Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)
1980-10-28 / 253. szám
Formális tervezésre nincs szükség IRgy értekezleten összeakadtam volt egyetemi évfolyamtársammal, aki külkereskedelmi vállalatnál tervosztályon dolgozik. Megkérdeztem, hol tart a vállalat a mégis egy-két megjegyzést kell fűznöm e pár mondathoz. A népgazdasági tervezés új vonása a VI. ötéves terv irányainak kialakításakor, hogy jellegű. Ez azt jelenti, hogy csak a legfontosabb irányokat exportált termékeknél a nemközéplejáratú terv elkészíté- a középlejáratú terv nyitott sében. Büszkén közölte, hogy a vállalat a VI. ötéves terv kidolgozásában már nagyon elöl jár. „Kiadtuk az üzletkötőknek feladatul, hogy dolgozzák ki exporttermékeikre a VI. ötéves tervre vonatkozó számaikat termék és piaci bontásban, természetesen mennyiségben és értékben egyaránt”. Megkérdeztem, hogy értékelték-e már az V. ötéves tervet, s mennyiben különbözött a tervezés módszere a mostanitól? Elmondta, hogy az V. ötéves terv értékelésére még nem volt idejük, hiszen a VI. ötéves terven most kell munkálkodniok. Nem bocsátkoztam vitába .vele, de úgy érzem, hogy zásai miként fogják befolyásolni a rendelkezésre álló árualap nagyságát, választék és minőség szerinti összetételét. A tervezőknek arra is gondolniuk kell, hogy az általuk jelöli ki és ezzel rugalmasságot biztosít a tervezésben. Ez helyes módszer, mert a világgazdasági bizonytalanságok korunkban olyan nagymértékűek, hogy egy apróié- szintek. Tudom, ezek kosán . meghatározott terv kérdőjelek, hiszen még valószínűleg kudarcot eredményezne. Ezért nem találom okos dolognak, hogy e vállalat ilyen „pontos” adatokat kér az üzletkötőktől. Az üzletkötők — sajnos —, nem tehetnek mást, mint „hasraütés- sel” határozzák meg a tervszámokat. Pedig a vállalati zetközi irányzatok az elkövetkező öt évben miként alakulhatnak: hogyan változik a minőség, a választék, a különböző árarányok és az ár- nagy nem lehet tudni, hogy a jövőben miként alakul a nemzetközi inflációs folyamat, s hogy egyes anyagoknál nem következik-e be újabb árrobbanás? E fő kérdéseket azonban nem lehet megkerülni. Ezekre választ kell adni, s ennek megfelelő rugalmassággal kell a középlejáratú tervnek inkább vállalat piacpolitikáját, s az arra kellene választ adnia, hogy a termelő vállalatok várható termékszerkezeti váltoazt tükröző középlejáratú tervet kialakítani. W. I. Megtalálni a legmegfelelőbb utat X drégelypalánki Szondy György Termelőszövetkezet hosszú évek óta a megye legeredményesebben gazdálkodó termelőszövetkezete. Ebben az alig több, mint négyezer hekmert már 1979 őszén felmértük a helyzetet és ennek figyelembevételével állapítottuk meg a teendőket. Ebbe a munkába mindenkit bevontunk, mindenkinek számítottárnyi területtel rendelkező tunk a véleményére. Ennek szövetkezetben állítják elő a eredményeként a főbb íelada- legmagasabb termelési értéket, tokát az alábbiakban határozás érik el a legtöbb nyerésé- tűk meg. A termelés még fogét. Termőterülete távolról kozottabb növelése, a költségek sem mondható ideálisnak, de csak kisebb mértékű növelése, a termelési szerkezetet sike- esetleg szinten tartása, a verölt megfelelően — az adott- zetés és a munkaerő-gazdálko ságok és lehetőségek messzemenő figyelembevételével — kialakítani. A gazdálkodás jelenlegi helyzetéről és jövő gazdálkodásáról beszélgetünk Kapás Józseffel, a termelőszövetkezet elnökével. — Sokak előtt ismert, hogy g kimagasló eredményeket a szövetkezet nagyrészt a szörpüzem munkájának köszönheti. Egyetért ezzel? — Igen. A feldolgozó tevékenységünk dinamikus fejlődése valóban meghatározója az eredményes gazdálkodásnak, de — és ezt kihangsúlyozom — szoros kapcsolatban van az alaptevékenységgel, hiszen a magunk termelte alapanyagot is feldolgozzuk. A növénytermesztési, vagy az állattenyésztési ágazat eredményei miatt sem keli szégyendás javítása, fejlesztése. Sokat tettünk a megfelelő közgazda- sági szemlélet kialakítása érdekében, hogy mindenki érezze a felelősség súlyát Az Idei év eredményei azt mutatják, hogy munkánk nem volt hiábavaló, és ha akad is javítanivaló egyes ágazatok tevékenységében, az átállás, az új, nehezebb körülményekhez való alkalmazkodás alapjában véve sikerült — Az idei év — az eredmények ismeretében nyugodtan lehet mondani — kedvezett a mezőgazdaságnak, elsősorban a növénytermesztésaz eredményes gazdálkodáshoz. Erre. minden esetre érvényes receptet adni nem lehet — „A drégelypalánki recept” a szörpüzem további bővítése. Milyen terveik vannak ezen a téren? — Jövőre kezdenénk a mintegy 70 milliós beruházást, amelynek eredményeként nem csak a termelés mennyiségét növelnénk, de az előállított termékek köre is bővülne. A szörpök mellett gyümölcsle- veket és a ma egyre nagyobb keresletnek örvendő rostos üdítő italokat is gyártanánk. Az idei exportlehetőségek rendkívül kedvezőek voltak és szeretnénk, ha jövőre még nagyobb mértékben növelhetnénk a kivitelünket, mert a nyereséget elsősorban ez biztosítja — mondta Kapás József. A balassagyarmati járási párt vb, az elmúlt napokban értékelte a drégelypalánki Szondy Termelőszövetkezet gazdálkodását, főként azt, hőnek. Véleménye szerint ezt «pan alkalmazkodott a gaz- a szintet tartósan is lehet biz- szabályozókhoz. A fékeznünk. bár ez utóbbi lehet- azon kell lennünk, tosítani? — A mezőgazdasági termelés mindig is nagymértékben függött az időjárástól, s ez hez. napjainkban sincs másként. m£g ne valamivel jobb is. Ennek érdekében, már megtettük a szükséges intézkedéseket. hogy ezt a függőséget mindinkább csökkentsük. Erre ben számtalan módszer van, a tér, . , , . - OÍJUxIa CClACXll iilUUlOZiCl. v i Ao CZ VVA Milyen 'árbevételre sza- szel-kezet megfelelő kimítanak az idén? — Előreláthatólag meghaladja a negyedmilliárd forintot. Ennek mintegy négyötöde a feldolgozóipari tevékenységből — szörpüzem, faüzem — származik és egyötöde az alaptevékenységből. — Ez az arány, gondolom, az adottságok következménye és nem is kívánnak rajta módosítani. — Termelési értékünk és árbevételünk az elmúlt öt esztendő alatt 182 százalékkal emelkedett, a mérleg szerinti eredményünk pedig több, mint másfélszeresére. Ezek után úgy vélem érthető, hogy a bevált termelési szerkezeten nem akarunk változtatni. — Változtattak viszont, ha jól tudom, tavaly a munkaszervezésen és azóta ágazati rendszert alakítottak ki. Mi tette ezt szükségessé? — Ez, hogy úgy mondjam, a kor követelménye. Így növelhető a gazdálkodás hatékonysága, az ágazatok nagyobb önnállósága — és megnövekedett felelőssége is — jobban szolgálja a termelés színvonalának további emelését. A kialakított négy ágazat — a növénytermesztési, az állat- tenyésztési, a feldolgozó és a gépesítési — irányítása és ellenőrzése, tevékenységének értékelése jobban megfelel a gazdálkodás mai igényeinek, mint az eddigi rendszer. — Az új gazdasági szabályozórendszer bevezetése, hogyan érintette a termelőszövetkezetet és mit tettek a lehetőségek jobb kihasználása érdekében? — Nem okozott számunkra meglepetést, talán éppen azért, alakításától kezdve, az adottságokhoz igazodó munkaszervezésen át, a korszerű vezetésig. Minden üzemnek meg kell találni a legmegfelelőbb utat tület pozitívan véleményezte az elért eredményeket, a közös gazdaság jó reagálását a megváltozott körülmények- Mindemellett vannak kihasználatlan lehetőségek és az Is jó lenne, ha a bogyós gyümölcs termelésé- nagy hagyományokkal rendelkező gazdaság tapasztalatai kisugároznának más üzemekre is, s így módszereik, eljárásaik valóban közkinccsé válnának. zilahy Minden megyében: MTESZ Gazdasági életünk fejlődésének törvényszerű következménye a műszaki és agrárértel- miség számszerű gyarapodása, megjelenése olyan munkakörökben, ahol korábban erre nem is gondolhattunk. Az ipar és a mezőgazdaság számos területén, mondhatni, napiról napra növekszik az igény a jól képzett szakemberek tevékenysége iránt. Közhelyszámba megy az is, hogy az idősebb és a fiatalabb értelmiségiek csak úgy tarthatnak lépést tudományáguk gyors változásaival, ha folyamatosan felfrissítik ismereteiket és kicserélik tapasztalataikat szakágazatuk hazai és külföldi képviselőivel. Ehhez nyújt segítséget valamennyiüknek a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. A MTESZ 32 tagegyesületének tevékenysége a műszaki, agrár- és természettudományok szinte valamennyi ágazatára kiterjed. Céljuk a tudomány és a technika haladásának, a népgazdaság fejlődésésnek társadalmi úton való előmozdítása. Fontos szerepük van a szakmai tájékoztatásban, a szakemberek továbbképzésében. Ösztönzik a tudományos- műszaki vitákat, felkarolják tagjaik kezdeményezéseit, javaslatait. Az egyesületek taglétszáma ma már csaknem eléri a 170 ezer főt, ebből közel 100 ezer a megyei szervezetekben dolgozik. Valamennyi megyében önálló szervezete van a MTESZ-mek. Több városban, mint például Győrött, Sopronban, Kecskeméten, Szegeden, Székesfehérvárott, Veszprémben, Szolnokon, Pécsett, Debrecenben, Miskolcon az értelmiség második otthonának számít a Technika Háza. ALAPÍTOTTÁK 1848-BAN A tudományos egyesületek némelyikének évszázados hagyományai vannak. A Magyarhoni Földtani Társulatot például 1848- ban, az Országos Erdészeti Egyesületet 1866- ban alapították. De a nagy múltú egyesületek közé tartozik az 1891-ben alapított Bolyai János Matematikai Társulat, valamint az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat is. A legnépesebb tagszervezetek azonban — mint például a csaknem húszezer tagot számláló Gépipari Tudományos Egyesület és a Magyar Agrártudományi Egyesület — hazánk felszabadulását követően, a gyors iparosodással és a tudományos élet fejlődésével párhuzamosan jöttek létre. A szövetség keretében, annak szervezésében évente mintegy hétszáz nagyobb szakmai rendezvényt, konferenciát, kongresszust tartanak. Ezek jó része a nemzetközi tudományos életben is figyelmeit és elismerést kelt. A tagegyesületekben működő állandó vagy időszaki bizottságok tanulmányokat, javaslatokat dolgoznak ki a műszaki, tudományos, illetve gazdaságfejlesztési problémák megoldására. E tanulmányok tárgya gyakran valamely létesítmény tervezete, vagy pedig hozzászólás, észrevétel a politikai és állami szervek elgondolásaihoz. A PÁLYA VONZEREJE Mint ismeretes, a minisztertanács felkérésére október elején vitatta meg a MTESZ végrehajtó bizottsága a hatodik ötéves terv irányelveit. A műszaki-agrár értelmiség javaslatait, észrevételeit most — a társadalmi vita többi résztvevőjének véleményével együtt — összegzik, s ezeket is figyelembe véve alakítják ki az országgyűlés elé kerülő tervjavaslatot. A MTESZ-nél folytatott vitából kitűnt, hogy a műszakiak reálisnak ítélik a hatodik ötéves terv irányelveit, az abban foglalt célok eléréséhez az eddigieknél keményebb erőfeszítéseket tartanak szükségesnek a műszaki fejlődés meggyorsításával párhuzamosan. Többen hiányolták azonban a műszaki értelmiség kellő megbecsülését, a hathatósabb káderpolitikát. Mint hangsúlyozták, a növekvő feladatök ellátására az irányítás minden szintjén szélesebb körben kell bevonnia vezetésbe a tehetséges, vállalkozó szellemű szakembereket. Ahol ez szükséges, ott az anyagi és erkölcsi elismeréssel is növelni kell a műszaki pálya csökkent vonzerejét. AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁGTÓL A BALATONIG A hatodik ötéves ten/ előkészítésében a szövetség és a tagegyesületek más módon is részt vállalnak. Az idén például kiemelt feladatként elvállalták az energiatakarékossági programok végrehajtásának segítését. Az év elején pályázatot hirdették, ennek első fordulója májusban fejeződött be. Hamarosan véget ér a második forduló is, amely még több érdeklődőt vonzott. Az érdeklődést nemcsak a pólyadíjak keltették fel, hanem az is, hogy a MTESZ a maga sajátos társadalmi eszközeivel segíti a díjazott javaslatok megvalósítását és* figyelemmel kíséri azok bevezetését is. Ugyancsak a megkülönböztetett területek közé sorolja a MTESZ az elektronikai alkatrészgyártás koordinálását, továbbá a mezőgazdasági ipari hátterének fejlesztését. A Balaton rekonstrukciós tervének környezetvédelmi kérdéseivel foglalkozik a MTESZ környezetvédelmi bizottsága és a Magyar Hidrológiai Társaság Somogy megyei területi szervezete. A MTESZ oktatási tevékenységében különösen fontos a továbbképzés. Ez főként azokra a területekre irányul, ahol állami továbbképzés még nincs, vagy más szervek nem vállalkoznak erre a feladatra. Ilyen például a műveaetőképzés. összességében a szövetség az országban évente csaknem 600 tanfolyamot rehdez, mintegy 25 ezer részvevővel. Az elmondottakból is kitűnik, hogy társadalmi életünkben igen nagy szerepe van a műszaki és agnárérteimiségnek, a tevékenységüket összehangoló MTESZ-tagegyesületekinek. A rájuk bízott feladatok ismeretében méltán állapíthatjuk meg, hogy a következő években az eddiginél is nagyobb figyelmet érdemel a megyei, területi és üzemi szervezetek munkájának fejlesztése. P. Gy. Falusi emberek — ma kai pedig arra az alkalomra amicsalád szó« A bolgár falvak többsége ma Egy a sok Ilyen falu közül már nem annyira falu jellegű, in- Tolbuhin megyei Szenokosz. Az kor szabad idejében kább kisvárosnak hat, ha középü- itt lakókra jellemző mindaz, ami rakozni, utazni jár. létéit, iskoláit, éttermeit, üzletköz- az ország falvaira általában, a A gabonatáblák a zöldséges-, pontját, filmszínházait, kávézóit jómód azonban, ami a kedvező gyümölcsöskertek, szőlőtáblák vesszük számba. Az pedig már adottságok felhasználásának, az ugyanúgy, mint a. háztáji kertek szinte magától értetődő, hogy asz- itt lakók szorgalmának az eredmé- mindig góndosan műveltek, és faltozottak az utak, villanyvilágí- nye, talán nagyobb az átlagosnál. így az eredmény sem marad el. tás és vízvezeték van, még a ki- Nem ritkaság például, hogy a Az, hogy a falusi emberek álta- sebb községekben is. A tetszetős fürdőszobás, háztartási gépekkel Iában jobban keresnek, mint a külsejű, legtöbbször a bolgár fa- jól ellátott házban lakó család városiak, a falvak rendezett ké- lusi építészeti stílust követő há- nem csupán egy, hanem két gép- pe mellett a falup lakók takarék zak belső berendezése, kényelme kocsival is rendelkezik: eggyel a szövetkezeti betéteinek a jelentős vetekszik a városiakéval, munkához, egy másik nagyobbik- növekedésében js megnyilvánul. Nyugodalmas jó éjszakát! Volánt várók varázsszava Régen láttam ilyen nyugodtriak Tácsik Gyulát, a Volán 2. számú Vállalat kereskedelmi és teherforgalmi osztályának vezetőjét. Bár igaz, most is szinte negyedóránként hoznak be neki egy-egy telexüzenetet és meglehetős gyakorisággal csöng a telefon nála, nem látni arcán azt a feszültséget, amit egy-két évvel ezelőtt. — Kiegyensúlyozottak. folyamatosak a szállítások, nem kellenek heorikus erőfeszítések, mert az a hatalmas munka, amely a mezőgazda- sági fuvarokból adódik, ebben az évben szépen „eloszlott”, Nem néhány hét alatt kell eleget tenni a feladatoknak, nincs torlódás, azonnali kérés, s talán egyetlen egyszer sem mondtuk. hogy nincs valaki számára szállítási kapacitás- Nyugodtan hajthatjuk álomra a fejünket, mert tudjuk, másnap partnereink, szerződéses feleink igényeit maradéktalanul ki tudjuk elégíteni. — De ez, vélem, m.xst nem a sokat emlegetett ..szupera csodásnak mondható időjárás következménye. Hiszen emlékszem, tavaly, meg azelőtt is igen csak szorított a kapca, mikor — példaként — a cukorrépaföldeken egy fuvarhoz két tehergépkocsi kellett: az egyik megrakodott, a másik pedig kihúzta azit a sárból a csinált útra. — Ez is igaz, bár nem jellemző. Mi mindig a legnehezebb feladatok mércéjéhez igazítjuk magunkat. Számolunk minden rosszal, váratlan akadállyal, és ha ezek nem „jönnek be”, még precízebbé tehetjük munkánkat. — Akkor most nem kell kapkodni ? — Azt sosem kellett. Programjaink átgondoltak, hosszú évek tapasztalatai vannak bennük. Még a „feltételes módra” is külön terveket készítünk. — Tehát az idén minden rendben megy. nyugodtak. — Dehogy! Miként a MÁV- nál, úgy nálunk is éreztette hatását, főként az esztendő első néhány hónapjában, hogy a beruházások „visszafogottszervezés” eredménye, hanem sága” miatt lényegesen kevenekík műtrágyára kiadni. Emellett idén jóval több burgonyát, sörárpát, napraforgót és műtrágyát tudtunk fuvarozni, mint máskor. És még nem szóltam a cukorrépáról, sebb építőanyag-ipari termé- ameíyr>ek mind a negyvenkét kellett szállítanunk. Keve- ezer tonnáját mi mozgatjuk sebb követ, homokot, sódert Tizenötezret viszünk t ____ij.„ u:_____- ----- közvetlen s\ nílrrvrPvárKn i gényeltek, s ez bizony akkor, megkérdőjelezte, hogy tudjuk-e teljesíteni idei, hatmillió-háromszázezer tonnás fuvarozási tervünket. — S most mi a helyzet? — Jelenlegi elképzeléseink nem teszik lehetetlenné, hogy december 31-ig sikerül a hatmillió-háromszázezer tonnányi mennyiség elszállítása. — Mégis csak bejöttek az ipari fuvarok? — Nem. Fölös kapacitásunkat „átcsoportosítottuk” a mezőgazdaság területére. Ott számtalan olyan fuvart is el tudunk az idén, főként most, ősszel végezni, amelyekre tavaly nem 'ett volna lehe o- ség. Példaként, hatalmas mennyiségű közvetlen a cukorgyárba. Selypre és huszonötezer tonna az a mennyiség, amelyet a vasútállomásokra szállítunk, hogy onnan aztán vagonban jusson el rendeltetési helyére. ben: Tuzsérra és Mándokra fuvarozzuk most a nagykál- lói és a balkányi termelőszövetkezet áruját, de Csánybó! Is elszállítottunk több mint kétezer tonnát. — Tehát, ha ilyen gazdag a termés, egyébként sem kellett volna rettegniük, hogy nem teljesítik éves célkitűzéseiket. — Ez így túl leegyszerűsített. Valamennyi fuvart, amellyel kapacitásunkat „megtölthettük”, mi magunk szerveztük. Hatalmas munkát — Ez utóbbit tartják mindig folytattunk, hogy ne álljanak a legfontosabb őszi munkának. ‘ — Az egyik legfontosabbnak- Mert fontos a kukorica is, az alma is. Egyébként is. Szurdokpüspökiből. valamint a pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság területéről már minden répát elfuvaroztunk, most Romhány, Palotás és Érsekvadkert van soron, így nagy bajunk már nem lehet egy esetlegesen bekövetkező rossz időjárás esetén sem. szerves trágyát Sok fuvarunk lesz viszont a földekre az Palotásról, ahonnan több mint hordtunk ki endrefalvai, a nógrádmegye- százhúsz vagonnyi kukoricát ri, a szügyi, a magyarnándo- kell Törökszentmiklósra vin- ri, az őrhalmi, a berceli és nünk. Ebben az évben is, im- a galgagutai termelőszövet- már hagyományosan, besegi- kezetekből. S ez dupla ha- tünk a nyírségi almaszüret- szon: egyrészt jó nekünk, másrészt a gazdaságoknak, hiszen kevesebb pénzt kell nagy értékű gépjárműveink kihasználatlanul. — Ahogy hallom, ajánlkoztak is. — Ez csak természetes. Fuvarozunk már az SKÜ-nek, a ZIM-nek és a bányának is. Minden olyan egységnek, ahol erre szükség van- S ez nem egyszerű Volán-érdek... Nyugodt az ősz — szállítási szemszögből is az idén. S hogy jövőre mi lesz ilyenkor? — Kellőképp felkészülünk az új feladatokra — mondja az osztályvezető és ablakából kitekintve megnyugodva szemléli a telepről kisoriázó teherautók hosszú sorát. Karácsony György NÖGRÄD - 1980. október 28., kedd
