Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)

1980-10-24 / 250. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LA PJ A XXXVI. ÉVF., 250. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980. OKTÓBER 24., PÉNTEK Három és fél évtized Ma, mint minden évben, október 24-én, megkondulnak a japán békeharangok az ENSZ New York-i üvegpalotájának kertjében. Harmincöt évvel ezelőtt, 1945-ben ezen a napon lépett életbe a világszervezet alapokmánya. Ez a nap az Egyesült Nemzetek napja. Az aláíró 51 állam arra szövet­kezett, hogy megóvja az emberiséget egy újabb világégés­től. Az alapokmány a világszervezet szerepét így fogalmaz­ta meg: „Az Egyesült Nemzetek célja, hogy fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot és evégből hathatós intéz­kedéseket tegyen a békét fenyegető cselekmények megelő­zésére és megszüntetésére, a támadj cselekményeknek vagy a béke más módon történő megbontásának elnyomására, va­lamint. békés eszközökkel, az igazságosság és a nemzetközi jog elveinek megfelelő módon rendezze vagy megoldja azo­kat a nemzetközi viszályokat és helyzeteket, amelyek a bé­ke megbontására vezethetnek”. Harmincöt év alatt alaposan megváltozott a világ. Misem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az ENSZ tag­jainak száma azóta megháromszorozódott és jelenleg 154 állam képviselői ülnek a világszervezet padsoraiban. Az új tagállamok többsége e három és fél évtized alatt szabadult fel a gyarmati iga alól és nyerte el függetlenségét. S ebben a folyamatban jelentős szerepe volt az ENSZ-nek, ami nem kis eredmény. Mégis felmerül a kérdés: meg tud-e felelni a vállalt fela- . datának a világszervezet? Hiszen nap mint nap tapasztal­juk, hogy sok probléma megoldatlan, hogy veszedelmes tü­zek veszélyeztetik az emberiség békéjét és biztonságát. Ezekkel a bennünket, magyarokat közvetlenül érintő kér­désekkel foglalkozott az ENSZ-közgyűlés jelenlegi üléssza­kának általános politikai vitájában Púja Frigyes külügy­miniszter. Megemlékezett arról, hogy számunkra ez a mos­tani ülésszak ugyancsak nevezetes: negyedszázada vették fel hazánkat a világszervezet tagjai közé. A Magyar Nép- köztársaság ez alatt a 25 év alatt szüntelenül arra töreke­dett, hogy az alapokmány betűje és szelleme szerint csele­kedjék, hogy az ENSZ minél teljesebben töltse be fő fela­datát, őrizze meg és erősítse a békét és biztonságot. A béke fenntartásának legelső követelménye manapság a fegyverkezési hajsza megfékezése. Annak a két éve Washing­tonban elhatározott és a világra rákényszerített irányzat­nak a megfordítása, amely az emberi tudást és alkotókész­séget még tökéletesebb pusztító eszközök megalkotására pa­zarolja. Külügyminiszterünk hangoztatta, hogy az új, közép-ható­távolságú amerikai rakéták állomásoztatása egyes nyugat­európai országokban közvetlenül veszélyeztetné a Magyar Népköztársaság biztonságát is. E közvetlen veszélyeztetett­ség miatt is támogatjuk a kérdés megoldását célzó szovjet javaslatot. Elengedhetetlennek tartjuk a második SALT- megállapodás hatályba léptetését. Ez az előfeltétele annak, hogy meginduljanak a tárgyalások a stratégiai fegyverek je­lentős csökkentését célzó, harmadik SALT-megállapodásról. A világ válsággócainak felszámolásában sokat tehet az ENSZ, amely eddig is jelentős szerepet játszott a világbé­ke megőrzésében. Különös érdeme, hogy fórumot teremt a vitás kérdések tárgyalásos rendezésére és az államokat ar­ra ösztönzi, hogy a folyamatos párbeszéd segítségével ápol­ják és lehetőség szerint bővítsék az eddig kialakult kap­csolatokat. Az alapokmány kiállta az idők próbáját és jó alapul szolgál az ENSZ szerepének, tekintélyének további erősítéséhez. Ez pedig minden békeszerető nép, az egész emberiség közös érdeke. Sajtótájékoztató a tüzelőellátásról A választékot kell Javítani A belkereskedelem a fűtési idényre elegendő szilárd tü­zelőanyagról gondoskodott, a megfelelő ellátás azonban a szállítási szerződések telje­sítésén múlik —, hangsúlyoz­ta Selmeci Lajosné belkeres­kedelmi miniszterhelyettes csütörtöki sajtótájékoztató­ján, amelyen a tüzelőellátás helyzetét, kilátásait ismertet­te. Elmondotta, hogy a keres­kedelem a lakosság alapve­tő ellátásához erre az évre 6 510 000 torma hazai és im- portüzelőre kötött szerződést, s a téli ellátás megalapozása már hónapokkal ezelőtt meg­kezdődött. A lakosság a ke­reskedelemhez hasonlóan ugyancsak felkészült a fűtési idényre, a nyári kedvezmé­nyes akcióban a tavalyinál 7*6 százalékkal több, összesen 1 180 000 tonna szenet és bri­kettet vásárolt előre. Ezzel több mint 120 millió forintot megtakarítva 320 000—350 000 család téli tüzelőszükséglete került jó előre a pincékbe. Az akció után is — a tűzifa ki­vételével — kielégítette az igényeket a kereskedelem, az állami és szövetkezeti TÜZÉP- telepek például október kö­zepéig 5,5 százalékkal több tü­zelőt adtak el a tavalyinál. Igaz, változatlanul adódnak problémák a választékkal, a jobb minőségű szén az igé­nyekhez képest kevés, s ne­hezíti a helyzetet az import bizonytalan érkezése is. Ezért a minisztérium uta­sítására a kazánnal fűtő vá­sárlók részére a korábbi át­lagos fele-fele arány helyett —, amely sok területen 30—70 százalék is volt — 40—60 szá­zalékban szolgálnak ki im­port és hazai szeneket a TÜZÉP-telepek. Nagyobb gond a tűzifaellá­tás. A miniszterhelyettes el­(Folytatás a 2. oldalon.) Szécsényi népfrontosok Községfejlesztés a közösségért Szécsényben a nagyközségi népfrontbizottság immár ha­gyományos feladatának tekin­ti a település fejlődésének segítését, szépítését A tanácsi terveket különféle rétegtalál­kozókon, összejöveteleken, ke- rekasztal-beszélgetéseken vi­tatták meg, hogy meghallgas­sák az emberek véleményét, javaslatait, elképzeléseit Az életrevaló ötletek, helyes ta­nácsok bekerültek a tervekbe. A nagyközségi tanács és a népfrontbizottság már nyolc esztendeje írásos megállapo­dást kötött, amelyben ponto­san meghatározták az együtt­Héhány méterre a bűvös háromszáztól Sikeres vágathajtö brigádok a szénbányákban A Nógrádi Szénbányáknál vágatot készítettek. A válla- A nagybátomyi gépüzem­a minap tették közzé a kongresszusi-jubileumi mun­kaverseny időarányos érté­kelését, s örvendetes, hogy a bányászbrigádok néhány jó eredményt elértek, még a Ma­gyar Szénbányászati Tröszt versenyében is. Ez különösen figyelemre méltó, hiszen a nógrádi szénmedence csa­patai a legrosszabb körülmé­nyek között dolgoznak. Fő­ként ebben az esztendőben hátráltatta tevékenységüket vízbetörés, homok- és iszap­szivárgás, szénréteg-elvéko- nyodás, elmeddősödés, s gyak­ran soha nem tapasztalt kő­zetnyomás. Mindezek ellené­re a frontfejtő brigádok kö­zül a Magyar Szénbányásza­ti Tröszthöz tartozó kilenc vállalat legjobb kollektívái között ott szerepel a Világo­si József vezette tiribesi, a Nagy Pál Máté vezetésével működő ménkesi és a Kazin- czi Gábor által irányított szo- rospatak-aknaüzemi brigád. Ebben az évben igen fontos tevékenységet végeztek az elővájó és vágathajtó brigá­dok tagjai. Nekik köszönhető, hogy a nehéz viszonyok kö­zött is biztosítani tudták új frontok megnyitását, indítá­sát jelentős hosszúságú szál­lító- és egyéb rendeltetésű lat legjobb e tevékenységet ben Sulyok László lakatos-, a folytató csapatai között a háromnegyed évig különösen sokat tett a szénbányászkodás segítésére három tiribes- aknaüzemi brigád, amelyek­nek vezetői Czene g. Gábor, Adorján Ottó és Ludvig Al­bert, de hozzájuk hasonló tel­jesítményt ért el Kányáson Oláh István csapata is. kisterenyei építési üzemben Kotroczó József kőműves-, a tervező- és földmérő iro­dánál Szűcs István tervező-, a földtani kutató- és külfej­tési üzemben Susán István szállító-, a fuvarozási irodá­nál Menczel Tihamér gépko­csivezető , az anyagraktárnál Séber József tmk-s, az igaz­Külön versenyt folytatnak gatóságnál pedig Ozsvár Ist­a vágathajtó komplextarigá- dok, amelyek közül a három­negyed évben egyetlenegy­nek sem sikerült teljesíteni az erre az időszakra meghatáro­zott „bűvös” háromszáz mé­tert. Mindössze néhány mé­ter a lemaradásuk, de figye­lembe véve, hogy a geológiai viszonyok miatt gyakran hosszú betekeri át gépek nél­kül, pusztán hagyományos módszerekkel vitték mind előbbre a vágatokat, teljesít­ményük értékét e tény még megnöveli. Négy brigád ne­ve szerepel közülük az érté­kelés szerint az elsők között, két aknaüzemből. Kányáson a Szabó Ferenc és az Oláh István, a szorospataki akna- üzemben pedig a Hajnal Ot­tó és a Vincze Zoltán vezet­te komplexbrigádok hajtot­ták ki a legtöbb vágatot. ván munkaügyi brigádja lett a verseny időarányos érté­kelésének első helyezettje. működés területeit, módszere­it, a végrehajtást pedig közö­sen megvitatták. A gyakorlat bebizonyította a helyességét. Az együttműködés legnagyobb sikere a településfejlesztést és -szépítést elősegítő társadalmi munkában jelentkezik. Ebben az esztendőben az egy ember­re jutó társadalmi munka ér­teke meghaladja a háromszáz forintot. Az ötéves terv ide­jét figyelembe véve, a társa­dalmi munka több mint ti­zenkétmillió forintos értéket teremtett Szécsényben. A közös munkából kivették részüket az üzemek, a mun­kahelyek kollektívái is: első­sorban gyermekintézmények építéséhez, bővítéséhez, iskola, óvoda, kollégium, sportlétesít­mények. pihenőparkok létre­hozásához nyújtottak segítsé­get Társadalmi munkában készült el több szép park, amelyek gondozását is vállal­ták. Az Egy üzem — egy is­kola, óvoda, bölcsőde mozga­lomban az üzemek szocialista brigádjai rendszeresen elvég­zik a kisebb-nagyobb hibák javítását. A kiváló társadalmi munkásokat oklevéllel és jel­vénnyel jutalmazzák. A népfrontbizottság a kö­vetkező években is, hasonlóan az eddigiekhez, részt kér és vállal a településfejlesztésből. A javaslatokat összegyűjtik, s eljuttatják a tanácshoz. Emel­lett kidolgozzák a hatodik öt­éves terv elképzeléseihez kap­csolódó társadalmi munka tervét. Bolgár vendég Salgótarjánban Nógrád megyébe érkezett csütörtökön Delcsó Bajcsev vezérőrnagy, a bolgár honvé­delmi minisztérium vezérka­rának munkatársa. A vendé­get Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székházában fo­gadta dr. Gordos János, a megyei pártbizottság titkára, s tájékoztatást adott a megye társadalmi, gazdasági, kultu­Ezt követően megtekintette rális életéről. Delcsó Bajcsev Salgótarjánt, majd a TIT me­gyei szervezete hadtudományi szakosztálya tagjainak, a fegy­veres erők képviselőinek elő­adást tartott Bulgária szerepe a fasizmus szétzúzásában cím­mel. A bolgár vendég ma folytatja Nógrád megyei prog­ramját Redőnyrugó expe&íCö Csak exportra készül a Salgótarjáni Kohászati Üzemek jeles terméke, a Közel-Keleten Igen közkedvelt redőnyrugó. Naponta egy műszakban háromszáz darabot vágnak mé­retre, majd csévélnek fel az üzem dolgozói. Gondos csoma­golás után indul útjára, hogy különböző épületekben ke­rüljön beszerelésre, s könnyítse az ember munkáját. Németh Zoltán szerszámkészítő segítségével történik a cél­szerszám beállítása. Ez az alapja a pontos minőségi mun­kának. Paulik Gyula gépszerelő a redőnyrugó-daraboló gépen dol­gozik. Birkás Jánosné és Keszöcze János a méretre darabolt r#i dönyrugókat csévéli.

Next

/
Thumbnails
Contents