Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)

1980-10-10 / 238. szám

HEB- vizsgálat Hépfronlválaszlások előtt A mezőgazdasági gépek alkatrészellátása A termelőszövetkezetek gépi berendezéseinek típusválasz­téka rendkívül széles skálá­jú. Helyi raktáraikban a folyamatos gépjavításhoz szükséges alkatrészmennyisé­get raktározni nem tudják. Emiatt az esetek túlnyomó részében a szükséges alkatré­szeket azonnali — eseti — rendeléssel próbálják besze­rezni, ami a gépek javítási Idejét nagymértékben növeli. A fenti megállapítást a Ba­lassagyarmati járási és váro­si Népi Ellenőrzési Bizottság illetékesei tették egy — kö­zelmúltban tartott — célvizs­gálat sorári, amelyet a járás négy termelőszövetkezetében és az AGROKER balassagyar­mati kirendeltségénél végez­tek. Elemezték az 1973'79-es évet, valamint az 1980-as év első felét, hogy az említett időszakban mennyire volt biztosított a mezőgazdasági gépalkatrész-ellátás és mi- -lyen árváltozások történtek ez alatt. A vizsgálat szerint a ter­melőszövetkezetek csaknem valamennyi alkatrészt for­galmazó vállalattal, kereske­delmi egységgel kapcsolatban állnak. A jelentés tíz ilyent nevez meg. Ennek ellenére a javítás tervszerűsége csak egyes szezonmunkákra való felkészülés során tapasztalha­tó. Az esetek túlnyomó több­ségében csak a hiba megálla­pítása és a gép megbontása után kerül sor a szükséges alkatrész beszerzésére. Ez pe­dig, mint köztudott, nem mindig megy simán. Az előrendelések hiánya miatt az AGROKER csak be­csülni tudja a várható szük­ségletet. Az általa kiküldött kérdőívek egy része vissza sem érkezett, de a visszaka- pottak közül is több pontatla­nul volt kitöltve. Már ez is gondot okoz a megrendelés­nél, amit tovább fokoz az a tény, hogy a MEGÉV a ne­gyedéves ütemezést körülbe­lül 60 százalékban tudja tel­jesíteni. Hiába történik meg a szállítás a tárgyévben, a ter­melőszövetkezetek nem vásá­rolják meg az akkor már nem szükséges alkatrészeket, így azok csak az AGROKER zá­rókészletét növelik. A NEB sokalja — teljes joggal — a háromhónapos visszaigazolási határidőn túli szállítási kötelezettséget, ami jelenleg fennáll az AGRO­KER—MEGÉV közötti szerző­dés értelmében. További ne­hézségeket okoz az egyes hiánycikkekből történő „be- tartalékolás” az üzemekben, valamint az, hogy kisebb al­katrészek helyett komplett egységeket kell a gazdaságok­nak megvásárolni és nem megfelelő a garanciális hiba- elhárításra kijelölt egységek alkatrészellátása sem. A balassagyarmati AGRO­KER miközben alkatrészt ke­res, kutat, aratási ügyeletet tart, figyelemmel kíséri a há­zi bontásokat, nem rendelke­zik egyetlen szállítójárművel sem! Sürgős alkatrészszállí­tást csak a termelőszövetke­zetek gépkocsijával tud lebo­nyolítani — ha azoknak nincs még fontosabb dolguk. Mivel a termelőszövetkeze­tek nincsenek felkészülve al­katrészek előállítására — nem is ez a feladatuk — gyakran a szomszédos iparvállalatok sietnek segítségükre, vagy — és ez a rosszabbik eset — kénytelenek saját gépeik bontásából biztosítani az al­katrészeket. A járási NEB 65 alkatrész 1979-ről 1980-ra történt ár­változását vizsgálta, s ennek során megállapította, hogy az alkatrészek árnövekedése 120 és 170 százalék közé esett, A áririgadozásokra — mivel az AGROKER közlemény formá­jában értesül a MEGÉV-tői az árváltozásokról — a vizsgálat nem talált magyarázatot. Valljuk meg őszintén, hogy például egy hétforintos egy­szerű szorítólemezből hogyan lesz több mint 36 forintos, majd nem sokkal ez után is­mét nyolc forint alatti, arra nem is igen lehet - megnyug­tató magyarázatot találni. Az ellenőrzés a vizsgálaton kívül javaslattal is élt, mely szerint a termelőszövetkeze­tek vizsgálják felül raktározá­si rendszerüket, az állandóan raktáron tartandó alkatré­szekre, anyagokra állapítsa­nak meg úgynevezett mini­mum—maximum készletet. A jobb és biztonságosabb ellá­tás érdekében az alkatrészek­re hosszabb távú — éves, ne­gyedéves — megrendeléseket adjanak fel és fűzzék szoro­sabbra kapcsolatukat — a pontosabb tájékoztatás érde­kében — az AGROKER-rel. A javaslat megfontolandó — nemcsak a vizsgált üzemek­ben, hanem valamennyi gaz­daságban — hiszen a jobb alkatrészellátás jelentősen be­folyásolja a mezőgazdasági munkák Időben történő el­végzését és a termelés biz­tonságát. Ez pedig közös ér­dek. zilahy Anyanyelvi és testi nevelés Minisztériumi állásfoglalás az óvodákról Az anyanyelvi és a testi ne­velés fontosságának megfe­lelő érvényesülése az elsőszá­mú feladat az óvodákban eb­ben a tanévben. A Művelő­dési Minisztérium előírta, hogy az óvodák nevelő testületéi vitassák meg az anyanyelvi nevelés, a nemzetiségi nyel­vet oktató óvodákban az anya­nyelvi, valamint a magyar nyelvi nevelés helyzetét és a tennivalókat. A testi nevelés jobbítására kiadott állásfoglalásban fel­hívták az óvodafenntartók fi­gyelmét: gondoskodjanak ar­ról, hogy minden óvodának legyen udvara, vagy közeli szabad tere, ahol a gyermekek kedvük szerint játszhatnak, rendszeresen tornázhatnak. Az udvarokat ideiglenesen se használják más célra. Az óvónők segítsenek a szülőknek a gyermekek otthoni és óvo­dai napirendjének, 24 órás életritmusának kialakításá­ban. Játékos testneveléssel, a testmozgás megszerettetésé­vel érjék el, hogy a testkul­túra örömet, sikerélményt keltsen, fejlessze a gyermekek ügyességét, gyorsaságát, egészséges versenyszellemét, küzdőképességét. Ezek az intézkedések azért szükségesek — mondották az MTI munkatársának a Műve­lődési Minisztériumban —, mert a csaknem tíz évvel ez­előtt bevezetett óvodai neve­lési program előírja ugyan az anyanyelvi és a testi ne­velésre vonatkozó tennivaló­kat is, ezeket nem mindenhol teljesítették a kívánt mérték­ben. Emiatt a gyermekek anyanyelvi és testi kultúrája nem kielégítő. Az óvónőknek pótolniuk kell a családi nevelés esetleges gyengeségei okozta hiányt is, hiszen a gyermekek az óvodá­ban töltik a nap nagy részét. Igaz, az óvodák zömében az előírtnál több gyermeket fo­gadnak be, hogy minél több óvodáskorút készítsenek elő az iskolai tanulásra, s a zsú­foltság, ,a felszerelés hiánya sok helyen nehezíti az óvó­nők, gondozónők munkáját, a nehézségek miatt sem szo­rulhat háttérbe egyik nevelé­si tevékenység sem — hang­súlyozták a minisztériumban. Eljutni minden réteghez A Hazafias Népfront a mindennapi mun­ka során arra törekszik, hogy eljusson aszó, a közös munkára felhívás, az összejövetelek­re a rneghívó a fiatalokhoz éppúgy, mint az idős emberekhez, a háziasszonyokhoz, a gyárban, üzemben, termelőszövetkezetben dolgozókhoz, vagy az éppen otthon levő kis­mamákhoz. A rétegpolitikai munka eredmé­nyeiről, a tapasztalatokról, a soron követke­ző tennivalókról beszélgettünk Seres Vladi- miméval, a Hazafias Népfront megyei mun­katársával, a téma kitűnő Ismerőjével. Állandóan napirenden A népfront testületi ülésein rendszeresen napirenden szerepelnek az egyes rétegeket, csoportokat érintő kérdések. Így a nők és fiatalok helyzete, az értelmiség közéleti munkája, a nyugdíjasok életének alakulása, a nemzetiségpolitika érvényesülése, a ci­gánylakosság társadalmi beilleszkedése — hogy csak a legfontosabbakat említsük. Mindezekről különféle fórumokon, talál­kozókon, politikai ismeretterjesztő előadáso­kon, összejöveteleken, csoportos beszélgeté­seken esik szó. A tanácsválasztások alkal­mával például — a választási gyűlések mel­lett — Nógrád megyében több mint hetven réteggyűlést is szerveztek, amelyen 3500-an veitek részt. Legfőbb cél az volt, hogy az egyes rétegek társadalmi helyzetéből adódó sajátos gondok, problémák, elképzelések ke­rüljenek napirendre, s Különösen sokan vettek részt az ifjúsági réteggyűléseken. De a jó légkör, az őszinte megnyilatkozások jellemezték a termelőszö­vetkezeti tagok, az értelmiségiek, a kisipa­rosok, a cigányszármazásúak találkozóit is. A tapasztalatok bizonyítják — nemrégiben megvitatta mindezt a Hazafias Népfront megyei elnöksége is —, hogy ezek a mód­szerek megfelelőek és a mozgalom növelte befolyását a pártonkfvüliek, a hívők és nem hívők körében is. Élő példa erre, hogy jó eredményeiket ért el a megyei társadalmi munkaverseny, az emberek szívesen dolgoz­nak, nem kímélve idejüket és energiájukat, magúkénak érzik a közösség dolgait. Értelmiségiek a közéletben Nógrád megyében több mint hatezer fel­sőfokú végzettségű szakember dolgozik. A közéletben fontos szerepet töltenek be, pél­dául a községi népíromtvezetőknek több mint húsz százaléka értelmiségi, legnagyobb ré­szük pedagógus. Rájuk mindig lehet számí­tani, építeni, szavukra hallgatnak az embe­rek. De örvendetes módon egyre inkább csatlakoznak a mozgalmi munkához és sze­repet vállalnak a közéletben a műszakiak és a mezőgazdaságban dolgozó diplomások. Tanulmányokat, terveket készítenek, társa­dalmi munkát irányítanak, előadásokat tar­tanak, szaktanácsokat adnak. A népfront arra törekszik, hogy megfelelő erkölcsi elis­merésben részesüljenek, ugyanakkor megfe­lelő kereteket teremtenek a városokban, községekben a továbblépésre, hogy az értel­miségiek szívesen vegyenek részt a közösség munkájában. NŐK ÉS A FIATALOK A megyében bekövetkezett gazdasági és társadalmi fejlődés változást hozott a nép­front nőpolitikái munkájában Is. Az asszo­nyok, lányok döntő többsége dolgozik, nél­külük elképzelhetetlenek a gyárak, termelő- szövetkezetek, kórházak, iskolák, hivatalok! Mindez a népfrontot arra kötelezte, hogy a nő­ket egyre nagyobb számban vonják be a politika; és társadalmi munkába. A nők aránya a népfrontbizottságokban például negyven százalék, a tanácsokban harmincöt százalékos. Helytállnak mint tanácstagok, je­len vannak a fontos döntéseknél, véleményt nyilvánítanak, javasolnak, és részt vállal­nak a lakóterü.'eti munkában. Az eredmé­nyek a nőpolitikái határozat fontosságátiga­zolják. Azt is meg kell említenünk, hogy nem egy asszonynak, családanyának gátolja közéleti munkáját a családi, édesanyai kő-, telesség, az otthoni „műszak”. Növekedett azoknak a fiataloknak a szá­ma is, akik részt vállalnak a közéletben.’ Friss látásmódjuk, energiájuk, fiatalos len­dületűk sokat jelent, annál is inkább, mert döntő többségük becsületesen 'Végzi a rábí­zott feladatot. Egyre többen kapcsolódnak! be a honismereti munkába, szívesen vesz­nek részt a különféle nyári táborokban, az ifjúsági klubok ma már nélkülözhetetlenek városon és falun egyaránt. A népfrontmoz­galom arra törekszik, hogy a KISZ-szel kö­zösen szervezzen megfelelő programokat,' összejöveteleket a fiataloknak, amelyek von-j zóak és hasznosak is számukra. RENDSZERES TÖRŐDÉS A' rétegpolitikai munka elválaszthatatlan része az idős emberekkel való rendszeres UH rődés, a nyugodtabb öregkor feltételein éld biztosítása. A gondokat enyhítik az egyra szaporodó napközi otthonok, amelyek befo­gadják az idős embereket, általában jól feH szereltek, meleg ételt kapnak, törődnek veH lük. A népfrontvezetők rendszeresen láto-i gatják az öregek napközijét, Pásztón példá­ul kirándulást is szerveztek részükre. Jó formának bizonyultak a nyugdíjasklubok! amelyeknek programját a klubtagok igé-f nyeinek megfelelően állítják össze. lm mái hagyománnyá vált az évente megrendezett öregek napja, gondot jelent a megyében al szociális otthonok férőhelyeinek hiánya.' Ezért kezdeményezett nemrégiben a nép-! front megyei bizottsága és a Vöröskereszti társadalmi akciót egy Salgótarjánban épH tendő szociális otthon érdekében. összefoglalva a legfontosabbakat nyugodj tan mondhatjuk, hogy a népfrontbizotlsáJ goknak megfelelő a kapcsolata a kisiparon sokkal, kiskereskedőkkel, részt vállalnak a cigánylakosság társadalmi, szociális és kul­turális helyzetének javításában, különösen eredményesek a cigányokat összehívó fóru­mok. A nemzetiségi lakosság — huszonegy szlovák és két német ajkú község van Nóg- rádban — egyre nagyobb számban vesz részt a rendezvényeken, rétegtalálkozókon, össze-- jöveteleken. A nemzetiségi nyelvoktatás feH tételei biztosítottak, országosan jó hírük van táncegyütteseknek, pávaköröknek, melyek! felkészültségüket az évente rendszeresen meg­rendezett bánki nemzetiségi napon bizonyít^ hatják. — CSC — A kedvező Időt kihasználva, megyeszerte hangos a határ az erő- és munkagépek zajától. Talajelőkészítések, vetések, cukorrépa-, burgonyabetakarítás, silózás jellemzi a gazdaságok tevékenységét. __kj __ O któber közepétől Magyar gazdasági napok a Szovjetunióban A Magyar Kereskedelmi Kamara és a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetsége októberben ne­gyedik alkalommal rendezi meg a Szovjetunióban a ma­gyar gazdasági napokat. A hétfőn kezdődő rendezvény- sorozatnak három köztársa­sági főváros — Kijev, Tbili­szi és Ashabad — ad otthont, azzal a céllal, hogy a két ország szakemberei újabb le­hetőségeket tárjanak föl a szocialista integráción belü­li magyar—szovjet együtt­működésben. A rendezvénysorozat kitű­nő alkalmat kínál arra, hogy a szovjet szakemberek az ed­digieknél részletesebben is­merjék meg Magyarországot, fölmérjék a gazdasági, keres­kedelmi együttműködés bőví­tésének lehetőségeit és élén­kítsék az árucsere-forgalmat. A tervek szerint több mint 50 előadás hangzik majd el Magyarországról, illetve fő­ként a magyar gazdaság leg­különbözőbb területeiről. Több téma, amely a korábbi gaz­dasági napokon is szerepelt, a KGST-n belüli kooperációs és szakosodási irányvonalnak megfelelően, ismét napirend­re kerül. Ilyen például a Ty- ler-licencen alapuló áruházi hűtőberendezések gyártása, ennek nagy visszhangja volt a korábbi rendezvényeken. Visszatér az autóbuszgyártás és -fejlesztés kérdése is, akár­csak a számítógépek sokol­dalú felhasználásában elért eredményeké, tapasztalatoké. Az előadássorozat program­ját a helyi igényekhez igazí­tották. Kijevben például kü­lön kérésre hangzik majd el előadás a melegházi növény- termesztés műszaki követel­ményeiről, a növényolajgyár­tás és -csomagolás tapaszta­latairól és a húsfeldolgozás technológiájáról. Az előadásokat dia- és film­vetítések kísérik. Az előadá­sok után lehetőség nyílik majd a közvetlen eszmecserékre is. i

Next

/
Thumbnails
Contents