Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)
1980-09-07 / 210. szám
A napköziért sóhajtozik Hajas Józsefné is, akinek bányász-villanyszerelő a férje. Érettségijével, szakmájával otthon kell maradnia, mert korábbi munkahelyére, a já- nosaknai fehérneműgyárba a gyerekek mellett nem tudja a mindennapi utazást vállalni. 10) o r o haza Kétszeresére bővítették az óvodát, a bányaüzem, a Ganz—MÁVAG és a PENTAMER jóvoltából most már hatvan gyermeknek ad otthont. ..................—..........—........... A körzeti iskola gyakorlókertjében — egyholdas zöldségtermesztés is folyik, az óvoda konyhája szívesen átve szi a termést. Legelsőbb is a nevéről, valamit ennek az erős akaratú községnek. A név első tagja visszavezethető a szláv eredetű „drug" (társ, barát) személynévre, amelyből a „du- rug”, és a mai Dorog kialakult, a „háza” meg nem is lehet más, mint valakinek a lakóhelye, otthona. Ilyenformán a Dorogháza annyit tesz — barátok, társak közös otthona. Találó ez a mai dorog- hgzai emberekre is, hiszen nagy részük bányászként dolgozik a közeli Ménkes-aknán. A bányászhoz pedig mi sem állhat közelebb, mint a mindent meghatározó társkapcsolat, a jó csapatszellem, a teljes egymásrautaltság legendás törvénye. Azt tartják róia — gazdag község, de hozzáteszik gyorsan azt is, amit csupán csak az előbbivel együtt lehet emlegetni, hogy „keményen megdolgoznak a föld alatt, a föld felszínén, sőt, a kisebb-na- gyobb földek megművelésében is a bányászok!”. A „Mén- kes” az „olajkoncepciójú” időkben sem tartozott a rossz bányaüzemek közé, ezért tulajdonképpen soha nem is érintette a bányászat, a szén- kitermelés legújabb kori és bizony elég hamar 'megváltozott, megítélésének szele. A felszabadulást követő években éppen erre a szénre települt ide sok család. így alakult ki az úgynevezett újtelepi rész, amely később azonban a „Centrölit-koncepció” alá esett; hirtelen fejlődött, hogy azután a „Zagyva hajózhatóságának” tarthatatlanságával, és a közeibe tervezett üzem Dunaújvárosba kerülésével meg is álljon a fejlődésben. „Főtere” (amelyen a környék egyik legmodernebb boltja, húskimérése áll) gazzal lepett „sivatag”, rajta kedélyes kis bódében árulják az üdítőket. A kemény szárú gazban birka szaladgál. Az itteni iskola fokozatosan átalakult szolgálati lakássá, sőt, lakásokká. A BSH-házak (bányász ‘ saját ház), amelyek negyvenöt után kedvezménnyel épültek fel — példásan csinosodnak. Nyári kpny- hákkal bővülnek, sőt, rövidesen újabb utcáját aszfal- toztatja le a székhely községben működő (Nemti) tanács. Erről a helyszínen és. a körzeti iskolában többször is szót ejtünk Bakos János tanácselnökkel, Fekete Sándor- né vb-titkárral és Brinza Já- nosné iskolaigazgatóval, aki ottjártunkkor éppen az ötödikes osztályok látogatásával végzett. * Ezerhatszáz lelkes község többsége itt is, csakúgy mint, cepciók is nehezen változ-. Dorogháza, amelynek egyik az iskolában, bányászszü- nak, pedig ha azt mondalegfőbb rangját maga az is- lök leszármazottja. Segíti nák a dorogházai bányásznak; kola adja, hiszen társközség- őket a Ganz-MÁVAG, a bá- hogy a községéért végezzen ként is körzeti feladatokat lát tonyi „Pentamer” szövetke- társadalmi műszakot — biz- el. Más szóval, ide járnak a zet (például KISZ-munkával, tosan nem egyet vagy kettőt nemti felsősök, és tulajdon- kis hidat építettek az