Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)

1980-09-07 / 210. szám

Honismeret — honszeretetí Egy vb-határozat után /"NkkuJ esiik szó, napjainkban a hanisme- réti mozgalomról, amely hazánkban a Hazafias Népfront égisze alatt, de számos más intézmény — mindenekelőtt a múzeu­mok — támogatásával bont újabb és újabb ágakat. E mozgalomnak Nógrádban is van­nak figyelmet érdemlő eredményei, s termé­szetesen néhány gondja js. Ezúttal a teljes­ség igénye nélkül szólunk egyikről is, másik­ról is. Fontos megjegyezni, hogy maga a honisme­ret meg nem szűnő, állandó feladat. Tavaly az a megtiszteltetés érte Nógrádot, hogy az országos honismereti akadémiát — akkor a hetediket — Salgótarjánban rendezték meg. Mint beszámoltunk róla, ebben az évben az akadémiát Szombathelyen tartották. E ki­emelkedő események módot nyújtanak arra, hogy az otthont adó megye bemutathassa a mozgalomban elért eredményeit, másrészt az ország honismereti aktivistái kicserélhetik ta­pasztalataikat, s az akadémia a feladatok meghatározásának is fontos fóruma. Minden mozgalomban előfordulhat, hogy hasonló jellegű és rangú esemény után ki­csit csendesülnek a hullámok, további meg­újulásra van szükség. Nógrádban szintén gon­doskodás történik arról, hogy e mozgalom részfeladatainak végzése folyamatosan — s ha lehet — az eddiginél még magasabb szín­vonalon történjen, amint az szükségesnek is látszik. Az idei, Szombathelyen rendezett orszá­gos honismereti akadémia egyúttal a mozga­lom huszadik évfordulójának megünneplését is célozta. A megemlékezés azzal járt, hogy összegezték az eredményeket, továbbá elis­merték a mozgalomban tevékenykedők mun­káját. Így került például sor arra is, hogy — mint megírtuk — a Hazafias Népfront Országos Elnöksége emlékplaketteket adomá­nyozott kiemelkedő aktivistáinak, koztuk nógrádiaknak is. Az élet nem áll meg, tovább kell folytat­ni azokat a tevékenységi formákat, amelyek a mozgalmat jelentik. Ezen belül is elsőran­gúan fontos az ifjúság körében végzett mun­ka a különböző intézmények, szervek — köz­tük nem utolsósorban az ifjúsági mozgalom — támogatásával. Hiszen a cél nemes, a szülőföld, a szűkebb haza mind mélyebb meg­ismerése és megszerettetése szerves része' a szocialista hazafiságra, s a proletár interna­cionalizmusra való nevelésnek. A mozgalom sokat tesz és tehet azért, hogy a benne részt^ vevők kellően értékeljék a társadalomépítés jelenkori eredményeit is. A honismereti moz­galom tehát nem „öregek klubjainak” mű­ködtetését jelenti, hanem az ifjúság körében végzett hatékony munkát, nem zárva ki ter­mészetesen egyetlen korosztályt sem e szép gyűjtő, kutató és feldolgozó tevékenységből. A megyei múzeumok igazgatósága, a nép­front megyei bizottsága, a KISZ megyei bi­zottsága, többi között, e gondolatok jegyében végzi hathatós munkáját, Így például a me gyei honismereti táborok szervezését. Ennek idei témája etesi bányavidék múltjának kutatása volt, amely azért is érdekes, mert a résztvevő fiatalok (nemcsak gimnazisták, hanem a szakmunkásképző és szakközépisko­lába járók is) megismerkedtek a megye egyik értékes tájával, a nógrádi ipari múlt egy ré­szével, az iparnak a mezőgazdasági települé­sekre gyakorolt hatásával stb. Különös je­lentőségét az adta, hogy a tábor pár hete alatt végzett gyűjtőtevékenység szervesen il­leszkedett 4 megyei múzeumi szervezet komplex bányatörténeti kutatási feladatához, amelyet az országos kutatási munkamegosz­tás keretében végez és amelynek kézzelfog­ható eredményei részint a múzeumi kiállítá­sokban, részint a múzeumi kiadványokban, válnak a kutatók és az érdeklődők számára hozzáférhetővé. Érdemes megjegyezni például, hogy a tábor résztvevői több mint kétszáz tárgyat gyűjtöttek össze. Ugyancsak az ifjúságnak a honismereti mozgalomba való még intenzívebb bevonását célozzák a pályázatok, köztük az is, amelyet néprajzi, helytörténeti, munkásmozgalom-tör­téneti témában hirdettek meg, s amelynek értékelésére Idén is a múzeumi és műemléki hónapok idején kerül majd sor. A múzeumok irányítása alatt működnek a múzeumbarátkörök, amelyek szintén sokat tesznek azért, hogy mán^ több fiatal megis­merkedjen szülőföldjével, elsősorban annak ‘múltjával. Ilyen körök Szécsényben és Ba­lassagyarmaton jöttek létre, E két helység­ben honismereti körök is működnek. A honismereti mozgalom természetesen nemcsak a múlt, hanem a jelen még jobb megismerését is célozza, bár hagyományosan erős oldala a múlttal való foglalkozás, ahol szükség van a szakintézmények segítségére. Ezért érdemel említést a honismeret szemszö­géből is a múzeum és a levéltár kiadód tevé­kenysége. Idén is megjelenés előtt áll a mú­zeumi évkönyv, s a levéltár minden évben valamely témára vonatkozó forrásanyagot tesz közzé, hogy csak e példákat említsük. A gondok közül említjük, változatlanul ^ feladat a megyei honismereti mozga­lom irányítói számára az ifjúság részvételé­nek további növelése. Arra is szükség van, hogy ne csupán a diákok érdeklődjenek e mozgalom munkája iránt, hanem a dolgozó fiatalok is, amint erre már van is példa és jó törekvés. T. E. „írott malaszt" lesz? 1979 őszén a megyei párt- bizottság széleskörűen vizsgál­ta a felnőttoktatás helyzetét, problémáit megyénkben — ki­emelten a hiányos végzettsé­gűek, a nyolc általános iskolai alapműveltséggel nem rendel­kezők sajnos, még ma is elég népes rétegét. Ezt kővetően 1980 tavaszán a salgótarjáni városi pártbizottság végrehaj­tó bizottsági ülésen foglalko­zott a témával és határozatot hozott az előrelépés érdeké­ben. Nem véletlenül: a megye- székhely ipari üzemeinél, vál­lalatainál dolgozók körében sűrítve jelentkeznek a gon­dok. Figyelmeztetőek a szám­adatok — anélkül, hogy a számok bűvöletébe esnénk. Az 1979-ben végzett felmérés Sal­gótarján 107 üzemére terjedt ki, 30 011 dolgozóra — közü­lük 5629 főnek nincs meg a nyolc osztálya, ami 19,3 száza­lékot jelent. Nehezíti a szer­vezést — és természetesen az iskolavégzést is —, hogy míg az összes dolgozónak csak va­javasoltakon kívül, azaz a művezetők, brigádvezetők kö­rében. Hasonlóképpen volt ez a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben : a pártszervezeteken kívül a KISZ, szakszervezet jobban bekapcsolódott az ösz­tönző, szervező munkába. Ezt tükrözik a jelenlegi adatok: a salgótarjáni üzemben 46 fel­nőtt, hat teenagerkorú, a kis- terenyei gyáregységből kilenc fő jelentkezett — a tavalyinál többen (bár a vártnál, kívánt­nál kevesebben . . .) — ehhez a következő fél évben még hozzájöhet néhány fő. Szeptember első hetében folynak a beiratkozások — ekkor kérdeztük meg másod­szorra a helyzetről Nagy Im­re igazgatót. — Azt látjuk, nem volt hiá­dolog: az útkarbantartóktól négyen jönnek — az elmúlt években 1—1, ha volt. Az író­szer Szövetkezetben sem volt jelentkező két éve. most öten. Azt kívánjuk, valóban eljár­janak, tanuljanak is. Jogos a kívánság, ismerve a lemorzsolódás adatait. Már a beiratkozáskor kevesebben jönnek el, év közben is le­marad jó néhány felnőtt diák. Hogy ne legyen írott malas/.t a városi pártbizottsági hatá­rozat, ahhoz elengedhetetlenül szükséges a további figye­lem, munka is. Túl a szerve­zésen, sem elfelejtkezni a ta­nuló dolgozókról — a párt­szervektől a munkahelyi kol­lektívákig. Talán így sok le­morzsolódást meg lehetne előzni, a törődés, segítség ta­pasztalása a ma még bátorta­bavaló, amit tettek, érződött lanokat is meggyőzhetne a a határozottabb ösztönzés. A nagyobb üzemeket, illetve ahol a legtöbb a hiányos vég­zettségű, most nem említve, a legutóbbi jelentkezések közül érdemes néhányat kiemelni. lamivel több mint egyharma- Például a Volán-vállalatnál a ÉN, FRANCOIS VILLON Varga Vilmos előadóestje Nemrégen hazánkban járt az A. R. I. A., a Román—Ma­gyar Kulturális Kapcsolatok Intézetének szervezésében Varga Vilmos, a Nagyváradi Állami Színház magyar tago­zatának népszerű művésze. Nem először járt Magyar- országon, emlékezetes az 1978- as Ady-műsora, amelyért a Magyar Népköztársaság Em­lékbizottsága" Ady Emlékpla­kettet adományozott a művész­nek, Többször turnézott együtt a Kaláka együttessel. Igazi meglepetést hozott tar­solyában „Én, Francois Villon” című műsorával, amelyet több városban bemutatott, például Budapesten, Pécsett, Szegeden, Keszthelyen, Nagykanizsán. Nem versek egymásutánisá­gát hallhatjuk az előadáson, hanem felhasználja a világ- irodalom legszebb esszéit, ta­nulmányait, s így egyszemé­lyes színházat csinál a villoni életműből a teljesség igényé­Varga Vilmos „Én, Francois Villon” című előadóestjén Nem egyszerűen megjelenít élni és ölelni. Villonban, középkor gyermekében, azóta is azt csodálják leginkább az emberek, ami valóban monu­mentális költészetében: az élet örömét. Az előadás során felhasz­nálja a „szegény színház” esz­közeit és kellékeit, amelyek mindvégig alázatosan szolgál­ják a fő célt: megértetni a költő szándékát, amiért a vers megíródott. S ezen felül ahhoz is van ereje és tehetsége, hogy el­mondja nézőinek azt is, ami a szerkesztői válogatás során kimaradt versekben lehetőség szerint benne van. Hiányérzet nélkül engedi távozni közön­ségét a nézőtérről. Ügyesen aknázza ki Varga Vilmos a mának szóló villoni igazságokat: az életszeretet, az érzelmek és gondolatok sza­badságát, a teljes demokratiz­must, önzetlenséget és hinni akarást az élet örömeiben. Ügy érzem, Villonnak min­den korban lesz mondanivaló­kísérletének foreat^^^ *er‘ teendőkét lát el, amellyel Ja azokhoz az emberekhez, évní^^kváiLfli^0— Doleár- ügyesen kalauzolja nézőit a akik hisznek az életben, s az ga Vilmos vállalja polgá iaz-« pz. örömöt építik az élet megúju­jogot még aíigha* nyert'- ezt középkor alkonyát idéző Pá- 1 rizsban, amelynek Villon ki­a podiummuvészetet, amely minden nehezsegevel és buk­tatóival együtt a legközvetle­nebbül fejezi ki a költői gon­dolatot, és amelyben legna­gyobb hatással bír az élő szó közvetlensége. Persze egy köl­tőt sohasem lehet teljesen el­vajnyelvén Villon eldalolta a földi szerelem utólérhetetlen szépségét és szomorú múlan­játszani,.s ez nem is lehet a ^ránt^ * lePlet . ,a L) r.;;, ♦««* El- királyság árnyékában meghű­lő koraiban. Aki pedig a pó- tagadott és menekülő édesfia diumon megszólaltatja Vil- volt, nincstelen, de mégis vi- lont, szintén azért szól, hogy dám vagabundokkal ismertet az emberi legújabbkor fénye- meg bennünket; akiknek tol- sedjék bennünk. Keresztes Szilvia cél. Varga sem ezt teszi. El 6ósorban Villon szellemét idé­zi meg igen sokoldalúan, hogy a néző azt érezze, a színpadi történés a színész fe­jében játszódik le. Néha a közönséggel cinkosan össze­kacsintva húzódik meg egy­zódó acsarkodó hűbér urakról, a képmutatás és szabad garázdaság, a kiszolgáltatottság és szolga- lelkűség, a testi-lelki feuda­lizmus természetrajzáról. Ügy jár-kel mezítlábosan a egy jelenet mögött, időt hagy- színpadon, mintha Villon üze- va a csodálatra és ámulatfa, netét hordozná nemzedékről amely ötszáz esztendő távolá- nemzedékre, hogy újratanítsa ból a költő, Villon felé fordul, az embereket szeretni, tisztán 8 NÚGRÁD - 1980. szeptember 7., vasárnap VALKÖ ANTAL: Farkasszem Ott áll a két ablak között nem néz a szemembe tükröződik ide-oda reggel van megint este káprázat beássa magát sejtjeimbe nem néz a szemembe da bejáró, addig a hiányos végzettségűeknek fele nem salgótarjáni lakos. Hozzátar­tozik a képhez, hogy negyven éven felüli a közel hatezer dolgozóból 19991 —, bár eddig is voltak esetek, amikor az idősebb korosztályból — kü­lönösen az egykof hat elemit végzettek köréből is jelent­keztek, hogy befejezzék tanul­mányaikat, felfrissítsék tudá­sukat A határozat legfőbb célja: a közművelődés, munkásmű­velődés célkitűzéseinek szel­lemében felhívja a figyelmet erre a területre, a pártszerve­zetek hatékony, gyakorlati munkáját kérve a szervezés­hez. Vajon „írott malaszt" ma­radt ez, vagy elindult vala­mi? Erről érdeklődtem két íz­ben is Nagy Imrétől, a salgó­tarjáni dolgozók általános is­kolája igazgatójától, elő­ször augusztus első felében. — Nagy reményekkel Indí­tottuk el az idei szervezést. Amikor ez év tavaszán a vá­rosi pártbizottság tárgyalta a kérdést, nagyon sok érdekelt — üzemi párttitkár — is ott volt. Az első lépésként levél­lel fordultunk az üzemekhez. Júniusban találkoztunk az ok­tatási felelősökkel, ürömmel mondhatom, többen jelentek meg, mint tavaly, komolyan vették a feladatot. A munka­helyek többségén tudják: az új munkaerő-gazdálkodási sza­bályozók egyre inkább a „sa­ját nevelésű” szakemberek képzését szorgalmazzák. Ez viszont együtt jár azzal, hogy, ha hiányos végzettségű az, akit például kisgép-, daruke­zelői tanfolyamra, vagy ha­sonlóra szívesen vállalkozna, először ezt az általános mű­veltségi alapot kell pótolnia. — Sokan tartanak az isko­lától, bármennyire jófejű, tá­jékozott, értelmes kollégának ismerik őket . . . — Van egy olyan törekvé­sünk, hogy nem a bizonyít­vány, hanem egy általános műveltségi alap megadása a cél. Ehhez olyan képzésre van szükség, ami néhány té­makört helyez középpontba, igazodva a mindennapok so­rán megszerzett ismeretekhez — egyfajta „műveltségkarban­tartásra”. Az itt tanítók szá­mára sok nehézséget jelent a differenciáit oktatás — mást kell tanítani a nyolc általá­nost be nem fejezett fiatalko­rúnak, mást a középkorúak- nak. — Milyen osztályokat sze­retnének indítani? Mindent (negyven év alatt 97 analfabéta volt a 107 üzemben tavaly, idősebbek között 166) — vannak héza­gok a hatodik osztály elvég­zéséig is, és nemcsak időseb­beknél . . . — Miként csinálták a szer­vezést az egyes helyeken? — Legjobbak között az öb- lösüveggyárt említhetem: pél­damutató. ahogy a felső szint­től a műhelyekig levitték — azokkal is megvitatva a kér­dést, akiket később legérzé­kenyebben érint majd az is-, kólába járás a jelentkezőkön, buszforgalomból 8 fő, a te- hergéptől 13 fő jött. Kicsi­nek tűnik a szám —, de. ha ezek az emberek el is járnak, ahogy ennek támogatásáról biztosítottak bennünket, nagy jelentkezéshez. A végleges adatok csak egy hét múlva futnak be —, de annyit már tudni lehet, hogy a közel hat­ezer hiányos iskolázottságú dolgozónak tíz százaléka sem jelentkezett. Az SKÜ-ből pél­dául 780 főből 61 ... Az idei szervezést jó kiindulásnak te­kinthetik ott, ahol év közben sem tévesztik szem elől az is­kolapadba ülőket! G. Kiss Magdolna Élenjáró fiatalok Esztergagépek között kanyarog utunk, míg megtaláljuk Kiabált Istvánt, a mártírhalált halt chilei elnökről, Allendéről elnevezett ifjúsági szocialista brigád vezetőjét. A kollektíva a Nógrádi Szén­bányák nagybátonyi gépüzemének I. számú mechanikai részlegé­ben dolgozik, fő feladata a bányai munkában használatos gépek javítása. Forgácsoló szakmunkások: esztergályosok, marósok. S nevükhöz illőn, elsősorban KISZ-es fiatalok, húsz- és harmincegy- néhány évesek, csak a két Szóke András és Zoltán haladta meg már az ötvenet. Kisball István forgácsoló brigádvezető 35 év körüli, vékony test­alkatú férfi. Itt töltötte az „Inaaéveket”, ennél az üzemegységnél szabadult fel esztergályosként tizenhat esztendővel ezelőtt, tehát a hűségesek fajtájából való. — A* idősebbek hogyan il- ségit, • jelenleg hárman jár­leszkednek bele a fiatalok nak szakközépiskolába. Ket- közösségébe? ten — Palcsák Józsefné és — A legharmonikusabban Sulyok Zoltán — a falusi Rö- — feleli meggyőződéssel, s pülj páva kör tagjai. Arra is közben mintha éreztetné büszkék valamennyien, hogy hangjában, hogy az idősebbek egyik brigádtársuk, Nagy Je- és fiatalabbak viszonya, más- nő a nyáron kint járt Moszk- képpen, a generációs kérdés váhan, az olimpián. nem probléma náluk. — — Azt hiszem, ez Äz út 15 Ugyanolyan lelkesedéssel dől- éves KISZ- és szakszervezeti goznak, veszik ki mindenből munkám jutalma volt. Rop- a részüket, mint a többiek, pant nagy élményt jelentett: Sőt, rendelkeznek azzal az a verseny, a rendezés, aszov- előnnyel, hogy rengeteg ta- Jet emberek végtelen tapin- pasztalatot gyűjtöttek össze, täte, vendégszeretete. A szó melyeket aztán igyekeznek legszorosabb értelmében átadni fiatalabb brigádtársa- tényleg mindenütt a Vendég iknak. volt az első. Borzasztóan ki­Az Allende KISZ-brigád vágták a rezet, hajtósnak nevezett tagokból Itthon a bányász kulturális áll. A lelkiismeretesség, az és sporthetek idején Wzonyá- igyekezet jellemzi valameny- ra lesz alkalma arra, hogy az nyiüket, a 13 férfit éppen üzem dolgozóin kívül mások- úgy, mint az öt nőt. Vállaló- nak Is meséljen olimpiai él- saiknak megfelelően, mennyi- ményeiről. Az eseménysorozat ségben és minőségben egya- egyébként szeptember elején ránt kiemelkedőt produkál- már megkezdődött, a brigád a nak, serények a társadalmi műsorfüzet alapján megbe- munkában, iparkodók a kul- széli folyamatosan, melyik turális feladatok területén, rendezvény érdekli őket, me- Nem csodálkozhat így hát lyikr* ki, vagy kik mennek senki sem azon, hogy tavalyi eL A rendezvényekre való tu- eredményük alapján elnyer- datos készülődés ugyanis ték a vállalat legjobb brigád- rendszeres gyakorlatuk. Álta- ja címet, s az idén sem tör- Iában a vidámabb témák, a nek keyesebbre, mint a vál- koncertek iránt érdeklődnek, lalat kiváló brigádja cím el- de a brigádnaplóban talál- nyerésére. koztunk néhány pépszínházi — Hogyan sikerül aktivi- előadásra érvényes jeggyel is, zálni a tagságot a szocialista melyek közül nem egy éppen munkaverseny hármas kőve- két operaelőadásra, Schubert telményrendszerében foglal- Asszonyháború és Szőnyi Er- tak teljesítésére? zsébet Vidám sirató egy bo­— Nem tudok semmiféle lyongó porszemért című egy- csodamódszerről beszámolni: felvonásosára szólt. tesszük azt, amit tennünk — Szellemi vetélkedők ál­kell. Az emberek értik a landó résztvevői vagyunk — szakmájukat, érdeklődnek a mondja a brigádvezető. — munka, és lakóhely, ország- Indultunk az olimpiain is, de világ dolgai iránt, jó a közös- nem jött ki a lépés, csak ötö­ségi szellemük. Korábban má- dikek lettünk, sik brigádban dolgoztam, ott — Milyenek a brigád tár­sokkal nehezebben tudtunk sadalmi kapcsolatai? egymással szót érteni, nem is — A falusi óvodát több éve sejtettem, hogy itt ennyire patronáljuk. A nyári szünet­könnyen boldogulok. Négy ben lefestettük a kerítését, éve vezetem a brigádot, de bordásfalat, polcokat szerel­nem panas2kodhatom senki- tünk, javítottunk. Most a fo­re, egyet szólok, mindenki lyosó lambériázását vállaltuk megérti, miről van szó, esi- el. Űjabban vetődött fel kö- nálja. zöttünk, hogy egyezségre kel­A brigádtagság jellemzői lene lépnünk egy általános közé tartozik még, hogy há- iskolai ötödik osztállyal is. rom műszakban dolgoznak, öt Patronálnánk, elhívnánk településen — többségben üzemlátogatásokra a gyereke- helyben, Nagybátonyban — két. Később még az üzem is laknak, hárman megszerezték profitálhatna belőle, hátha a forgácsoló szaktechnikusi kedvet kap néhány gyerek a végzettséget, négyen az érett- nálunk dolgozásra. Az I. számú mechanikai részleg Allende KISZ-brigádja nem csi­nál látványos dolgokat, tevékenysége körül nem kavar hfrnövesztd szelet. Szerényen, becsülettel, pontosan, tervszerűen végzi munká­ját. Élenjárásához enny’ is elég. Ez az „ennyi” azonban náluk mindenkivel szemben támasztott követelmény. Sulyok László l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents