Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)
1980-11-21 / 273. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MSZMP N 0,6 RAD M EGYE I BIZOTTSÁGA £S.^ MEGYE I TANA C S LAPJA XXXVI ÉVF.. 273. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980. NOVEMBER 21., PÉNTEK A KISZ NÖGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK INTÉZKEDÉSI TERVE Készülődés a kongresszusra ’ Intézkedési tervet fogadott el a X. kongresszusra a csütörtökön délelőtt, Salgótarjánban tartott ülésén a KISZ Nógrád mggyei bizottsága. A tervezet tartalmazza a megyei küldöttgyűlés teendőit, a munkabizottságok feladatait, személyi összetételét, a kongresszusi levél vitájának előkészítését és lebonyolítását, a szervezési munka konkrét tennivalóit. Ugyancsak ezen az ülésen fogadta el a testület az 1981-es munkaprogramot, melynek középpontjában a szövetség kongresszusára való fölkészülés áll. A program, a többi között nagy figyelmet fordít a kis- és középüzemek KlSZ-szerve- zeteinek mozgalmi munkájára, a szakszervezetekkel történő együttműködésre, a gazdasági tevékenységre. A bizottság megyei védnökséget vállal a hasznosi víztározó építése felett, melynek munkálatait jövőre kezdik meg. A közművelődés területén a hangsúly a fiatalok szabad Idejének hasznos eltöltésén van, újszerű, változatos formákra van szükség, s javítani kell a személyi, tárgyi és szervezeti feltételeket is. Ezenkívül a programban szerepelnek még az irányítói, a helyszíni ellenőrző és segítő munka teendői. Az ülés további részében Valenta György előterjesztésében a 2. számú Volán KISZ- bizottságának jelentését vitatta meg a testület a tagépítés tapasztalatairól. Mint elhangzott: a vállalatnál 960 fiatal dolgozik, s közülük 404-en tagjai az ifjúsági szövetségnek. A bizottság intézkedési tervet is elfogadott, amely célul tűrte, hogy tovább szélesítik a tömegkapcsolatot, s mind több fiatalt vesznek föl a KISZ soraiba. Az ezt követő hozzászólások után a KISZ Nógrád megyei bizottsága egyéb, szervezeti kérdéseket tárgyalt, s kitüntetések adományozására tett javaslatot. Elutazott a FAO főigazgatója Csütörtökön elutazott Budapestről Eduard Szauma, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) főigazgatója, aki a magyar kormány meghívására tett látogatást hazánkban. Itt-tartóz- kodása során meglátogatta a Mezőhegyesi Állami Gazdaságot és a kondorosi egyesült mezőgazdasági termelőszövetkezetet, ahol elismeréssel nyilatkozott a Tisza II. öntöző- rendszerére épült és több évig a FAO támogatását élvező model-gazdaságok eredményeiről. A főtitkár eredményes tárgyalásokat folytatott hazánk és a FAO kapcsolatainak a bővítéséről, valamint Magyarország és a fejlődő országok közötti mezőgazdasági együttműködés elmélyítéséről, A FAO főigazgatóját a gödöllői agrártudományi egyetem díszdoktorává fogadta. Eduard Szaumát fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Ván- csa Jenő. mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Cimbalmos Béla, a TOT főtitkára. Nemcsak a boríték számit Szociális futtatások a jó munkahelyi közérzetért Munkaigényes, igen nagy gondosságot követelő munka, a vállalati középtávú szociálpolitikai tervek elkészítése. Fontosságát népgazdaságunk mostani, nehezebbé vált helyzete külön aláhúzza, hiszen a tervek megvalósulása során a dolgozóik olyan közvetett juttatásokban részesednek, melyekkel valamelyest ellensúlyozni lehet a szerényebb mérvű életszínvonal-emelkedést. A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Nógrád megyei bizottsága tegnapi ülésén a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat V. ötéves szociálpolitikai tervének végrehajtását tűzte napirendjére. A vállalat beszámolója szerint öt év alatt 3 millió 380 ezer forint elköltését irányozták elő szociálpolitikai kiadásokra. E jelentős összeg tervezését a közgazdasági szabályozók 1976-os módosítása tette lehetővé: a részesedési alapot nem terhelő jóléti és kulturális alap megteremtette a szociális feladatok sikeresebb teljesítésének feltételét. Munkavédelmi célokra és a munkakörülmények javítására a legutóbbi öt év alatt egyötödével többet szánt a vállalat, mint az előző ötéves tervidőszakban. A csaknem másfél millió forintért anyag- mozgató gépeket vásárolt, biztonságtechnikával kapcsolatos feladatokat végzett el, fejlesztette a munka- és védőruhával való ellátást, öltözőket, fürdőket, pihenőhelyiségeket korszerűsített. Még ezek után is 11 olyan üzlete