Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)
1980-10-26 / 252. szám
\ Wartha Vince az eozin Az eozinhoz hasonló, fém- fénnyel irizáló, lüszteres máz már a XI. században ismert volt a Közel-Keleten. Zsolnay Vilmos, a pécsi kerámiagyár kiváló tehetségű alapítója, a XIX. század végen új életre keltette a középkori keramikusok műhelytitkát, és már a 80-as évek végén foglalkoztatta az irizáló lüsztermáz, ám az akkor készült, magas hőfokon égetett ún. „lüszter”-edények még nem voltak színjátszóak. 1891. szeptemberében Wartha Vince, a budapesti Műegyetem nagy tudású professzora. Zsolnay Vilmos vendégeként néhány napot Pécsett töltött. Warthának igen szép kerámíagy űj temjén ye volt, s őt is izgatta az ősi, redukált máz előállításának módja. Elhatározták, hogy kísérleteiket ezután együtt folytatják, s elért eredményeikről kölcsönösen értesítik egymást. Warthát tanári működésé-, nek kezdetén már foglalkoztatták a természetes augit, ollivin, szerpentin, topáz, anormit, a földpátok, zeolitok szerkezeti kérdései. Kutatásait eleinte csupán tudomá- hyos szempontok vezérelték. Műszaki hajlama és különösen a szép iránti szeretete azonban figyelmét a kerámia területére irányította. Noha érdekelték és foglalkoztatták a kerámiai masszák is, munkásságának középpontjában mégis a díszítés technológiája, a keramikusmázak és festési eljárások kérdése állt. A párizsi világkiállításon, 1889-ben figyelt fel Massier rendkívül dekoratív, fémes csillogásé fajansztárgyaira. Itt gondolt először arra, hogy megkísérelje hasonló díszű tárgyak készítését. Tíz évvel ; 'később, már a keresett eljárások birtokában a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlésén tett, szinte vallomásnak ható közléséből • tudjuk ezt, és kísérhetjük figyelemmel a lázas szenvedéllyel végzett kutatást, amely gondosan titkolt és évszázadok óta feledésbe ment eljárások felidézéséhez vezetett. Wartha rájött arra, hogy a mázak fémes csillogását rezes ezüstvegyületek felhasználásával lehet előidézni. A réz- és ezüstsókat eleinte oldhatatlan vegyületek alakjában használta az ólommentes mázakhoz. Ezeket por alakban magába a mázba keverte, fémmé való redukálásukat a kemencébe vezetett világítógázzal végezte. Később az ólomtartalmú1 mázakhoz víz- oldható réz- és ezüatkomip- lexeket elegyített. Az oldatok tetszés szerinti hígítása a máz finomságát, szivárványos csillogását, a színek és fények Tudomány-techiÉa Új készítmények a növényvédelemben Á szelektív növényvédő szerek Wartha Vince (1844—1914) végtelen változatát eredményezte. 1893. júliusában . Wartha Vincének sikerült megfejteni a titkot, s napvilágot láttak az első rubinszínben pompázó edények. Vörös színükről Zsolnay és Wartha „eosin”- nak nevezte el a pompás mázféleséget, mert fénye a hajnal pírjára emlékeztetett (eos — görögül: hajnal). Ezeknek az első eozinos edényeknek még -nem volt irizáló fényük, de kristálytiszta, átlátszó, kemény fémfénnyel csillogtak. Mázuk magas hőfokon olvadó, kemény zománc, amelyen a fémoxid nem irizál. Ezért e darabok a „kemény eozin” elnevezést kapták. Rubinvörös színük, átlátszó mázuk, nemes formáik következtében a Zsolnay gyár legszebb alkotásai közé emelkednek. Pap János Víz a metán ellen A Kazah Tudományos Akadémia tudósai segítséget nyújtottak a karagandai