Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)
1980-10-29 / 254. szám
IflLÄG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! NŐGRÁD AZ MSZMP NŐGRÁD MEGYEI. BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ■ .v; XXXVI ÉVF.. 254. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980. OKTÓBER 29., SZERDA Változik a szerkezet A divatos kifejezések korát éljük. Az újságolvasó, a rádióhallgató, a tévénéző napról napra értesülhet az energiaválságról, a hatékonyság fontosságáról, a begyűrűző áraktól és egyéb gazdasági fogalmakról. E kifejezések közétartozik a termékszerkezet-váltás is, amely — mint olvassuk- halljuk — létkérdés, nem halogatható tovább, s amelynek elmulasztása gondjaink-bajaink egyik gyökere. Dehát mi is e követelmény lényege, mit jelent a vállalati termékszerkezet (mi több: annak váltása), miféle belterjes ügy ez, országos méretűvé duzzasztva? Vajon mekkora bizalommal ülnénk le annak a fogorvosnak az amúgy is félelmet keltő székébe, aki lábbal hajtott fúrógéppel munkálkodna kínos lassúsággal fogsorunk rendbetételén? Gyanítom, megkérdeznénk tőle: „Doktorúr, a nyolcvanas években, ilyen középkori módon ?!...” S mit szólnánk hozzá, ha akadna Nógrádban egy vállalat, amely hagyományaira, begyakorlottságára hivatkozva a villanyfúrógépek helyett szívós kitartással ama lábbal hajtottat készítené? Kétségbevonnánk a vállalat vezetőinek realitás- érzékét. E fúrógéppélda húsba — ha úgy tetszik „csontba” — vág, de érzékelteti: nem lehet olyan érv, amely a tegnapelőtt technikáját konzerválhatná. A struccpolitikát folytató vállalat elavult gépeivel szó szerint önmagát fúrná meg. Túlontúl végletes példára hivatkoztam, vélhetik egyesek; ám a fúrógéphasonlat legfeljebb annyira torzít, ameny- nyire a nagyító felnagyítja az apró hibát is. Képletesen szólva sok helyütt készül még ma is ama lábbal hajtott masinához hasonló, korszerűtlen, alig-alig eladható termék. Mondani sem kell: elsődlegesen e vállalatokat nyomasztják a gazdálkodás gondjai, többnyire náluk ráfizetéses a termelés, ők nem fizetnek tavasztájt nyereséget dolgozóiknak, készítsék azok bármily’ lelkesen és szorgalmasan a senkinek sem kellő őscikket. Magyarországon különösképp vétek olyan gyántimány- myal előállni, amely a kor színvonala mögött kullog. Kétszeresen is az: részint mert gazdaságunk nyitottsága feltételezi a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásunkat (leegyszerűsítve: nekünk nyersanyagokra, korszerű gépekre és iparcikkekre van szükségünk, az importhoz szükséges pénzt viszont csak exporttal — kelendő cikkekkel — tudjuk előteremteni), másrészt mert gyártmányaink nem csekély része külföldön vásárolt gépen készül, s importanyagot is tartalmaz. Az értékeset pazaroljuk tehát, ha kevésbé értékeset készítünk vele, vagy kevésbé értékesbe építjük be. Nemritkán emiatt válik ráfizetéssé a termelés: többe kerül az előállítás, mint amennyit a késztermékért kapunk. ' Vitathatatlan: annak a vállalatnak könnyebb a helyzetté, amelyik hagyományaira építve fejlesztheti termékeit ’(ha a fúrógépet gyártó cég továbbra is fúrógépet gyárt, de limmár nem lábbal hajtottat, hanem ma villanymotorral működőt, holnap pedig talán számítógéppel vezéreltet). De lelhet, hogy ama bűvös termékszerkezetet alapjaiban kell meg- 1 változtatni) a fogfúrásnak csupán szenvedő alanya, s nem értője vagyok: elképzelhető, hogy más országok gyártói már ma olyan elismert masinákat kínálnak, amelyek elviselhetővé teszik a fogtömés eddigi tortúráját, s balgaság volna e tekintélyes cégekkel konkunrálni). Olykor csupán a falak ,meg az emberek maradnak meg: az elavult helyébe más, új, korszerű termék lép. Vannak hagyományos, márkás cikkeink. A Herendi Porcelángyár étkészleteit, dísztárgyait világszerte keresik, s jobbéra azt kérik ma is, amit a múlt században megismertek, megkedveltek. A herendieknek a kivívott rang, a minőség védelme az érdekük, a Hollóházi Porcelángyárnak viszont az ilyen-olyan mok.káskészlelek és vitrinbe való nippek helyett kellett mást: kelendőbbet, értékesebbet produkálnia. A hetvenes évek második felében jelentek meg újdonságaikkal a világpiacon: sikerrel. S — maradván a kerámiaipari példáknál — a Romhányi Építési Kerámiagyár (a cserép- kályhák iránti igény apadását felmérve) csak úgy tudott életben maradni, ha a rekonstrukcióval egyidejűleg termékeit is újra konstruálja. Neve jelzi a változást: az üzem Romhányi Építési Kerámiagyár emblémával kínálja a lakásépítésnél keresett burkolólapokat, s egyéb új cikkeit. Az IKARUS az autóbuszait korszerűsíti, a tegnapelőtt! Vadásztölténygyár viszont Videoton néven tegnap még csak rádiókat, televíziókat, ma pedig már mindinkább számítógépeket is készít egykori termékei helyett — s még példálózhatnánk a megújulás különféle útjait bemutatva. Ám kanyarodjék bármerről bármerre is az út, az irány csak egy lehet: előre! F. T. Többszintes lakóépületek Rendezési terv Pasztán Joggal nevezik a Mátra egyik kapujának Fásztót. A gyorsan változó, alakuló, gyarapodó nagyközség ’nemrégiben új úttal gazdagodott. Most, hogy a napokban átadják Hatvanig az M 3-as autóutat, Pásztón keresztül gyorsan és könnyen megközelíthető Galyatető. Gyarapodott az Idegenforgalom, de jelentősen megnövekedett Pásztó lakóinak száma is. Főként a fiatalok költöznek a környező községekből szívesen a járás székhelyére. A tanácson éppen ezért előtérbe került a településközpont fejlesztése. Magyarán szükségessé vált, hogy a nagyközség központjában többszintes lakásokat építsenek, méghozzá korszerű technológiával. Ezért a Pásztói nagyközségi közös Tanács tervpályázatot hirdetett az elmúlt esztendőben, hogyan is alakítsák "tovább Pásztó központját. A bíráló bizottság úgy döntött, hogy a részletes rendezési tervet — három pályázat legjobb részeinek átvételével — a ’ helyi adotságok figyelembevételével, megrendelik az ÉSZAKTERV-nél. A részletes rendezési terv a közelmúltban elkészült. A tervezés a déli oldalon a Magyar út és Mező Imre tér, nyugati oldalon a Hársfa és a Baross Gábor út, északon a Hunyadi utca, keleten a Mikszáth út és a Kövicses-patak által körülzárt területet érinti. Mintegy hétszáz lakás elhelyezésére van lehetőség ilymódon, amelyek a következő ötéves tervek során valósulnak meg. Elsősorban kétszobás lakások épülnek, házgyári panelekből, teljes komforttal. Ami a közlekedést illeti, a tervek alapján a következő időszakokban is a meglevő úthálózaton bonyolódik a járműforgalom. Változás csak a Hunyadi utca mentén várható, ahol a jelenlegi utca fontos forgalmi közlekedési úttá alakul. Így lehetővé válik a Baross Gábor útról a Szabadság út megközelítése, anélkül, hogy a községközpontot érinteni kellene. A tervezők a részletes rendezési terv elkészítésekor messzemenőleg figyelembe vették a nagyközség adottságait, valamint a VI. ötéves terv elképzeléseit. Az elkészült rádiótelefonok kontrollmérésére szolgál a több millió forint értékű, NSZK. gyártmányú Schlumberger mérőautomata a Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregységében. Az elmés szerkezet magnókazettára rögzített program alapján végzi a méréseket, melynek adatait autó mata írógép írja papírra. A képen Hajczinger György me- ós, FM—10—164-es típusú rá diótelefont ellenőriz a berend ezéssel. (Bábel László felvétele) Ésszerű energiagazdálkodást Csak annyit és ott, amennyit kell A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az ésszerű takarékosságnak kedvező útját járják. Mielőtt beköszöntöttek volna a hidegebb napok, az üzemfenntartási gyárrészleg szakemberei gondos vizsgálatokat folytattak. Hetven helyiségben, műhelyben és irodában mérték fel, hogy a hideg napok beálltával mindenütt a kellemes munkahely igényeinek legjobban megfelelő, előírásos hőmérsékletet tudjanak biztosítani. Ugyanakkor ahol a fűtés pazarlóan túlméretezett volt, ott a normálisra és kívánatosra csökkentik a fűtő- berendezések méreteit. A felmérések során 23 helyen tapasztaltak túlméretezett fűtőberendezéseket, miután szakszerűen mérlegelték a fűtőtestek fűtőfelületét, az egységnyi fűtőfelület teljes hőleadását, a helyiség térfogatát és a fajlagos térfogati hőáramot Az ésszerű energiafelhasználás igényeihez igazodva a kazánkovács műhelyben tíz darab öntöttvas bordáscsövet szereltek le, de a gyárrész- leg-vezetői és üzemvezetői irodában is csökkentették a fűtőtestek mértékét, azzal együtt hogy a kovácsológyári és hengerműi villanyszerelő műhelyekben és a DEXION-laka- tosműhelyben is az ésszerűség és gazdaságosság igényei szerint csökkentették a fűtést. A fűtési idényre 35 spirálbordás fűtőtesttel és 15 nagy- fogyasztású öntöttvas bordáscsővel csökkentették a korábbi fűtőtesteket. Ez az ésszerűség, lehetővé teszi, hogy mindenütt biztosítva legyen a kiegyensúlyozott, jó munkához szükséges előírt hőmérséklet, de ezzel együtt megszűnik az évekre, sőt évtizedekre visz- szanyúló gőzpazarlás. Számítások szerint a munkahelyek fűtésére felhasznált gőzfogyasztás ezzel az intézkedéssel 366 ezer 285 kilogrammal csökken. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek üzemfenntartó gyáregysége jó példát mutatott a takarékos gazdálkodás gyakorlatának kialakítására A gyáregységvezető saját Irodájában kezdte az ésszerűbb gőzfel- hasznáiás elbírálását és kellő következetességgel vezette végig a legkülönbözőbb munkahelyeken. Miután napjainkban már korábban sötétedik, méréseket végeztek a munkahelyeken és irodákban, hogy minden területen külön-külön megállapítsák hány lux erősség a zavartalan munkához igazodó fénymegvilágítás igénye. Ennek alapján intézkedéseket tettek, hogy a túlvilágított helyeken az izzólámpák és fénycsövek száma, teljesítménye, úgyszintén az ésszerű gazdaságosság szintjére csökkenjen. A villa- mosenergia-takarékosság érdekében intézkedések vannak folyamatban, aminek az a célja, hogy csak ott égjenek a lámpák, ahol arra szükség van, de ott feltétlenül égjenek. Csökkeni a balesetek száma Sajtótájékoztató a munkavédelemről Miniszteri tájékoztató a közlekedés és a hírközlés helyzetéről Az ötéves tervidőszakban a személyszállítás teljesítménye a tervezett 27 százalék helyett 34 százalékkal emelkedett, az árufuvarozásé viszont 34 százalék helyett csak 22 százalékkal volt nagyobb. A közlekedés kielégítette mind a személyi, mind az áruszállítási igényeket, szolgáltatásainak minőségével azonban nem lehetünk elégedettek. A hírközlés eredményei általában a tervezettnek megfelelően alakultak, elsősorban a rádiózásban és a televíziózásban; mérsékeltebben növekedett a levél-, a csomag- és a pénzforgalom, a távbeszélő-szolgálat pedig továbbra sem képes az igények kielégítésére. Ezekben sűríthető az ágazat ötéves tevékenységének mérlege, amelyről pénteki sajtótájékoztatóján a Parlamentben Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter beszélt. Elmondotta, hogy a személyszállításban az előny változatlanul a tömegközlekedésé, amely az elmúlt időszakban az autóbuszpark korszerűsítésének eredményeként javult. A fővárosi forgalomban az új metrószakasz jobbította az utazási feltételeket. A MÁV-nak is igazodnia kell a megváltozott igényekhez, annál is inkább, mert a vasúti közlekedés változatlanul versenyképes a nagy távolságú személyszállításban. Az áruszállítási közlekedési munkamegosztásában lényegében helyes arányok alakultak ki az egyes ágazatok között. Jelenleg 116 ezer tehergépkocsi közlekedik az utakon, s a közületek 37 százaléka tart fenn személyszállításra alkalmas járművet. A minisztérium továbbra sem korlátozza a vállalatokat saját szállító- eszközök fenntartásában — ha anyagilag bírják, ám tegyék — sőt igyekszik segíteni őket megfelelő hasznosításukban is. Kísérleteznek például azzal, hogy a közületi járműveket bevonják a menet- rendszerű utasforgalom lebonyolításába. Az áruszállításban ugyancsak fontos feladat a korszerű fuvarozási módok szélesebb körű alkalmazása, hiszen például a konténeres áruszállítás, bár öt év alatt 25 százalékkal növekedett, s a rakodólapos megkétszereződött, az összforgalomnak még a 2 százalékát sem éri el. A miniszter megállapította, hogy a posta, bár munkájával kapcsolatban gyakran merülnek fel jogos kifogások, ellátja alapvető feladatait. A tervezett céloknak megfelelően növelték például a rádió és a televízió vételi lehetőségét, minőségét. A solti adón kívül 28 URH-berendezést helyeztek üzembe. A televízió 1-es mű- / sara az ország területének korábbi 87 százaléka helyett már 91 százalékán, a 2-es műsor 33 helyett 54 százalékán vehető jó minőségben. A legnagyobb gond a telefonszolgálattal van annak ellenére, hogy soha nem volt olyan mértékű hálózatfejlesztés, mint az utóbbi években. Jelenleg több mint 260 ezren várakoznak telefonra. Az V. ötéves tervben 106 milliárd forintot irányoztak elő a szállítás és a hírközlés beruházásaira, a teljesítés körülbelül 114 milliárd forint körül várható. A vasúti közlekedésben például tovább folytatják a pályakorszerűsítéseket és — gazdaságossága miatt is — újabb 300 kilométeres vonalat, köztük a budapest—pécsit szeretnék villamositani. A közúti közlekedésben fő feladat az úthálózat fenntartása, állagmegóvása, s folytatódik az M 1-es, az M 3-as és az M 5-ös autópálya építése is. A most záruló évtizedben az üzemi balesetek száma kereken 20 százalékkal csökkent, a helyzet azonban még távolról sem megnyugtató — mondotta kedden a Magyar Újságírók Szövetségének székházában tartott sajtótájékoztatón Sólyom Ferenc, a SZOT titkára. Évi átlagban még mindig több mint 114 ezer üzemi baleset fordul elő, s ennek oka a fegyelmezetlenség, az óvintézkedések és az ellenőrzések elmulasztása. Ezért a kormányzat és a szakszervezetek álladóan napirenden tartják a munkavédelem kérdését, és a legutóbbi időben a jogszabályok korszerűsítésével is jobb feltételeket teremtettek a helyzet további javítására- Lényegében minden olyan balesetért a vállalat felelős, amely a szakmai, vagy társadalmi munkával kapcsolatosan történik, akár vétkes a vállalat, akár nem. Az újfajta bejelentési kötelezettség és a baleseti je *y- zőkönyv készítésének új rendje szinte rákényszeríti a vállalatokat az intézkedésre, mert minden egyes sérülésről és annak okairól pontos képet kell adniuk. Ki kell vizsgálniuk azokat a helyzeteket is, amikor csak a szerencsés véletlen folytán nem történt baleset. A közeljövőben az egészségügyi miniszter több rendeletet ad ki, amelyekben egyebek között szabályozza a munkába állás és a foglalkoztatás egészségügyi feltételeit, megszabja az egészségügyi követelményeket, intézkedik a foglalkozási betegségek felderítéséről, a védőital-ellátás rendjéről. Kérdésekre válaszolva a SZOT titkára elmondta, hogy a felelősségre vonás tekintetében is módosítani kell néhány szabályt. Igazságtalan például, hogy egy-egy súlyos baleset erkölcsi és anyagi következményei egész kollektívákat sújtsanak, igazságosabb. ha a tényleges felelősöket büntetik. Szólt arról is, hogy a vállalatoknak a hatodik ötéves tervidőszakra munkavédelem-fejlesztési tervet kell készíteniük, amely a vállalat! (Folytatás a 2. oldala
