Nógrád. 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)
1980-11-16 / 269. szám
I Az orvosi rendelő városi Igényeket elégít ki. Alberti Sándor tanácselnök. Többszintes boldogság. A fanyúl is társadalmi munkában született. TE Bizony annak is van már vagy másfél évtizede, hogy a krónikásnak az akkor még helyben is meglevő néprajzi kiállítás (lehetett volna egy falumúzeum valóságos alapja!) pompázatos darabjait szemlélgetve Alberti Sándor tanácselnök megmutatta: mi a különbség a trotya és a sima fékető között. A véletlen „vadászszerencse” meg úgy hózta, hogy lapunk jövő évi kártyanaptárát etesi népviseletbe öltözött lányok-asszonyok díszítik a szó leg'teljesebb értelmében. Népviseletet tehát manapság a zsebben hordja az ember, merthogy, sajnos, itt helyben jószerivel semmi nyoma annak a sok évtizedes erőfeszítésnek, amely viszont Kerényi Dániel nyugdíjas (negyven évig tanította az etesie- ket!) hivatásosokat is megszégyenítő néprajzi gyűjtő-mentő munkáját tárgyszerűen is képviselte. Nyoma azért van, például a kétkötetes (1967-ig megírt) „Etesi Krónika” lapjain, amelyből úgyszólván mindent megtudhat ma az ember ennek a Karaites lábánál, a cserháti dombvidék kezdeteinél szó szerint elterjeszkedő község múltjáról. Itt látom Barna Tibor kollégám sok-sok évvel ezelőtt megjelent írását is arról, mit jelent a községek életében egy-egy ilyen falukrónika? A címe is erre utal: „Falumúzeumok íróasztalfiókban’'. És aztán részletes leírás azokról a szempontokról, amelyek megtartásával valóban szakszerű kis „falumúzeum” készülhet bárhol a községekben, a legkisebb falvakban is. Hát, itt készült ilyen múzeum, ilyen krónika! Ki tudná már megmondani hány évtizeden át írta, szerkesztette a tájházért, a valóságos falumúzeumért is sokat talpaló Kerényi Dániel, akinek tudomásom szerint mind a hat gyereke itt született Éltesen, közülük mindenképpen a legismertebb a televízióból időnként mindannyiunkat tájékoktató meteorológus Kerényi-lány, Kerényi Nárcisz. Sajnos, a múzeumból itt helyben semmi sem lett. Nem ez az első eset, hogy kudarcot vall, saját hibáján kívül, a jóakarat, de tény, hogy a balassagyarmati néprajzi múzeumban jó néhány etesi népviseleti és egyéb, az itt élő nép egykori életmódját tanúsító tárgy található. Ilyenformán a falumúzeumot Ebesen valóban a fiókban találhatja a látogató. Legenda is van Itt annyi, hogy külön füzetet megtölthetnénk vele. Itt van mindjárt a község néveredetéről szóló: a honfoglalók idé érve, és a ma is megtalálható jó vizű csurgót látva, kimondták a pihenésre szóló parancsot: „éttes”, vagyis hát ez az egyik változat, amely síiig különbözik valamit a krónikában levőtől, amely összefoglalva valahogy így szól: a Losonc, Pásztó, Gyöngyös kereskedelmi útvonalon elhelyezkedő egykor volt község fogadójának homlokzatán volt látható az a felirat, amely etetés re-jta fásra szólított fel minden errejárót, s amelyből azután a község neve is ki kerekedett. A legújabb akadémiai földrajzi néveredetekkel foglalkozó kutatások szerint azonban a.magyar régies Etü személynévnek az -s képzős személynév! származékából keletkezett Éltes mái neve. Bárhogy is van — ősidőktől lakott és nagyon hosszú ideig a nógrádi bányászkodással szorosan összefüggő hely volt mindig. A helybeliek még ma is számon tartják, hol-merre lehetne szenet találni, ha vékonyan is, de 4—S ezer kalória értékűt! A széthúzódó település egyben a bányászkodás múltját őrzi nevében ma is; egyrészt a több részre tagolható Etes község, azután Etes-Amália, amelynek népe nyilván egy közelben húzódó azonos nevű aknához tartozott. Ez a telep ma bizonyos értelemben decentruma a községnek, hiszen itt működik például a felső tagozatos Iskola, szaktantermekkel, szakos pedagógusokkal, tornateremmi ..... !■ ' **""*»~T ■■ v m> ü m--. * ■"» «Bn . ..-üld«,, WMik '" mel jól ellátva, míg az alsó tagozatosokv ugyancsak osztott (!) tantermi formában máshol tanulnak. Albert-teiep egykori lakói az Albert-akna népét adták, vele úgyszólván összeépült a rau-aknai telep is, de mindháromról elmondható, hogy például az alapel- . látásban egyik sem szenved.hiányt. Ez a meg- • osztottság azonban nem kis gonddal is együtt jár — tanácsi, közigazgatási oldalról nézve a települési hagyományt, amelyet megőriz az itt élő ember. Társadalmi-politikai szervezet is három van, de a régi hagyományok fenntartásra késztetik a három temetőt is, igaz, mindhárom kellően gondozott, jól ellátott ravatalozóval például, mindebben nagy része van a társadalmi összefogásnak. Amiként az egyik legszebb, legértékesebb etesi alkotás is fele részben a társadalmi ösz- szefogásnak köszönhető: úgyszólván'.kórházi főorvosi színvonalnak megfelelő nőgyógyászati rendelőhelyiséget és tanácsadót alakítottak ki az etesiek. Akik néhány éve, egy hirtelen jött haláleset nyomán, elvesztették körzeti orvosukat. Űt most újabban a keszi körzeti orvos helyettesíti mindaddig, amíg nem találnak olyan orvost, aki letelepedni is hajlandó. Dr. László Sándort annyi dicsérettel illetik az etesiek, hogy a krónikás is megkockáztatja — bárcsak hozzá hasonló orvos kerülne kö- . zéjük! Az orvoslakás azonban ma már nem elég vonzó, hiszen a mindössze másfél szobás, olajfűtésű kályhákkal felszerelt otthont ma már nem mindenki tartja igénye szerint megfelelőnek. Üjat építeni, központi fűtéssel ellátottat — ez lehetne a megoldás a jövőt illetően. Az etesiek nagy része ma eljár a megye- székhely üzemeibe. Jó néhány éve mindössze nyolcvan-száz körüli a bányászok száma. A lapujtői Karancs Mgtsz-hez tartozókat (ma már nagyobbrészt alkalmazottak) külön autóbusz szállítja a munkahelyre, de van autó- buszjárata a községnek, szám szerint huszonöt, ami azt is jelenti, hogy szinte „helyijárat” jellegű a közlekedés a megyeszékhellyel. Alberti Sándor tanácselnökkel közösen kiszámítjuk bármilyen rendezvényre, bármilyen céllal beutazhat az etesi ember a megyeszékhelyre, és vissza is tud jönni időben. Más szóval, az urbanizáció egyik, talán legfőbb szempontjának, a jó útnak és a jó közlekedésnek megfelel miudaz, ami itt az elmúlt két-három évtizedbeU a fejlődésben történt. Ha meggondoljuk, szükséges is o helybeli életfeltételek további javítása, hiszen a mindössze kilenc kilométerre levő város felvevőképessége a betebepedni szándékozókat il- Horgászparadicsom az etesi tó. letöen nagyobbrészt kimerülőben van. Elzért nagyobb figyelem és segítség nyilvánulhat meg a közeli és távolabbi jövőben ez Ilyen, sző szerint városkörnyéki községek fejlesztése érdekében! Ma például a legnagyobb gond itt helyben, hogy a község 17 utcájának, útjának karbantartására mindössze 120 ezer forint jut éyente (!), ami aligha lesz elegendő a jövőben. És a , gépkocsik, száma, „de maga a ,1erÄ j». tovább gyarapodik Jelenleg ma- kocsiból nem kevesebb mint hetvenhat (!) gurul a községben. < Az életfeltételek városiasodása azonban nem képzelhető el anélkül, hogy például a megfelelő minőségű ivóvizet előteremtse ez a község, és hogy a közművesítés más területein is előbbre lépjen, vagy hogy a szemétszállítást megoldja. A jövőt jelöli az építkezési szándék; az újabb 10—15 telek kijelölése, a közeli város fejlődésének Iránya, a fokozódó ,,, figyelem, amelyből várhatóan egyre több jut , .. É ltesnek. T. Pataki László .... K ép: Kulcsár József m 1 ív 4 A kultúrházból tornatermet alakítottak ki. Tiszta forrás — jó víz ( £ y\