szénmedence bányászainak a biztonságos munkakörülmények megteremtésében. A tárnákban időnként felgyülemlik a robbanásveszélyes metángáz. A szakemberek vízágyúkat készítettek, amelyekkel a gáz eltávolítható a szénrétegből. A több mint száz atmoszféra nyomású vízsugarat a fúrólyukon keresztül irányítják a rétegekre. Ennek hatására a metán lényegesen gyorsabban távozik el, és nem a levegőt szennyezi. Elvezetik és épületek fűtésére használják. A növényvédelmi kutató- intézet az idén ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. Ebből az alkalomból a hazai társszervekkel közösen nemzetközi konferenciát rendeztek „Űj utak a növényvédelmi kutatásban” — címmel. Az előadásokon sok szó esett a szelektív növényvédő szerekről. Dr. Kozár Ferenc kandidátussal, az intézet tudományos osztályvezetőjével e szerek jelentőségéről, hazai eltörj édeséről; beszélgettünk. — A szelektív növényvédő szereket általában mindenki a rovarkártevők elleni védekezéssel hozza kapcsolatba. Talán itt indult meg legelőször a hagyamányosan használt, széles hatáskörű rovarölő szerek kicserélése szelektív készítményekkel. Ezek az anyagok a különböző eljárások során mindig csak egy adott kártevőt pusztítanak el. Kevésbé veszélyeztetik a növénytábla életközösségét, a környezetet. — Melyek a szelektív növényvédelem fontosabb eljárásai? — Több irányban végzünk kutatásokat. A biológiai védekezéskor rovarbetegségek, vagy hasznos rovarok élterjesztésével, ellenálló növények nemesítésével védekezhetünk a kártevők ellen-. A rovarok szexingeranyagaival, a feromonokkal csapdába ejt- hetők a kártevők, s számuk, bői következtethetünk a permetezés időpontjára. Így sok vegyszer megtakarítható, hatásfokuk növelhető. A mezőgazdasági kártevőkön lcíy,ül. a szúnyogok. legyek ellen is eredményesen használhatók a harmonhatású anyagok (pl. juveni hormon). A rovarok táplálkozását gátló készítmények nem pusztítják el a kártevőt, s így az őt pusztító paraziták, hasznos rovarok száma sem csökken. — Hol alkalmazhatók ezek a szerek? — Főként a mezőgizdaság- ban és az erdészetben. de gyakorlatilag mindenhol. Még a házilégy, a szúnyog é* a csótány irtására is alkilma- sak. Jelenleg hazánkban több mint egy tucat feromont használnak, elsősorban gyümölcsösökben. A baktériumkészítményeket (pl. DIPEL) már engedélyezték az erdő- gazdaságokban a lombrágó hernyó ellen, s valószínű, hogy hamarosan hormonhatású szerekkel pusztíthatjuk az istállólegyet. Tehát már megtettük az első lépéseket — Várható a szelektív növényvédő szerek széles körű hazai elterjedése? — Feltétlenül. De addig még sok kutatómunka all előttünk. Idővel bővül a választék, s mindenki a termesztési igényének megfelelően válogathat a készítményekből- 5—10 év múlva valamennyi fontos kártevőnek lesz szexcsapdája, s így sokkal könnyebb lesz előrejelzésük. Ezzel párhuzamosan megindul ezeknek -az anyagoknak a közvetlen védekezésre való felhasználása is. Veszélytelenek a környezetre, és mivel kis mennyiség elegendő belőlük, csökkennek a növényvédelem költségei. — Kik gyártják ezeket a készítményeket ? — Baktériumkészítményeket jelenleg Amerikából és Franciaországból importálunk, de, ha felépül, a bulgáriai gyár, talán könnyebben s főleg olcsóbban jutunk majd hozzá. A Kőbányai Gyógyszer- gyár kutatásai is jó eredményeket ígérnek. A Reanál Gyógyszergyár már második éve gyárt és forgalmaz fero- moncsapdákat alma-, szilva-, és keleti- gyümölcsmoly ellen. Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár káposzta- és vetési bagolypille feromon,;ai egy-két éven belül piacra kerülhetnek. A táplálkozásgátló anyagok esetében még további alapozó kutatásokra van szükség. A gyorsabb eredmény elérése érdekében együttműködünk a Kőbányai Gyógyszergyárral, a gyógynövény- és a gyógyszerkutató intézetekkel. Mivel szerteágazó a terület, a növényvédőszerek gyártásában a legkülönbözőbb gyárak bekapcsolódása várható, illetve figyelhető meg. — Oj utat nyit a növény- védelemben a szelektív növényvédő szerek alkalmazása? — Nem újat, inkább egy másikat. Ezek nem csodaszerek, alkalmazásukkal nem szorul vissza jelentősen a rovarölő szerek használata. A növényvédelem fő irányvonala megmarad, csak a programszerű védekezésről átallunk az okszerű védekezésre. A fő cél az, hogy minél kevesebb növényvédő szert használjunk föl, a lehető legjobb időpontban- A növényvédelem is mind összetettebbé válik, mind nagyobb tudást, felkészülést igényel. A vegyszerek ára jóval nagyobb mértékben emelkedik, mint a szelektív növényvédő szereké, amelyekből ráadásul kevesebbet kell felhasználni. De legnagyobb előnyük — amit pénzben nehéz kifejezni — a környezet megkímélése. Vegyületei káros termékek visszamaradása nélkül gyorsan lebomlanak. Ránk. emberekre is kevesebb veszélyt jelentenek. Hollós László Vezetékes csőkereső Sok bosszúságot okozott nemcsak a barkácsoló amatőröknek, hanem a hivatásos szerelőknek is a falakba épített vezetékek, csövek felkutatása. Vonatkozott ez nemcsak az elektromos vezeté-i kekre, hanem a víz- és gáz-j csövekre is. Felesleges faH bontásokat végeztek, de sok esetben a rossz helyre bevert nagy szögek is okoztak bal-l eseteket, csőtöréseket. A SIEMENS-gyár kis kézi vezeték- és fémcsőkutatója tehát sok felesleges bosszú-! Ságtól kíméli meg használóját, nem is szólva a balesetveszélyről. A kézhez állé szerkezet pontosan jelzi a vezetékeket, fémcsöveket a falban. A falon végighúzva a berendezés kis diódája felvillanásával a vezeték, illetve fémcső elhelyezkedését végigkísérhetjük végponttól végpontig. Különösen jelentős ez, amikor a vezetékek nem szabályosan kerültek a faiba,' esetleg régebbi falicsillárhoa vezetve, amely már leszerelésre került, és levakolva vagy letapétázva egy szögbeverés esetén áramütést eredményez^ hét. Ingoványos talajon Villámgyors tűzoltás ' Ma már nem számítanak ritkaságnak a 300—400 vagy még ennél is több személyt szállító óriás gépek, megsokasítván a repülőterek gondjait, Képzeljük el például, milyen emberfeletti feladatot ró a tűzoltókra, ha induláskor vagy leszálláskor kigyullad egy Boeing—74-es Jumbo-Jet repülőgép, amelynek 70 méter hosszú törzse van, szárnyai pedig 60 méterre nyúlnak ki. Ráadásul ez az óriásgép csaknem 200 ezer liter (!) üzemanyaggal lehet feltöltve, mely nagyrészt a szárnyakban helyezkedik el* Az egyre nagyobb repülőgépek elterjedése két irányban befolyásolta a repülőtéri tűzoltóság fejlődését. Először kialakultak az igen nagy, sok oltóanyag befogádására alkalmas járművek, de hamarosan kiderült, hogy ezek — méreteiknél fogva — nem elég mozgékonyak. Az eredmény a gyors beavatkozó járművek megjelenése volt, melyek még a főerők megérkezése előtt érik el a tüzet, és kezdik meg a mentést, az oltást. Már e beavatkozó járműnek is megfelelően nagy oltási távolságúnak és minél nagyobb kapacitásúnak kell lennie. A világ egyik legnagyobb forgalmú repülőtere, a londoni Heathrow ssámára a képen látható tűzoltóautót fejlesztették ki a szakemberek, amely megfelel a szigorú előírásoknak, miszerint a repülőtéri tűzoltóknak maximálisan három, de lehetőleg két perc alatt el kell érniük a bajba jutott gépet. A 7200 köbcentiméter hengerűrtartalmú, 180 kW-os motorral rendelkező, 7 tonnás jármű — a négytagú tfizoltószemélyzeten és a szükséges oltóeszközökon kívül — 900 liter oltóanyagot vihet magával, amely tízszeres mennyiségű habbá tágul, valamint 50 kg brómklór-difluormetánt az elektromos tüzek oltására. A jármű 17 másodperc alatt gyorsul fel 80 km/óra sebességre, a maximális sebessége pedig óránkénti 130 kilométer. Nemrégiben egy mexikói konferencián az egyik házigazda bejelentette, hogy amíg a talaj mozgásáról tanácskoznak, az épület, amelyben ülnek, két millimétert fog süllyedni — kezdi beszélgetésünket Rétháti László, a műszaki tudományok doktora, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat szakági főmérnöke, akinek tevékenységét az idén Akadémiai díjjal jutalmazták. — Mexikó-City ugyanis vészesen süllyed, 90 év alatt egy-két métert, de vannak olyan helyek, ahol a szintváltozás eléri a nyolc métert is. Hasonló problémákkal találja magát szemben például Tokió és az Egyesült Államok több vidéke is. Magyar- országon szerencsére az ilyen mértékű süllyedés ismeretlen, de a talaj mozgásával nekünk is számolnunk kell. KÖRÖZÖ KÉMÉNYEK — Mi okozza a mozgást? ■ — Ennek igen sok oka lehet. Van például úgy, hogy a vizsgálatok szerint a talajvíz olyan mélyen van, hogy nem fog zavarni, az épület mégis süllyedni, repedezni, sőt dőlni kezd. A felszíni, homokos, kavicsos vízáteresztő réteg alatt a mélyben ugyanis vízzáró anyag található, amely felett összegyűlik a talajvíz. Az építkezés, illetve az új épület, vagy egyéb létesítmény pedig megváltoztatja a nyomásviszonyokat, a talajvíz szintjét, mozgási irányát és kész a baj. Más alkalommal az altalaj mozgását bányaművelés, vízkivétel, vagy éppen ellenkezőleg, egy közelben felépült víztároló váltja kiRétháti László a magas tudományos elismerést éppen az altalaj mozgása miatt bekövetkező épületkárosodásoknak és a talajvíz mélyépítésében való szerepének vizsgálatában elért kiemelkedő eredményeiért kapta. Munkatársaival együtt számos konkrét gyakorlati feladat megoldásában vett részt itthon és külföldön egyaránt. Vizsgálják például, hogyan mozognak az ipari létesítmények óriási kéményei. A helyzetet bonyolítja, hogy a kémény nemcsak azért „inog” kisebb-nagyobb mértékben, mert a talaj tömörödik alatta, vagy azért, mert a talajvíz szintje a csapadékviszonyoktól függően változik, hanem azért is, mert süti a nap. A napsütötte oldal ugyanis felmelegszik, kiterjed, a torony „meggörbül”, enyhén kifli alakú lesz. sőt, ahol vékony a fal, erősebb a felmelegedés, nagyobb a görbülés, így a kémény még kissé csavarodik is. Végeredményben, amint a nap pályáján halad, az építmény ellipszis pályán liajlik-csavarodik körbe. Ahhoz, hogy meg tudják állapítani: az észlelt mozgásból mennyi írható az időjárás, mennyi a talajelmozdulás számlájára, igen bonyolult számításokat kell végezni, különleges „ravasz” egyenletrendszereket kell felállítani. S éppen ez a magyar kutatók „specialitása”. Olyannyira, hogy feltehetően ők is hozzájárulnak a pisai ferde torony megmentéséhez^ UNOKÁINK IS LÁTHATJÁK — A torony é.vszázadok óta ferde — folytatja beszélgető- partnerem. — A pisaiakat azonban ez nem nagyon zavarta, hiszen éppen ez jelenti a torony nevezetességét Ä baj csak az, hogy a dőlés sebessége akkora, hogy becslések szerint ha semmit sem tesznek, 30—50 év múlva menthetetlenül összeomlik a műemlék. Nemzetközi pályázatot írtak tehát ki, hogy kikérjék a szakemberek véleményét mit is lehetne csinálni. Azt egyébként ma már tudják, hogy a torony alatti homok vízzáró agyagrétegen fekszik és ez okozta a bajt Mi korábbi tapasztalataink alapján megkíséreltük a talajvíz okozta mozgást a többi hatástól elkülöníteni, és kiszámolni azt is, hogy milyen talajvízszinttel lehetne a torony dőlését megállítani — méghozzá a pisaiak kívánságának megfelelően úgy, hogy azért a világ minden kincséért se egyenesedjen ki. Izgatottan vártam az egyenletek megoldásából származó eredményt, hiszen elvileg olyan választ is kaphattam volna, hogy sl földfelszín fölött egy-két méter magasan kellene állnia a talajvíznek ehhez. Nagyon megkönnyebbüljem, amikor a számítógépből kijött a válasz: a talajvíznek mintegy másfél méterre a földfelszín alatt kell elhelyezkednie. A talájvíz szintje többek között résfalakkal szabályozható. Keskeny, mély árkokat kotornak, amelyeket nyomás alatt betonoznak ki. A közbezárt területen a vízszint tetszés szerint állítható be. Résfalak alkalmazásával oldható majd meg például a budapesti metró észak—déli vonala északi kéreg alatt húzódó — szakaszának védelme a talajvíz behatolása ellen. JÖ AZ ÖREG Á HÁZNÁLA talaj alakváltozásainak, á talajvíz mozgásának ismerete nagyon fontos az útépítéseknél is. Ha például az út alatt összegyűlik a víz, vagy magas a talajvíz szintje, télen — „jéglencse” képződik, felemeli kissé a burkolatot, tavasszal elolvad, az úttest behorpad. Éppen ezért kell kikérni a talajmechanikai szakértők véleményét is minden alkalommal. S ugyanez vonatkozik minden építkezésre) bányanyitásra, 'vízműlétesítésre is. — Nemrégiben volt egy érdekes esetünk. Egy új üzem építkezésénél észrevették, hogy repedezik a fal, „mozog” az épület. Nem értették, mi a baj, hiszen az építkezés megkezdése előtt elvégezték a szükséges talajvizsgálatokat, és úgy látszott, hogy a talaj megfelelő, nyugodtan építkezhetnek a kijelölt helyen. Kiderült azonban, hogy sajnos; az épület egyik része egy valamikori patakmeder tőié került, ahol lazább volt a talaj) mint másutt. Az épület súlyától a talaj tömörödni kezdet# és ez volt a hiba oka. A pa-. takmederre már senki sem emlékezett, a városi levéltárból bányászták elő az adatokat. Az elfelejtett patakmeder egyébként nem is olyan ritka, éppen ezért a tervek készítése, a talajvizsgálatok: megkezdése előtt ki szoktuk kérdezni a környéket jól ismerő idős embereket, nem emlékeznek-e valami ilyesmire. Mert modern műszer ide,1 számítógép oda; jó az öreg nemcsak a háznál, hanem néha a házépítésnél is. Zádor Erika ! NÓGRÁD - 1980. október 26., vasárnap 1 i
