Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)
1980-10-05 / 234. szám
Megelőzés, gyógyítás - egészségvédelem Egészségpolitikai aktívaértekezlet Salgótarjánban A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága a közelmúltban tanácskozást rendezett időszerű egészségpolitikai kérdésekről. Az aktívaértekezleten részt vettek megyénk kommunista orvosai, az egészségügy állami és intézményi vezetői, a párt, a szakszervezet, a tömegszervezetek egészségügyi és szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozó vezetői. Megvitatták az MSZMP XII. kongresszusa határozataiból adódó egészségpolitikai feladatokat és a VI. ötéves tervidőszak egészségügyi és szociális fejlesztési célkitűzéseit. „A következő években gyorsabb ütemben kell javítani az egészségügyi ellátást, különös tekintettel az alapellátásra, megelőzésre, a rehabilitációra, a lakosság egészségügyi kultúrájának emelésére”, — állapította meg a XII. kongresszus. Az e feladatok végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket, a helyi feladatokat vitatták meg a tanácskozás résztvevői. A tanácskozás vitaindító előadását dr. Gor- dos János, a megyei pártbizottság titkára tartotta. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a gyógyítás, megelőzés, egészségvédelem és a szociális gondoskodás társadalmi szerepe, jelentősége, továbbá az egészségügyi ellátás fel. tételei szoros összefüggésben vannak hazánk helyzetével, belpolitikai viszonyaival. A kedvező közhangulat, a kiegyensúlyozott politikai fejlődés, a lakosság pártunk és államunk iránti bizalmáról tanúskodik, és ez jó feltételeket biztosít az egészségügy és a szociális gondoskodás fejlődéséhez is. Az egészségügyi ellátás helyzete — feltételei és minősége — a lakosság közérzetét, hangulatát, a dolgozók munkaképességét befolyásoló fontos politikai tényező. A politikai egység és bizalom lehetővé, a nehezebb körülmények között megvalósítandó feladatok pedig szükségessé teszik, hogy őszintén, reálisan, kritikusan és problémaérzékenyen elemezzük helyzetünket, megyénk egészségügyi ellátásának fejlődését. JAWLO feltételek Az ötödik ötéves tervidőszak fejlődését elemezve megállapíthatjuk, hogy fontos egészségügyi létesítményekkel gazdagodott megyénk. Elkészült a salgótarjáni rendelőintézet, a balassagyarmati kórház új szülészetinőgyógyászati pavilonja, a tervezett 171 kórházi ágyfejlesztés megvalósult Megkezdődött a balassagyarmati kórház rekonstrukciója. A szakorvosi órák száma 90-nel növekedett. Kü_ lönösen a tervidőszak második felében gyorsult az egészségügyi intézmények műszerellátottságának javulása. Ezzel régi, nagy feszültség megoldásához kezdtünk. Azonban hátrányos helyzetünk megszüntetéséhez további erőfeszítések szükségesek. Elismeréssel szólt az előadó arról, hogy erő. «ödött a lakosság egészségi állapotának javításáért érzett társadalmi felelősség. Gazdasági egységeink és a politikai szervezetek köz. ti együttműködés fokozódott a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása, az egészségre káros munkahelyek csökkentése, az fizemegészségügyi ellátás segítése érdekében. Szép példa az érdekelt szervek összefogására a Salgótarjáni Kohászati Üzemek üzemegészségügyi központja, és a Romhányi Építési Kerámiagyár — a községi lakosságnak is nyitott — üzemorvosi rendelője. Nógrád egészségügyi és szociális ellátottság Bzesmpontjából a közepes fejlettségű megyék közé tartozik. Az elmúlt időszakban elért eredmények mellett több területen érezzük a feszültségeket is, melyek elsősorban az ellátás minőségi vonatkozásait érintik. Kórházainkban nem megfelelő az aktív, és a krónikus betegellátást szolgáló ágyak aránya; a rendelőintézetekben zsúfoltság tapasztalható. Nógrád megye lakosságának egészségi állapota fő vonásaiban megegyezik az ország lakosságának állapotával, csak néhány betegségcsoport esetében érzékelhető eltérés. Az egészségügyi alapellátás feltételei folyamatosan korszerűsödtek, 99 általános orvosi körzet, 11 gyermekorvosi körzet, és a rendelőintézeteken kívül 17 községi fogorvosi körzet biztosítja a lakosság alapellátását. Gondot jelent, hogy • egyes orvosi körzetekben orvoshí- ány miatt csak helyettesítésekkel tudjuk megoldani az ellátást. Az is érzékelhető, hogy — főleg szemléleti okok miatt — nem kielégítő a lakosság egy részének bizalma a körzeti orvosi szolgálat iránt, és ezért az alapellátás helyett a szakorvosi rendelőintézetekben keresnek panaszaikra orvoslást. A felszabadulás után a fekvőbeteg-ellátásban egy történelmileg örökölt lemaradást kellett felszámolnunk) Napjainkra már sikerült felzárkózni az órszágos ellátottsági szintre. A mennyiségi fejlesztés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a minőségi követelmények is. Megkezdtük a megyei kórház alkalmassá tételét speciális betegellátási feladatok megoldására; a belgyógyászati osztályokon szakosított ellátás került bevezetésre. Az egészségügyi tevékenység keretében — a gyógyítás mellett — egyre nagyobb hangsúlyt kap a megelőzés, a betegségek korai felderítését lehetővé tevő szűrővizsgálat, valamint a rehabilitáció és a gondozás. Célirányosabbá és hatékonyabbá vált az egészségnevelés is. A lakosság műveltségének növekedésével párhuzamosan az orvosok és a vöröskeresztes aktívák munkájának eredményeként fejlődött a lakosság egészségügyi kultúrája. Javult a településegészségügy, korszerűbb, egészségesebb lakások épülnek — s a korszerűbb körülmények között egészségesebb életmód alakul ki. Megkezdődött a helyzet javulása a megyénkben, egyik nagy gondot okozó kérdés, a lakosság egészséges, jó ivóvízzel való ellátásában. Súlyos gondjaink vannak a szennyvízelvezetéssel, valamint a környezetvédelem más területein is. Nógrád megyében, mint országosan is, növeltszik az idős korú lakosság aránya. A róluk való gondoskodás, egészségük megőrzése, ápolásuk, gondozásuk nem csak az egészség- ügyi szervek és a szociálpolitika feladata, ha_ nem össztársadalmi teendő. A gondozás formái igazodnak a megváltozott szükségletekhez: az anyagi segítség mellett kiterjednek a családi környezetben történő ápolás segítésére, a házi szociális gondozásra, az öregek napközi otthoni elhelyezési lehetőségeinek bővítésére, a szociális otthoni elhelyezés körülményeinek javítására. Az időskorúakról történő gondoskodás társadalmi, családi, szociális és egészségügyi kérdés egyaránt; jó szóra, emberi kapcsolatokra, szeretetre éppúgy szükségük van, mint gondozásra, meleg ételre, s anyagi segítségre. Szociális otthoni férőhelyeink egy része korszerűtlen, sürgős felújításra szorul. Erősödni kell a felnőttkorú gyermekek felelősségének idős korú szüleik iránt A segítés, törődés, gondozás elemi, emberi kötelessége mindenkinek. Lakásgazdálkodásunkat is javítaná, ha rendelkeznénk olyan objektummal, amely az időskorúaknak a számukra már nagy lakásukból az igényeiknek jobban megfelelő, egészségügyi felügyeletüket is megoldó garzonházakba, nyugdíjaspanziókba való költözését tenné lehetővé. MINŐSÉGJAVÍTÓ FEJLESZTÉSEK Az előadás további részében a VI. ötéves tervidőszak egészségügyi fejlesztési feladatainak fő célkitűzéseiről volt szó. Dr. Gordos János kérte a tanácskozás résztvevőit, hogy véleményükkel, javaslataikkal segítsék a fejlesztési feladatok kialakítását. A XII. kongresszus, a megyei pártértekezlet határozatai, az egészségügyi ellátás VI. ötéves tervi koncepciója azt a célt tűzte ki, hogy az ellátás minden területén minőségjavító fejlesztéseket és intézkedéseket kell megvalósítani. Ennek megfelelően tovább kell javítanunk a személyi és a tárgyi feltételeket a munka- szervezést. Elsősorban az alapellátást szükséges fejlesztenünk. Arra kell törekednünk, hogy a betegek mind nagyobb aránya részesüljön a körzetben teljes ellátásban. Erősíteni kell a bizalmat az alapellátás iránt. A fejlesztéshez rendelkezésre álló erőket koncentráltan kell felhasználni, alapellátási centrumok kialakítását szorgalmazni. A korszerű betegellátási követelményeknek megfelelően kell kialakítani a kórháza ágystruktúrát. Nagyobb figyelmet kell fordítani a megelőzésre, az egészségügyi rehabilitációt követő munkahelyi rehabilitációra, valamint a munkahelyi és környezeti ártalmak kivédésére. Továbbra is fontos — társadalmi összefogást igénylő — feladat a lakosság egészségügyi kultúrájának fejlesztése. A legerőteljesebb fellépésre, szemléletformáló munkára az alkoholizmus elleni küzdelem érdekében van szükség. Erősítenünk kell a szocialista erkölcsi normák érvényesülését az egészségügy területén is. Tovább kell javítani az etikai helyzetet. Folytatni kell, tartalmasabbá és hatékonyabbá tenni az egészségügyi ellátás integrációját. Az előadás befejező részében dr. Gordos János a megyei pártbizottság nevében köszönetét mondott a megelőzés, gyógyítás, egészségvédelem munkájában részt vevő orvosoknak, szakdolgozóknak, a vöröskereszt és az egészségügyi szakszervezet aktíváinak, az egészségügyi intézményekben működő párt- szervezeteknek eddigi tevékenységükért. További segítségükét kérve felhívta a figyelmet a társadalmi összefogás és együttműködés fontosságára az egészségpolitikai célkitűzéseinek valóra váltása érdekében. EGYETÉRTÉS ÉS CSELEKVÖKÉSZSÉG A bevezető előadást széles körű és tartalmas vita követte. Dr. Harakály Mária, a megyei tanács osztályvezető főorvosa részletesen szólt azokról a szakmai és fejlesztési feladatokról, amelyeket a VI. ötéves tervidőszakban kell megoldani. Hangsúlyozta, hogy az egészségpolitikai és a szociálpolitikai munka fő célkitűzése a hatékonyabban működő feltételrendszer és az ellátás minősége javulásának biztosítása. A gyógyító, megelőző tevékenység továbbfejlesztése érdekében folytatni kell a halálokok és a megbetegedések terén leggyakrabban előforduló betegség- csoportok leküzdésére irányuló szakmai programok megvalósítását. Ezeknek a feladatoknak megfelelően kell gyorsítani a műszerellátás és az orvostechnika fejlesztését, a feltételrendszer hatékonyabb működését biztosító szervezési intézkedések kidolgozását, továbbá az integráció, a progresszív beteg- ellátás és az egészségügyi gazdálkodás erősítését. Rendkívül nagy fokú az egészségügyi ellátás igénybevétele. Az alapellátás eredményesebbé tételével, az indokolatlan igénybe vétel csökkentésével javítható és javítandó a gyógyítómunka, színvonala. A körzeti orvosi munkában nagyobb figyelmet kell fordítani a gondozásra. A VI. ötéves tervidőszakban gyorsul az egészségügyi ellátás fejlesztése. Folytatjuk a balassagyarmati és megkezdjük a pásztói kórház rekonstrukcióját. Bővítjük a bölcsődei és szociális otthoni férőhelyeket. A szakorvosi órák száma közel százzal emelkedik. A kórházi ágyak számának növekedésével a progresszív betegellátást jobban segítő, korszerűbb ágystruktúra kialakítását kell elérni. Kiemelt feladat a személyi feltételek fejlesztése, a szakorvosok számának és arányának növelése. Jobban kell segítenünk az orvosok letelepedését, a fluktuáció csökkentését Elsősorban az általános orvosi körzetekben és a diagnosztikai osztályokon kell megszüntetnünk az orvoshiányt Dr. Ferenczi György főorvos, a nógrádgár- donyi gondozóintézet igazgatója is az alapellátás fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, a lakosság bizalmának erősítésében a körzeti orvosoknak és az orvos-beteg közti jó kapcsolatnak döntő szerepe van. Az alapellátás eredményesebbé tétele érdekében javítani kell a körzeti orvosi rendelők diagnosztikai eszközökkel való ellátását, műszerezettségét is. Az alapellátás hatásfokát elsősorban a gondozással lehet emelni. Véleménye szerint a jövőben elsősorban nem a szűrővizsgálatok számának emelésére kell törekedni, hanem a szűrések szervezettégének és hatékonyságának fokozására. Egyetértését fejezte ki az időskorúak szociális gondozásának fejlesztésére irányuló törekvésekkel és beszámolt ez irányú helyi kezdeményezéseikről. Dr. Kovács Katalin gyermekgyógyász szakorvos, a salgótarjáni gyermek-betegellátás gondjairól szólva elmondta, hogy a jó feltételeket az orvoshiány miatt nem tudják a szükségleteknek megfelelően a gyógyítómunka szolgálatába állítani. Javasolta, hogy az állami irányítás fordítson nagyobb figyelmet az orvosellátottság javítására, több ösztöndíjat kellene adni, jobban kellene a városokban is segíteni az orvosok letelepedését. Dr. Telek Vilmos, a megyei kórház főigazgató-főorvosa az egészségügyi intézmények integrációjának kedvező tapasztalatairól számolt be. Felhívta a figyelmet arra,, hogy más szocialista országok tapasztalatai is bizonyítják: a kórházak szakmai irányító tevékenysége nagymértékben hozzájárul az alapellátás színvonalának emeléséhez. A megyei kórház felkészül arra az új és felelősségteljes feladatra, hogy a jövőben részt vesz az orvostanhallgatók gyakorlati képzésében, továbbá négyhetes elméleti és gyakorlati továbbképzést szerveznek körzeti orvosoknak, ötéves ciklusonként minden körzeti orvos továbbképzését biztosítják. Szükség esetén a kórház vállalja a hiányzó körzeti orvosok helyettesítését is. Kedvezően értékelte a szakfelügyelő főorvosok alapellátását ellenőrző és segítő tevékenységét. Növelni kívánják az orvosi műszerek beszerzésének tervszerűségét. Kérte, kapjanak lehetőséget arra, hogy ezeket a tervidőszak elején tudják megvásárolni. Gonda János, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei titkára beszámolt arról, hogy a szakszervezet megyei küldöttértekezlete kedvezően ítélte meg az egészségügyi ellátás fejlődését. Jelezte, hogy a szakszervezet megyei bizottsága egyetért a fejlesztési célkitűzésekkel. Felhívta a figyelmet arra, ho^y a minőségi munka kibontakoztatása éraekében jobban figyelembe kell venni az emberi tényezőket, tartalmasabbá kell tenni a demokratizmust, javítani az egészségügyi dolgozók munkavédelmét. A feladatok megoldásában részt vesznek a szak- szervezeti szervek is; elsősorban az alapszervezeti szakszervezeti munka javítását tartják szükségesnek. AZ EMBERI KÖRNYEZET VÉDELMÉÉRT Dr. Fancsik János, a megyei kórház osztályvezető főorvosa, országgyűlési képviselő hangsúlyozta a betegségek megelőzésének fontosságát. Megállapította, hogy a környezet-' védelem, a környezetkultúra fejlesztése a betegségmegelőzés egyik fontos eszköze. A figyelemnek nemcsak a tárgyi, munkahelyi környezet védelmére kell kiterjednie, hanem az emberi viszonyokra is. A bürokratizmus kiküszöbölése, a tartalmas emberi együttműködési formák kialakítása is az egészség megőrzését szolgálja. Az időskorúak gondozását alapvető emberi kötelességnek tartjuk. A társadalmi szükségleteknek jobban megfelelő szociális gondoskodási formákat kell kialakítanunk. Az alapellátás fontosságáról szólva hangsúlyozta, a lakosság bizalmának növelése érdekében biztosítani kell, hogy mindig és gyorsan elérhető legyen az orvos. TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSSAL EGÉSZSÉGÜNK VÉDELMÉÉRT Dr. Hatvani László, a balassagyarmati kórház igazgató főorvosa elsőként arról szólt, hogy városukban az egészségügyi dolgozók nagyra értékelik azt a társadalmi figyelmet és segítőkészséget, amellyel a párt- és állami szervek, termelőüzemek és tömegszervezetek foglalkoznak az egészségügyi ellátás fejlesztésével. Nagy szükség van erre a társadalmi összefogásra, mert a kórház rekonstrukciójának rendkívül nehéz és bonyolult feladatsorozatát úgy kell megoldani, hogy közben maradéktalanul és javuló színvonalon tegyenek eleget a gyógyítás követelményeinek. Különösen hasznos az a segítség, amit a város üzemei a műszerek beszerzéséhez nyújtanak. Jelenleg legfontosabb feladatuknak az új diagnosztikai pavilon megépítését tartják — ez a rekonstrukciós folyamat sikerének kulcskérdése. Dr. Géczi Imre, a megyei kórház pártve-’ zetőségének titkára a XII. kongresszus határozataiból fakadó egészségpolitikai feladataikról szólva a konkrét, helyi feladatok és a végrehajtási módjaik kidolgozásának fontosságát hangsúlyozta. Beszámolt arról a jól bevált módszerükről, hogy az illetékes párt- alapszervezet a főorvosok beszámolója alapján megtárgyalja egy-egy osztály tevékenységét, tanácsokat ad a gyógyítómunka személyi és tárgyi feltételeinek javításához, a munkaszervezés fejlesztéséhez. A pártszervezet a munka minőségének javítása érdekében az emberi, munkatársi kapcsolatok, a demokratizmus fejlesztését, a pályakezdőkkel, fiatal orvosokkal való foglalkozás tartalmasabbá tételét, a szocialista etikai normák betartatását szorgalmazza. Jó hatással van az egészségügyi dolgozók munkakedvének, munkafegyelmének erősítésére a társadalom figyelmének, érdeklődésének növekedése, a társadalmi elismerés sokoldalú — többek közt a kitüntetések számának emelkedésében is érzékelhető — megnyilvánulása. Dr. Fábián Zoltán, a megyei kórház főigaz. gató-helyettes főorvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg az egészségügyi rehabilitáció fejlődésétől elmarad a. munkahelyi rehabilitáció, amíg a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása megoldatlan, addig nem lehet megfelelően előrelépni a rokkantnyugdíjasok számának csökkentésében sem. Társadalmi és egészségügyi érdek, hogy erre az égető problémára megoldást találjunk. Dr. Gordos János zárszavában hangsúlyozta, hogy a tartalmas, felelősségteljes tanácskozásban megnyilvánult az orvosok, egészség- ügyi dolgozók egészségpolitikai célkitűzéseinkkel való egyetértése. A lakosság egészségi állapotának javításáért érzett felelősség és tenniakarás kedvező feltételeket teremt a gyógyítás, a megelőzés és az egészségvédelem minőségének fejlesztéséhez. A tanácskozást zárva a társadalmi összefogás további erősítésére, konkrétabbá és hatékonyabbá tételére hívta fel a figyelmet: az egészséges, alkotó energiákat kamatoztató dolgozók a nehezebb feltételek közt is eredményesebben építhetik a fejlett szocialista társadalmunkat. Dr. Szalánczay György, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága politikai munkatársa 7
