Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)

1980-11-18 / 270. szám

Az új földértékelési rendszer Hazánkban elsősorban adó­zási célokat szolgált a múlt század hetvenes éveiben be­vezetett aranykoronás föld- minősítési rendszer. Az arany­korona a különböző minősé­gű földek úgynevezett tiszta- hozadékát mutatta, amit úgy állapítottak meg, hogy a múlt század második , felének gazdálkodási színvonalán tartósan elérhető átlagtermés értékéből levonták a gazdál­kodás rendes költségeit Az eredményt kataszteri holdra vetítve aranykoronában hatá­rozták meg. Az aranykoronás rendszert a bevezetésekor uralkodó társadalmi rend szolgálatára hozták létre, és elsődlegesen a földek használatából eredő jövedelmek megadóztatását szolgálta. Ezenkívül felhasz­nálták bizonyos politikai cé­lokra is. (Például annak volt választójoga, akinek megha­tározott nagyságú föld volt birtokában és az aranykoro­na értéke elért egy bizonyos határt). Az aranykoronás föld- minősítési rendszer — az említett céloknak megfelelő­en — mindvégig kiszolgálta a kapitalista társadalmi rendet. A felszabadulás utáni idő­szakban sem volt nélkülözhe­tő, mert a földekre nézve nem állott rendelkezésre jobb értékmérő. Ezért ennek alap­ján került sor a juttatott föl­dek megváltási árának kiszá­mítására, a terméüybeadás megállapítására, a földek adóztatására stb. Még ma is számos hatósági intézkedés­nél szolgál alapul az arany­korona-érték. (Földadózás, a termelésből kivont földek utá­ni térítés stb.) Az aranykoro­na-érték mai használata azon­ban — elavulása miatt — to­vább már nem indokolható és már csak hazánkban van ér­vényben ez a monarchia ko­rabeli „örökség”. Nagyon is nyilvánvaló, hogy ma már nem fogadható el a termőföld reális érték­mérőjeként és nem teszi le­hetővé a végzett munkától, a gazdálkodás mindenkori színvonalától független ered­mények tárgyilagos értékelé­sét. Alapvetően ez teszi szük­ségessé, az aranykorona­rendszer felváltását, egy új, korszerű földértékeléssel. Az új földértékelési rend­szerre való áttérés kiemelke­dő jelentőségű gazdaságpoli­tikai döntés. Szervesen bele­illeszkedik a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta hozott magas szintű állami rendelkezések sorozatába és azoknak mintegy záróaktusa. A mezőgazdasági termelés eredményét, a hozamok min­denkori alakulását általában két tényező befolyásolja leg­inkább. Az egyik a hosszú tá­von ható és viszonylag állan­dó természeti tényezők, a má­sik a mindenkor érvényes közgazdasági tényezők befo­lyása. a gazdálkodás adott színvonala. Kétségtelen, hogy az említett két tényező igen szoros kölcsönhatásban van. Az új földértékelési rendszer ezek közül a természeti té­nyezők együttes hatását veszi figyelembe és — a végrehaj­tás első szakaszában — nem számol a gazdálkodás emberi. közgazdasági tényezőivel. Ez­által lehetővé teszi egyik leg­fontosabb természeti kin­csünknek, a termőföldnek olyan értékelését, amely csak a hosszú távon viszonylag állandó természeti tényezők hatását mutatja. A későbbi­ek során erre mintegy ráépül a mezőgazdasági termelést ugyancsak befolyásoló és di­namikusan változó másik elem, a közgazdasági tényezők hatása. A természeti tényezők közül legnagyobb súlya a talaj alap­termékenységének van. Ezt a tényezőt az új rendszer — az országosan előforduló leg­gyengébb és legjobb termé- kenységű talajok alapján — 1-től 100-ig terjedő, úgyneve­zett talajértékszámmal fejezi ki. A talaj alaptermékenységét azonban — adott esetben — lényegesen befolyásolhatják a domborzati, a hidrológiai és az éghajlati viszonyok helyi alakulása. Ezért ezeket a to­vábbi természeti tényezőket az új földértékelési rendszer, mint korrekciós hatásokat ve­szi figyelembe. Az így korri­gált talajértékszám az úgyne­vezett termőhelyi értékszám, amely ugyancsak 1-től 100-ig terjed és országosan olyan zárt értéksorrendet képez, amelybe a hazánkban előfor­duló valamennyi talajválto­zat besorolható. A termőhelyi értékszám tehát azt mutatja, hogy a természeti tényezők együttes hatásának értékelése alapján egy adott termőföld milyen termőhelyi értéket képvisel és az országos érték­sorrendben hol helyezkedik el. Az új földértékelés vala­mennyi külterületi és zártker­ti, továbbá a belterületen nagyüzemi művelés alatt álló földre kiterjed. Bevezetése — megfelelő előkészítés után — 1981-ben kezdődik és 1985 végére fejeződik be. Az új földértékelésre országosan meghatározott éves üteme­zésben — az államigazgatási területi beosztáshoz igazodva — községenként — városon­ként folyamatosan kerül sor, végrehajtása közel 8 millió hektár mezőgazdasági és er­dő művelésű földet érint. A földértékelés eredmé­nyét, a termőhelyi értékszá­mot a földhivatalok — az aranykorona helyett — min­den termőföldre vonatkozóan bejegyzik az ingatlan-nyil­vántartásba. Az eredményt községenként, városonként 30 napig közszemlére teszik. A földek tulajdonosainak, keze­lőinek és használóinak ezáltal lehetősége lesz a földértékelés eredményének megismerésére és az esetleges téves minősí­tés elleni felszólalásra, amit a földhivatalok határozattal bírálnak el. Az új földértéke­lés az adott községben, város­ban a közszemle befejezését követően lép érvénybe. Eredményét jövedelemsza­bályozási és egyéb célokra csak a munka országos befe­jezése, 1986. január elseje után lehet felhasználni. Ezért az átmeneti időszakban a földhivatalok gondoskodnak az aranykorona-érték kar­bantartásáról és nyilvántartá­sáról is. HUMOR Az au // — Főúr, van még tejszínes bélszín knédlivel? — Igen kéremszépen, de hús nélkül és burgonyával. A színház előtt hosszú sor «11. — Mit játszanak ma? — kérdezi egy arra járó. , — Azt nem tudjuk, de a színház büféjébe banánt hoz­tak. — Halló, éjszakai ügyelet? — Igen. de miért ébresztett fel? — Micsoda szép kutya! És mindig megkötve tartják? — Nem. Amikor valami­lyen látogató közeledik, el­engedjük. .. — Tudná röviden jellemez­ni a regényem stílusát? — kérdezi izgatottan a fiatal1 szerző a kiadóhivatal szer­kesztőjét. — Kleptománia! — hangzik a tömör válasz. — Amikor társaságban va­gyunk, ne legyél hozzám ilyen figyelmes és gyöngéd! — fi­gyelmezteti Márta asszony a férjét. — És miért ne? — Mert az emberek a vé­gén még nem hiszik el, hogy házasok vagyunk. Az amerikai farmer ezt mondja a fiának: — A 18. születésnapodra kapsz tőlem egy lovat. Vá­lassz, itt van ez a két ló, a fekete és fehér. De a fehéret nem adom neked... Két T-<s<=ri ismerős találkozik: \ — Mit csinálsz mindig? — Taxizom , — Ne mond! És miből telik rá? — A bátyja már soha nem látogatja magát? — kérdezi a háziasszony az albérlőnőtől — Nem. egy hónapja másik húga van a gazembernek! A sima úton 80—100 km/ óra sebességgel haladó Rolls- Royce gépkocsiban a műszer­falba épített óra ketyegő hangján kívül más zörejt nem szabad hallani, mondják e ki­váló autótípus propagálói. Ha van is némi túlzás e kijelen­tésben, az kétségtelen, hogy a világ legtökéletesebb autói­nak kikiáltott Rolls-Royce-ok valóban kiváló hangszigete­léssel készülnek. Ám nem sza­bad elfelejteni, hogy az autó­nak nem csak a kocsiszekrény­ben észlelve kell csendesnek tűnni, hanem kívülről hall­gatva is. Ha sikerülne „elné­mítani” az utakon száguldó autók millióit, jelentősen csökkenne a zajártalmat szen­vedettek, a hallászavarokkal küzdők ma még egyre nö­vekvő száma. A zajtalan autózás megva­lósítását célzó kutatások an­nak megállapításával kez­dődtek, hogy melyik szerkeze­ti elemnek mekkora részeven a zajkeltésben. Talán megle­pő, de nem a percenként több ezer robbanást végző motora legfőbb zajforrás (ehhez per­sze az is