van a vállalatnak, melynek szociális ellátottságát minimálisnak ítélik; ezek java része szanálásra ítélt, vagy magántulajdonú épületben Kevés a szakképzett munkahelyi vezető a téeszekben A termelőszövetkezetek a korábbinál nehezebb körülmények között, csökkenő földterületen és szigorúbb gazdasági szabályozók mellett dolgoznak, ennélfogva növekszik a vezetés politikai, szakmai munkájának jelentősége — szögezte le a TOT elnöksége csütörtöki ülésén, amelyen Szabó István elnökletével a tsz-ók káder- és személyzeti munkájának fejlesztéséről tanácskozott Az elnökség megállapította: az V. ötéves terv időszakában a közös gazdaságokban jelentősen fejlődött a káder- és személyzeti munka A tsz-ek- ben több mint 41 ezer vezető dolgozik irányító munkakörben, közülük hétezren magasabb vezetői munkakört töltenek be. A középvezetők száma kereken 17 ezer, és ugyanannyian dolgoznak a termelésben irányító munkakörben. A magasabb beosztású vezetők csaknem felének egyetemi, főiskolai végzettsége van, 20 százalékuk viszont még mindig nem rendelkezik középfokú végzettséggel sem. (Azokról a tsz-vezetőkről van szó, akik két-három évtizede kerültek a szövetkezeti mozgalomba és nagy szakmai és élettapasztalatuk teszi nélkülözhetetlenné munkájukat továbbra is a közös gazdaságban). A középszintű vezetők iskolázottsága kielégítő, mintegy 85 százalékuk végzett középiskolát, vagy technikumot. A termelés közvetlen parancsnoki karát képező munkahelyi vezetőknél mutatkozik a legnagyobb gond; kevés közöttük a technikusi végzettségű. A mezőgazdasági technikumok megszüntetése, illetve a szakközépiskolai reform —, amint az elnökség megállapította — kedvezőtlenül érintette a termelőszövetkezeteket. Annál is inkább, mert jelenleg a termelést közvetlenül irányító dolgozók 45 százalékának még középfokú végzettsége sincs. A vitában szóvá tették, hogy a szövetkezeti vezetőkés szakemberek sajátos, a tsz-ek igényeinek teljességgel megfelelő továbbképzése változatlanul megoldatlan. Ez is nehezíti a szakmai munka színvonalának emelését. Változatlanul alacsony a nők aránya a szövetkezeti vezetésben, számuk nincs arányban szak- képzettségükkel. Megállapították viszont azt is, hogy a gyakorlatban jól bevált a tervszerű kádermunka; ennek eredménye, hogy az utóbbi években kinevezett szövetkezeti vezetők háromnegyed része már a tsz-ben végzett elismert munkája után került jelentős vezetői posztokra. működik. A cél azonban mindenképpen az, hogy valamennyi bolt legalább közepes szociális viszonyokkal rendelkezzék. Jelentős előrehaladást tett a vállalat dolgozói szervezett üdültetésében. Jelenleg négy saját kezelésű üdülőben pihenhetnek az iparcik- kesek, ezeken kívül bérelt épület áll rendelkezésükre a magyar tenger partján. Említésre érdemes az is, hogy a három, vagy annál több gyermeket nevelő családok az üdülési költségeket csak két gyermek után térítik, ezen túl a többgyermekes családok kétévenként díjmentesen is üdülhetnek Hajdúszoboszlón. A középtávú szociálpolitikai tervben előirányzott, majd felhasznált összegek közt több esetben jelentős az eltérés. A küszöbön álló tervkészítést ezért pontosabb igényfelmérésnek, akár boltonkén-ti helyzetelemzésnek kell megelőznie. A- szakszervezeti aktivisták is ismeretekkel felvértezve. vitaképesebben véleményezzék a tervet. Felkészítésükre már az idei bizalmiképzést' is megragadták. Jó hír a KPVDSZ-hez tartozó öt vállalat dolgozói számára, hogy várhatóan a következő ötéves tervidőszak derekára főállású üzemorvos vigyáz egészségükre. Az ehhez való státust már biztosították, a tárgyi feltételek megteremtése az érdekelt felek összefogásán múlik. Szó érte az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat háza elejét, mert nem használta ki eléggé a jóléti fejkvóta évenkénti emelésének lehetőségét. Nem szerencsés taktika az ezen való, takarékoskodás, már csak azért sem, mert a dolgozók munkahelyi közérzetének alakulásába számottevően beleszól a vállalat sokirányú gondoskodása, törődése. Teljesítették az év háromnegyed évében Is exportkötelezett* ségeiket a balassagyarmati kábelgyár dolgozói. A tervidőszak utolsó szállítmánya — várhatóan — december első heteiben hagyja el az üzemet, s utazik határainkon túlra. Svédországba, Finnországba, az NSZK-ba viszik a szabad- vezetéket. A kábelgyár termékeinek 65 százalékát értékesíti külföldön, ennek jelentős része konvertibilis valutáért talál gazdára. — kulcsár —Emlékülés a TlT-ben