Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)
1980-10-11 / 239. szám
I Áz Abonyi útiak fanáesfagia kunkéval kiérdemelt tisztelet Az április közepén tartott — Hol dolgozik? jelölőgyűlésen a kisterenyei — A Nógrádi Szénbányák 35. számú választókerület la- nagybátonyi gépüzemében. kói — az Abonyi útiak —, egyhangúlag Séber Ferencet jelölték tanácstagnak. Harmadszor. .. — Kimondhatatlanul örültem a jelölésnek — mondja az érintett — annál is inkább: az elmúlt kilenc évben nem sikerült minden feladatot megoldani, ennek következtében van mit tennünk továbbra is! — Hogyan fejlődött az Abonyi út, mit tettek ennek érdekében a lakók? — öt év alatt tíz új családi ' ház épült, többeknek autója van. A háztartások gépesítése szinte már nem is téma. A lakások döntő többségébe bevezették a vizet; Egyáltalán, a 38 család élete alapjaiban gondtalan. Hosz- szú évek óta részt veszünk a közhasznú társadalmi munkaakciókban. Elkészítettük az általános iskola kerítését, parkosítottuk a mozgalmi és szolgáltatóház környékét, a bányatelepi gyógyvízhez utat építettünk, dolgoztunk a Há- mán Kató úti óvodában és az iskolában is. Mindezekhez segítséget nyújtott a munkahelyemen tevékenykedő József Attila Szocialista Brigád. Immár 27 éve. Itt voltam géplakatos tanuló, s 1955-ben 34 forint műszakbérrel kezdtem a pályát. Később elsajátítottam a hegesztő szakmát, majd megszereztem a technikusi oklevelet. Érdemes volt tanulnom, hiszen 1963-ban művezetőnek neveztek ki. És ma is ebben a beosztásban dolgozom. Mindezt Makali- cza Józsefnek és Máthé Mihály bácsinak — volt „mestereimnek” — köszönhetem... — Közéleti tevékenység? — A KISZ-ben kezdtem dolgozni. Párttag 1967-ben lettem. Hét éve pártvezetöségi tag vagyok. A tanácsban a kommunális bizottság elnökeként tevékenykedtem. A konkrét feladat az éves fejlesztési tervek előkészítésében és a kivitelezés ellenőrzésében való részvétel volt. A testületi üléseken, ha van mondanivalóm, felszólalok. Nemrégiben is szóvá tettem az ellátás gondjait. — Elégedett ember? — Túlzás nélkül állíthatom: igen! Elismernek, becsülnek. Az üzemben és a községben egyaránt. Pedig, szókimondó, a hibákat ostorozó ember vagyok. Az elvem: a magyarázgatás helyett tettekre van szükség. És, amikor egy-egy feladatot végrehajtottunk, jóleső érzéssel nyugtázhatjuk: dolgoztunk. — Mint ahogyan 1978-ban a Rákóczi-bányatelepi víztársulat megszervezésénél is? — Igen. Volt benne bizonyos szerepem. Együtt a tanácsi vezetéssel és a dolgozókkal. .. — Azt mondják, szívügye a kisterenyei bányászlakások megépítése is. , — így igaz! A hatvan lakásos építési akció révén megoldódna sokak problémája. Csakhát, négy-ötmillió forint szükséges hozzá... — Ki volt a tanácstagi körzetet jelentő mai Abonyi út névadója? — Abonyi Lajos helybeli születésű író. Szobrot is állítottunk emlékének. Az általános iskola előtt. ☆ Séber Ferenc „ügyében” is június 8-án döntöttek: tanácstagnak választották. Szomszédai, ismerősei és tisztelői. Mert valamennyien azok. A tiszteletet munkával vívta ki! Ma már a tanács vb-tagja- ként és társadalmi elnökhelyettesként ténykedik. 1 (tóth) I A nőtanács ankétjának tapasztalatai Jobb, olcsóbb étkezdéi ellátást Otthon étkezik a családok sodik, az értelmiségiek közül A tapasztalatokat összegez'igime. Főleg a többgyermekesek főznek rendszeresen: némelyek mindennap, mások kétnaponként, vagy csak hét végén, több napra valót. Többnyire azok a háziasszonyok is készítenek meleg vacsorát, akiknek családjai üzemi, iskolai étkezdében ebédel. Vállalják a bevásárlás fáradságát, a konyhai munka gondját, mert — amint mondták — az otthon készített étel olcsóbb és jobb mint az étkezdéi. Ezekre a következtetésekre jutott tapasztalatai alapján a Magyar Nők Országos Tanácsának családpolitikai bizottsága. Életmódkutatásaik folytatásaként a bizottság tagjai a