Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)
1980-10-09 / 237. szám
/ Készletek Néhány hónapja a csavaros műanyag kupak hiánya miatt eltűnt az üzletekből — viszonylag rövid időre — a nescafé. Ez mindenesetre elegendő volt ahhoz, hogy a vásárló bizalma megrendüljön: amikor végre nescafé érkezett az üzletekbe, ötösével- hatosával * rakták kosaraikba az emberek. Sokkal többet vásároltak, mint amennyire józan — és kereskedelmi — megítélés szerint szükségük lehetett, következésképpen újratermelték az eredetileg a kupakszűke miatt előállott hiányt. Hasonló helyzetek —, sajnos nem ritkán — előfordulnak a termelésben is. Ami ma hiányzik, abból mindenki igyekszik bebiztosítani magát. Így aztán előfordulhat, hogy a mai hiánycikkből holnapra a vállalatok nyakán maradó elfekvő készlet — fölösleg lesz, miközben megint más termékek hiánycikké válnak. A vállalati túlkészleteziés ©ka a hiánygazdálkodás, a túlbiztosítás viszont óhatatlanul hiánygazdálkodáshoz vezet. A kör ördögi, de a magyar vállalatokra nézve — igaz. Igaz még most is, legalábbis a nemzetközi készletgazdálkodási konferencia megállapításai — szeptemberben rendezték meg Budapesten — ezt látszanak igazolni. Az energiahordozók és a nyersanyagok, a befejezetlen és félkész termékek világszerte óriási értékeket kötnek le, következésképpen mindenütt behatóan vizsgálják, miként alakítható ki optimális, a termelés biztonságához szükséges nagyságú és összetételű anyag és alkatrész. A 24 ország mintegy száz külföldi közgazdászának budapesti eszmecseréjéből, remélhetőleg hamarosan, kézzelfogható hasznot húznak a honi készletgazdálkodási szakemberek. Miről is van szó? Mint azt a tanácskozás megnyitó beszédében Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke elmondta, a változás annyi, hogy korábban a termelés növekedésével azonos ütemben bővültek a készletek, az utóbbi időszakban viszont minden egyszázalékos termelésnövekedéshez „•'sak” 0,8 százalék készletbővüiés jár. A készletállomány tgy is rendkívül — és a hozzáértők szerint indokolatlanul — nagy: értéke eléri a 650 milliárd forintot. Amíg náiunk minden forint nemzeti termékre 80 fillér készletérték jut, addig a fejlett ipari államokban ennek csupán fele. A túlságosan magas készlet- állomány egyik oka, hogy a ■k vevők nem bíznak a szállítókban, ha ütemtelen, pontatlan szállítást, vagy más fennakadást tapasztalnak. Miként mi, fogyasztók sem bízunk a kereskedelemben, ha ingadozik az ellátás. Ezért van aztán, hogy amíg a fejlett tőkésországokban 6—8 napi készlet elegendő a termelés biztonságához, addig nálunk bizony nem egy helyen 80—90 /napi termelési tartalékokat is rejtenek, a vállalati raktárak. Pedig, ha mindenütt csak annyit vásárolnának, ameny- nyi a termelés, szolgáltatás folyamatosságához feltétlenül szükséges, jutna az anyagból, alkatrészből másoknak is, nem kellene tartalékolni, „bespájzolni” — kevesebb lenne a hiánycikk. A megrendelések hosszú felfutási ideje miatt azonban elkerülhetetlenül szükség van biztonsági tartalékra. Ha a ' vevők igényeit a szállítók he- tek-hónapok múltán igazolják vissza, s a megrendelések teljesítéséig negyedévek telnek el, a termelők kénytelenek készletezni. S a lassúság végighömpölyög az egész gazdaságon. A készletforgalom gyorsítására, az állomány mérséklésére több intézkedés és elképzelés született. Az elfekvő készleten például börzéken próbálnak túladni, s a vezetők prémiumfeltételei közé bekerült a készletgazdálkodás is. A vállalatok azonban igaián csak altkor vásárolnak majd kevesebbet —, ha a vevő és a szállító közti alkudozás a vevő javára dől el. Ha a vállalat, mint vevő felülkerekedik, kevésbé lesz kiszolgáltatva szállítóinak, kevesebbet kell tartalékolnia. \ VILÁG PROLETÁRJÁT. FGYFSOl'JFTm NÓGRÁD AZ MSZMP NÓCRÁP-MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MgG.YEI TANÁCS LAPJA XXXVI ÉVF.. 237. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980. OKTOBER 9., C5UTORTOK Kádár János Győrben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerda este Győrbe érkezett, hogy közvetlen benyomásokat szerezzen a megye életéről, a helyi munkáskollektívák tevékenységéről. Kádár Jánost útjára elkísérte Győri Imre, a Központi Bizottság osztályvezetője. Megérkezésükkor a vendégeket a házigazdák: Háry Béla, a Győr-Sopron megyei pártbizottság első titkára és Lombos Ferenc, a megyei tanács elnöke köszöntötték meleg szeretettel. A Központi Bizottság első titkára a program szerint csütörtökön találkozik a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjaival, majd ellátogat a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárba és a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyárba. (MTI) A közös gond jegyében Tanácskoznak a nyugateurópai kommunista pártok képviselői — A tanácskozáson a következő pártok küldöttségei vesznek részt: a Belga KP, a Dán KP, a Finn KP, a Francia KP, a Görög KP, a Holland KP, Írország Kommunista Pártja, a Luxemburgi KP, a Máltai KP, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, a Norvég KP, a Német KP, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt, az Olasz KP, az Osztrák KP, a Portugál KP, a San-marinói KP, a Spanyol Kommunista Párt, a Svájci Munkapárt, a Svéd Baloldali Párt—Kommunisták, a Török Kommunista Párt. Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Szerdán megkezdődött Brüsszelben az európai tőkésországok kommunista és munkáspártjainak kétnapos konferenciája, mely a nyugateurópai gazdasági válsággal foglalkozik. A konferencián 21 párt küldöttsége vesz részt, majdnem minden delegációt a pártok politikai bizottságának, illetőleg titkárságának egy tagja vezeti. Jelen van példávi a Francia Kommunista Párt képviseletében René Piquet, a Politikai Bizottság tagja, az Olasz Kommunista Párt részéről Giovanni Cer- vetti, a vezetőség tagja, a Spanyol Kommunista Párt részéről Manuel Azearate, azSKP KB titkárságánál: tagja, a végrehajtó bizottság tagja. Részt • vesznek a vitában a pártok gazdasági szakértői is. A találkozót a vendéglátó Belga Kommunista Párt elnöke, Louis Van Geyt nyitotta meg. Ezt a konferenciát — mondotta — Európa négy sarkában működő több párt kezdeményezésére hívták öszsze, s mindegyik a saját ^helyzetéből és problémáiból indul ki. Arra a következtetésre jutottak azonban, hogy a válság, amely minden országot sújt, azok a problémák, amelyek a nyugat-európai integrációval függnek össze, s az a mód, ahogy ebben a helyzetben a munkások demokratikus harca kibontakozik, szüségessé teszi az információk, a tapasztalatok, a vélemények szabad és mélyreható kicserélését. A találkozó munkamódszere — folytatta Van Geyt —, amely széles körű eszmecserén alapszik, előre megszerkesztett szövegek és közös zárókommüniké nélkül, alkalmas arra, hogy összehasonlítsuk az egyes pártok helyzetét, analizáljuk a kérdéseket, s ez lehetővé teszi, hogy megállapítsuk. miben van hasonlóság és miben különbség. Reméljük, ebből a tanácskozásból új lehetőségek és űj kezdeményezések születhetnek, amelyeket közösen valósíthatunk meg, hiszen gondjaink lényegében közösek. Eszmecserénkben előreláthatólag fontos helyet foglal majd el a jobboldali és szélsőjobboldali eszmék és erők előr^öréSe, a világválság talaján. Bár a nemzetközi helyzet megvitatása nem szerepelt napirenden, bizonyos, hogy minden küldöttség nevében tisztelettel és részvéttel adózhatok a bolognai, a müncheni és a párizsi barbár merényletek áldozatainak, kifejezve teljes szolidaritásunkat a munkásokkal,’ a .demokratákkal, a kommunistákkal és különösen Törökország népével, amely olyan katonai diktatúra igája alatt szenved, amelynek kapcsolatai a Pentagonnal nem hagynak semmiféle kétséget — mondotta a Belga KP elnöke. Van Geyt megnyitó beszéde után a tanácskozást zárt körben folytatták. A csütörtök délutáni záróülés azonban nyilvános lesz. A híradástechnikai berendezések terjedésével rég! Igényi pótol a balassagyarmati Ipoly Bútorgyár az úgynevezeti sztereótorony gyártásával, mely a készülékek praktikus elhelyezését biztosítja. Ebből a termékükből eddig is gyártottak hasonlót, ez a továbbfejlesztett változat a BNV-n nyerte el a közönség tetszését. Az üzletekben Iapracsomagoltan kaphatók, melyek otthon egyszerűen szerelhetők össze. Képünkön Zólyomi Ferenc művezető és Pribeli Sándor asztalos szakmunkás a sztereótorony szerelését végzik. — kulcsár — Az intéző bizottság ielentette Új kirándulókgs'zetek a Duna-kanyarban Hamarosan átadják az Esz- a célt szolgálja. Egyben ré- tergom Vaskapuhoz vezető sze az úthálózat-bővítési útszakaszt, ezzel újabb ki- tervnek, amelynek végrehaj- rándulóközpont nyílhat meg tása során Királyrét—Cseresz- az idegenforgalom számára nyefa-rakodó között új út — jelentették be szerdán a épül majd. Átadják a Szent- Dunakanyar Intéző Bizott- endre—Pilisszentlászló—Viseg- ság ülésén, ahol a fejlesztési rád—Lepence közötti szakaszt, .elképzelések szerepeltek a amely a nagy forgalmú 11-es napirenden. Mint elhangzott: utat is tehermentesíti, a Duna-kanyarban különös Nemcsak utak épülnek a jelentősége van egy-egy új népszerű kirándulóterületen; létesítmény átadásának, amely több tízmillió forintot fordí- a turizmus feltételeinek ja- tanak a vendégfogadás to- vulását eredményezi, hiszen vábbi feltételeinek javításá- a főszezonban naponta átlag ra. Ezen belül most a leg- kétszázezer vendég látogat fontosabb feladat a telepü- erre a vidékre, s ellátásuk, a lések csatornázásának meg- kömyezeti kultúra feltételei- oldása — állapították meg a nek megteremtése állandó, tanácskozáson. Jelenleg Vi- sürgető feladat. A most el- segrád csatornahálózatának készült három és fél kilomé- kiépítésén dolgoznak. Terv- teres üt —, amelyen az autós be vették, hogy Visegrád— turisták megközelíthetik Esz- Mogyoró-hegy kirándulóköz- tergom környékének legszebb pontban műanyag sípályát hegyét, a Vaskaput — is ezt építenek. Megszüntetik az egyoldalúságot bizottság Szorospatakon A Nógrádi Szénbányák szorospataki aknaüzemében 1977 óta tevékenykedik a művelődési bizottság, amelynek munkáját az utóbbi időben mindinkább a tervszerűség és a szervezettség jellemzi. A bizottság munkáját éves terv alapján, három albizottságban végzi. Az egyes albizottságok külön foglalkoznak az oktatás, a művelődési, művészeti rendezvények kérdésivel, valamint a szocialista brigádok vállalásainak helyzetével, teljesítésével. A művelődési bizottság szoros és állandó kapcsolatot tart fenn a helyi politikai és tömegszervezeti egységekkel, rendszeresen támaszkodik a művelt munkások, fiatalok, tömegszervezeti aktivisták segítségére. Gondot jelent viszont egyelőre, hogy az albizottságok tevékenysége még közel sem folyamatos. A szorospataki művelődési bizottság erényei közé tartozik, hogy az. oktatási kérdések mellett figyelmet fordít a művelődésre is, kevésbé jellemző rá — mint sok másra — az egyoldalú oktatáscentrikus- ság. A bizottság 11 tagja helyesen látja, hogy a munkások és a termelésirányítók, mérnökök szakmai képzettségének fejlesztése egyaránt fontos, s ismereteiket a fejlődő technikai követelményekhez kell igazítani, az eredményesebb termelés szolgálatába állítani. A szakmai korszerűsítő felújító és betanító tanfolyamokat már két esztendeje a helyi szükségletek és igények szerint szervezik, s az üzemi, vállalati érdekeknek, céloknak rendelik alá, ez alapján egyeztetik a dolgozók egyéni törekvéseivel. Űj vájárokat, aknajavítókat, robbantómestereket és különféle bányai iparosokat képeznek. Figyelmet érdemelnek a művelődésben elért eredmények is, noha bizonyos területeken tapasztalható lemaradás. A munkaversenyben dolgozó 18 szocialista brigád elsősorban a kulturális rendezvények, a filmek, vidám színházi előadások látogatásában fejlődött. A kultúrházak látogatói között egyre több a bányász. A lemaradás legszembetűnőbben az olvasási kultúra területén mutatkozik meg. Az olvasás még nem eléggé népszerű, mindennapos gyakorlat. A szorospataki aknaüzem művelődési bizottsága a közelmúltban az alábbiakban fogalmazta meg feladatait: munkájával hatékonyabban szeretné szolgálni az ideológiai, világnézeti nevelést, a gazdasági építőmunkát. Tovább kívánja fejleszteni koordináló, javas- lattevő, véleményező, ellenőrző tevékenységét, az olvasás személyi és tárgyi feltételeit, a felnőttoktatás és a szakmai képzés színvonalát.