kell, hogy vízhűté­ses legyen a motor és öntött­vasból készüljön, ne könnyű­fémből). Magánál a motornál sokkal zajosabbak a körülöt­te elhelyezkedő segédberende­zések. Így például a szívó­cső sustorgó, majd a maga­sabb fordulatszám-tartoimá- nyokban harsogóvá változó szívás zaja messze felülmúl­ná a mechanikus zörejeket, ha nem alkalmaznának nagy­méretű és pontosan a motor­hoz hangolt tompító szerke­zeteket. Nem csekély — kü­lönösen a léghűtéses konst­rukcióknál — a ventillátor zaja sem. Az ellene való vé­dekezés egyik módja az le­hetne, hogy automatika sza­bályozná a ventillátor ki- és bekapcsolását, attól függő­en, hogy a gyors haladásból eredő ún. menetszél elegen­dő-e a hűtéshez. Ezt az el­gondolást eddig csak az igé­nyesebb kocsiknál valósítot- val. Zajelnyelő bevonatok egy korszerű gépkocsi utasterében. ták meg. A kipufogásból ere­dő zaj kizárólag a hangtom­pító hatásosságán múlik (az már más kérdés, hogy a zaj­talan járást teljesítményvesz­teséggel, kell megfizetni). Fon­tos célkitűzés a zajcsökken­tésnél, hogy a motor és a mechanikus részek rezgé­seit ne engedjék átterjedni a kocsiszekrényre, amely hang­doboz módjára felerősítené azokat. Éppen ezért magát a motort és a vele többnyire egy blokkot alkotó váltómű- vet gumituskók közbeiktatá­sával szerelik a karosszériá­hoz. A kipufogórendszeren kí­vüli másik nagy zajforrás a kocsi alváza (alváznak ne­vezve az önhordó karosszé­riák futóműrészét és tehervi­selő struktúráját). A futómű alkatrészei menet közben in­tenzív mozgást végeznek, ami egyebek között hangok for­májában is észrevehető. Ezen a futómű rugalmas gumiper­selyekkel való rögzítésével lehet segíteni, illetve úgy, hogy a futómű elemeit —, sőt a motort is — acélleme­zekből készült segéd vázra szerelik, majd ezt kötik ösz- sze rugalmasan a karosszériá­A karosszériát részben úgy kell kialakítani, hogy a mo­tor-, futómű- és alvázzajok­ból minél kevesebb jusson el az utastérbe, részint pedig akként, hogy maga is minél kevesebb zajt okozzon. Az utastér zajcsiiiapításának fontos része a szigetelő bevo­natok alkalmazása. Ezek egy­részt a kocsi aljára, a leme­zek külső oldalára kerülnek, másrészt a kocsi belsejébe. A külső szigetelőrétegeket me­rítéssel, vagy szórással viszik fel, a kocsik belsejében vi­szont a filcé és a gumié a legnagyobb szerep. A gondos hangszigetelésű kocsik utas­terében az acél karosszéria­lemezre ragasztott gumi- és filclapokon kívül a kárpito­zott tető, a lábtérbe felnyúló szőnyegek, valamint a meg­felelő kiképzésű ajtóburkola­tok is részt vesznek a bejutó hanghullámok, a káros rezgé­sek elnyelésében. Üjabb különféle műanyagok, speciá­lis fóliák is jól Csökkentik a külső és belső zajt (ezek se­gítségével bárki akár maga is kísérletezhet gépkocsija „lecsend esítésével”). Az vélet gyökere" Európában Az „élet gyökerét” a Távol- Keleten honos ginszenget si­került elterjeszteni a teber- dini természetvédelmi terü­let dombjain is (az Orosz SzSzSzK déli része) A. Mali­sev, a biológiai tudományok doktora a bükkerdők lomb­jai alatt a ginszenggyökerek- ből honosította meg gyógy­növénykultúráját, amely az első ilyen Európában. A pásztói Építő-, Szerelő és Szolgáltató Ipari Szövetkezet felvételre keres felsőfokú építőipari végzettségű szakembert ágazatvezetői munkakörbe, gyakorlattal rendelkező könnyűipari és KGM-es árkalkulá­tort, továbbá épületgépészetben jártas felső-, de legalább kö­zépfokú végzettségű szakembert műszaki előkészítő mun­kakörbe. Jelentkezés a szövetkezet személyzeti vezetőjénél. 3063 Jobbágyi, Felszabadulás út 101. A Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat felvételre keres műszaki feladatok ellátására felsőfokú, valamint gépésztechnikusi végzettséggel rendelke­zőket, legalább 3—5 éves vezetői és szakmai gyakorlattal. Továbbá tmk-feladatok ellátására a balassagyarmati telepére villanyszerelő, salgótarjáni telepére pedig géplakatos és villanyszerelő szakmunkásokat. Érdeklődők jelentkezhetnek: Balassagyarmaton a telepvezetőnél, Salgótarjánban mélyzeti vezetőnél és a munkaügyi előadónál. Cím: Balassagyarmat, Fáy András út 5. Salgótarján, Palócz Imre tér 4. APKOIIIKDETESEK EL.csniKtL.NEM bu­dapesti tanács 34 m2 egyszoba, konyhás, éléskamra, nagy WC, (melyből zuhanyozó kialakítható) lakáso­mat salgótarjáni egy­szoba komfortos ta­nácsira „Megegyezés 213781” jeligére az új­pesti hirdetőbe. ROTÁCIÓS kapa öt mázsa teherbírású pótkocsival, ekével el­adó. Érdeklődni: Pi­sák, Pásztó, Kiss út 26. sz. alatt. AUTÓSOK figy lem! Szurdokpüspök Béke út 4. sz. ala körfutózást vállalói 600x13-as, 155xl3-a 6.15/155x14, 6,15x13-2 méretekben, garai ciával. EGYEDÜLÁLLÓ nő óvodás gyermekkel albérletet keres lehe­tőleg városközpont­ban. „Egészségügyi dolgozó” jeligére a kiadóba. 520 négyszögöles te­lek eladó Pintérpusz­tán. Víz bevezetve. Érdeklődni: Salgó­tarján, Béke út 2, vagy a taxiállomáson. HÁROMSZOBÁS, összkomfortos, új, ker­tes családi ház Balas­sagyarmaton eladó Érdeklődni: hirdető, Balassagyarmat. Lu­ther u. 8. 35 éves, 167 cm ma­gas, kissé molett, barna, elvált asszony megismerkedne házas­ság céljából korban hozzáillő, káros szen­vedélytől mentes fér­fival. Két lányom kö_ zépiskolás. Lakás van. Lehetőleg fényképes leveleket várok. „En­gedd, hogy megtalál­jalak 71834” jeligére a salgótarjáni hirdető­be. KERESEM minden káros szenvedély nél­küli férfi ismeretsé­gét 73—74 éves korig, aki társam lenne ma­gányomban. „Nefe­lejcs” jeligére a ki­adóba. LELTÁROZ a PI­ÉRT Vállalat Salgó- bánya 1980. november 28—december 5-ig. Leltár ideje alatt az árukiadás szünetel. A nőtincsi „Na- szályvölgye” Mgtsz, a 14/1980. (IX. 30.) BKM. sz. rendelet 2. §-a alapján szerződé­ses üzemeltetésre 1981. évi január hó 5. nap­jától meghirdeti a Katalinpusztán levő birkacsárdát a hozzá­tartozó egységekkel. Érdeklődni lehet a termelőszövetkezet központjában a sze­mélyzeti vezetőnél. Jó állapotban levő 12-es Standard kis és nagy Diamant ké­zi síkkötőgépek el­adók. Budapest Kö­tőipari Szövetkezet Salgótarján, Felszaba­dulás út 42. Telefon: 14-396. HÁROMLAPOS gáz­tűzhely palackkal el­adó. Cím a 10-977 te­lefonon. MÜ ANYAGFELDOL­GOZÓ gépész és gép­gyártás technológus üzemmérnök házaspár állást változtatna. „Lakás szükséges” je­ligére * kiadóba. TSl: üdülés a Tát­rában december 13- tól március 7-ig, szombattól szombatig. 7 éjszaka, fizetőven­dég-szolgálat Poprá- don. Ára személyen­ként 670,— Ft. Jelent­kezés: Magyar Autó­klub, Balassagyarmat, Rákóczi út 68. UG-s Wartburg, 1983-ig műszaki vizs­gával eladó. Balassa­gyarmat, telefon: 81-40. MOST vizsgázott Skoda MB 1000-es el­adó. Érdeklődni: Sal­gótarján, Béke út 2, vagy a taxiállomáson. ZB forgalmi rend­számú 1200-as Zsigu­li igényesnek eladó. Sulyok István, Nagy- bátony, Petőfi út 5. JÓ karban levő négyéves Zsiguli Com­bi eladó. Cím: Ecseg, Széchenyi út 8. Tengervízlepárló gőz A közelmúltig az arra irá­nyuló kísérletek, hogy a ten­gervíz elpárologtatósának so­rán édesvizet nyerjenek, ku­darccal végződtek; azért, mert a fűtőelemekre intenzíven le­ülepedtek a sók. A távol-ke­leti műszaki egyetemen 1 egy NÓGRÁD — 1980. november 18., kedd olyan lepárlóberendezést ter­veztek, amelyben a túlheví­tett gőz a vízrétegen keresz­tül hatolva azt csaknem 200 Celsius-fokra melegíti fel. Az ennek során elpárologtatott anyagok már nem ülepednek le a készülék falaira, hanem sók alakjában kicsapódnak az üledékben. Tájjellegű ízek Szécsényben a jászszentandrási mgtsz termékeinek vására a Palóc Skála Aruház élelmiszerosztályán november 1 7-től 22-ig. Arubőség — Áruskála 5KÁLA-g@@(P

Next

/
Thumbnails
Contents