óvodá- vállalna. De hát ez sem dóképpen öt községre terjed ki soknak a játszótérhez), Néha rogházai probléma egyedül, tevékenysége. Az eredménye- egy-egy bányászbrigád is Az egyik legégetőbb gond iről azonban mindenképpen részt vállal a közös felada- a napközis étkeztetés megva- érdemes szólni. Majdnem tel- tokból, a társadalmi munká- lúsítása, erre nagyon nagy jes a szakosgllátpttságg,; bó|. Senlfk nem,*tudja tal£n igény lepne! A székhelyköü- gyerekeik tanulmányi fe- jobban a dprpgháziaknal, ség figyelmére igazán nem legyeimé pedig alighanem hogy a bányavállalat társa- hét panasz, hiszen például messze kiemelkedik a me- dalmi segítségére „megyei burkolt útból is mintegy 50 gyei átlagból: a tankötelezett- szinten milyen sokan szá- százalékkal több van Dorog - ségi törvénynek majd száz- mítanak, mégis, úgy tűnik a házán, mint Nemtiben. A százalékosan eleget tesznek! krónikásnak; nagyobb erő- fejlesztés, és e fenntartás az Egy ének szakos tanár azon- vei lehetne jelen éppen ab- anyagi lehetőségek, két- ban nagyon hiányzik — ban a községben, ahonnan harmadát emészti fel Domondják a helybeliek, hi- munkásutánpótlásának egy- rogházán. Ez hát a pozitívum, szén a dorogházai emberek, részé származik, ahol egyik a meglevő intézményhálózat gyerekek szeretnek énekelni”, legjobb üzeme dolgozik, „árnyoldala”, amelyhez hoz- Példa erre az a nagy sikerű Igaz, felépült itt az iskola, ^zátartozik, mindaz, amit ta- kiállítás, amelynek megnyitó- majd húsz évvel ezelőtt, de tanulmányi munkában, mun- ján a közeli múltban kar- úgyszólván, minden közmű kára nevelésben, a szülők ak- vezető nélkül is énekre fa- nélkül. Csupán a méreteire tivizálásában, az utánpótlásakadt a helyi vegyes kórus, ügyeitek. Felépült bizony a nevelésében például az iskola Orosz László festőművészt hatalmas művelődési otthon elért, és az igényességben, közülük valónak tekintik ma is, amelynek kihasználtsága, amelynek bántó ellentéteként is, kiállításának megnyitóján enyhén szólva „kívánni va- szól a krónikás arról: az is- valóságos tömeg vett részt, lót hagy maga után”, de kóla feladatköre igazán in- Ezt úgy is fordíthatjuk, hogy amelynek fűtése például dokolttá tette jó régen, hogy a dorogházai ember szereti egész kis vagyonba kerül, telefonja is legyen az intéz- otthonát, szülőföldjét, amely- A különféle koncepciók, fej- ménynek. nek gyarapodását mindennek lesztési elképzelések és diva- a fő közlekedési út „köldök- elébe helyezi. Nagy az épít- tok itt érzékelhetően szétap- zsinórján függő” község való- kezési kedv a községben, s rázták a tárgyi eredménye- di rangját a munka adja. hozzá megfelelő az anyagi két, s ezt a maiak már csak öntudatát is. amelyből társerő is. A lakosság keresőké- örökségként, szorító gond- ként, barátként a közös ott- pes része főként bányász, ként ismerik. Tornaterme hon környezetének védelme, Most, hogy a helybeli óvodát ennek a szép, nagy körzeti tisztaságának megvalósítása sikerült a kétszeresére bőví- iskolának sincs, ugyanakkor, jS kifejlődik. teni (több mint félmilliós kihasználatlan, kifűthetetlen költséggel!) minden gyereket a hatalmas méretű művelő- T. Pataki László fel tudnak venni. A gyerekek dési ház. A legújabb kori kon- Kép: Kulcsár József Kovács Dániel vájár sohasem félt a munkától. A bánya után várja a kiskertje, burgonyát termeszt, szabadsága alatt az Alföldön volt aratni.
