Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)

1980-10-26 / 252. szám

MSZMP nog rá;;d m eg yfi bizottsága MEGYEI TANACS LAPJÄ XXXVI. ÉVF., 252. SZÁM ARA: 1.60 FORINT 1980. OKTÓBER 26.. VASÁRNAP yHAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A műszaki hónap utolsó hete Négy tudományos egyesület kilenc előadása Az őszi, erőtlen nap fényé­ben fürdetik arcukat a megye- székhely szivében elterülő park padjain ülők. Többnyire idősebbek, hiszen nem haran­goztak még delet, s az ülőal­kalmatosságok tizenéves törzs- közönsége az osztálytermekben birkózik a tananyaggal. Kelle­mes terefere zajlik az október végi délelőttön, kérdések hangfoszlányait kapja fel a szél: hogy vagy? Köszönöm jól, mondja általában a nyug­díjas. A maga dolgát ennyivel elintézi, aztán az unokák ke­rülnek elő, a politika napi eseményei, az elmúlt esti té­véműsor, a kisvárosi szóbeszé­dek. Köszönöm, jól érzem ma­gam, mondják az öregek a megérdemelt pihenés éveiben. Közérzetüket javítja, amikor meghívó érkezik a gyárból baráti beszélgetésre, bekopog­tat a tanácstag, miben szorul­nak segítségre, hívják őket az erejükhöz mért társadalmi munkára. S minden bizonnyal kellemesen érte a hír is őket, a lapunk hasábjain megjelent felhívás, amelyet a Magyar Vöröskereszt Nógrád megyei vezetősége tett közzé. Társa­dalmi akciót kezdeményezett „Nógrád megye az idősekért” jelszóval a Vöröskereszt meg­alakulásának centenáriuma al­kalmából. Nemes a cél, támo­gatni, anyagi segítséget nyúj­tani újabb szociális otthon lét­rehozásához. Megható esetek kívánkoznak toll végre, egyedül élő, beteg­séggel küszködő öregekről, akik végül is nincsenek egye­dül, hiszen lépten-nyomon érezhetik a környezet, a tár­sadalom gondoskodását. Önkéntes ápolók ajánlkoz­nak, úttörőcsapatok tagjai vál­lalják a patrónus szerepét, a rászorulóknak szociális segélyt nyújt a helyi tanács, s, ha nincs más megoldás, a gyámo- lításra szorulók hátralevő éveiket szociális otthonban tölthetik. A sokoldalú törődés nem más, mint a ma nemze­dékének nap mint nap kifeje­ződő tisztelete a szocialista társadaiom építésében úttörő szerepet vállalt elődeik előtt A szeretetből, a megbecsülés­ből fogannak e tettek, nem vár érte sem KISZ-, sem szo­cialista brigádtag dicsériádá- kat, hiszen mindannyian tud­juk, a holnap a ma jövője, azaz sebesen szaladnak az évek mindannyiunk feje fölött. Ezért is várható joggal, hogy a Vöröskereszt megyei vezetőségének felhívása nyitott fülekre talál a nógrádi ipari, mezőgazdasági üzemekben, in­tézményekben, függetlénül a korosztálytól mindenki szív­ügyének tekinti bármilyen cse­kély mértékben is segíteni az idősek helyzetén. Köztudott, népgazdaságunk teherbíró ké­pessége korántsem határtalan, s számos a megoldásra váró szociális feladat. Az elmúlt időszakból számtalan példa akadt rá, apaikor kisebb-na- gyobb közösség tagjai okos kezdeményezést felkarolva, a szűkös anyagiak mellett, va­lósággá változtattak, egészsé­ges lokálpatriotizmustól áthat­va tették meg felajánlásaikat. A Vöröskereszt megyei ve­zetősége reménykedve hívta fel a nógrádiakat az öregek érdekében, azzal a nem titkolt reménnyel, hogy a meglevők mellett újabb szociális otthon­nal gazdagodhatunk, s azok az- idős emberek, akik ma hely­hiány miatt kénytelenek egészségtelen környezetben, gyámolítás nélkül élni, kultu­rált, nyugodt helyre kerülhet­nek. Nógrád megye az idősekért! Az akció elindult, s kíváncsi­an várjuk a megye települé­seiről a híreket, az önzetlen­ség újabb példáit — az örege­kért M. Sz. Gy. A X. nógrádi műszaki hó­nap a finiséhez érkezett. A hátralevő időszakban négy tudományos egyesület és a TIT kilenc tudományos elő­adást rendez. Hétfőn délután Salgótarjánban az SZVT sal­gótarjáni városi szervezete és a TIT. A beruházások haté­konyságának növelése, a fő- vállalkozás és beruházás kap­csolatai, ár- és pénzügyi fel­tételei címmel tartanak elő­adást a TIT-székházban. A kohászati üzemek Technika Házában az anyagmozgatás és raktározás korszerű eszközei­nek gyártásáról hangzik el £' .a salgótarjáni föld alatti bányamúzeum, az 1879-ben megnyitott volt József-lejtősakna megma­radt része, melyben a vá­gathálózat, a portálé, a be­meneti tárórész, a lejtős szállítóvágat, a régi mun­kahely felé vezető — ho­mokkőbe vágott — biztosí­tás nélküli vágatrész, a légvágat, illetve a léggurí­tó zömében az eredeti ál­lapotokat megőrizte és reprezentálja a XIX. szá­zadi Nógrád medencei szénbányászatot. A föld alatti bányamúze­um és a benne kiállított bányászathoz kapcsolódó muzeális tárgyak és do­kumentációs anyagok (mű­szaki tárgyak, gépek, tér­képek, felszerelések, mun­kaeszközök, tárnok és ra­kodógépek stb.) kiemelke­dő ipartörténeti jelentő­séggel bírnak, fennmara­dásukat, a műemléki vé­dettség kimondásával is elő kívánjuk segíteni”. előadás az OMBKE kohász­szakosztály rendezésében. A MÉTE kedden délután Balassagyarmaton a gépjár­művek üzemeltetési kérdései­ről, a gépjármű-gazdálkodás­ról, Pásztón pedig a tejipa­ri fejlesztésekről és a Nógrád megyei termeléskoncepciókról rendez előadást Október 29-én az SZVT ba­lassagyarmati városi szerveze­te a kábelművek helyi gyárá­ban rendez előadást A számí­tógép alkalmazása a vállalati gyakorlatban címmel. A KTE ugyanezen a napon két elő­adást is rendez Salgótarján­Az idézet az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­um, valamint a Művelődési Minisztérium ama közös ha­tározatának indoklásában szerepel, amely — az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség javaslatára — hivatalosan is műemlékké nyilvánította a salgótarjáni föld alatti bá­nyamúzeumot. Az erről szóló okmányt — ünnepélyes ke­retek között — tegnap dél­ben dr. Barcza Géza, az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség osztályvezetője adta át Zsuffa Miklósnak, a Nógrádi Szénbányák Vállalat vezér- igazgatójának. Az egykori József-lejtősak- na bejáratánál több száz ér­deklődő gyűlt összie, hogy ré­szese legyen a jeles esemény­nek, hiszen a salgótarjáni föld alatti bányamúzeum műemlékké avatásakor egy­úttal a megyeszékhely első belterületi műemlékét avat­ták fel. Miként avató beszédében dr. Barcza Géza, hangsúlyozta, az ban. Az első előadáson a munkaerő-gazdálkodás és munkaszervezés VI. ötéves tervidőszakbeli kérdéseiről, a másodikon a munkaszervezés­nek az energiagazdálkodásban játszott szerepéről hallhatnak a szakemberek. Az idei műszaki hónap az SZVT és a MÉTE egy-egy ren­dezvényével zárul. Az SZVT rendezvényén a hatékony munkaszervezés korszerű irá­nyairól tartanak nagy érdek­lődéssel várt előadást, a MÉTE pedig fórumot rendez a Nóg­rád megyei Sütőipari Vállalat­nál az újítási tevékenységről. új műemlék elsősorban Ipar­történeti jelentősége révén érdemelte ki a megtisztelő cí­met. „Nem vagyunk annyira szegények, hogy ne tudnánk megóvni arra érdemes mű­emlékeinket, és nem vagyunk annyira gazdagok sem, hogy ne védjük azokat” — mondot­ta az OMF osztályvezetője. A József-lejtősaknáhan 1879- től 1952-ig bányásztak sze­net és a Nógrádi Szénbányák Vállalat 1965. május 1-én nyi­totta meg a lejítősakmából át­alakított föld alatti bányamú­zeumot. A tizenöt év alatt közel negyedmillió látogató­ja volt a legutóbbi időkig egyetlen hazai bányamúzeum­nak. Az ipari műemlékké ava­tás új fejezetet nyit meg a másfél évtizedes jubileumát ünneplő intézmény életé­ben, s az avatásra némileg átalakított lejtősakna a jö­vőben feltehetően még na­gyobb érdeklődésre tarthat számot. Az ünnepség után a résztvevők megtekintették a műemlékké nyilvánított föld alatti bá­nyamúzeumot Fotó: bábéi Műemlék a megyeszékhelyen Védetté nyilvánították ■ a József-lejtősaknát 1879—1952 1965-1980 Ószeleji tipegő rr kj = i Nemcsak a tanács ügye Veszélyeztetett cigánytanulók Pásztón A cigánylakosság száma Pásztón 433, ami 113 cigány- családot jelent. A 99 rendsze­resen iskolába járó cigány- gyermekből 28 veszélyeztetett. Éppen ezért a Pásztói nagy­községi közös Tanács a ci­gánylakosság társadalmi, gazdasági helyzetének javí­tása mellett, kiemelten fog­lalkozik a veszélyeztetett ci­gánytanulók helyzetével, kul­turális felemelkedésük kér­déseivel. A veszélyeztetettség okai­nak feltárásában nagy segít­séget nyújtanak a védőnők, pedagógusok, körzeti orvo­sok. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a hátrányos hely­zet az alkoholizmusból, a rossz lakáskörülményekből ered, de okozója a szülők er­kölcsi felelőtlensége, gyer­meknevelésre való alkalmat­lansága is. A cigánytanulók anyagi helyzet.e, öltözködési kultúrája lényegesen nem rosszabb a többi tanulóénál. A gyámhatóság, az iskola javaslatára étkezési térítési díjak, tankönyvek vásárlá­sára gyámügyi segélyt álla­pít meg. A veszélyeztetett cigány- tanulókkal a pedagógusok külön is foglalkoznak, hogy felzárkóztatásuk sikeres le­gyen. Rendszeresek a szülői értekezletek, sajnos gyakori, hogy éppen a legproblémá­sabb gyerekek szülei nem jelennek meg e fórumokon, A tanárok ezt a hiányt család­látogatással pótolják. Egész évben folyamatos feladat a cigánytanulók korrepetálása, az egyéni foglalkozások bő­vítése. Eredményre vezető megoldás, hogy az első-máso­dik osztály iskolaotthonos, így a gyerekek délután öt óráig tanári felügyelet alatt állnak. Az úttörőmozgalom, a szakköri munka igen sokat segíthet a veszélyeztetettség okozta esélyegyenlőtlenségek megszüntetésében. A munka szeretetére nevelés, a pálya- irányítás, pályaválasztás kérdésében támogatást nyújt­hatnak a patronáló üzemek. A művelődési központban, a könyvtárban . rendszeres programok várják a cigány­tanulókat. A veszélyeztetett gyere­kek között sajnos vannak olyanok, akiknél a már ed­dig felsorolt intézkedések sem elégségesek. Állami gon­dozásba kellett venni nyolc gyereket, négyen intézetbe kerültek, védő- és óvintéz­kedés alatt áll hat gyerek a szülők felelőtlen életvitele miatt. A tanács, az iskola mun­káját, intézkedéseik végre­hajtását nehezíti, hogy . még ma is magyarázni kell a kör­nyezetnék; a cigánykérdés nem faji, nyelvi, vagy nem­zetiségi, hanem társadalmi,' szociális probléma. Hathatós eredmények csak széles körű összefogással érhetők eL

Next

/
Thumbnails
Contents