Hevesi Gyulára emlékezünk Fejlődött a ruházati ipar A selyemipar negyedszázados fejlődésével foglalkozó tudományos tanácskozás keretében csütörtökön Keserű Jánosné könnyűipari miniszter tartott előadást a TIT természettudományi stúdió-» jában. Előadásában a ruházati ipar eddigi fejlődését értékelte és jövőbeni feladatait elemezte. Hangsúlyozta, hogy a ruházati ipar rekonstrukciós programjának eredményeként a termelés — a dolgozók létszámának nyolcszázalékos csökkenése mellett is — 1970 és 1979 között 30 százalékkal nőtt. Az átlagnál jobban fejlődött a kötött-, a rövidáru- és a selyemipar. Ennek köszönhetően lényegesen javult a belföldi ruházati ellátás, gazdagodott a választék, javult a ruházati termékek minősége is. Korszerű lakástextíliák, szőnyegpadló-anyagok, értékes hazai, gyapjúból előállított szövetek, nemes kikészítésű ing- és blúzanyagok, háztartási textíliák, női ruhaszövetek kerültek a hazai üzletekbe. A belföldi igényeket 80 százalékban kielégítő ruházati ipar, emellett jelentősen növelte exportját is, a szocialista országokba több mint kétszeresére, a nem rubelelszámolású piacokra pedig megközelítően négyszeresére nőtt a kivitel. — A ruházati ipar feladata a jövőben is elsősorban a lakosság jó színvonalú ruházati ellátása — emelte ki a miniszter. — Ehhez és exportcéljaink megvalósításához változatlanul szükséges a ruházati ipar termelési • szerkezetének további átalakítása. A MTESZ és a TIT Nógrád megyei szervezetének rendezésében Hevesi Gyula születésének -90. évfordulója alkalmából tudományos emlékülésre került sor csütörtökön délután, a TIT Nógrád megyei szervezetének salgótarjáni székházában. Az ülésen jelen voltak a megye és a város párt-, állami, és társadalmi tömegszervezeteinek képviselői — köztük — tír. Gordos János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, valamint Ürmös- sy László, a MTESZ Nógrád megyei szervezetének elnöke. Az ülés szóvivője — dr. Bandur Károly, a TIT Nógrád megyei szervezetének elnöke — előadásának első részében vázolta Hevesi Gyula életútját, méltatta munkásságának máig ható eredményeit. Hevesi Gyula, a munkás-' mozgalom kiemelkedő harcosa, a tudomány és technika fejlődésének alkotó tudósa 1890. november 21-én született Ungváron. Egyetemi tanulmányai után kezdetben magánmérnökként dolgozott, majd 1914-től az Egyesült Izzó kutatómérnökeként számos eljárás feltalálója. A munkásmozgalomba már fiatal korában bekapcsolódott, tanulmányozta Marx és Engels műveit, 1918 decemberében a kommunista párt, majd a párt Központi Bizottságának tagja lett. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a Forradalmi Kormányzótanácsban kapott megbízatást, a szociális termelés népbiztosának — Böhm Vilmosnak — a helyettese lett. 1919 áprilisában, mint népbiztos került Salgótarjánba, ahol maga mellé állítva a salgótarjáni munkásokat, sikerrel szorították vissza a cseh burzsoázia első támadását. A Tanácsköztársaság leverése után Hevesi Gyula itthon maradva segítette a párt illegális újjászervezését, de a dühöngő fehérterror emigrációba kényszerítette. Hazatérése után — 1948-ban — az Országos Találmányi Hivatal elnöke lett, sokoldalú munkássága révén szerveződött újjá a MTESZ. Életútja végén — 1970. február 25-én bekövetkezett haláláig — a Magyar Tudományos Akadémián töltött be magas tisztségeket. Hevesi Gyula egyszemély- ben volt kiváló ember, kitűnő szervező, politikus, újságíró, pedagógus és tudós. Mint azt előadásában dr. Bandur Károly is hangoztatta; A közösségért való felelősségtudat a magyar értelmiség legjobbjainak immár hagyománya, s ennek alapjait a szellemi élet olyan képviselői rakták le, mint Hevesi Gyula és a hozzá hasonló értelmiségiek. Előadásának befejező részében dr. Bandur Károly annak az örökségnek a továbbviteléről szólt, amely napjaink eredményeiben mutatkozik meg. Összeült a lengyel parlament Varsóban csütörtökön délelőtt tíz órakor megkezdte ülését a lengyel parlament. A tanácskozáson résztvevő képviselők között jelen van az ülésen Stanislaw Kama, a LEMP KB első titkára, Henryk Jablonski államfő és Józef Pinkowski miniszterelnök. Az ülésen a kormány tájékoztatást ad a mezőgazdaság és élelmiszer-gazdaság helyzetéről, fejlesztéséről. A javasolt napirenden szerepel a szejm működési szabályzatának módosítása, továbbá egy panaszokkal és javaslatokkal foglalkozó bizottság létrehozása, valamint a szejm-bizott- ságok személyi összetételének módosítása. (MTI)
