahol már az itt részben föltételezésként megfogalmazott gondolatokat az összes adat feldolgozásá­val ellenőrizzük és pontosab­bá tesszük. — Befejezésül kérem, szól­jon röviden az egész kutatás, vagyis A munkásosztály és az értelmiség közeledése című téma feldolgozásának céljá­ról, jelentőségéről. — Az egész kutatómunka középtávra szól, a következő ötéves tervre is kiterjed, kö­rülbelül 1982-re tervezzük a kutatás alapvető fejezetei eredményeinek összefoglalá­sát, majd a különböző orszá­gok nemzeti jelentései ké­szülnek el, s ezek a szocia­lista társadalom struktúrájá­nak fejlődéséről, a munkás­ellenőrzésével összefüggő * az értelmiség közele- tevékenvséalin desero1 sok fontos tényt, ten- valamely egyéb Jél- denciát tárnak íel- « követ‘ művészi, öntevékeny­szakmai vagy dául ségben. S természetesen a keztetésekhez vezetnek. Mindez igen fontos lesz a munkások és az értelmiségiek propagandában és az előadói tQvábbi^^társadalm1 -gazdasági munkában. Mindkét ország- . tarsaa«imi gazoas<.gi ra jellemző tendenciákat em- ^jiodesenek tervezethez, társadalmi aktivitásának le hetősége és szervezettsége, az aktivitás formái, figyelembe lítettem csak ezúttal. Termé­véve az országok specifikus vonásait. E vonásokra figyel­ve igen bonyolult olyan mu­tatórendszerek kidolgozása, amelyek segítségével mérni szetesen. a kutatás feltárt olyan rétegeket is, amelyek nem, vagy alig vesznek részt társadalmi tevékenységben. Amikor az aktivitást vizsgál­összehasonlítani lehet elkerülhetetlen hogy a passzivitást ne nézzük. Vi­szont az adatokból kitűnik, hogy országainkban az akti­vitás magas szintje figyelhe­tő meg. A kutatás érdekes eredménye az is, hogy az ak­ezen aktivitásokat. A szovjet kutatók ezen dolgoznak. — Hol tart a munka? — Azonos információkat gyűjtöttünk össze minden or­szágban, kidolgoztuk a hipo- tivitásra való készség, amit téziseket és a feldolgozás módszereit. S ezt már ki is próbálták a szovjet és a cseh- mint a reális aktivitás, vagy­a kérdezettek nyilvánítot­tak, jelentősen magasabb, szlovák adatok feldolgozásá­val. A feldolgozás program­jához felhasználták Dobrija- rülbelül 80 százaléka nov bolgár professzor javas- két országban olyan latait is. is tartalékok rejlenek. A je­lenleg nem aktívaknak kö- mind- véle­ményt nyilvánított, hogy szí­tökéletesitéséhez, mind a munkások, mind az értelmi­ség társadalmi-politikai ak­tivitásának magasabb szint­re emeléséhez, a fejlett szo­cialista társadalom követel­ményei szerint. Mindebből következik, hogy a jelenlegi konkrét kutatást majd befe­jezhetjük, de a probléma ku­tatására a következőik során is szükség lesz ahhoz, hogy a gyakorlat továbbfejlesztésé­hez a tudományos kutatás hozzájáruljon a maga részé­ről. Különben ugyanezt hangsúlyozta a szocialista or­szágok kommunista és mun­káspártjai KB-titkárainak legutóbbi értekezlete is. — Köszönöm a beszélgetést. — tóth e. — karításhoz, a betakarítás után a gabona, a burgonya, a cu­korrépa kezeléséhez, az ál­lattenyésztő telepek gépesí­téséhez, a kertészetben, a zöldség- és szőlőtermesztés­az NDK-bóL A mániái templom Az együttműködés célja az, túl, nyugatra, hogy 1985-ig teljes mérték- pompás építészeti ben kielégítsék a KGST-or- í műemlékünk, a ' mániái római katolikus temp- nálja a kérdézősködést, s a lom fehérük. (Se turistaút, kulcsért sem rest visszagya- sem az országúti jelzések nem logolni a templomtól néhány­segítik kellően a templom száz méternyire levő vadász- kodnak az elmúlt évszázadok megtalálását a járatlan turis- házba — festői látványban alkotó művészetéről, táknak.) Am, aki nem saj- gyönyörködhet. K. M. Földjeinkre KGST-gépeket A KGST-oirszágok — a kö- Az NDK-ban a B—550-es a magyar zöldborsó- és zöld- zös munka eredményeként — ekékkel dolgozó 1700 ilyen papa-ikészedé gép, a kukori- az utóbbi években több tucat traktor jelenleg csaknem 14 cabetakarító gépsor, a zöld­új típusú, nagy teljesítőképes- ezer szokásos traktor mun- ségbetakarító gép, a lengyel ségű gépet küldtek a földek- káját végzi el. Az E—516-os „Bizon-super” kombájn, a re a talajműveléshez, a beta- kukoricakombéjnt ugyancsak burgonyaszedő gép, egész sor a KGST-országok konstruk- vetőgép és műtrágvaszóró gép tőreinek közös erőfeszítése hozta létre. Egy óra alatt tíz tonna kukoricát takarít be. A KGST-országok közös gé­pei között szerepel a többi ben végzett munkákhoz. Két között a szovjet Nyiva és Ko- szágok mezőgazdaságának ev alatt született meg a cu- lösz kombájn, többféle talaj- szükségleteit traktorokból, az kon-épa-termesztésben párat- javító- és földimunkagép, alapvető mezőgazdasági és lan gép, a KSZ—6-os kom- hagymaszedő gép, a csehszlo- talajjavító gépekből, a kor- bajn. Tömeges gyártásának vák komlóbetakarító kom- szerű állattenyésztés gépi megindulása is rövid időt, bájn, néhány kerti traktor, berendezéseiből, mindössze egy évet vett igény­be, Ez a hatsoros, a különbö­ző éghajlati és időjárási vi­szonyok között egyaránt fel­használható, önjáró kombájn megszünteti a kézi erővel végzett munkát a répa beta­karításánál. Csaknem öt­ven ember munkáját helyet­tesíti, s lényegesen gyorsab­ban dolgozik náluk. A gépe­ket az NDK és a Szovjetunió szakemberei tervezték Bul­gária, Magyarország és Cseh­szlovákia részvételével. Az új gépeket mindenütt dicsérik. — Amikor termelő- szövetkezetünkbe megérke­zett a két szovjet K—700-as traktor — közli a benyomá­sait F. Eckhard, sonnenbergi (NDK) traktorvezető —, azon­nal tizenkét hektár földet felszántottunk, egy műszak alatt. Páratlan eredmény ez. A kitűnő teljesítmény nem csak a K—700-as hatalmas erejével magyarázható, ha­nem a B—550-es ekével is. amelyeket a mi „Weimar” kombinátunk üzemei a „Ki- rovec” traktorokhoz gyárta­nak. Régi cé'ok — úi köntösben Hősök városai,városok hősei — A magyar fiatalok las- jó viszony, de a barátság mi- Míg egy-egy feladványra vau san többet tudnak a Szovjet- nőségileg más, és bizonyos lamennyi csapat megfelelt, bi- unióról, mint Erdélyről, a fel- értelemben jóval több ennél, zony jócskán alábbhagyott a vidékről vagy akár a Magyar A magyar—szovjet kapcsola- feladat iránti érdeklődés. Népköztársaságról — jegyezte tok esetében a politikai Mondhatnék úgy is, a játék meg a minap valaki egy ba- együttműködés, a marxizmus „elfáradt”. A közel háromórás ráti beszélgetés során. Ám e —leninizmus eszméje terem- vetélkedés az izgalommal te- kissé maliciózus megjegyzés tette meg az alapját a népe- j. várakozás”-idővel érdek- mit sem von le a Magyar— ink közötti barátságnak. A " ,, ... í,„ Szovjet Baráti Társaság pro- barátság azonban mindenek- telensegbe fulladt. A tulsuiy- pagandatevékenységének ér- előtt egymás ismeretét félté- ban levő művészeti vonatko­tékéből. Ellenkezőleg! Az a nemes szándék, amellyel a tár­saság felvállalta a baráti szá­lak sokoldalú erősítését — példamutató. telezi. zású kérdések alapján egyéb­ként nehéz lett volna kitalál­ni a vetélkedő címét. Egyértelműen dicsérhető vi-' szont a feladattípusok formai sokfélesége, az audiovizuális kulturális értékeinek eszközök alkalmazása, vala­A fennállásának 35. évfor­dulóját ünneplő MSZBT kez­dettől ezt szorgalmazza, akár­csak szovjetunióbeli testvér- A „Ki tud többet a Szov- szervezete, az SZMBT. Egy- jetunióról?” című vetélkedő- mas , történelmének, földraj­. .. . , ..... .. , , zanak, kulturális értekeinek .............. k on, evente több ezer fiata* megismerését célozzák a kü- mint a közösségi szellemet bizonyította: „személyes” is- lönböző vetélkedők, Így a erősítő játékok, merője - mégha csak köny- „Hősök városai városok hő- vé a legtöbb pontot vekből és folyóiratokból is — ®el melynek megyei elő- e!ért nyolc brigácj. a verseny­a Szovjetuniónak. A jelentke- £' meg “ SaÄrjönban,< a avei ' dLőbe* abban^ a '"e~ zok magas számát tekintve TIT Nógrád megyei szerveze- “ ' szép sikernek könyvelhető el tének székházéban, az MSZBT idei vetélkedőso­ményben, hogy ott pergőbb, izgalmasabb „küzdelemre” lesz A vetélkedő gyakorlati elő- kilátás Bár annak Idején !a- rozata is, amelyet változatlan készítését és lebonyolítását a punk is közölte a továbbjutó céllal, némileg módosított tar- József Attila Megyei Műve- csapatok névsorát, érdekes- talommal, ..Hősök városai, vá- lődési Központ munkatársai Ságként megemlíthető, hogy á rosok hősei” címmel hirdet- vállalták, és nem rajtuk múlt. nyolc közé négy balassagyar- tek meg. Az MSZBT sokolda- ^ az elődöntő alatta ma- lú tevékenységének csupán rudt várakozásunknak. Ötle- egyik, ám „hatékonyságát” te- tekben nem volt hiány, és kintve kétségtelenül legered- Kulcsár Katalin, ményesebb formái ezek a ve­mati gyár, illetve vállalat kollektívája is bekerült. Az eredménytől függetlenül Magyar biztosra vehető, hogy a fel­készülés során valamennyi télkedők. szó? Mert miről is van Radió irodalmi osztályának versenyzb közelebb került munkatársa is ügyesen vezet­te a vetélkedőt. A tizenhat — , A. Politika „gyakorlati szín- ként három-három fős­terein létrejöhet kormányok • között — nézetazonosságon, csaPat azonban soknak bizo- érdekszövetségen alapuló — nyúlt. Szovjetunió térképéhez, és ez­zel együtt a szovjet néphez: Ez akár a barátkozás jelének: is tekinthető ... p. k. Hazai tájakon Ménfő Árpád-kori temploma Alig néhány ki­lométernyire Pécstől, a Mecsek Északi lejtőjén Árpád-kori tele­pülés bukkan elő. Mánia nevének első írásos emlí­tése 1399-ből való. Jellegzetesen hegyvidéki falu, árnyas, fás szer­pentin út mentén. A közelében le­vő természetvé­delmi terület a melegmányi Mély­völgy, a Mánfai- kőlyuk és a Gyu­la-forrás kedvelt turistalátvá­nyosság, kirán­dulócélpont. De mégsem a természeti szép­ségekért érdemes ellátogatni Mán­iára. A községen Magányosan, sok fától kö­rülvéve, áll az egyszerűségé­ben nagyszerű építmény. Ere­deti formájában, a XII. szá­zadi falusi templomot román stílusban építették. Később többször átépítették, hozzá­építettek a XV. század folya­mán, a templom északi részét! kiszélesítették. Eredeti állapotát így írja lel az építészettörténész: „nyereg-j tetővel fedett kisebb kocka,' föléje magasodó, ugyancsak nyeregtetős fekvő hasáb, en­nek nyugati oldalán pedig felállított négyzetes hasáb, a torony kőpiramissal fedve”. A torony asszimetrikusan kapcsolódik a templomépület nyugati síkjához. Mai állapo­tában gótikus ablaknyílások törik meg tömbjét. A temp­lom a török időkben pusztu­lásnak indult. S csak 1742- ben került sor renoválására, a műértő remete, Varsányi Ist­ván jóvoltából. Majd 1927- ben fordítottak nagyobb ösz- szeget a templom helyreállí­tására. Belsejében két középkori eredetű keresztelőmedence és a freskómaradványok tanús­Az iskolaérettség testi-lelki követelmény hat, finomíthat, oktathat, ne- tovább is kézben tarthatja a velhet az élet, a közösség, a gyermeket és segíthet mind­pedagógus, a család és ami- addig, amíg az iskolaérettség nek finomítását az akkor még megkívánható fokát ei nem öntudatlan önnevelés is meg- éri. kezdheti. . . , . Amikor a kisgyermek mun­í I ‘ ii Ti .va? akkor: ^a va" kába indul, megnő a család Gondolkoztak már azon tor, határozott, sikerélményes, követelményeinek. Testi fej- fakl iskolaköteles korában az kötelessége és felelőssége is. kedves olvasóink, hogy mi a akkor feltehető, hogy olyan lettségét magassága, súlya és iskolaérettségnek még csak a ilyenkor a legközelebbi hoz­legkülönösebb, legszámotte- lesz életútja is. Azért olyan a mellkastérfogata határozza határán mozog, vagy talán zátartozók fokozott figyelem­vőbb lépés a kisgyermek éle- fontos, hogy a munkábarázó- meg. Fontos, hogy érthetően, azt el sem éri? Arra mi mei foglalkozzanak a társa­tében? Az, amikor elindul — dásakor a gyermek-iskola- világosan tudja kifejezni var? dalom legifjabb dolgozójával, életében először munkába — érett legyen. magát, hibátlanul beszéljen, Segíteni kell rajta! A mun- Ismerjék el és tiszteljék, hogy amikor átlépi az iskola kü- Kit nevezünk testileg és élményeit, gondolatait helye- kába induló kisgyermek éle- neki is van kötelessége, fela­szöbét. Életét eddig a játé- szellemileg iskolaérettnek? sen közölje és megértse a tében a pedagógus, az orvos data, munkája. Most már ő kosság jellemezte. Most meg- Azt, aki fejlődésében eléri mások szavát. Fontos, hogy és a család összefogása biz- Is dolgozó és ha ez nehézsé­változott az irány: az eddigi azt a szintet, ami az iskolába figyelme, megfigyelőképessé- tosítja a legelső segítséget És get okoz, segítsék, de soha se cél — a játék — eszközzé járáshoz, a tanuláshoz szűk- ge, a külvilág és a környezet ha ez kevés, akkor a korrek- végezzék el helyette a mun­vált és derűs jutalommá, a séges megterhelést egészsége iránti érdeklődése élénk le- ciós osztály vagy a kisegítő kát. Ha észreveszik, hogy munka — a tanulás — ke- károsodása nélkül megbírja, gyen és megfelelően fegyel- iskola, ahol a gyermek külön- nem hall, nem lát jól. azt je­mény kötelességgé kristályo- Az iskolaérettség bonyolultan mézzé magát. legesen képzett pedagógus se- lentsék a pedagógusnak, ha sodott. Amikor beül a padba összetett követelmény. Teher- Az óvodában, otthonában gítségével ugyanazt tanulja, hamar fárad, ha nyugtalanul és figyelni kezd, szembenéz a bírás, gondolatösszpontosítás, személyisége még csak bonta- amit a többi, de nem olyan alszik, ha nincs étvágya, ha feladattal, ami egész életében következtetési készség, alkal- kozik. Az iskolában már meg- kötött órakeret mellett, hogy rosszkedvű, félrehúzódó,’ azt végig fogja kísérni. mazkodás és a közösségbe kezdődik a végleges kialaku- pihenni és játszani is legyen az iskola- vagy körzeti or­Nagyon fontos, hogy ho- való beilleszkedés a legfonto- lás, ami későbbi viselkedésé- ideje. Azért fontos a pedagó- vossal közöljék, esetleg be­gyan indul. Ha botladozva, sabb tulajdonságai. Orvosi nek, magatartásának egyik gus, az iskolaorvos és a csa- szél jenek a gyermekorvossal.' bizonytalanul, talán egész szempontból az a legfonto- komoly pillére lesz. Az isko- Iád kapcsolatának kiépítése Őszinteséggel és összefogással élete gátlásossá válik, ha bá- sabb, hogy egészséges legyen, laérettség azt jelenti, hogy a és megszilárdítása, mert a még a nagyobb zökkenőket is Hogy idegrendszere, látása, gyermek már olyan megszi- család, mint a gyermek kör- ki lehet egyengetni és a ké­“ ~T hallása, érzékszerveinek álla- lárdult, kellően összeállt kris- nyezetének legközelebbi és sőbbi súlyosabb következme­NOGRÁD — 1980. november 22., szombat 1 pota megfeleljen az iskola tály, amit nyugodtan csiszol- legszorosabb közössége, így nyék is megelőzhetők. ¥

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents