Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)

1980-10-24 / 250. szám

Az új Büntető Törvénykönyv a közlekedési bűncselekményekről (II.) Részletes tájékoztatást ad­tunk a lap szeptember 9-én megjelent számában azokról a büntetésekről, amelyeket az új Büntető Törvénykönyv a köz­lekedési bűncselekményeket elkövetőkkel szemben alkal­mazni rendel. Most ismertet­jük a törvény XIII fejezeté­ben „A közlekedési bűncse­lekmények” címen felsorolta­kat. Szerencsére ritkán fordul elő. hogy megrongálják a vasút járműveit. a váltókat, vagy éppen a vasúti pályát. Ennél gyakoribb látvány a vasút és közút szintbeli ke­reszteződésében elhelyezett lámpatest üveglencséinek, iz­zóinak a hiánya. Ezeket álta­lában a fiatalabbak rongálják meg. Előfordult, hogy a so­rompót nyitott állásban lekö­tözték és így az a szükséges időpontban nem volt működő­képes. Ritkán előfordul az is, hogy a közlekedési útvonalak­ra, így különösen a vasúti pá­lyatestre akadályokat helyez­nek el. Gyakoribb a közúti közle­kedésben, hogy az út szélén elhelyezett és optikai veze­tést szolgáló oszlopokat kitö­rik, az úttestre is kidobálják. Előfordult, hogy dróthuzalt feszítettek az úttest fölé, amelyet az út két oldalán ál­ló fához erősítettek. A kihelyezett közúti jelző­táblákat sok esetben eltávo­lítják, megrongálják, vagy el­fordítják. A felüljárókról kő­vel, vagy egyéb kemény tárggyal dobálják az aluljáró­ba be, vagy onnan kihaladó járművek vezetőkabinját, vagy fülkéjét, de légpuskával is lőttek már közúti közhasz­nálatú járműre, vagy használ­tak testi erőszakot a jármű vezetője ellen. Ez a felsorolás közel sem tartalmazza mindazokat az eseteket, amelyek előfordul­nak, a jog pedig tilalmaz. A jobb érzésű ember ilyen cse­lekmények láttán méltán bot- ránkozik meg. Kétségtelen, hogy van a cselekményeknek garázda eleme is, de ennél lényegesen nagyobb az a ve­szély, amely a közlekedés biztonságát támadja. Az elkövetési magatartások túlnyomó többsége szándékos •— tehát az elkövető látja Autóbuszon magatartásának következmé­nyeit és ezeket kívánva, vagy azokba belenyugodva cselek­szik. A következményhez iga­zodnak a törvénykönyvben írt büntetési tételek: 3 évig ter­jedő szabadságvesztés szab­ható ki már akkor is, ha bal­eset nem következett be, vagy a baleset folytán nyolc napon belül gyógyuló sérülés keletkezett, öt évig terjedhet a büntetés, ha a baleset kö­vetkeztében nyolc napon túl gyógyuló, két évtől nyolc évig, ha a baleset következté­ben súlyos egészségromlás, vagy maradandó testi fogya­tékosságban megnyilvánuló károsodás állt elő, illetve ha tömegszerencsétlenség történt Tíz, illetve tizenöt évig terje­dő szabadságvesztést lehet ki­szabni. ha a baleset halállal, vagy halálos tömegszerencsét­lenséggel járt. A szándékos cselekmények és azok büntetési tételeinek ismertetése után vizsgáljuk meg, miként rendelkezik a törvénykönyv az ilyen cselek­mények gondatlan elkövetői­vel szemben. Gondatlanul követi el a cselekményt az, aki — a kö­rülmények folytán — előre látja magatartásának követ­kezményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, va­lamint az is, aki magatartása következményeit azért nem látja előre, mert nem tanult kellő figyelmet, vagy körül­tekintést. Példaként említjük azt az esetet, amikor a közúti jár­műszerelvény vezetője úgy akad el a közút-vasút szintbe­li kereszteződésben, hogy a pótkocsit —, amely a síneken helyezkedik el — leakasztja és a vonójárművön a közeli, vagy távoli településre igyek­szik segítségért, bízva abban, hogy visszatéréséig nem lesz a vasúti pályán forgalom. A helyes magatartás, ha az adott helyzetben előbb a vasút szerveit igyekszik érte­síteni az akadályokról. A gondatlan magatartás ki­sebb társadalomra veszélyes­sége miatt ax cselekmény vét­ségnek minősül, ami a bünte­tési tételek enyhébb mértéké­ben is jól érzékelhető. (Folytatjuk) Segíthetnek az utasok Az autóbuszvezetőkkel szemben az utasoktól a leg­gyakoribb kifogás a megál­lókból történő elindulások­kal kapcsolatos. Anélkül, hogy a panaszok jogosságát, indokoltságát vizsgálnánk, érdemes foglalkozni a meg­állókból való elindulás körül­ményeivel, mert az autóbusz- megállóhely korántsem olyan veszélytelen, mint azt gondol­nánk. Elinduláskor több irá­nyú figyelemre van szükség. Ügyelni a forgalomra, mert a megállóból el kell indulni és be kell sorolni a mozgó jár­művek közé, figyelni kell az utasokra is, hogy le- és fel­szállást valóban befejezték-e? A kellő figyelem elmulasz­tása, vagy a nem megfelelő sorrend hozzájárulhat olyan baleset bekövetkezéséhez, amelyért az autóbusz veze­tője a felelős. Tehát emberi magatartásról a megfelelő kö­rültekintés hiányáról van szó. A mozgás, a továbbhaladás vágya uralkodik el az autó- buszvezetőn, s ilyenkor in­kább arra ügyel, hogy mikor tud —, akár erőteljes gyorsí­tással is — visszatérni a for­galomba. Ez azonban nem le­het az elindulás egyetlen szempontja. A szolgáltatás­hoz a le- és felszállás ugyan­így hozzátartozik, mint maga a menet, ezért a megállóhe­lyen az utasok biztonságos le- és felszállása ugyanolyan fi­gyelmet igényel, mint az autó­busz vezetése. Az az autóbusz- vezető, aki feleslegesen el­vesztegetett időnek érzi a megállóban eltöltött perceket. tü~úmetlensége miatt súlyos balesetek okozójává válhat. Mindez elkerülése végett a megállóban tudatosan és megfelelő sorrendben kell megosztani a figyelmet. Elő­ször azt kell tisztázni, hogy befejeződött-e a le-fel szállás, és az ajtók bezáródtak-e? Csak ezután kell figyelni a forgalomba való visszatérés lehetőségét Nem szabad fel­cserélni a kettőt. Másodper­ceket veszíthetünk ugyan, ha így cselekszünk, de cseré­be biztonságot kapunk. E tevékenységében az autó- buszvezetőt nagyban segít­hetik az utasak, ha ők is fi­gyelmesen készülnek a fel- és leszállásra. Tudniuk kell, hogy az autóbuszvezetőnek a leírtakon kívül még nagyon sok mindenre kell figyelnie, hogy a rohamosan növekvő forgalomban autóbuszt ve­zetni egyre nagyobb idegi le­terheltséget jelent, hogy fe­lelősségük rendkívül nagy, hiszen a legkisebb hiba is sú­lyos következményekkel jár­hat. Segítenek az utasok, ha idő­ben érkeznek a megállóhely­re, és nem az utolsó pillanat­ban, a már csukódó ajtókat visszatartva akarnak fel­szállni, ha a megállók előtt időben jelzik leszállási szán­dékukat a megfelelő ajtónál és oda felsorakozva igyekez­nek a leszállást befejezni, ha nem beszélgetnek a gépkocsi- vezetővel, ha nem kérik a gépkocsivezetőt megállóhe­lyen kívüli megállásokra. A balesetek megelőzése kö­zös érdek, csak úgy érhető el, ha mind az utasok, mind a gépjárművezetők egymás jo­gait és érdekeit kölcsönösen tiszteletben tartják és fele­lősséget éreznek egymás iránt. ADAR Őszi figyelmeztetés Csúszós utakon Megdicsérjük lift, 1 íj# Megdicsérjük Acs János gépkocsivezetőt, a József Atti­Befejeződött a közlekedés nyári főszezonja, itt az ősz. A romló látási viszonyok és az eső áztatta úttest jelzi azt az évszakot, amikor talán legtöbb intelem hangzik el a jármű­vezetőkhöz. Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmet . arra, hogy a közlekedés nyári kö­rülményeit felváltják az átál­lás okozta nehézségek, a meg­változott, látási és útviszonyok. Több éves tapasztalat, a baleseti statisztika igazolja, hogy ősszel a közlekedési fe­gyelem lazul, a járművezetők a többi évszakhoz képest haj­lamosabbak a szabálysértések elkövetésére. A forgalom ritmusa egyen­lőtlenebbé válik és emiatt so­kan- erőszakosabb manőverek­kel próbálják visszaállítani a beidegződött nyári tempót. A közlekedési balesetek jelentős részét okozza az alkoholos be­folyásoltság alatti vezetés. Gondos mérlegeléssel dönthe­tő el, ki, milyen mértékben felelős a bekövetkezett tragé­diákért. Sokszor a véletlenek különös összjátéka azonban megnehezíti az igazságos dön­tést. Ez a téma azért válik időszerűvé, mert itt a szüret ideje. Az évről évre emelke­dő, ittasan okozott balesetek aránya és az összefüggés fél­reérthetetlen. Pedig egy pár hete érvénybe lépett rendelet immár kötelezővé teszi a ve­zetői engedély visszavonását az ittas vezetés miatt indított szabálysértési eljárás esetén is, nem beszélve az ittas jármű- vezetés bűncselekményéről. Idényjellegű veszélyt rejt magában a szállítási csúcs is. Nemcsak azért, mert gyako­ribb a közlekedésben a teher­gépjárművek forgalma, hanem azért is, mert a mezőgazdasá­gi munkagépek, vontatók fel­hordják a sarat a földekről az úttestre. A rakodás gyakran annyira gondatlan, hogy a közlekedésben résztvevők tes­ti épségét, életét veszélyezteti a leszóródó anyag. Tény, hogy nem az út, nem a jármű, még csak nem is a hatósági munka, hanem a közlekedő ember magatartása játssza a meghatározó szerepet a közutakon, a forgalomban. !a Megyei Művelődési Központ dolgozóját, aki 1989 óta vezet balesetmentesen. Tulajdonosa az 500 ezer kilométeres pla­kettnek, kétszeres kiváló dol­gozó. Szőllősi Mátyás pásztói la­kost, aki ZD 84—14 forgalmi rendszámú személygépkocsijá­val Pásztó belterületén, a Szabadság úton úgy vett részt a közúti forgalomban, hogy vezetés előtt szeszes italt fo­gyasztott. A szabálysértési ha­tóság 2200 forint pénzbírság­Biztonságos autózás gal büntette és vezetői enge­délyét két hónapra visszavon­ta. Minden gépjárműhöz értő ember számára nyilvánvaló az, hogy menettulajdonsági és forgalombiztonsági szempont­ból milyen fontos a helyes fu­tóműbeállítás, nem beszélve a „zsebbevágó” gumikopásról Ez indokolta azt, hogy a vizsgá­lati módszerek gépesítése és automatizálása során az elsők között fejlesztették ki a futó­mű-ellenőrző műszereket. Ezek az elmúlt évek folyamán so­kat fejlődtek, mechanikus és optikai rendszerek egyidejű alkalmazásával mérési pontos­ságuk egyre jobb lett, kezelé­sük egyre inkább alkalmaz­kodott a felhasználás körül­ményeihez. Kezdetben a futómű állapo­tára jellemző hat paraméter mérését külön-külőn végezték, ami még sok szerelési és be­állítási időt igényelt. Ma már olyan elektronikus érzékelő, értékelő és kijelző elemekkel látják el a futómű-ellenőrző berendezéseket, amelyek lehe­tővé teszik azt, hogy egyetlen szerelési felfogással egyidejű­leg mind a hat paramétert mérni lehessen. A kezelő a komplex érzékelőegység se­gítségével nyomógombokkal tetszés szerint irányítja az egyes méréseket, amelyek eredményét jól látható muta­tós műszer jelzi. A téves leol­vasások elkerülését segíti elő az, hogy a mérés megkezdése­kor egy színes jelzőlámpa ad­ja tudtára a kezelőnek, hogy a műszer milyen színű skálá­ján kell az értékeket leolvas­nia. A legkorszerűbb digitális technika alkalmazásával ma már a számszerű értékek le­olvasásával állapíthatók meg a hibák. Időközben megoldották a lökésgátlók és a fékek auto­matikus ellenőrzését is. A leg­korszerűbb autótesztelő gép­sorok negyvenötféle vizsgála­tot végeznek el automatiku­san, tesztlapra írván ki az eredményeket. A képen látható nyugatné­met berendezés ez utóbbi elv szerint, szinte futószalagon végzi a legkülönfélébb tesztek elkészítését, számítógépes ér­tékeléssel állítván elő a vizs­gálati jegyzőkönyvet. B. I. Á gumiabronccsal szemben támasztott hatósági műszaki követelmények Tóth Miklós buják-hé- nyelpusztai lakost, aki a mun­kahelye tulajdonát képező SF 77—29 forgalmi rendszámú tehergépkocsit Buják belterü­letén ittasan vezette. A sza­bálysértési hatóság 2600 forint pénzbírsággal büntette és a tehergépkocsi vezetésétől há­rom hónapra eltiltotta. Selyem Sándor palotás! la­kost, aki az OF 54—01 forgal­mi rendszámú motorkerékpár­ral Palotás belterületén úgy vett részt a közúti forgalom­ban, hogy vezetés előtt elfo­gyasztott egy deciliter kever­tet. A szabálysértési hatótág 1900 forint pénzbírsággal bün­tette és vezetői engedélyét két hónapra visszavonta. Ripka József zagyvarónai lakost, aki az OX 10—11 for­galmi rendszámú motorkerék­párral Salgótarján belterüle­tén a megengedett 50 km/óra sebesség helyett 72 km/óra se­bességgel közlekedett. A sza­bálysértési hatóság 1800 forint pénzbírsággal büntette és ve­zetői engedélyét négy hónapra visszavonta. Kökény Vilmos karancske- szi lakost, aki az ON 34—18 forgalmi rendszámú motorke­rékpárral Salgótarján és Ka- rancsalja között 70 km/óra se­besség helyett 100 km/óra se­bességgel közlekedett. A sza­bálysértési hatóság 2000 fo­rint pénzbírsággal büntette és vezetői engedélyét öt hónapra visszavonta. A járművek hatósági mű­szaki vizsgára való felkészí­tése során az üzemeltetőknek sok esetben gondot okoz a gumiabroncs műszaki állapo­tának elbírálása. E probléma a magánüzemeltetőknél je­lentkezik, többségében a sze­mélygépkocsiknál. Elöljáró­jában meg kell jegyezni, hogy a gumiabroncs állapota dön­tő mértékben befolyásolja a jármű menettulajdonságát, te­hát primer biztonsági „be­rendezésnek” kell tekinteni. A hatályos rendelet értel­mében motoros járművön, valamint pótkocsin, az azo­nos tengelyen levő kerekekre csak olyan gumiabroncsok szerelhetők fel, amelyeknek méretei és egyéb műszaki jel­lemzői azonosak, ezentúl a személygépkocsi kerekeire fel­szerelt gumiabroncsoknak va­lamennyi tengelyen azonos szerkezetűeknek (diagonál vagy radiál) kell lenniük. A gumiabroncsokon levő gyári jelölések tartalmazzák a főbb műszaki jellemzőket, szerkezet, méret stb. Az ol­dalfelületen van az abroncs névleges mérete milliméter­ben vagy coliban. (1 coll=25,4 mm.) Európai egyezményes jellel ellátott gumiabroncsoknál az első szám a gumiabroncs szé­lességi mérete milliméterben, a törtjei utálni szám a széles­ség és magasság méretará­nyát, a harmadik a kerék- pántátmérőt jelenti coliban. A fenti számok közötti betű­jelzés — például 185/70 R 14 — a szerkezet kialakítására utal. A diagonális öves szerke­zetnél „B”, a radiális szer­kezetnél „R”, az acélradiál- szerkezetnél „ST” ST cord „STC” jelölés található. A futófelület mintázata alapján szemrevételezéssel le­het megállapítani, hogy az országúti, terepjáró, téli vagy jégszegekkel ellátott mintá­zat. A sebességkategóriát is be­tűjelzés adja. Diagonálnál a pántátmérőtől függően általá­ban 120 km/ó-tól 150 km/órá- ig, illetve az „S” jelzés 150— 175 km/óráig, a „H” betűjel­zés 175—200 km/óráig. A radiálszerkezetnél az „SR” maximum 180 km/óra, a „HR” maximum 210 km/óra, a „VR” 210 km/óra feletti se­bességet jelent. Több gumi­abroncsnál a sebességhatárra vonatkozó jelzés a szerkezet­re utaló jelzéssel összevontan található. (Például 165 SR 13.) A felszerelendő gumiab­roncs méret- és műszaki jel­lemzőit tehát egyeztetni kell a jármű típusához előírt gu­miabroncs paramétereivel. Az előírt gumiabroncs he­lyettesíthető személygépkocsi­nál az eredeti gyári mérettől legfeljebb 15 milliméterrel na­gyobb szélességi méretű gu­miabronccsal. A jármű vég­sebességénél magasabb kate­góriába tartozó abroncs elfo­gadott. Az egy tengelyen le­vő gumiabroncsnál követel­mény a futófelület kiképzé­sének, terhelhetőségének és sebességkategóriájának azo­nossága. A méret- és szerke­zetazonosságról már volt szó. Nem megfelelő a gumiab­roncs, ha a gumianyag a szö­vetvázig roncsolt (kidörzsölt, kivágott, repedt), vagy ha maga a szövetváz sérült, vagy a hajszálrepedések a szövet­vázig terjednek. Ugyancsak nem megfelelő, ha a bordá­zat magassága nem éri el az egy millimétert (személygép­kocsiknál). A kerékpántot módosítás nélkül a típusnak megfelelő módon kell felsze­relni. Az előírt légnyomás be­tartása követelmény, egyrészt menetdinamikai szempont­ból, másrészt az élettartamra is kihat Szomszéd József MKBT-tag Vida László salgótarjáni la­kost, aki a ZH 79—89 forgal­mi rendszámú személygépko­csival Salgótarján belterüle­tén, a Csizmadia Sándor úton a 40 km/óra sebességkorlátozó táblát figyelmen kívül hagyva 61 km/óra sebességgel közleke­dett. A szabálysértési hatóság 4000 forint pénzbírsággal bün­tette és nyolc hónapra eltiltot­ta a személygépkocsi vezetésé­től. Troli - laboratórium A szokatlan külsejű gép — trolibuszhoz hasonlít. Jel­lemző alkatrésze a vezetéken csúszó áramszedő ... És mégis, ez gépkocsi. Az „áram­szedők” csak arra kellenek, hogy megmérje a troli-felső- vezetékek magasságát és fe­szességét. A karosszéria tete­jén üvegharang van, a felső­vezeték állapotának vizuális ellenőrzésére. A mozgó labo­ratóriumot a villamos- és troli­buszigazgatóság, valamint a vasútépítési intézet szakemberei közösen hozták létre. i NÓGRÁD — 1980. októbei 24., péntek 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents