Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)

1980-10-19 / 246. szám

Bethlen Gáborra emlékeztünk Az erdó'vi fe- jedriem ilusz- tott magyar király születésinek 40« évfordalójára a rendezvén vek egész' sorával em­lékeztünk a kö­zelmúltban Ezek között jelentős helyet foglalt el az a nemzetközi tudományos kon­ferencia, mely­nek Debrecen adott otthont ok­tóber 8—9-én Rendezője a Beth­len Gábor-em- lékbizottság volt a Magyar Tudo­mányos Akadé­mia történettu­dományi intéze­te, a hadtörténeti ■»íz Si,:iníi európai dezése igen nagy szerepet játszott uralmának megszi­lárdításában. Zimányi Verától Bethlen Gábor merkantilista gazda­ságpolitikájáról hallottunk tömör összefoglalót. Jó szer­vező. kísérletező volt a feje­delem. Gazdaság- és külpo­litikája összefonódott. Varázs­latos ügyességgel. alattvalói megnyomorítása nélkül virá- goztatta fel Erdélyt A szekcióülések, a vita ke­retében több mint 30 hozzá­szólás hangzott el katonai, gazdasági diplomáciai, mű­velődéstörténeti témakörben magyar, csehszlovák, francia, NDK-beli, román, lengyel, svéd, szovjet kutatóktól. Hal­lottunk a fejedelem hadsere­géről. a hadseregellátás gond­jairól Bethlen és a hajdúk, Bethlen és Debrecen kapcso­latáról. a fejedelem diplo­matáiról hivatalszervezetéről, országgyűlései törvényalkotá­sáról, Bethlen Erdélyéről és az európai békeszerződések­ről (1648—1714), Bethlen és a intézet, a debre- —: ..jr^-jry.ys~7 c eni Kossuth La- Lf.-r,./ jós Tudomány- p J>. . egyetem és a Ma- ■. gyár Történelmi Társulat közre­működésével. A rangos kon- törökkel, majd egy ferencián mintegy 25 külföl di és közel 400 magyar ér- vánt lépni. Uralkodása nem- ,aknlaf,_v deklődő vett részt az ország S?ak békés évet Jelentett köny4yomtatós “ kérdőének minden részéből. ^del^ek, hanem ez ,do alatt alakulásárólt Bethlen és Páz­A vendéglátók nevében dr. nyezővé” vált”. Az elhangzót- Sfe ^ibh^óf^^iedelem^ Acs István, a Debrecen me- taknak jelentős része van ab- tele gyei város tanácselnöke üd- bani hogy teljesebb lett az a vözölte a megjelenteket. Pach kep, amely ma tudatunkban, az “a modern történettudomány- “ koalícióval is szövetségre ki- ^^^ancia k^dés^ől vánt lépni. Uralkodása ----- vallási tolerancia Keraeseroi, e llen tmondásoktól Bethlen Gábor-emlékbizott- ban «Bethlen G&teköZól, nem mentes Bethlen-portré ság elnökének bevezetője életművéről, pályafutásáról nninel alaposabb megismerését. után került sor az első nap plenáris ülésének négy re ferátumára. Makkal professzor a konfe­rencia tanulságaként kiemel­te, hogy nem ismerjük a fe^ Makkai László professzor előadásában részletesen átte­kintette Bethlen és az európai __ ___ ___ ____ m űvelődés kérdésének ala- jedelmet és nem is ismerhet­neiH anaoeniiKu>i a nemien kulásat- Hangsúlyozta, hogy a jQk meg könnyen, mivel el­neia dKaoemiitus, a «uurai fejedelem elveinek megváló- sődleaes forrásunkat »azda« Gabor-emlékbizottság alelno- érdekében sokszor LveSe éssajÄvITbe­burkolják. A megismeréséhez Az első előadást Köpeczl Béla akadémikus, a Bethlen ke-,íart0Aa, cetznleS ?,aborról> kompromisszumra kénysze- ?'£^Bethlen po- rQlt különböző nézetek, kul- litikajárol, gazdasági, -kato- turélis irányzatok között. Is- nai mtezkedesemől. „Külke- kolapolmkájártl szóiva ki_ reskedelmi monopóiumok a jobbágyíiak i?koláz. ervényesítesevel, a fiská s tatósának fontosságát. Egyhá­birtokok visszaszerzésével” vezető úton azonban heidel bergi kapcsolatait nem sza­bad figyelmen kívül hagy­nunk. Köpeczi Béla zárógondola­, .... . , . ...: zi és világi értelmiségetegy­merkantilista gazdasagpohti- ar£nt kjvánt kinevelni a feje- taiban elemezte a viszonyítás, kajaval, pénzügyi, arintéz- deiem maga mellé. Uralko- az értékrend kialakítása kér­dása alatt sikerült összhang- désének fontosságát. A saját ba hoznia korának európai zónánk adottságai lehetnek kultúráját. viszonyítási alapjaink a beth­. . leni életmű megítélésében. Bár Damény Lajos, a bukaresti nem ismerjük a fejedelmet, akadénua ősz- mégis eredményesnek minő- - ,, en sítette a konferenciát, mivel , . ,, . székelypolitikájáról sok új Információt hallottunk. , Jobhágp'édű m- Foglalkozott a székely közös- üj összefüggésekre hívta fel a tezkedéseivel, iskola-, műve- ségek megnyerésére, a széke- hallgatóság figyelmét Ma lődéspohtíkai törekvéseivel. lyek jobbágyosításának meg- már sSl többet t^nk a Bethlen államának célja a szüntetesere, a székely kivált- fejedelemről és koráról, mint tarsada.om rendjenek es vi- ságok — a szabad székelyek eddig. Mégis tovább kell foly- ragzásainak biztosítása volt. helyzetének megerősítésére dip- irányuló törekvéseivel. Beth­len szülei, életútjának kedéseivel, az ipar és keres­kedelem pártolásával, nagy­szabású építkezéseivel, élet­színvonal-politikájával, ' had­seregével Erdélyt virágzó állammá tette, fejedelmi ha- tudományos talmát megszilárdította. Fog- tályvezetője lalkozott Bethlen türelmi po­moz­Kül- és belpolitikáját, lomáciáját ennek megfelelő­en szervezte. Szemben állt a zanatai révén szinte minden- Habsburgokkal; ellenük és az kinél jobban ismerte a széke- ország egyesítése érdekében a lyek helyzetét, melynek ren­tatni a kutatásokat, a forrá­sok kiegészítése, az árnyal­tabb Bethlen Gábor-kép ki­alakítása érdekében. L. Kelemen Mária Sáros A. Miklós grafikája Zalán Tibor: K á rty á zó k Váratlanul megzörren háta kis korcs. „NO, TE”. Az állat Futna, de valaki elgáncsolja,’ mögött az avar. „ÖK AZOK”, a nyomába szegődik, nem tő- rázuhan egy asztalra, feldönti Ferkó felkapja a fejét, szima- rődik vele. Esteledik. A leve- a bort, rögtön kap két pofontj tol. Óvatosan hátrál, hajlítgat- gő megtelik apró bogarakkal, visszalökik a kártyázok elé. ja útjából a zöld kukoricaszá- szüntelenül az arcába csapód­rakat, szeme ide-oda rebben, nak, könnyű, viszkető nyomot — Hol a pénzeim, te ko-í A zörgés közelebbről hallat- hagynak maguk után. Ferkó szos? szik, kétségtelen, valaki követi nagy léptekkel halad, a vá­roska házait elérve maga mel­lé parancsolja a kutyát. „TE, ITT LEGYÉL MELLETTEM”. Mennek határozottan, a ki- „ÉR­Ferkó értetlenül rázza ti fejét. „A PINCÉR VOLT”. A' kövér áll fel először, a füléi kezdi el húzni. — Hallgatsz, az anyád...? NllllllllllllllllllllllllllllllllllllltlIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIttlItlIllllimilltlIIHIIHItlIltlIHIIimilllHIIIMmilimHIIIIIIHIMIIIIIIIIIIIIillllllMlllllllllllllllllllllllttmillllllHlllllllltlIltmilllIflIIHIIIIMIIIIIHIIMIIIIHIIII Szécsény műemlékei Rákóczi fejedelem választó­városa, Szécsény, nem szűköl­ködik a műemléki látnivalók­ban. Ezek közül is kiemelke­dik — a szó szoros értelmé­ben a gótikus stílusban fel­épített volt ferences templom és mellette a kolostor. 1332. március 9-én kelt az az ok­levél, amelyben XXII. János pápa megengedte kedvelt hí­vének, Szécsényi Tamás vaj­dának, hogy Szécsényben ko­lostort és templomot építtes­sen. Lakóinak a ferences ba­rátokot hívták meg. A templom korai építkezé­si emlékei aránylag csekély számban maradtak fenn. En­nek közismert történelmi okai vannak. A másfél százados tö­rök uralom a szécsényi vég­várat sem kímélte. 1689-ben így írt a szemtanú a néhai virágzó városról: „Szécsény kígyóknak, békáknak és va­daknak lett lakhelye; kő kö­vön nem maradt, ház házra omlott és falaik szétmállot- tak.” 1694-ben indult meg a kolostor és a templom újjá­építése és az évtizedekig el­húzódó munkálatok során barokk külső burkolta be a gótika maradványait. De nem véglegesen. Ma is mutatja a régi korok építkezését a szentély, elkápráztatja a láto­gatót a közelmúltban előke­rült ülőfülke, és mindenekfe- lett a sekrestye látványa. A magyar gótika legszebb emléke! A nyolcszögletes pil­lérből kiágazó bordahálózat légiesen könnyűvé teszi a termet. A bordák gyámkövei és a zárókövek gazdag, szép mintázatukkal ragadják el a látogatót. A sekrestye emeleti része már nem ilyen látvá­nyos építészetileg, de annál kedvesebb a helybelieknek. Ez az úgynevezett Rákóczi-szoba, ahol a vezérlő fejedelem la­kott — a helyi hagyomány szerint — a híres országgyű­lés ideje alatt. Maga a templom is sok lát­nivalót kínál, főleg mostan­ság, hogy a legutóbbi restau­rálás után letisztult, finomabb belső díszítése egy szerényebb és így emberközelibb barokk képet mutat. Az egykori kolostorépület is ezen az oldalon található. Négyszög alakú, zárt belső udvarú építmény. A kerengő­folyosó boltívei alatt történel­mi hangulat veszi körül a látogatót. A következő látnivaló a temolomtól nem messze van, a síkság felett szinte uralkod­8 NÓGRÁD — 1980. október 19., vasárnap | ni látszó, egykori Forgách- kastély. Építési ideje máig sem tisztázott. Van aki a XVIII. század második felére datálja, van aki egy évszá­zaddal későbbre teszi az idő­pontot. Egy tény viszont biz­tos: a pompás barokk épüle­tet az egykori várkastély ma­radványaira és maradványai­ból emelték. Ennek emlékei ma is megtekinthetők: a res­taurátorok által kirajzolt fal­részek, a középkori kő ablak­keretek az északi oldalon, s ugyancsak középkori eredetű a kastély nagy pincéje is. Az emeletes kastély két homlok­zatú, azaz a déli és az északi oldala egyaránt teljes építé­szeti látványt nyújt. A múlt században gyengítették ba­rokk hatását azzal, hogy a főbejárathoz zárt kocsifelhaj­tót építettek. Belülről is impozáns lát­vány az épület, számos szo­bája, terme egy hajdanvolt világ főurainak életéről vall. A földszinti szobák a szebbek, ahol épen maradtak a boltíves mennyezetek, és szép XVIII— XIX. századi cserépkályhák találhatók. Ezek hamarosan megnyílnak a látogatók előtt is. A kastélyhoz tartozott két épület, amelyeket mára fel­újítottak. Az egyik az úgyne­vezett kasznárház. a Forgách grófok egykori belső emberei­nek lakhelye. A másik, az északnyugati bástya egyúttal Szécsény újabb műemlékét jel­ét. „AZ ANYATOK”. Rozsdás vascsövet szorongat a kezében, megmerevedik, minden ideg­szálával a zajra koncentrál. Ha közelebb ér, ha meglátja... világított kocsma felé. „ÜTÖK”. TED?”. , A fiúnak csorognak a A kutya leihajtott fejjel kö- A kutya egy asztal ala hem- kÖOTlyei k0ponyájámak a bal zeledik, sárgás bundáján peredik, Ferkó a kártyázókat feje belülről lángokban állj iszapfoltok fehérlenek, fél nézi. Hárman játsszák az ul- Elősomfordál a kutya, a Iá-' szemét valaki kiverte. Amikor tit, egy kövér, veres ember, bá.hoz kuporodik a tengeriszárak közül Ferkó fßy aihede,r & W öregember. _ Kopott zakóik zsebéből mind — A tied ez a dög? NaJ elébe toppan, Ijedten lapul a ^ibb ^ több pbnz kerbl a ned- majd beszélni fogsz te! földhöz. Fél is tőle, szeretne ve« asztalra. Vörösek a sze­mek a cigaretta füstjétől, bor- A siheder fölugrik az ászé tói izzanak a ráncos, puffadt tal mellől, hatalmas bőrcsizJ arcok. mája meglendül, pofánrúgja az állatot, az a pulthoz repülj — Te gyerek, mit bámész­kodói itt? Ereggyél haza in- ,.~.,Na’ már? Meg-;---­- ----- , _ ,, . , „. , doglik a kutyád, ha nem poJ m egállapítani, veszett-e, "en! Ere^yel mar! Kinek a fázol! fia vagy? Rúgja, tiporja a sárga kis Ferkó eloldalog onnan, de vakarcsot, a kocsma elnémulj fél szemmel a kártyát flgye- csak a kutya nyüszítése és li továbbra is. „VÉN SÁTÁN”, csontjainak a ropogása hal- A szomszéd asztalnál hatalmas kolbászt fal egy kocsisforma ember. Zsíros lé csordul az állára, kezefejéve] letörli. is a lábához gömbölyödni. „NO. TE BOLONDKA”. A fiú körbe-körbe járja az álla­tot, alaposan szemügyre veszi, nem csorog-e a nyála, próbál­ja kóborló, vagy árva e csúnya zi, a középkori vár maradvá­nyait. A már említett végvár­ból ugyan kevés maradt az utókorra, de ez mind védett, megbecsült emlékünk. A kas­télyudvaron álló bástyát je­lentősen átalakították (a hely­beliek szerint török fürdő is volt a félholdas uralom alatt), de az úgynevezett kerekbástya szerencsésen átvészelte az év­századok pusztításait, s ma értő, óvó, felújító kezekre vár. S, ha a Rákóczi úton sé­tálva benézünk a kapualjakba, ott magasodnak előttünk még az udvarok végén, az egyko­ri vár- és városfal maradvá­nyai. De séta közben egyéb lát­nivaló is akad. Ilyen a gyógy­szertár nagyszerűen felújított épülete, amely az 1740-es évek óta egyfolytában patika céljait szolgálja. Előtte talál­ható a barokk Szenthárom­ság szobor, ugyancsak szépen restaurálva. A nagyközség kö­zepén magányosán áll a neve­zetes ferdetorony, amely ba­rokk alapozású ugyan, de csak a későbbi évtizedek so­rán nyerte el mai alakját. Ezt is jó lenne szabaddá tenni a látogatók számára! A teme­tőkápolna egy kicsit kiesik ugyan a forgalomból, de érde­mes megnézni. Szép, kecses kis barokk éoület. A mellette levő temetőben pedig hús fák lombjai adnak örök árnyékot a tragikus sorsú, költőnő, Fe- renczy Teréz sírjának. P. M. latszik. „MEGÖLI, MEGÖLI”. — Mi köll, gyerök? A fiú elfordul, sírhatnékja — Utoljára kérdezzük, a pénz? hol Ferkó néma szája megtelik támad az éhségtől. Utoljára a parázzsal, agyát vörös üvöltés saját vérét érezte — ételként borítja el. A legény egy pilla- — a szájában. Amikor meg- natig nézi a rángatózó fiútj szökött, akkor. Az intézet ke- majd elmosolyodik, s csizmá-< rítésének a peremét, szökés el- .ia sarkával széttapossa a len, üvegcserepekkel szór- kutya fejét. Roppanás, és is­ták be. Csuklóját hasította mét hatalmas csöndben a! fel az egyik kiálló üvegszi- kocsma. „MEGÖLTÉK, JAJ”J Iánk, éppen a fóér mellett. Szája azóta is tele van ezzel az undorító, sós ízzel. — Most te következel, pici csöves! Megtanítunk beszélnij A kövér üti a fiú fejét, Fér-' kÓ térdei megroggyannak, mint a kiütött bokszolóké, bizony J tálán mozdulatot tesz, s a fal mellett lecsúszik az olajos padlóra. — Nem beszélsz, te roha-3 A kártyázok már káromkod­nak, csapkodják a lapokat, verik a poharakat. A vereke­dés mégis a sarokban tör ki, két békésen beszélgető em­ber között. A magasabbik veri a falhoz a másikat, össze­akaszkodnak, hemperegnek. dék •> A káríyázók feléjük fordul­nak, röhögnek, biztatják őket. Már rúgják, ketten rugdosJ . , , sák az oldalát, a vézna testi Ferkó szeme ekkor megakad némán rázkódik. Már csak! egy kézen, mely villámgyorsan ez, már csak ez a rázkódás besöpri bőrkötényébe a kár- különbözteti meg az agyonver# tyaasztalról a százasokat. kutya véres maradványától. „TOLVAJ A PINCÉR”. keményarcú, magas visszasiet a pult mögé. — Hé, hol a pénzem? A tekintetek Ferkóra sze- geződnek, ő iszonyodva hát­rál az ajtó felé. — Megállj! A — Nem látjátok, hogy némái férfi a szerencsétlen! — szólt most) közbe az öregember. Arcok takarják el a piafonti a szeme elől, fölemelik, lebeg az asztal fölött, leültetik, pá­linkát töltenek a szájába, majd ismét pálinka. — Igyál, szegény kis kuka] Máskor szóljál...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents