Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)

1980-10-29 / 254. szám

A UrWbél iefentjOk A korszerűbb betegellátás biztosításáért Ho! fariunk az idői végrehajtásban? Tízezer fát Salgótarjánnak! Társadalmi munkaabc ó kezdődik Délről északra december 10-ig Bostélgofés dr. Tolok Vilmos főigazgató főorvossal Ä Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a közel­múltban tárgyalta a Madzsar József Kórház-Rendelőintézet­re még 1976-ban hozott hatá­rozatának végrehajtását A testület megállapította, hogy a kórház-rendelőintézet sokat tett a határozat valóra váltá­sáért, törekedett a korszerűbb betegellátás megvalósítására. Dr. Telek Vilmost, a kórház­rendelőintézet főigazgató főor­vosát arra kértük: azokról az eredményekről szóljon, ame­lyeket a végrehajtó bizottság elé vitt Jelentés nem tartal­maz. — Az 1976-os esztendő szá­nunkra nagyon fontos év. Ek­kor Jött létre az úgynevezett integráció, ami önmagában is a korszerűbb betegellátást biztosítja. Ugyanis a kórházi főorvos, vagy szakorvos a kór­házi ágytól a Járóbeteg-ellátá­son át végigkísérheti betege állapotát, gyógyulását Először talán a fejlődés anyagi oldalát néznénk meg. Míg 1976-ban a kórház és In­tegrált üzemel működésére, felújítására csak 90 millió forintot költöttünk, nddlg ez az összeg az idén meghaladja a 145 millió forintot. A 782 ágyas kórház a rendelőintézet az üzemegészségügy, a külön­böző gondozóintézetek és kise­gítő részlegek Igénylik Is ezt az összeget Várhatóan az ötö- eik Ötéves terv végére 541 millió forintot költünk ilyen célokra. Itt jegyezném meg azt Is, hogy éppen a betegel­látás javítása érdekében nőtt dolgozólétszámunk is, az 1976- os évi 1150 fővel szemben ma 1200 dolgozónk van. És még két adat. A kórházban ápol­tak száma tavaly elérte a 21 750 főt! A szakorvosi rende­lőkben, a tüdő- és egyéb gon­dozókban, a mozgó szakorvosi szolgálatnál, a vérellátásnál, a szűrővizsgálat sorén több mint egymillió beteg-orvos talál­kozás jött létre vonzáskörze­tünkben egy év alatt! És ez igen nagy szám. — Hogyan alakút a szakor­vosi ellátottság a kórház-ren­delőintézetnél? — A korábbi években nagy volt a fluktuáció, különösen a szakorvosok körében. Ma azt mondhatjuk: amellett, hogy bár a szakorvosi ellátottságnál még ma Is van tennivalónk, egyetlen betöltetlen orvosi ál­lás sincs a kórházunknál. Ez annak köszönhető, hogy meg­értésre talált a tanácsnál é3 más fórumokon, hogy lakás nélkül nincs letelepülés. Ezért r városi tanács évente üt la­kást biztosít számunkra, most pedig a megyei tanács segítsé­gével, támogatásával húsz la­kást tudunk építtetni — köl­csön biztosításával, saját anya­gi kiegészítéssel. Mér ennek tudjuk be, hogy tavaly például 16 orvos jött hozzánk és csak 11 ment el tőlünk, közülük is 6 nyugdíjba vonult Ez a fluk­tuáció pedig már szerintem megengedett. Természetesen, segítette a fluktuáció csök­kentését a fiatalokkal való erőteljesebb foglalkozás, So­kat teszünk például a szakké­pesítésük elnyerése érdekében, elősegítjük letelepedésüket, se­gítjük közéleti tevékenységük kibontakoztatását, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Itt kell szólnom arról Is, hogy egészségnevelési tevé­kenységünket szakmai célja­ink megvalósításához Igazítot­tuk, Tudományos tevékenysé­günk pedig a betegségek meg­előzésére, a korszerű kezelésre és az egészségügyi intézmény gazdaságosabbá tételére Irá­nyult. Mindezeket elősegítette a káder- és személyzeti mun­ka színvonalasabbá tétele. — Mit mondana a kórház műszerezettségéről, ami a kor­szerű