Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)
1980-10-10 / 238. szám
HEB- vizsgálat Hépfronlválaszlások előtt A mezőgazdasági gépek alkatrészellátása A termelőszövetkezetek gépi berendezéseinek típusválasztéka rendkívül széles skálájú. Helyi raktáraikban a folyamatos gépjavításhoz szükséges alkatrészmennyiséget raktározni nem tudják. Emiatt az esetek túlnyomó részében a szükséges alkatrészeket azonnali — eseti — rendeléssel próbálják beszerezni, ami a gépek javítási Idejét nagymértékben növeli. A fenti megállapítást a Balassagyarmati járási és városi Népi Ellenőrzési Bizottság illetékesei tették egy — közelmúltban tartott — célvizsgálat sorári, amelyet a járás négy termelőszövetkezetében és az AGROKER balassagyarmati kirendeltségénél végeztek. Elemezték az 1973'79-es évet, valamint az 1980-as év első felét, hogy az említett időszakban mennyire volt biztosított a mezőgazdasági gépalkatrész-ellátás és mi- -lyen árváltozások történtek ez alatt. A vizsgálat szerint a termelőszövetkezetek csaknem valamennyi alkatrészt forgalmazó vállalattal, kereskedelmi egységgel kapcsolatban állnak. A jelentés tíz ilyent nevez meg. Ennek ellenére a javítás tervszerűsége csak egyes szezonmunkákra való felkészülés során tapasztalható. Az esetek túlnyomó többségében csak a hiba megállapítása és a gép megbontása után kerül sor a szükséges alkatrész beszerzésére. Ez pedig, mint köztudott, nem mindig megy simán. Az előrendelések hiánya miatt az AGROKER csak becsülni tudja a várható szükségletet. Az általa kiküldött kérdőívek egy része vissza sem érkezett, de a visszaka- pottak közül is több pontatlanul volt kitöltve. Már ez is gondot okoz a megrendelésnél, amit tovább fokoz az a tény, hogy a MEGÉV a negyedéves ütemezést körülbelül 60 százalékban tudja teljesíteni. Hiába történik meg a szállítás a tárgyévben, a termelőszövetkezetek nem vásárolják meg az akkor már nem szükséges alkatrészeket, így azok csak az AGROKER zárókészletét növelik. A NEB sokalja — teljes joggal — a háromhónapos visszaigazolási határidőn túli szállítási kötelezettséget, ami jelenleg fennáll az AGROKER—MEGÉV közötti szerződés értelmében. További nehézségeket okoz az egyes hiánycikkekből történő „be- tartalékolás” az üzemekben, valamint az, hogy kisebb alkatrészek helyett komplett egységeket kell a gazdaságoknak megvásárolni és nem megfelelő a garanciális hiba- elhárításra kijelölt egységek alkatrészellátása sem. A balassagyarmati AGROKER miközben alkatrészt keres, kutat, aratási ügyeletet tart, figyelemmel kíséri a házi bontásokat, nem rendelkezik egyetlen szállítójárművel sem! Sürgős alkatrészszállítást csak a termelőszövetkezetek gépkocsijával tud lebonyolítani — ha azoknak nincs még fontosabb dolguk. Mivel a termelőszövetkezetek nincsenek felkészülve alkatrészek előállítására — nem is ez a feladatuk — gyakran a szomszédos iparvállalatok sietnek segítségükre, vagy — és ez a rosszabbik eset — kénytelenek saját gépeik bontásából biztosítani az alkatrészeket. A járási NEB 65 alkatrész 1979-ről 1980-ra történt árváltozását vizsgálta, s ennek során megállapította, hogy az alkatrészek árnövekedése 120 és 170 százalék közé esett, A áririgadozásokra — mivel az AGROKER közlemény formájában értesül a MEGÉV-tői az árváltozásokról — a vizsgálat nem talált magyarázatot. Valljuk meg őszintén, hogy például egy hétforintos egyszerű szorítólemezből hogyan lesz több mint 36 forintos, majd nem sokkal ez után ismét nyolc forint alatti, arra nem is igen lehet - megnyugtató magyarázatot találni. Az ellenőrzés a vizsgálaton kívül javaslattal is élt, mely szerint a termelőszövetkezetek vizsgálják felül raktározási rendszerüket, az állandóan raktáron tartandó alkatrészekre, anyagokra állapítsanak meg úgynevezett minimum—maximum készletet. A jobb és biztonságosabb ellátás érdekében az alkatrészekre hosszabb távú — éves, negyedéves — megrendeléseket adjanak fel és fűzzék szorosabbra kapcsolatukat — a pontosabb tájékoztatás érdekében — az AGROKER-rel. A javaslat megfontolandó — nemcsak a vizsgált üzemekben, hanem valamennyi gazdaságban — hiszen a jobb alkatrészellátás jelentősen befolyásolja a mezőgazdasági munkák Időben történő elvégzését és a termelés biztonságát. Ez pedig közös érdek. zilahy Anyanyelvi és testi nevelés Minisztériumi állásfoglalás az óvodákról Az anyanyelvi és a testi nevelés fontosságának megfelelő érvényesülése az elsőszámú feladat az óvodákban ebben a tanévben. A Művelődési Minisztérium előírta, hogy az óvodák nevelő testületéi vitassák meg az anyanyelvi nevelés, a nemzetiségi nyelvet oktató óvodákban az anyanyelvi, valamint a magyar nyelvi nevelés helyzetét és a tennivalókat. A testi nevelés jobbítására kiadott állásfoglalásban felhívták az óvodafenntartók figyelmét: gondoskodjanak arról, hogy minden óvodának legyen udvara, vagy közeli szabad tere, ahol a gyermekek kedvük szerint játszhatnak, rendszeresen tornázhatnak. Az udvarokat ideiglenesen se használják más célra. Az óvónők segítsenek a szülőknek a gyermekek otthoni és óvodai napirendjének, 24 órás életritmusának kialakításában. Játékos testneveléssel, a testmozgás megszerettetésével érjék el, hogy a testkultúra örömet, sikerélményt keltsen, fejlessze a gyermekek ügyességét, gyorsaságát, egészséges versenyszellemét, küzdőképességét. Ezek az intézkedések azért szükségesek — mondották az MTI munkatársának a Művelődési Minisztériumban —, mert a csaknem tíz évvel ezelőtt bevezetett óvodai nevelési program előírja ugyan az anyanyelvi és a testi nevelésre vonatkozó tennivalókat is, ezeket nem mindenhol teljesítették a kívánt mértékben. Emiatt a gyermekek anyanyelvi és testi kultúrája nem kielégítő. Az óvónőknek pótolniuk kell a családi nevelés esetleges gyengeségei okozta hiányt is, hiszen a gyermekek az óvodában töltik a nap nagy részét. Igaz, az óvodák zömében az előírtnál több gyermeket fogadnak be, hogy minél több óvodáskorút készítsenek elő az iskolai tanulásra, s a zsúfoltság, ,a felszerelés hiánya sok helyen nehezíti az óvónők, gondozónők munkáját, a nehézségek miatt sem szorulhat háttérbe egyik nevelési tevékenység sem — hangsúlyozták a minisztériumban. Eljutni minden réteghez A Hazafias Népfront a mindennapi munka során arra törekszik, hogy eljusson aszó, a közös munkára felhívás, az összejövetelekre a rneghívó a fiatalokhoz éppúgy, mint az idős emberekhez, a háziasszonyokhoz, a gyárban, üzemben, termelőszövetkezetben dolgozókhoz, vagy az éppen otthon levő kismamákhoz. A rétegpolitikai munka eredményeiről, a tapasztalatokról, a soron következő tennivalókról beszélgettünk Seres Vladi- miméval, a Hazafias Népfront megyei munkatársával, a téma kitűnő Ismerőjével. Állandóan napirenden A népfront testületi ülésein rendszeresen napirenden szerepelnek az egyes rétegeket, csoportokat érintő kérdések. Így a nők és fiatalok helyzete, az értelmiség közéleti munkája, a nyugdíjasok életének alakulása, a nemzetiségpolitika érvényesülése, a cigánylakosság társadalmi beilleszkedése — hogy csak a legfontosabbakat említsük. Mindezekről különféle fórumokon, találkozókon, politikai ismeretterjesztő előadásokon, összejöveteleken, csoportos beszélgetéseken esik szó. A tanácsválasztások alkalmával például — a választási gyűlések mellett — Nógrád megyében több mint hetven réteggyűlést is szerveztek, amelyen 3500-an veitek részt. Legfőbb cél az volt, hogy az egyes rétegek társadalmi helyzetéből adódó sajátos gondok, problémák, elképzelések kerüljenek napirendre, s Különösen sokan vettek részt az ifjúsági réteggyűléseken. De a jó légkör, az őszinte megnyilatkozások jellemezték a termelőszövetkezeti tagok, az értelmiségiek, a kisiparosok, a cigányszármazásúak találkozóit is. A tapasztalatok bizonyítják — nemrégiben megvitatta mindezt a Hazafias Népfront megyei elnöksége is —, hogy ezek a módszerek megfelelőek és a mozgalom növelte befolyását a pártonkfvüliek, a hívők és nem hívők körében is. Élő példa erre, hogy jó eredményeiket ért el a megyei társadalmi munkaverseny, az emberek szívesen dolgoznak, nem kímélve idejüket és energiájukat, magúkénak érzik a közösség dolgait. Értelmiségiek a közéletben Nógrád megyében több mint hatezer felsőfokú végzettségű szakember dolgozik. A közéletben fontos szerepet töltenek be, például a községi népíromtvezetőknek több mint húsz százaléka értelmiségi, legnagyobb részük pedagógus. Rájuk mindig lehet számítani, építeni, szavukra hallgatnak az emberek. De örvendetes módon egyre inkább csatlakoznak a mozgalmi munkához és szerepet vállalnak a közéletben a műszakiak és a mezőgazdaságban dolgozó diplomások. Tanulmányokat, terveket készítenek, társadalmi munkát irányítanak, előadásokat tartanak, szaktanácsokat adnak. A népfront arra törekszik, hogy megfelelő erkölcsi elismerésben részesüljenek, ugyanakkor megfelelő kereteket teremtenek a városokban, községekben a továbblépésre, hogy az értelmiségiek szívesen vegyenek részt a közösség munkájában. NŐK ÉS A FIATALOK A megyében bekövetkezett gazdasági és társadalmi fejlődés változást hozott a népfront nőpolitikái munkájában Is. Az asszonyok, lányok döntő többsége dolgozik, nélkülük elképzelhetetlenek a gyárak, termelő- szövetkezetek, kórházak, iskolák, hivatalok! Mindez a népfrontot arra kötelezte, hogy a nőket egyre nagyobb számban vonják be a politika; és társadalmi munkába. A nők aránya a népfrontbizottságokban például negyven százalék, a tanácsokban harmincöt százalékos. Helytállnak mint tanácstagok, jelen vannak a fontos döntéseknél, véleményt nyilvánítanak, javasolnak, és részt vállalnak a lakóterü.'eti munkában. Az eredmények a nőpolitikái határozat fontosságátigazolják. Azt is meg kell említenünk, hogy nem egy asszonynak, családanyának gátolja közéleti munkáját a családi, édesanyai kő-, telesség, az otthoni „műszak”. Növekedett azoknak a fiataloknak a száma is, akik részt vállalnak a közéletben.’ Friss látásmódjuk, energiájuk, fiatalos lendületűk sokat jelent, annál is inkább, mert döntő többségük becsületesen 'Végzi a rábízott feladatot. Egyre többen kapcsolódnak! be a honismereti munkába, szívesen vesznek részt a különféle nyári táborokban, az ifjúsági klubok ma már nélkülözhetetlenek városon és falun egyaránt. A népfrontmozgalom arra törekszik, hogy a KISZ-szel közösen szervezzen megfelelő programokat,' összejöveteleket a fiataloknak, amelyek von-j zóak és hasznosak is számukra. RENDSZERES TÖRŐDÉS A' rétegpolitikai munka elválaszthatatlan része az idős emberekkel való rendszeres UH rődés, a nyugodtabb öregkor feltételein éld biztosítása. A gondokat enyhítik az egyra szaporodó napközi otthonok, amelyek befogadják az idős embereket, általában jól feH szereltek, meleg ételt kapnak, törődnek veH lük. A népfrontvezetők rendszeresen láto-i gatják az öregek napközijét, Pásztón például kirándulást is szerveztek részükre. Jó formának bizonyultak a nyugdíjasklubok! amelyeknek programját a klubtagok igé-f nyeinek megfelelően állítják össze. lm mái hagyománnyá vált az évente megrendezett öregek napja, gondot jelent a megyében al szociális otthonok férőhelyeinek hiánya.' Ezért kezdeményezett nemrégiben a nép-! front megyei bizottsága és a Vöröskereszti társadalmi akciót egy Salgótarjánban épH tendő szociális otthon érdekében. összefoglalva a legfontosabbakat nyugodj tan mondhatjuk, hogy a népfrontbizotlsáJ goknak megfelelő a kapcsolata a kisiparon sokkal, kiskereskedőkkel, részt vállalnak a cigánylakosság társadalmi, szociális és kulturális helyzetének javításában, különösen eredményesek a cigányokat összehívó fórumok. A nemzetiségi lakosság — huszonegy szlovák és két német ajkú község van Nóg- rádban — egyre nagyobb számban vesz részt a rendezvényeken, rétegtalálkozókon, össze-- jöveteleken. A nemzetiségi nyelvoktatás feH tételei biztosítottak, országosan jó hírük van táncegyütteseknek, pávaköröknek, melyek! felkészültségüket az évente rendszeresen megrendezett bánki nemzetiségi napon bizonyít^ hatják. — CSC — A kedvező Időt kihasználva, megyeszerte hangos a határ az erő- és munkagépek zajától. Talajelőkészítések, vetések, cukorrépa-, burgonyabetakarítás, silózás jellemzi a gazdaságok tevékenységét. __kj __ O któber közepétől Magyar gazdasági napok a Szovjetunióban A Magyar Kereskedelmi Kamara és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége októberben negyedik alkalommal rendezi meg a Szovjetunióban a magyar gazdasági napokat. A hétfőn kezdődő rendezvény- sorozatnak három köztársasági főváros — Kijev, Tbiliszi és Ashabad — ad otthont, azzal a céllal, hogy a két ország szakemberei újabb lehetőségeket tárjanak föl a szocialista integráción belüli magyar—szovjet együttműködésben. A rendezvénysorozat kitűnő alkalmat kínál arra, hogy a szovjet szakemberek az eddigieknél részletesebben ismerjék meg Magyarországot, fölmérjék a gazdasági, kereskedelmi együttműködés bővítésének lehetőségeit és élénkítsék az árucsere-forgalmat. A tervek szerint több mint 50 előadás hangzik majd el Magyarországról, illetve főként a magyar gazdaság legkülönbözőbb területeiről. Több téma, amely a korábbi gazdasági napokon is szerepelt, a KGST-n belüli kooperációs és szakosodási irányvonalnak megfelelően, ismét napirendre kerül. Ilyen például a Ty- ler-licencen alapuló áruházi hűtőberendezések gyártása, ennek nagy visszhangja volt a korábbi rendezvényeken. Visszatér az autóbuszgyártás és -fejlesztés kérdése is, akárcsak a számítógépek sokoldalú felhasználásában elért eredményeké, tapasztalatoké. Az előadássorozat programját a helyi igényekhez igazították. Kijevben például külön kérésre hangzik majd el előadás a melegházi növény- termesztés műszaki követelményeiről, a növényolajgyártás és -csomagolás tapasztalatairól és a húsfeldolgozás technológiájáról. Az előadásokat dia- és filmvetítések kísérik. Az előadások után lehetőség nyílik majd a közvetlen eszmecserékre is. i
