Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)
1980-10-01 / 230. szám
A verseny mosolya A kemény fizikai és pszichikai erőpróba mellett a versenyen mosolyt fakasztó pillanatok is voltak. A csapatok munkáját értékelő zsűri egyik tagja például látta, hogy az egyik imitált sérült — általános iskolás kislány — nagyon szomorúan nézi a kék eget— Fáradt vagy, kislá- pyom? — Á, dehogy, csak tetszik tudni az én „sérülésem” esetén az elsősegély során feltétlenül meg kell itatni a sérültet. És engem már négyszer megitattak. Pedig szomjas sem vagyok... Igyekeztünk helytállni r Tresó Ferenc őrnagy, a |>ásztói járás törzsparancsnoka megtiszteltetésnek vette, hogy b megyei versenykiírás a pásztói bázist jelölte ki színhelyül. — Azonnal felvettem a kapcsolatot dr. Kovács Bertalannal, a szakszolgálat pa- tancsnokával, a kórház igazgató főorvosával. A járás hat szakaszát igyekeztünk a legjobban felkészíteni. Ebben az orvosok voltak nagy segítségünkre. Minden csapat 12 órányi foglalkozáson vehetett pészt a járási verseny előtt. A megyei verseny komoly feladatot jelentett számunkra, s mi igyekeztünk helytállni. Kisebb fajta gyakorlatnak is megfelelt, amíg megteremtettük a pályát és a környezetet, a szükséges anyagok és felszerelések beszerzését is megoldottuk, megszerveztük a szállítást. Arra törekedtünk, hogy minden feltétel biztosít- ya legyen. Igen nagy segítséget kapjunk a helybeli ÁFÉSZ-től, melyek nélkül nagyon nehéz lett volna megoldani több mint 200 fő étkeztetését. Külön ki kell emelnem a Dózsa György Általános Iskola polgári védelmi úttörőszakaszát, melynek tagjai a sérültek szerepét vállalták, és azt szinte felnőttektől elvárható komolysággal, meglepő életszerűséggel valósították meg. Köszönet illeti őket és pedagógusaikat is. Érthető nagy örömünkre szolgál, hogy az első helyezést és ezzel a „belépőt” a területi versenyre a mi csapatunk nyerte el. Igaz, hogy minden helybéli szurkolt nekik, mégis kellemes meglepetést jelentett számunkra eredményük. A továbbiakban szeretnénk még felkészülési lehetőséget biztosítani számukra, hogy ne valljanak szégyent az októberben sorra! kerülő területi versenyen sem. Polgári védelem ■ II a ■ ff /■ | illo-Yolgyi erőpróba Pásztó mellett a Zsilló- völgy erdős lejtőjén húzódik meg a polgári védelem járási kiképző bázisa- Szeptember 20-án a völgy aljában sátrak ponyváját lebbentette a szél, teherautó zúgás hallatszott, biztató kiáltások szóltak innen is, onnan is. A fegyveres erők napja, valamint a polgári védelem fennállásának közelgő három évtizedes jubileuma jegyében az egészségügyi szakszolgálatosok versenyének megyei döntőjére került sor. A járásokat és a városokat egy-egy szakasz képviselte, a helyi viszonylatban megrendezett versenyek legjobbjai. A Pásztói nagyközségi közös Tanács szakasza, a vendéglátók, a diósjenői VILLTESZ-é a rétsági, a szécsényi ELZETT-é a balassagyarmati, a jánosaknai Páva üzem kollektívája a salgótarjáni járást képviselte. A megyeszékhelyről a Lampart ZIM, Balassagyarmatról a Budapesti Finomkötöttárugyár egészségügyisei álltak sorompóba. Két részből állt a feladat, melyet minden versenyzőszakasznak teljesítenie kellett- Először tíz perc alatt egy közös és rajonként további egy-egy tesztlapot kellett kitölteniök, melyek révén elméleti felkészültségükről adhattak számot. Ezután került sor a gyakorlati próbatételre. A 25 fős szakaszok starthoz érkezését, a szakaszparancsnok jelentését, és a többi formai megnyilvánulást már értékelték. A közelben levő „fertőzött terület” közelébe, tehergépkocsik szállították az egészségügyieket. A leszállás után a parancsnok felderítőket küldött a „sugárszennyezett területre”, majd azok visszatérte és je- jentése után döntött, hogy emberei milyen megoszlásban vonuljanak be a területre- Felkerültek a gázálarcok és egyéb védőfelszerelések, és megindultak a szakszolgálatosok a sérültek felkutatására, ellátására, mentésére. Tizenöt különböző imitált sérüléssel fekvő személyt kellett ellátni. A közvetlen elsősegély után a szennyezett területről gyűjtőhelyre vitték a „sebesülteket”, ahol állapotuknak megfelelően osztályozták, alaposabban ellátták és szállításra készítették elő őket. A verseny minden résztvevője példásan végezte feladatát, komolyan vette a teendőket. Jó példa erre, ami a fülledt meleg időben érthető módon előfordult, hogy a védőeszközökben egy-két versenyző rosszul lett. Akadt azonban közöttük, aki —miután magához tért, — újra beöltözött és folytatta a versenyt- A gyakorlati tennivalókra ötven perc állt rendelkezésre. Ez — ha figyelembe vesszük, mi mindent kellett ez alatt elvégezni — meglehetősen szoros idő. A parancsnokok és a szakaszok tágjainak szinte minden mozdulatát árgus szemekkel figyelte a hattagú — szakemberekből álló — bíráló bizottság. Bár ők gázálarc nélkül tevékenykedtek, feladatuk nem volt könnyebb, mint a versenyzőké. Egyszerre több mindenre kellett figyelni, s dolgukat nehezítette, hogy mind a hat csoport igen felkészülten, jó képességekkel állt rajthoz, s így az eredményekben is csak egész kis különbségek adódtak. Végül az eredményhirdetés során legjobbnak a Pásztói nagyközségi közös Tanács szakasza bizonyult- Másodikak a diós- jenőiek, harmadikok a salgótarjániak lettek. A győztesek nem nagyon ülhetnek babérjaikon, hiszen hátra van még a területi döntő, melyre megyei első helyezésükkel nyertek részvételi lehetőséget. Lesz némi előnyük, ugyanis a Pest, Heves és Nógrád legjobb csapatait megmozgató erőpróbára ugyanitt kerül majd sor. Remélhetőleg a szakasszal ez alkalommal sem vall szégyent a megye. Köszönet illet minden résztvevőt Hírek — A vegyvédelmi, valamint állat- és növényvédelmi szakszolgálatok parancsnoki állományának kiképzését bonyolították le szeptemberben a megyei szakszolgálati parancsnokság irányításával. Ennek keretében értékelték a szakszolgálatok 1979—80. évi fel- készítő munkáját, meghatározták az V. ötéves terv hátralevő szakaszában sorra kerülő kiképzési feladatokat, értékelték a járások, városok szakszolgálatainak helyzetét. A résztvevők értékes javaslatokkal egészítették ki az elhangzottakat. A konzultációkat szakmai ‘ jellegű filmek bővítették ki. — összevont kiképzést tartott a m°gvei sugárfigyelő és -ellenőrző szo'gálat a poigári védelem ereszt- v^nyi bázisán, ahol szó esett a környezetvédelemmel kancsolatos fe’adatokról és ezen belül a polgári védelem megelőző szerepéről. — A Magvar Televízió Nyugalmunk érdekében című sorozatának 24. adását október 3 án 17.20 órától sugározzák. Az adás címe: Polgári védelem a nagyvilágban. Ismétlésére másnap 11.20 órától kerül sor. Irta és összeállította: Gáspár Imre — Az egészségügyi szakszolgálatosok versenye jelentős esemény volt megyénk polgári védelmi életében — értékelte az eseményeket Rad- nal Ervin alezredes, a megyei polgári védelmi törzsparancsnok, — Nemcsak szakmai, de politikai felkészültséget is tükröz, és nem csak a versenyzők részéről, hanem az előkészítésben, a felkészülésben és felkészítésben, a lakosság körében végzett propagandatevékenységben egyaránt. Elismerést érdemelnek nemcsak azok, akik egy szabad szombatjuk feláldozásával eljöttek a versenyre — s korábban kemény munkával szabad idejük tetemes részének feláldozásával felkészültek —, de köszönet illeti a megmozdulás minden résztvevőjét. A versenyzők teljesítményéről elmondható, a helyezésektől függetlenül mindnyájan jól vizsgáztak. Mind szakmai, politikai tudásuk, mind lelkesedésük kiváltotta a polgári védelem megyei vezetésének elégedettségét. Nem jók és roszszak mérték össze tudásukat, képességeiket, hanem jók és még jobbak. Ezt bizonyította, hogy szinte fej-fej mellett végeztek a csapatok. Külön kiemelt dicséret illeti a pásztói járás vezetését, polgári védelmi törzsét, a jól előkészített helyszínért, az ellátás kiváló megszervezéséért, a versenyzőkről való kiemelt gondoskodásért. Igen nagy segítséget nyújtott a község lakossága, a járási párt-, állami, társadalmi és gazdasági szervei, többek között a helyi ÁFÉSZ kollektívája. E versennyel bezárólag az akció a megyében több mint 30 egészségügyi szakaszt, közel 800 embert mozgatott meg, akik mindnyájan nagy igyekezettel készültek fel, és igyekeztek a szűkebb hazájukban megrendezett versenyeken bizonyítani. A döntő nívója, a közel azonos értékű teljesítmények már az elődöntők során jellemzőek voltak, a részt • vevők morális biztonsága, emberi helytállása már ez alkalommal is megmutatkozott. Látszott az akarat, hogy méltóak legyenek a fegyveres erők napjához, s a harmincéves évfordulóhoz. Jelentős segítséget kaptunk a Vöröskereszttől, megyei, járási és üzemi vezetőségeitől egyaránt. A szakmai feladatok megoldása mellett segítettek a versenyzők politikai és egészségügyi felkészítésében is. Ugyancsak tapasztaltuk üzemek, intézmények támogatását, akik lehetővé tették, hogy a felkészülő csapatok egy műszakban dolgozzanak, így szabad idejüket megfelelően ösz- szehangolhassák. Ugyanakkor szállító és technikai eszközöket biztosítottak és részt vállaltak a résztvevők jutalmazásában is. Szintén a segítők között kell megemlíteni a Határőrséget és a honvédséget, melyek emberrel és eszközzel egyaránt rendelkezésre álltak. Ügy vélem, a verseny méltón reprezentálta a megyei polgári védelem képességeit, nem vallottunk szégyent szakszolgálatosainkkal. A nemes versengés célt ért, bebizonyítva: a polgári védelem képes ellátni a ráháruló feladatokat — fejezte be értékelését Rad- nai Ervin. El sem akartuk hinni... Á siker titka Fotók: Fodor Tamás A győztes szakasz parancsnoka Szabad Jánosné, a pásztói 1-es számú óvoda főzőnője, akit munkahelyén kerestünk fel. — Számítottak-e a győzelemre? — Egyáltalán nem. Ügy gondoltuk — már a járási versenyen is — hogy jó lenne egy harmadik, esetleg egy második helyet megszerezni. Már akkor meglepetés volt nekünk is, hogy elsők lettünk. — Kikből áll a szakasz? Hogyan készültek fel? — Mind a 25-en más helyen dolgozunk, mindnyájan nők vagyunk, legtöbben nem a legfiatalabb korosztályból. Nyilvánvalóan ez mind befolyásolta, pontosabban nehezítette a felkészülést. A különböző munkahelyek miatt eleinte szinte lehetetlennek látszott a szabadidő összehangolása, hiszen legtöbbünkre odahaza második műszak is vár. Éppen ezért sokat kellett járnom egyiküktől a másikukig, szervezni, összehangolni az időpontokat. A munkahelyek vezetőivel Tresó elvtárs, a járási törzsparancsnok vette fel a kapcsolatot, közbenjárásával igyekezett segíteni a felkészülést. Valahogy sikerült a személyi problémákat áthidalni. Afféle „nagyközségi válogatottat” alkottunk, és a járási vezetés, valamint a kiképzők részéről az egész felkészülési idő alatt éreztük a türelmes segítséget. A kollektíva különben 197Ö- ban alakult ki, de csak a legutóbbi versenyek során „rá- zódtunk össze”. A két verseny emberileg is közelebb hozta egymáshoz a szakasz tagjait. A megyei döntőn ugyancsak a második, harmadik helyet „vettük célba”. Igyekeztünk, ahogy tudtunk, és bizony amikor először hozták a hírt, hogy mi lettünk az elsők, el se akartuk hinni. Nagy megilletődést éreztem, mikor átvehettem a szakasz nevében az első díjat. — Hogyan készülnek, mit várnak a területi versenytől? — Megint nem hisszük, hogy elsők leszünk, de utolsók sem szeretnénk. Megpróbálunk tisztességgel helytállni. Szabad Jánosné szerénysége saját maga és a szakasza részéről biztos tudást, szilárd helytállást takar. A szakaszparancsnok élete nem csak ebbeli mivoltában kapcsolódik a haza védelméhez; fia a Magyar Néphadsereg tiszti egyenruháját viseli, s éppen polgári védelmi munkát végez. Az anya büszke fiára és igyekszik méltó lenni hozzá. A verseny gyakorlati részének valószerűségét erősítette,' ugyanakkor a fizikai megterhelést fokozta, hogy a feladatokat az egyéni védőeszközök használatával kellett végrehajtani. Előkerültek a hordtáská ból a gázálarcok is. A szakasz bevonul a fertőzött területre, hogy az előzetes utasítások értelmében megkezdje a mentést. Tevékenységüket a zsűri tagjai figyelik. A „szennyezett területen” a valósághoz hasonló körülményeket alakítottak ki A romok között talált „sérültek” legsürgősebb ellátását gyorsan és pontosan végezték. A halaszthatatlan teendők után gondoskodtak a kárhelyről való elszállításról. A kárterületen kívül kijelölt segélyhelyen mentesítik és sérüléseiknek megfelelően szakszerű elsősegélyben részesítik a „sebesülteket". NÓGRÁD — 1980. október 1., szerda 6