főváros Vili. és KVIII. kerületében, valamint több megye városaiban, községeiben több száz családnál tájékozódtak a főzési, vásárlási szokásokról. A válaszok összhangban vannak a hasonló jellegű legújabb tudományos kutatások eredniényei- yel. A közgazdaságtudományi egyetem piackutató tanszékének vizsgálata szerint például a családok 46 százaléka otthon, 44 százaléka a munkahelyén, a napköziben, az óvodában ebédel. minden ötödik fogyaszt ebéd- ve megállapították: kevés csa' re otthon készített ételt. Száz Iádban gazdálkodnak ésszerű- munkáscsaládbeli gyermek en a pénzzel, idővel, energiá- közül 43 ebédel otthon, az val, veszik igénybe a házi- értelmiségi családok gyerme- munkát könnyítő szolgáltaid kei közül viszont csak huszonnégy. A háztartások 80 százalékában a nők főznek, a férjek közül minden tizedik, a felnőtt lányok közül minden huszadik, míg a fiúk közül csak minden századik sokat, főznek félkész ételeket. Ám az is igaz, hogy ezek nem olcsó dolgok, érthetően a közjövedelműek dolgoznak a legtöbbet a háztartásban. Ezek a következtetések — bár csupán néhány megyésegít a főzésben. A Központi ben folytatott vizsgálat tapasz- Statisztikai Hivatal időmérleg- talatait osszegzlk vizsgálata szerint a nők — főleg a huszonévesek — naa magyar családok ház- tartási szokásait, gondjait, ponts átlag 118 percet tölte- gazdálkodásának módját nek a főzessél, tálalással, mo- jelzik, sogatással. Nem kevesen közülük örömmel végzik ezt a Ezért a nőtanács elnöksége munkát. hamarosan megvitatja: mit A nőtanács a közelmúltban, e kell tenniük az illetékeseknek témában tartott ankétján fel- hogy könnyítsék a házimunka hívták arra is a figyelmet, terhét Máris bizonyos: javahogy szinte . minden család naponta, sőt naponta többször vásárol élelmiszert, — a bevásárlásra átlagosan napi 47 percet fordítva —, részben azért, mert a lakótelepi kislakásokban nincs hely az élelmiszerek tárolására, másrészt, mert számos településre, üzletbe más-más időpontban érkezik a friss áru. A hűtőszekrényt a vidéki Átlagban száz háztartás ko- háztartások zömében is be- zül 64-ben naponta, 21-ben szerezték, bár korántsem hetente kétszer-háromszor, használják ki megfelelően: a 10-ben csak a _ hét végén, 5- megkérdezettek közül többen ben alkalmanként főznek. jobbára csak a hét végén, ven- A fizikai munkakörben dől- dégváráskor töltik meg éle- gozó nők közül minden má- lemmel a hűtő polcait solják majd az üzemi és az iskolai étkeztetés fejlesztését, s hogy az iskola, az ifjúsági szervezetek, a családi gazdálkodásra is készítsék elő, neveljék a fiatalokat Tej, fej, íef Tizenötmillió liter évente Színes plakátok, könnyen megjegyezhető reklámszövegek csábítanak innen is, onnan is a tejivásra. Mondván: „a tej élet, erő, egészség... ezt nem lehet megunni... kedvencem a tej...” Ennek ellenére Nógrád megye a tejfogyasztásban igencsak hátul kullog. Bezzeg, ami az alkoholt illeti, hazai viszonylatban előkelő helyezést érünk el. Dr. Ispán Károly, a pásztói tejüzem igazgatója mondja, hogy évente közel tizenötmillió liter tejet töltenek zacskóba, és szállítanak az üzletekbe. — Hármas a feladatunk. Felvásároljuk a tejet a gazdaságoktól, feldolgozzuk és forgalmazzuk. Az előbbi, riasztó adatok ellenére a tejtermelés harminc százalékkal növekedett. A tartálykocsik naponta — az évszaktól is függően — negyvenötezer liter tejjel megrakodva állnak be az üzem udvarára. A pásztói tejüzem látja el Nógrád megye üzleteit, emellett heti három alkalommal Budapestre is szállítanak. Háromféle tejet „gyártanak”, mégpedig a kannás, a zacskós és az úgynevezett utal- vár.yos tejet. Az igazgató hozzáfűzi: — Nemrégiben egy negyedik fajtát is készítünk, a foNagy Imréné a pasztőrözőgép mellett (Bábel László felvétele) örvendetesen sok a fiatal már nem is emlékeznek rá," gyókúrázók és a gyenge arc. Az