Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)

1980-09-13 / 215. szám

Dinasztia Félszáz éves készenlét Végh kas András 1913-ban ni. Azután meg is magyaráz- ízületett Szuhán. A cipész- za: Ha a sok férfiember tel­mesterséget megtanulni Gyöngyösre ment, ahonnan tizenhat évesen, mint szaba­dult segéd tért vissza szülő­falujába. — Akkoriban itt már ha­gyománya volt az önkéntes jesen magára marad, köny- nyebb kézzel nyúl a pohár után. Hát ilyenkor jó a „fék” Attól kezdve, hogy pa­rancsnok lett, napjainkig kö­zei 300 helybelit, fiatalt és idősebbet képezhetett ki. Ezek egy része már nincs az élők sorában, mások elköltöztek a A következő évben megvolt községből, akadt, aki férjhez n A fi i i Á t r v _ «vin a, am! — - —— rn r az első fiú, öt évre rá a má­sodik, 1946-ban a harmadik. tűzoltótestületnek — meséli Édesapjuk cipészmestersegge] a most 67 éves András bácsi, kereste a család kenyerét, s akinek megőszült ugyan a közben rendszeresen járt a haja, de dús, erőteljes sze- tűzoltók foglalkozásaira. Ké­ment, vagy megnősült és úgy „morzsolódott le”. Végh András három fia azonban ma is önkéntes tűzoltó. Az apa százados, Gyula hadnagy, az ifjabb András és Frici fő­möldöke most is ugyanolyan s°bb beiskolázták, s 1943-ban. törzsőrmester. Miközben er­az elköszönő parancsnok he- ről beszélünk, mintegy vég- lyére őt választották. A fel- szóra jól megtermett, vállas szerelés is változott. A kocsi- fiatal férfi lép a szobába, fecskendő után egy mozdony­fecskendőt kaptak, amit lo­vas fogattal lehetett vontatni. — Ez még most is műkö­dik — mondja András bácsi, — Mikor kiselejtezték, „meg­mentettem”. Most a patakból pumpálom vele a vizet az uborkámra... Azután az ötvenes években volt a lajtfecskendő, majd a fekete, mint újonc tűzoltó ko­rában. — Aki közibük került, annak tekintélye volt a falu­ban. Engem meg érdekelt, amit csináltak, felcsaptam. A gyakorlatok után még el-el- jártam az akkori parancsnok­hoz, kérdezősködtem. Szeret­tem volna minél többet tud­ni ... Más volt még akkor az ön- kéntestűzoltó-élet. Kocsifecs­kendővel igyekeztek a tűzhöz, kézzel pumpálták a vizet. Egyenruhának csak hírét hal- kismotorfecskendő. lották... — Először 1933-ban vettem reszt tűzoltóversenyen — mint néző. A következő esz­tendőben már annyira ha­ladtam, hogy mint „csöveze- tő” — ilyen beosztások vol­tak akkoriban sarzsi helyett — benne voltam a csapatban. Meg is nyertük Pétervásárán vezényeltem az a versengést. Egy-egy tűzol- zönyt’ Akkor tósapka volt a jutalom. Hogy örültünk neki!... — Még valami történt ab­ban az esztendőben. — Ez a legkisebb fiam... Azazhogy a legfiatalabb — helyesbíti, joggal, mert Végh Frigyesre a kicsi jelző sehcgy se illik. A 34 éves „fiú” az SKÜ kisterenyei gyárában tmk-lakatos. A közigazgatásilag egyesült Szuha és Mátramindszent kö­zös egyesületének parancsno­ka, így apjának, a szuhai — Egyik sem hozott ránk egység parancsnokának fe­szégyent. Versenyről verseny- lettese. re igyekeztünk a legjobbal: lenni. A járásiról első hely­nél rosszabbat szégyenlettünk volna elhozni. Kétszer a me­gye legjobbjaiként területi — Hogyan lett tűzoltó? — Ebbe nőttem bele.,. Emlékszem, 1957-ben 11 éves versenyre is eljutottunk. Az koránban ™lt fgyjiagy ka- első 52-ben Gödöllőn volt. Én egesz me­beszéltem elő­ször életemben megafonba ... Volt olyan verseny, amelyen három csapatot is indítottam, felnőttet, ifjúságit, meg lá­nyokat. Az még akkor ritka- — Igen. Megnősültem. Az ság volt... ugrattak js, hogy első versenyemre már a fe- azért elsők a lányaim, mert egyedül indulnak. De hiába leségem is jött velem. — Szurkolni? — Meg féknek — teszi hozzá mosolyogva Végh né­beszéltek, a 20 másodperces normaidő helyett 16 alatt sze­reltek a lányok ... Villanyszerelés egyszerűbben, olcsóbban A Villamosszigetelő és Mű- ni és a javításkor nem kell anyaggyár felkészült a soro- megbontani a lakás falát, zatgyártásra, azoknak a komp- Mindez idő-, anyag- és pénz­lett műanyag vezetékcsator- megtakarítást jelent. Kedve- n a - ren ds zeneknek, amelyek ző ez a szerelési mód a csa- alkalmazásával a házgyárak iádi házat építőknek is, hi- az eddiginél gazdaságosab- szén egyszerűbb, olcsóbb és ban állíthatják elő a panele- gyorsabb, mint a hagyományos két. ugyanakkor a vezeték tetszés A műanyag vezetékburkoló- szerint bővíthető, éthelyez- rendszer —, melynek típuster- hető, sőt újra felhasználható, veit a Tervezésfejlesztési és Az új típusú műanyag veze- Típustervező Intézet készítet- tékburkaló-rendszerhez a Kon­te el —, lényege abból áll, hogy az elektromos, a tele­fon-, a kaputelefon-vezetékek nem falba vésett járatokban, hanem a falon rögzített, zárt, több rekeszes csatornákban futnak. Ezzel a szerelési eljá­takta Gyár készíti a megfele­lő szerelvénycsaládokat (kon­nektorokat, kapcsolókat.) Az eddigi kísérletek során többször felmerült a kérdés: nem rontja-e a kívül húzódó vezetékcsatorna a lakások esz­rással _ lehetővé válik, __ hogy a tétikai képét. A tervezők és házgyárak kisebb élőmunka- a kivitelezők egyöntetűen ál­ráfordítással, gyorsabban, a lítják, hogy nem, ugyanis ezek variációs lehetőségeket bő- a i berendezések színesek, ízlé- vítve gyártsál: elemeiket. Jól sesek, de ha valakinek még­jár a falon kívül húzódó ve- gém tetszenek, tapétával el- zetékkel minden ezt alkalma- tek a lakás hajlataiban zo lakástulajdonos, hiszen az ’ . előforduló vezetékhibát sok- elhelyezve szinte teljesen el- kal hamarabb lehet felfedez- rejthetők. zaltűz.,. Édesapáméi: meg kinn voltak az erdőn, tán tuskózni. Ügy szaladtak utá­nuk, hogy tűz van. Mire be­értek, mi, iskolás gyerekek már megszereltünk mindent, csak indítani kellett a vizet. Hát részemről így kezdő­dött ... Azután persze jött a kiképzés. Apám tőlem min­dig többet követelt, de én természetesnek vettem, hogy hozzám szigorúbb, mint a többihez. Mikor mindez lejátszódott, -Végh kas , András már nem cipészkedett. 1948-ban bá­nyásznak állt, előbb vájár volt, aknásznak akart tanul­ni, de baleset folytán meg­rokkant, s a vége felé már inkább őrnek alkalmazták. A tűzoltóparancsnoki munkát azonban rendíthetetlenül foly­tatta. — Mindig azt mondtam; az, hogy tűzoltó vagyok, ne­kem kötelesség a társadalom­mal szemben. Ha ezt én tu­dom csinálni, ha itthon va­gyok, akkor csinálom, amíg bírom. Következetes, kitartó mun­káját számtalan sikeres ver­senyszereplésről tanúskodó oklevél mellett kitüntetések tanúsítják. A belügyminisz­tertől az évek során a Tűz­biztonsági Érdemérem mind­három fokozatát megkapta. Az 5—10—15 és 20 éves szol­gálatot elismerő érmek mel­lett megvan a 40 éves ezüst és az 50 éves arany szolgá­lati érdemérem is. Fiaira, unokáira büszkébb, mint ér­meire. Frici fia, Fricike már elmúlt 10 éves. Alig várja, hogy az iskolában megalakul­jon az úttörő-tűzoltóraj... Megnyert versenyekről álmo­dik. Néha gyakorol is a nagy­apával ... — gáspár — összefogva Garábért Hegyek közé zártan, — de sportpályát, a játszóteret. Az épületet körülvevő vas­nem elzártan — bújik meg az amelyben nyírfacsemetéket kerítés valamikori szép mun- alig százötven lelket szám- tesz próbára a szél. Az egész l:a, de a rozsda vastagon be­A Cserhát völgyében látó kis község, Garáb, a Cser­hát völgyében, a Macska-hegy, a Sátoros-, Veres-hegy és a Dicko-oldal védő ölelésében. Az Alsótoldi községi közös Ta­szépen körbekerítve. Azt lepte. A fiatalok váltig ígé­mondja a népfrontelnök, hogy rik, lefestik még egyszer, kis népünnepély volt, ami- Szebb lesz, mint új koré­kor elkészült. Mindenki tett ban. Nagyon várják már a valamit érte, így hát az öröm garábiak a körzetesítést, mert nács irányítása alá tartozó öt is sokak öröme volt. Nem az jobb lesz a gyerekeknek, de település közül a legkisebb és a legrégibb, Nevét, létezését már 1200-as évekből származó iratok is bizonyítják. A falu­ba vezető girbe-görbe út, amelyből aztán a községbe érve a takaros főutca, a Pető­fi Sándor út születik, a fáin ünneprontás szándékával, de most gyom és dudva hatalma­sodott el a területen. Nem volt megfelelően előkészítve a talaj, finomabb salakot kel­lene beszerezni — mondják. Biztos van is benne igazság. Kár lenne, ha ilyen hamar nekik is, mert ezzel szabad­dá válik a szép, nagy iskola- épület. Meg a szolgálati la­kás, amelyből végre olyan kultúrházat, orvosi rendelőt csinálhatnak majd, amire már mindenki régóta vágyik. ba veszne sokak öröme. szélen egycsapásra véget ér. .feladnák, röpke idő alatt kár- Lezárja útját az erdő, s in­nen már csak „lábbuszon” folytathatnánk tovább utun­kat; hegyen-völgyön. Garáb község vége „zsákutcába” tor­kollik! Mondták is régen, s még ma is el-elhangzik a mo­solyt fakasztó, inkább ékelő­dő, mintsem rosszindulatú mondás: „Garóbról még a kol­Az általános iskolában már a tanévnyitó ünnepségre ké­szültek a gyerekek. Szegi La­ci és Szarvas Erzsiké nyolca­dikosok. Laci autószerelőnek szeretne majd tanulni. Erzsi­dus is visszafordult” — de ke vágya, hogy ápolónő lesz. rögtön készen is állnak a ga­rábiak ügyes, falut féltő vá­laszukkal: „Nem baj, hogy visszafordult, de legalább hoz­zánk kijött!” — mert az itte­ni emberek mindig szíves szóval, vendégszeretettel. s tárt ajtóval fogadták a falu­ba betérőt. S ha ez a mondás meg is avult az idők folya­mán, tarisznyás koldusokról sem hallhattunk már igen- igen régen, azért vendégsze­retetük, emberségük nem ko­pott az idővel. Kenyeres Jenő ács. A Köz­mű- és Mélyépítő Vállalat dolgozója, községi népfrontel­nök. Elkísér szombat délelőt­ti falujárásunkra. Jó lenne, ha most itt lehetne velünk Szatmári Laci, a népfronttit­kár. Sok társadalmi munka lelkes szervezője, ő az irá­nyítója a fiatalok KISZ-cso- portjának. Felsőtoldon csi­nálnak valami munkát kalá­kában — jegyzi meg Kenyeres Jenő sajnálkozva. Nézzük az egy évvel ezelőtt elkészült, szinte a falu min­den lakója munkáját őrző Körülöttük az egész iskola. Tizenegy gyerek, állnak mint a cövek, énekelnek, versel­nek nagyon szépen. Látszik, a pedagógus, Balázs Gyuláné lelkes, embert égető munkája, aki mindent elkövetett, hogy az „osztatlanság” sokáig kí­sérő nehézségeiből minél töb­bet lefaragjon. Még ebben az évben itt kezdték meg a ta­nítást. Űj szakember, friss erő vette át a stafétát a pe­dagógusnőtől, Feketéné Balás Mária személyében. Jövőre azonban szeretnének a körze- tesített iskolában, korszerűbb körülményei: között kezdeni. Az épület, amely kulturá­lis célokat szolgál, a fiata­lok „főhadiszállása”. Egyben itt van az egészségügyi szo­ba, benne a parányi könyv­tárral — szerényen húzódik meg a faluszélen. A kis klub idejétmúlt hajópadlója ra­gyog a tisztaságtól. Színes pla­kátok teszik hangulatossá a helyiséget. Parányi színpada a fiatalok igyekezetét dicséri. özvegy Hegedűs Istvánné portája valóságos kis nyaraló, ő tette azzá mindennapi se­rény munkával. Most is a ke­rítést festi, csinosítja a há­zat. Rengeteg virág minde­nütt, — őrhalomból költöztem vissza. Garáb levegőjéért, a szép környezetért. Hogy itt születtem. Hét évig voltam távol a falutól, nagyon hosz- szú volt. Visszajöttem. Miköz­ben beszélgetünk, a tornácon ülő idősebb néni enyhe tilta­kozással mondja, a ház nem eladó. Ügy látszik gyakran jönnek a faluba házvásárlási szándékkal. Amerre csak jár­tunk, nem láttunk elhanya­golt, öreg kiszolgált lakóépü­leteket. Sok régi ház talált új gazdára. S a nyolcvan-, száz­éves épületek, rendbe téve, ki­tatarozva újjászülettek. Dí­szei a falunak. Szorgalmas, egymást segí­tő emberek lakják a hegyek közé zárt parányi falut. A maga százötvenegy lakójával,' vágyik a szebbre, jobbra, Le­hetőségeikhez igazodva min­dent meg is tesz azért Ezek bizony még szűkösek, még a kis eredményekért is kemé­nyen meg kell dolgozniuk a lakóknak, tanácsnak egyaránt. De ahol a község lakói egy emberként közös akaraton vannak, mint Garábon is, ott sokkal könnyebb. A kis Mu- rár Jóska mondta az iskolá­ban jártunkkor. • .Legjobb édes­Filmvetítés nincs a faluban. Ide legközelebb csak Felsőtől- a szülőhelyen lakni dón. Igaz, nem nagy távolság, apám is itt született.” alig ha van két kilométer. Szabó Gy. Sándor Segít a lakosság Rimóci változások Az emberekkel sem kell szót ágaskodó tv-antennák szor- váltani ahhoz, hogy a szem- gos, dolgos emberekről ta- lélő személyesen is meggyő- núskodnak. Bakóné Valkó ződjön arról a változásról, Zsuzsannával, a végrehajtó amely az utóbbi években Ri- bizottság titkárával a változó mócon végbement. Elég, ha Rimócról, a fejlődés ered­szécsényi ÁFÉSZ korszerűsí­tette az üzlethelyiséget, gáz­cseretelepet, olajkutat kap­tunk. Az idén 1200 méter jár­da építését tervezzük. Ter­mészetesen itt is számítunk a csak az utcán nyitott szem- ményeiről és velejáró gondok- lakosság segítségére. A köz­inél végigsétál. A . szép kül­sejű, piroscserepes és pala- tetős házak, a teraszos, két­szintes épületek, az egyre gyakrabban felbukkanó új építkezési fonnák magukért beszélnek. A házak előtti szép, virágos kertek, az udvarokon felhúzott garázsok, a tetőkön A Fővárosi Kézműipar} Vállalat pásztói telepének bőrdíszmű VI. táskagyártó részlegében a hazai kereskedelem ré­szére a nyár folyamán több mint három és fél ezer iskolatáskát gyártottak. Képünk az átalakított új üzemcsarnokban készült, ahol többek között Domonkos Éva, Szabó Jánosné és munkatársaik készítették a táskákat. — báb — ről beszélgettünk. Nemcsak a falu arculata változik, a ri­móci emberek gondolkodás- módja, életvitele is vele együtt formálódik. A kettő szinte di­alektikus egységet alkot. — Húsz évvel ezelőtt senki­nek eszébe sem jutott, hogy a gyermekét óvodába járassa. Nem volt rá igény. Aztán ahogy múltak az évek, az emberek egyre inkább felis­merték az óvoda jelentőségét. A felismerést kérés, majd az építkezés sürgetése követte. Három éve, amikor üzembe helyeztük az 50 férőhelyes óvodát, úgy gondoltuk, hogy hosszú időre megoldottuk ezt a problémát. Ma már kicsi, szűknek bizonyul. Soros fel­adatok között szerepel, hogy 25 férőhellyel bővítsük — ma­gyarázta a vb-titkár. Rimócon a lakosság nem­csak kér. Ha a szükség úgy kívánja, pénzfelajánlással, társadalmi munkával hozzá­járulnak a fejlesztéshez. Így volt ez az óvoda építésénél is. — A ravatalozó építésének gondolatát a lakosság vetette fel. A kérés mellé 300 forintot gyűjtöttek össze tettek le az asztalra. A sportpályát a mély fek­vése miatt valamirevaló eső­zés után nem lehetett hasz­nálni. A falu fiataljai, idő­sebbjei összefogtak, feltöltöt- ték. A munkálatok értéke itt ségből sok a kijáró dolgozó, s bizony ezt a társadalmi mun­kák szervezésénél figyelembe kell venni. Nagyrészt csak szabad szombatokon és va­sárnap lehet az emberekre számítani. A változással, a fejlődéssel együttjáró igények Rimócon is sok problémát hoznak a fel­színre, amelynek megoldása nem kis gondot jelent a ta­nács számára. — Évekkel ezelőtt a busz­megállóból kialakítottuk 'az anya- és gyermekvédelmi ta­nácsadó intézetet. Ez az ide­iglenes helyiség még ma is funkcionál. Többen elmond­ták: ideje lenne új, korszerűt építeni. Csakhogy, az anyagi lehetőségek nagymértékben körülhatárolják lehetőségein­ket. Az iskolában is szorít a „cipő”, öt tantermünk van és 10 tanulócsoportunk. Az isko­la bővítése, a napközi kialakí­tása is a soros feladatok közé került Falugyűléseken és egyéb fórumokon a lakosság egyre gyakrabban szóvá teszi: több utca állapota rossz, a ezer szécsényi bekötő út elhanya- es golt. Az egészséges ivóvízel­látás rtiegoldását, a törpe víz­mű építését is többen sürget­ték. Gpndok, problémák, ame­lyeket a fejlődés igénye hoz felszínre. Megoldását a ta­nács a lehetőségekhez igazít­is több százezer forint. A fel- va rangsorolja. A megvalósí- újított pálya ünnepélyes tásban nem marad magára, megnyitása a napokban volt. számíthat a lakosság aktív tá- — Az utóbbi időben javult mogatására. a lakosság szolgáltatása. A Szenográdi Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents