Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)
1980-10-26 / 252. szám
MSZMP nog rá;;d m eg yfi bizottsága MEGYEI TANACS LAPJÄ XXXVI. ÉVF., 252. SZÁM ARA: 1.60 FORINT 1980. OKTÓBER 26.. VASÁRNAP yHAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A műszaki hónap utolsó hete Négy tudományos egyesület kilenc előadása Az őszi, erőtlen nap fényében fürdetik arcukat a megye- székhely szivében elterülő park padjain ülők. Többnyire idősebbek, hiszen nem harangoztak még delet, s az ülőalkalmatosságok tizenéves törzs- közönsége az osztálytermekben birkózik a tananyaggal. Kellemes terefere zajlik az október végi délelőttön, kérdések hangfoszlányait kapja fel a szél: hogy vagy? Köszönöm jól, mondja általában a nyugdíjas. A maga dolgát ennyivel elintézi, aztán az unokák kerülnek elő, a politika napi eseményei, az elmúlt esti tévéműsor, a kisvárosi szóbeszédek. Köszönöm, jól érzem magam, mondják az öregek a megérdemelt pihenés éveiben. Közérzetüket javítja, amikor meghívó érkezik a gyárból baráti beszélgetésre, bekopogtat a tanácstag, miben szorulnak segítségre, hívják őket az erejükhöz mért társadalmi munkára. S minden bizonnyal kellemesen érte a hír is őket, a lapunk hasábjain megjelent felhívás, amelyet a Magyar Vöröskereszt Nógrád megyei vezetősége tett közzé. Társadalmi akciót kezdeményezett „Nógrád megye az idősekért” jelszóval a Vöröskereszt megalakulásának centenáriuma alkalmából. Nemes a cél, támogatni, anyagi segítséget nyújtani újabb szociális otthon létrehozásához. Megható esetek kívánkoznak toll végre, egyedül élő, betegséggel küszködő öregekről, akik végül is nincsenek egyedül, hiszen lépten-nyomon érezhetik a környezet, a társadalom gondoskodását. Önkéntes ápolók ajánlkoznak, úttörőcsapatok tagjai vállalják a patrónus szerepét, a rászorulóknak szociális segélyt nyújt a helyi tanács, s, ha nincs más megoldás, a gyámo- lításra szorulók hátralevő éveiket szociális otthonban tölthetik. A sokoldalú törődés nem más, mint a ma nemzedékének nap mint nap kifejeződő tisztelete a szocialista társadaiom építésében úttörő szerepet vállalt elődeik előtt A szeretetből, a megbecsülésből fogannak e tettek, nem vár érte sem KISZ-, sem szocialista brigádtag dicsériádá- kat, hiszen mindannyian tudjuk, a holnap a ma jövője, azaz sebesen szaladnak az évek mindannyiunk feje fölött. Ezért is várható joggal, hogy a Vöröskereszt megyei vezetőségének felhívása nyitott fülekre talál a nógrádi ipari, mezőgazdasági üzemekben, intézményekben, függetlénül a korosztálytól mindenki szívügyének tekinti bármilyen csekély mértékben is segíteni az idősek helyzetén. Köztudott, népgazdaságunk teherbíró képessége korántsem határtalan, s számos a megoldásra váró szociális feladat. Az elmúlt időszakból számtalan példa akadt rá, apaikor kisebb-na- gyobb közösség tagjai okos kezdeményezést felkarolva, a szűkös anyagiak mellett, valósággá változtattak, egészséges lokálpatriotizmustól áthatva tették meg felajánlásaikat. A Vöröskereszt megyei vezetősége reménykedve hívta fel a nógrádiakat az öregek érdekében, azzal a nem titkolt reménnyel, hogy a meglevők mellett újabb szociális otthonnal gazdagodhatunk, s azok az- idős emberek, akik ma helyhiány miatt kénytelenek egészségtelen környezetben, gyámolítás nélkül élni, kulturált, nyugodt helyre kerülhetnek. Nógrád megye az idősekért! Az akció elindult, s kíváncsian várjuk a megye településeiről a híreket, az önzetlenség újabb példáit — az öregekért M. Sz. Gy. A X. nógrádi műszaki hónap a finiséhez érkezett. A hátralevő időszakban négy tudományos egyesület és a TIT kilenc tudományos előadást rendez. Hétfőn délután Salgótarjánban az SZVT salgótarjáni városi szervezete és a TIT. A beruházások hatékonyságának növelése, a fő- vállalkozás és beruházás kapcsolatai, ár- és pénzügyi feltételei címmel tartanak előadást a TIT-székházban. A kohászati üzemek Technika Házában az anyagmozgatás és raktározás korszerű eszközeinek gyártásáról hangzik el £' .a salgótarjáni föld alatti bányamúzeum, az 1879-ben megnyitott volt József-lejtősakna megmaradt része, melyben a vágathálózat, a portálé, a bemeneti tárórész, a lejtős szállítóvágat, a régi munkahely felé vezető — homokkőbe vágott — biztosítás nélküli vágatrész, a légvágat, illetve a léggurító zömében az eredeti állapotokat megőrizte és reprezentálja a XIX. századi Nógrád medencei szénbányászatot. A föld alatti bányamúzeum és a benne kiállított bányászathoz kapcsolódó muzeális tárgyak és dokumentációs anyagok (műszaki tárgyak, gépek, térképek, felszerelések, munkaeszközök, tárnok és rakodógépek stb.) kiemelkedő ipartörténeti jelentőséggel bírnak, fennmaradásukat, a műemléki védettség kimondásával is elő kívánjuk segíteni”. előadás az OMBKE kohászszakosztály rendezésében. A MÉTE kedden délután Balassagyarmaton a gépjárművek üzemeltetési kérdéseiről, a gépjármű-gazdálkodásról, Pásztón pedig a tejipari fejlesztésekről és a Nógrád megyei termeléskoncepciókról rendez előadást Október 29-én az SZVT balassagyarmati városi szervezete a kábelművek helyi gyárában rendez előadást A számítógép alkalmazása a vállalati gyakorlatban címmel. A KTE ugyanezen a napon két előadást is rendez SalgótarjánAz idézet az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Művelődési Minisztérium ama közös határozatának indoklásában szerepel, amely — az Országos Műemléki Felügyelőség javaslatára — hivatalosan is műemlékké nyilvánította a salgótarjáni föld alatti bányamúzeumot. Az erről szóló okmányt — ünnepélyes keretek között — tegnap délben dr. Barcza Géza, az Országos Műemléki Felügyelőség osztályvezetője adta át Zsuffa Miklósnak, a Nógrádi Szénbányák Vállalat vezér- igazgatójának. Az egykori József-lejtősak- na bejáratánál több száz érdeklődő gyűlt összie, hogy részese legyen a jeles eseménynek, hiszen a salgótarjáni föld alatti bányamúzeum műemlékké avatásakor egyúttal a megyeszékhely első belterületi műemlékét avatták fel. Miként avató beszédében dr. Barcza Géza, hangsúlyozta, az ban. Az első előadáson a munkaerő-gazdálkodás és munkaszervezés VI. ötéves tervidőszakbeli kérdéseiről, a másodikon a munkaszervezésnek az energiagazdálkodásban játszott szerepéről hallhatnak a szakemberek. Az idei műszaki hónap az SZVT és a MÉTE egy-egy rendezvényével zárul. Az SZVT rendezvényén a hatékony munkaszervezés korszerű irányairól tartanak nagy érdeklődéssel várt előadást, a MÉTE pedig fórumot rendez a Nógrád megyei Sütőipari Vállalatnál az újítási tevékenységről. új műemlék elsősorban Ipartörténeti jelentősége révén érdemelte ki a megtisztelő címet. „Nem vagyunk annyira szegények, hogy ne tudnánk megóvni arra érdemes műemlékeinket, és nem vagyunk annyira gazdagok sem, hogy ne védjük azokat” — mondotta az OMF osztályvezetője. A József-lejtősaknáhan 1879- től 1952-ig bányásztak szenet és a Nógrádi Szénbányák Vállalat 1965. május 1-én nyitotta meg a lejítősakmából átalakított föld alatti bányamúzeumot. A tizenöt év alatt közel negyedmillió látogatója volt a legutóbbi időkig egyetlen hazai bányamúzeumnak. Az ipari műemlékké avatás új fejezetet nyit meg a másfél évtizedes jubileumát ünneplő intézmény életében, s az avatásra némileg átalakított lejtősakna a jövőben feltehetően még nagyobb érdeklődésre tarthat számot. Az ünnepség után a résztvevők megtekintették a műemlékké nyilvánított föld alatti bányamúzeumot Fotó: bábéi Műemlék a megyeszékhelyen Védetté nyilvánították ■ a József-lejtősaknát 1879—1952 1965-1980 Ószeleji tipegő rr kj = i Nemcsak a tanács ügye Veszélyeztetett cigánytanulók Pásztón A cigánylakosság száma Pásztón 433, ami 113 cigány- családot jelent. A 99 rendszeresen iskolába járó cigány- gyermekből 28 veszélyeztetett. Éppen ezért a Pásztói nagyközségi közös Tanács a cigánylakosság társadalmi, gazdasági helyzetének javítása mellett, kiemelten foglalkozik a veszélyeztetett cigánytanulók helyzetével, kulturális felemelkedésük kérdéseivel. A veszélyeztetettség okainak feltárásában nagy segítséget nyújtanak a védőnők, pedagógusok, körzeti orvosok. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzet az alkoholizmusból, a rossz lakáskörülményekből ered, de okozója a szülők erkölcsi felelőtlensége, gyermeknevelésre való alkalmatlansága is. A cigánytanulók anyagi helyzet.e, öltözködési kultúrája lényegesen nem rosszabb a többi tanulóénál. A gyámhatóság, az iskola javaslatára étkezési térítési díjak, tankönyvek vásárlására gyámügyi segélyt állapít meg. A veszélyeztetett cigány- tanulókkal a pedagógusok külön is foglalkoznak, hogy felzárkóztatásuk sikeres legyen. Rendszeresek a szülői értekezletek, sajnos gyakori, hogy éppen a legproblémásabb gyerekek szülei nem jelennek meg e fórumokon, A tanárok ezt a hiányt családlátogatással pótolják. Egész évben folyamatos feladat a cigánytanulók korrepetálása, az egyéni foglalkozások bővítése. Eredményre vezető megoldás, hogy az első-második osztály iskolaotthonos, így a gyerekek délután öt óráig tanári felügyelet alatt állnak. Az úttörőmozgalom, a szakköri munka igen sokat segíthet a veszélyeztetettség okozta esélyegyenlőtlenségek megszüntetésében. A munka szeretetére nevelés, a pálya- irányítás, pályaválasztás kérdésében támogatást nyújthatnak a patronáló üzemek. A művelődési központban, a könyvtárban . rendszeres programok várják a cigánytanulókat. A veszélyeztetett gyerekek között sajnos vannak olyanok, akiknél a már eddig felsorolt intézkedések sem elégségesek. Állami gondozásba kellett venni nyolc gyereket, négyen intézetbe kerültek, védő- és óvintézkedés alatt áll hat gyerek a szülők felelőtlen életvitele miatt. A tanács, az iskola munkáját, intézkedéseik végrehajtását nehezíti, hogy . még ma is magyarázni kell a környezetnék; a cigánykérdés nem faji, nyelvi, vagy nemzetiségi, hanem társadalmi,' szociális probléma. Hathatós eredmények csak széles körű összefogással érhetők eL