élelmiszer-szakközép- de vajat csomagoltunk, ada- gyomrúak öröméire. Mégpedig iskolában végzettek közül goltunk, akkor még kézzel.' a másfél százalékos zsírtar- négy év alatt nyolcán válasz- taimú tejet. Ez olcsóbb a tották munkahelyül a pász- megszokottnál. tói tejüzemet. Hatan a tejKi hinné, hogy a pásztói ipari szakmunkás-bizonyít- tej üzemből — eléggé szűkös, ványt szerezték meg, több rossz körülmények között mint tíz ember most is tadolgoznak itt a munkások, elavult, régi az üzem — a tel mellett még százféle tejterméket küldenek tovább a Ez az első és egyben egyetlen munkahelyem. A kívülálló szemével egyáltalán nem kényelmes. Ez igaz. Bírni kell a hideget, gőzt, nem is beszélve a vízről. — Víz? ... — Igen, mert a tejfeldolgozás nélkülözhetetlen kelléke. Vízből háromszor any- nyit használunk fel, mint óul. — A keresetek? — Az átlag háromezer körül mozog, természetesen enboltokba. Ezek a társüzemek- nél kevesebb és több is akad. bői érkeznek. Ilyen a tejföl, Az üzemünk közel ötvenéves, amennyi tejet feldolgozunk, kakaó, tejszín, túró, vaj, jog- annak idején nyolcezer liter A víz az állandó felmosáshoz^ hurt, kefir és a sokféle sajt tej előállítására, illetve fel- na meg másfajta mosogatásdolgozására volt alkalmas, hoz kell. Itt a „slag”, ez min-; Most több mint ötvenezer li- dig „üzemel”, tért viszünk ki naponta. A férje is a tejüzemben Mindebből adódik, hogy dolgozik, árukísérő. Nagyné igencsak meg kell fogni a nemrégiben végezte el a munka végét. Ritkán panasz- szakmunkásképzőt, egy esz- kodunk a szűkösségre, a rossz tendeig minden héten kétszer, — Nem is hajnalban, mert munkakörülményekre. Pedig Pestre járt iskolába, fél egykor indul az első já- megvannak. De bővíteni ezt — Megérte. Nemcsak azért,' ratunk. Hajnali négy, fél ötig az üzemet már nem lehet, mert a keresetem emelkedett, minden teherkocsi megrakot- Nem is érdemes. Amíg az új szakmunkás vagyok, hanem tan tart úxicélja felé. Hogy megépül, vinni kell a „verk- azért is, mert sok mindent számokat is mondjak, na- lit”. megtanultam, ami kell a ponta több mint húsz autó- Végigjárjuk az üzemet, munkámhoz, val szállítjuk a tejterméke- Nagy Imréné a pasztőrözőben A férjével egyébként iti az ország minden csücskéből. Mindezeket hűtőkamrában tárolják, reggel pedig indulnak a gépkocsik. A kakaó például az utolsó járattal, éjfélkor érkezik Pásztora, hogy hajnalban útra keijen ismét. két. A pásztói tejüzemben kikedves mosollyal fogad. A ismerkedtek meg az üzemlábán hatalmas gumicsizma ben, a két kislánya általános lencvenen dolgoznak, öt szó- — az állandó víz miatt szűk- iskolába jár. Vállalati kőlcsöcialista brigád van, kásoknak a fele asszony, lány. Nehéz munkát végeznek, de állják a sarat. A briA mun- séges — a fején hófehér ken- nel építkeztek — állítja, hogy dő, rajta a kötelező köpeny. őket minden az üzemhez kő-' Klárika — mert mindenki ti. így isfneri az üzemben — A tisztességgel, pontosság- gádfelajánlásokban mindig több mint tizenhat esztende- gal és ami még ennél is töb- szerepel, hogy igyekeznek je dolgozik a tejüzemben, bet jelent, örömmel végzett többletbevételhez segíteni az Törzsgárdatag. munka. Azt hiszem, mindüzemet, és természetesen — Valamikor betanított annyian erre törekszünk.. 5 gondjuk van a költségmegta- munkásként kezdtem a vaja- Nagy Imrének sikerült... karításra is. zóban. A mostani fiatalok — cse — Zenekari hangverseny Karancskesziben Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) vonós- zenekara, mely az elmúlt napokban Salgótarjánban szerepelt nagy sikerrel a zenei világnap alkalmából, legközelebb Karancskesziben lép a nógrádi közönség elé. Hangversenyükre október 12-én. vasárnap 6 -órakor kerül sor a helyi művelődési ban. nak, mely a Nógrád megyei Tanács és a tudományegyetem között létrejött. A felső- oktatási intézmény különböző együttesei már 23 alkalommal látogattak el megyénk különböző falvaiba, községeibe, településeire. Ennek a nagyszerű kezdeményezésnek a következő állomása lesz ez a otthon- zenekari hangverseny, melyet két hét múlva az ELTE külMinden fiatal házaspár |jj lakásban rangsorolja a vágyait. A sor ’ élén legtöbbször az önálló lakás áll. Megyénk dinamikusan fejlődő nagyközségében, Rétságon alig néhány hete költöztek be ifjú házasok új lakásaikba. Találomra csöngettünk be két családhoz. ■ Medgyesiéknél a fiatalasz- szony nyitott ajtót, szoknyája mögül a hároméves Lívia, meg a már „komoly férfi”, a négyéves László . kandikált ki. Csak a lépcső szokatlan A férj hivatásos pártfogó, á feleség nevelőszülők felügyelője. — A lakás, a saját lakás előnyei mellett, most egyebekben is jobbalt a körülményeink, mint pár hónappal ezelőtt. A közeli községből jártunk ki a területre, sok időnk ment el utazásra. Fontos számunkra a könyvtár, a mozi és a művelődési ház közelségé is — tette hozzá Péter. — Még igazán be sem lakpen hoztak azok is, bár volt — Ha ugyanis rendezetle- gond velülk. De megérte. nül, albérletben, vagy nem Körbepillantott. megfelelő helyein lakik az — Egy nagy és két kisebb ember, akkor az óhatatlanul — Nagy dolog a miénkben szobánk van, négyen jól meg- feszültségeket okoz, az pe- . . ivles, lg“zfn “'l 50111 lakni, ha még nem is fizet- férünk benne. A fürdőszoba dig meglátszik a munka mi- tuíc ,a szot>aJiat; csak az ís............ ....... - — ..................... - - merkedésnél tartunk — nézett föl ötéves lányuk rajzaiból a feleség. — öt éve vagyunk házasok, eddig a szült ük ki az OTP-nek a köl- külön áldás. Csak megnyitom nőségén. Nekünk ezért csont. Van rá időnk, harminc- a csapot és meleg víz folyik si dolog ez a lakás, öt évig törlesztőnk. Azelőtt a bojlerből... nem kell a vi- majd’ százezer forintot szolgálati lakásban laktunk, zet örökkön cipelnem, a monem volt fürdőszobánk sem. sás is sokkal könnyebb. Jól Utána meg édesanyámnál húz- érezzük magunkat, tűk meg magunkat, de hát Fölvillantotta a szemét, csak jobb külön. — Hanem a gyerekek neheLaci kiviharzik a cimbo- zen barátkoznak meg a leprákhoz, Lívia bemutatót tart csővel! Meg aztán a falusi ugráló tudományából — az udvar is hiányzik nekik. Vióvodából hazatérve ezek a szont itt az óvoda, így viszóriá- Igaz, kellett érte letennünk az asztalra, de hát mi erre gyűjtöttünk, ez volt a célunk — nyújtózott el a fotelban a fiatal tanár. Felesége, Klári bólintott. — Ahogy Medgyesiék, mi Az ELTE amatőr művész- földön is sok sikert elért együtteseinek ez a szereplése énekkarának szereplése köresze annak az akcióprogram- vet. mindennapos programok. — Nehezen jött össze a pénzünk — simogatta meg szemével a bútorokat Med- gyesiné. — Két és fél évig raktunk fillért fillérre. A férjem reggel öttől este hétig dolgozik a romhányi termelőszövetkezetben. Műszakvezető a tehenészetben. Régebben nyulakat tartottunk, szészamehetek januártól dolgozni, mert kell a pénz a közös kasszába. Lacika robogott be. — Anya! Ugye ma is törődhetünk a kádban? — duruzsolta hízelgőn. Otthon kell! így summázta Orosz Péter, Madgyesiék szembe- szomszédja. lök fogadtak be minket. Más ez, csodálatos érzés. Medgyesiék és Oroszék tehát boldogok. Életük teljesebbé tételéhez a lakás már . nem hiányzik. Csak két csa- sem számíthattunk senkire, iád azok közül, akik az utóbaki helyettünk lakast szer- bi években otthont teremt- zett, vagy befizetett volna. A beitek » járási székhelyen. A magunk erejebol vettük, ezert beköltözők ma már rétsági- kétszeres az értéke. Nekünk nak vallják magukat, sokan eppen megfelel, en egyébként feladatokat vállalnak a tele- a realitásokhoz igazítom az püiés gazdagításában. Ott- igenyeimet. hont teremtenek. Mindketten a megyei ifjúságvédő intézet munkatársai. Hortobágyi Zoltán NÓGRÁD ~ 1980. október 11.. szombat