gyógykezelés elenged­hetetlen eszköze. — Ezelőtt két-három évvel műszerezettségünk olyan hat­vanszázalékos volt. Ez most megközelíti az országos átla­got. Míg például gépállomány és műszerek beszerzésére 1976-ban 53,8 millió forintot költöttünk, most ez az összeg meghaladja a hetvenmillió fo­rintot. Korszerűsödött az ál­lományunk. Oj műszerek be­szerzésére került sor például az intenzív, a szülészeti osztá­lyokon. Korszerű altatógépek kerültek a műtőkbe. Az új röntgengépek pedig önmagu­kért beszélnek. A jövő is az egyre korszerűbb gépek be­szerzése. Szeretnénk megvaló­sítani az érsebészetet de ehhez műszerezettség kell. Törek­szünk arra, hogy a gyermek- gyógyászatban alkalmazzuk a mikrotechnológlát Előbbre kí­vánunk lépni a kardiológia te­rén. Ez a jövő. Éppen ezért itt szólnék a hatodik ötéves terv néhány fontosabb feladatáról, elképzeléséről is. A következő tervidőszakban létrehozunk egy 84 ágyas pavilont a króni­kus betegek ellátása érdeké­ben. S mivel az orvostudomá­nyi egyetem oktatókórháza leszünk, garzonszállást kell lé­tesítenünk. medikusok, gya­korló és továbbképzős orvosok számára. Ez azt szolgálja majd, hogy ezek az emberek jobban megismerik kórházunkat, jó hírnevünket viszik majd el, sokan, mint szakorvosok is visszatérnek, s ők Is a korsze­rűbb betegellátást biztosítják majd megyénkben — mondot­ta dr. Telek Vilmos főigazgató főorvos. Somogyvárl László Ablak a tetőn Már nem furcsa látvány, kezd hozzászokni a szemünk. Ablak nyílik a tető alatt. Szí­nes függönnyel, világos üveg­táblával szakad meg a tetőt borító piros cserép, szürke pa­lasora. A műszaki felmérések alap­ján Salgótarjánban összesen 112 tetőtéri lakást lehet kiala­kítani. Mód van erre a vásár­téren, a Schuyer, a Lovász, a Munkácsi és a Salgó úton le­vő többszintes épületekben. A Lovász József és a Mun­kácsi úton hat tetőtéri lakás magánépítéssel, szinte hetek alatt elkészült. A vállalkozók az építéshez százezer forint OTP-kölcsönt kaptak, a má­sik százezret saját takarékos­ságuk gyümölcseként tették le. Ez az összeg már kis hí­ján elegendő is. Magánépítés­sel kialakított tetőtéri lakás számítások szerint 225 ezer forintba kerül, alig több mint felébe, mintha ugyanezt vál­lalat csinálná. Érthető, hiszen egy sor munkát elvégez a jö­vendő lakó kalákában roko-; nők, ismerősök összefogásával, s jó néhány építési anyagot meg tud szerezni olcsóbban: bontásból vagy vételezés út­ján. S ne gondolja senki, hogy a tető alatti otthonok va­lamiféle szükséglakások! Für­dő, külön helyiségben vécé, konyha, gázfűtés, beépített bú­torok — minden ugyanolyan, mint a most épülő összkom­fortos lakásokban. Ahol lehet, háromszobásat alakítanak kt, ezek alapterülete meghaladja a 70 négyzetmétert,' a kisebb, kétszobás is eléri a 64 négy­zetméteres nagyságot, ami bi­zony szép, tágas otthonnak számít. Az egyéni építésen túl az ingatlankezelő vállalat 14 la­kást készít a tetők alá. Négy ezekből már készen van, ha­tot várhatóan novemberben átadnak, a többi négy Is el­készül még az idén, jövő év elején már beköltözhető lesz. Átmeneti lakásnak szánja ezeket a vállalat: míg a lakó otthonát teljes felújításnak vetik alá, ide költöztetik át, hogy amott a kiürített térben nyugodtan, zavartalanul dol­gozhassanak a mesterek. A tetőtéri lakás létrehozá­sa a viszonylag gyors lakáshoz jutás rendkívül jó lehetősége. Nagy kár, hogy most mégis holtpontra jutott. Az OTP ugyanis — ragaszkodva az Idevonatkozó Jogszabályok­hoz — a jövőben csak válla­latnak ad kölcsönt ilyen cél­ra. Az ingatlankezelő viszont karbantartó Jellegű vállalat, b mint ilyen, nem foglalkozhat új lakások építésével. Vakvá­gányra szaladt tehát a tetőté­ri lakások ügye, s jó volna onnan minél előbb kimozdíta­ni. A lakosság építési kedvé­ben nincs hiba, szívesen vál­lalják a lakás reményében az összes építtetési ' kötelmeket, beruházó szervezetre sincs szükség. OTP. városi tanács és ingatlankezelő vállalat már több ízben tárgyalt keresve a megoldást, hogy visszaadja a vállalkozóknak a lehetőséget. Reméljük, mielőbb megtalál­ják a nyitját. A társadalmi munkavégzés­nek jelentős hagyományai vannak Salgótarjánban. A vá­ros lakói szeretik a hegyek közé zárt, hosszan elnyúló te­lepülést és idejükből, erejük­ből áldozni is hajlandók érte. Minden értelmes, közhasznú munkavégzést örömmel üdvö­zölnek. E hajlandóság jutott kifejezésre azon a minap le­zajlott tanácskozáson Is, ame­lyet a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága a társadalmi munkafelelösöknek és a nép­frontaktíváknak hivott össze az I-es körzeti székházban. Két témakör került szóba, élénk eszmecserével fűszerez­ve. I. Az idei társadalmi munka­akciók állását, és a további teendőket Morvái Ernő, a Vá­ccal tanács Általános elnök- helyettese ismertette. Elmon­dotta, hogy az első fél eszten­dő adataival nincs mit dicse­kedni. A megyei tanács által végzett értékelés — és az el­számolólapok — szerint a ki­mutatható társadalmi munka értéke másfél millió forint. Bi­zonyos, hogy ennél több mun­kát végeztek a város lakói, csak azzal a fránya nyilván­tartással van manapság Is baj. Persze, kettőn áll a vá­sár! Csak akkor sikeres a tár­sadalmi munkaakció, ha a ta­nács és a lakosság összefog. Nemcsak lelkesedésre, de szervezettségre és az anyagi­technikai feltételek megterem­tésére is szükség van, A váro­si tanács az idén — csakúgy, mint korábban — anyagbizto­sítási célokra 850 ezer forintot tett félre, A lehetőség korán t- sincs teljesen kihasználva. Még tízezer járdalap, számot­tevő mennyiségű beton, sóder, zúzott kő igényelhető a városi tanács műszaki osztályán. Az igényt viszont egy héttel a szállítás előtt kell bejelenteni, hogy a tervszerűség ne szen­vedjen csorbát a városgazdál­kodási üzemnél. Mert manap­ság egyébként is sok a dolguk, halmozódnak számukra a sür­gető tennivalók. Közeleg az esztendő vége, a számvetés időszaka. Kérik a társadalmi munkások megbí­zottait, hogy a Hazafias Nép­front által kiküldésre kerülő szokásos felmérőlapot decem­ber 5-ig juttassák vissza. Már elkészíthető a számvetés, mert decemberben a szabadban ne­héz társadalmi munkát végez­ni. A legfontosabb feladat, hogy e területen a városban sikerüljön a tavalyi produk­ciót elérni. Az eszmecsere során Bonl- várt Ferenc, a bányagépgyár munkaverseny-felelőse felve­tette, hogy a legutóbbi kom­munista szombaton fekáltőze- get és fűmagot Igényeltek, de nem kaptak. Morvái Ernő vá­laszában hangsúlyozta, hogy a társadalmi munkát körülte­kintően és Időben elő kell ké­szíteni, mert máskülönben kapkodáshoz, szervezetlenség­hez vezet. A Kálmán Imre út képviselője kérte, hogy a szá­mukra biztosított 75 ezer fo­rintból kapjanak zúzott követ és az kerüljön felhasználásra. A jutalomként kapott pénzösz- szeg — mondotta Morvái Ernő — rendelkezésre áll, de ehhez várják a társadalmi munka­végzést. Bállá Ferenc, a Ha­zafias Népfront városi alelnö- ke —, aki a2 egész tanácsko­zást vezette — megszívlelendő tanácsként említette, hogy az éves munka értékelésekor ne feledkezzenek meg a tavaszi tisztasági hónapban végzettek­ről, valamint a rendkívüli hó­eltakarításról sem. A témakört közmegelégedésre sikerült le­zárni. II. Mér a tanácskozás előtt fá­sítási Ütemtervet kaptak kéz­hez a társadalmi munka szer­vezésében — Irányításában élen Járó városi aktívák. En­nek központi gondolata — mi­ként Bállá Ferenc ecsetelte —, hogy november 3. és decem­ber 10. között ültessünk el tíz­ezer fát Salgótarjánban! A vá­ros aZ utóbbi évtizedekben ro­hamléptekkel fejlődött, de a megnyerő környezet ellenére, a házak között kevés a fa, a zöldövezet. A város politikai és állami vezetése úgy döntött, hogy koncentrált akciót kell kezdeményezni a zöldövezet növeléséért, a jobb levegőért, a tisztább. pormentesebb, ezészségesebb, s esztátlkusabb városkép kialakításéért. Ebben jelentős feladatok hárulnak a lakosságra. A fásítás novem­ber 3-án (hétfőn) Ettgyvapál- talván kezdődik, s az új Jl-es út mentén zajlik. Juharfákat nyírfákat és fenyőfákat, ker­tész szakmunkásokat, szerszá­mokat. locsolóvizet biztosít a városgazdálkodási üzetn Eh­hez az szükséges, hogy az ül­tetés előtt két nappal a 13-810. netán a 12-921. alkal­masint a 10-366/22 számú tele­fonon kell bejelenteni a szer­szám-, a locsolókocsi- és a fa­igényt. A megadott telefonszá­mokon közölni kell, hogy na­ponként a lakóterületről és az üzemektől hányán vesznek részt a faültetésben, hány óra­kor érkeznek. Az Ideális az lenne, ha az Ültetést 40—>50- en végeznék. Az őszi faültetési akció dé­len kezdődik és folyamatosan halad észak felé Többek kö­zött faültetés szükségeltetik a TIGÁZ, a VEGYÉPS2ER, a vásárcsarnok, a csillagház, a Partizán-emlékmű környékén, de nem marad ki a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek, a Bo­lyai Gimnázium, az Arany Já­nos út, a sportcentrum, a Ke­merovo-lakó telep, a Beszterce- lakótelep és Somoskőújfalu sem. A választékot hárs-. ju­har-. nyír-, fenyő-, platán-, vadgesztenyefa. valamint dísz- bokor jelenti . . . Az illetékesek minden fel­tételt biztosítanak az akció si­keréhez. Ezért a Hazafias Népfrontra — a szervezésben, a mozgósításban — minden eddiginél nagyobb, nehezebb és Igényesebb feladat vér Cső­ke Béla. a Salgótarjáni Ingat­lankezelő Vállalat főmérnöke kérte, hogy ők se maradjanak ki az akcióból. Kérése helyes­lésre talált. Deák József kis­iparos több megszivlelésre méltó ötlete közül említjük, hogy érdemes lenne az Isko­lásokat is bevonni az akcióba, s a műszaki osztály kötelezze a lakókat, hogy házuk elől — az út széléről — távolítsák el az ott éktelenkedő épftőanya- gokat. Szó esett még a Palóca Imre tér rendezetlenségéről, a Baglvasalja közelében — a 21-es út ipellett fekvő — elga­zosodott hegyoldal beépítési nehézségeiről és számos más kérdésről. A tanácskozás hasznos volt Salgótarjáni társadalmi mun­kások: ásóra, kapára fel, ül­tessünk tízezer fát a megye- székhelyen! Biztató jelenünk és még szebb jövőnk érdeké­ben ! Alkotó vita (Folytatás az 1. oldalról.) kér, valamint 48 alelnök meg­választására kerül sor. Az ed­dig lezajlott városkörzeti bi­zottsági választások Is bizo­nyítják, hogy a lakóterületi népfrontvezetők körében nö­vekszik a munkások, a nők, a pártonkívüliek és a fiata­lok aránya. Miről esett sző ezeken a választásokon? Először Is a több mint 1350 résztvevő, a csaknem 150 .felszólaló érté­kelte a Hazafias Népfront VI. kongresszusa állásfoglalásai­nak helyi végrehajtását. Az összejövetelek szolgálták, hogy a lakosság mind jobban meg­értse a XII. pártkongresszus határozatait és a város! párt- értekezlet által megjelölt konkrét feladatokat. össze­gezték az V. ötéves terv vég­rehajtásában elért eredmé­nyeket és mozgósítottak a kongresszusi határozatokra épülő nemzeti program és a VI. Ötéves terv célkitűzései­nek valóra válására. Szinte tovább folytatták azt a poli­tikai párbeszédet, amely a kongresszus, majd az ország- gyűlési képviselő- és tanács­tagi választások előkészítése során kibontakozott. A vitá­ban bemutatták és népszerű­sítették azt a tevékenysé­get, amelyet a lakóhelyi nép- frontbizottságok a lakosság tömeges bevonásával és ak­tivizálásával a nemzeti egy­ség erősítésében, a közélet és a szocialista demokrácia fej­lesztésében, a lakóhely gaz­dagításában végeztek. Nagyon sok szó esett arról, hogy Salgótarján az el­múlt öt évben célkitűzéseink­kel összhangban gazdasági lehetőségeinknek megfelelő ütemben fejlődött, épült to­vább. Arról szóltak a hozzá­szólók, hogy politikai cél­jainknak megfelelően ala­kult a munkásság, az értel­miség és más társadalmi ré­tegek helyzete. Növekedett a politikai, a társadalmi és köz­életi aktivitás. Fejlődött a szocialista demokrácia, emel­kedett az életszínvonal, ja­vultak az élet- és munkakö­rülmények. Gyarapodott a lakosság műveltsége. Előbbre léptünk a kulturális, a szociá­lis, az egészségügyi és kom­munális ellátottságban. Beszéltek a hozzászólók a népfrontmozgalom tevékeny­ségéről. Ebben a részben azt hangsúlyozták, hogy a nép­frontmozgalom tovább erő­sítette a párt szövetségi po­litikájának gyakorlatát, fej­lesztette tömegkapcsolatait Elősegítette, hogy az alap­vető politikai célok tekinte­tében Salgótarján Lakossága egységes. Az egység a de­mokratikus népfrontfórumok vitájában is formálódott. Kü­lön hangsúlyt kapott, hogy a népfrontbizottságokban a munkásság szerepe és aktivi­tása növekedett. Nőtt az ér­telmiség társadalmi szerepe, a műszaldak Is nagyobb szám­ban vesznek részt a munká­ban. Javult a lakosság kü­lönböző rétegeinek közéleti érdeklődése és számottevő mértékben segítik a mozgal­mi munkát. Arról külön el­ismeréssel szóltak, hogy a népfrontmozgalom a városban növekvő mértékű és Javu­ló színvonalú munkát vég­zett. Ennek példájára hoz­ták fel, hogy kezdeményez­te, szervezte és értékelte a Harmincötezer munkanapot Salgótarjánért mozgalom ke­retében a lakosság, a város dolgozóinak összefogását. A társadalmi munkaakció ered­ményeként Salgótarján' 1976— 79 között 71 millió forint ér­tékkel gazdagodott. Azt vi­szont kijelentették a hozzá­szólók, hogy a munkát to­vább kell erősíteni és fej­leszteni a jövőben is. Igen értékes és sokrétű volt az a beszélgetés, amelyet a városkörzeti népfrontblzott- ságok választói gyűlésein mondottak el Salgótarján pol­gárai. Hiszen külön is szóltak például arról, hogy a nép- frontmozgalom közreműkö­dött a lakosság tudatának, műveltségének fejlesztésében. Erősödtek, bővültek és fej­lődtek a népfromtmozgalom kapcsolatai a társadalmi és tömegszervezetekkel, a kü­lönböző mozgalmakkal. Eb­ben a részben különösen nagy súlyt kapott a Salgótarjáni városi Tanács és a Hazafias Népfront együttműködése, az a megállapodás, amelyet a két szerv még 1972-ben kö­tött meg és a mai napig is érvényben van. Az együtt­működési megállapodás alap­ján a tanács és a Hazafias Népfront együttes tevékeny­sége tervszerűbbé, tartalmas­sá és eredményessé vált. A vérosköraeti népfrontbi­zottságok megválasztása után novemberben kerül sor a városi küldöttközgyűlésre, amelyet összesen 150 küldött és a városi párt-, állami és társadalmi szervek képvise­lőinek Jelenlétében rendes­nek meg. S. U

Next

/
Thumbnails
Contents