Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)
1980-09-28 / 228. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! O'A tCVR'l 1« le ff ÍT 3 k áh--4k*Á d XXXVI. ÉVF.. 228. SZÁM ÁRA: 1,60 FORINT 1980. SZEPTEMBER 28., VASÁRNAP Egység és haladás A kormányzati politikát és munkád valamint az évi költségvetést rendre megtárgyalta az országgyűlés. Mégis érthető, ha a mostani illésre a szokottnál jobban figyeltek az emberek. Bonyolult a nemzetközi helyzet, többféléi is aggasztó hírek érkeznek, és bár idehaza nyugalomban élünk, a gondjaink nem csekélyek. Növelte az érdeklődést, hogy fölszólalt a tanácskozáson Kádár János is. Kormánypolitika és munkaprogram, költségvetés — óriási téma, jelzi ezt Lázár György miniszterelnök expozéja, a pénzügyminiszter tájékoztatója, számos képviselői hozzászólás, köztük a párt első titkárának beszéde. Szorítkozzunk a legfontosabbakra. Ami a nálunk uralkodó politikai felfogást illeti, Kádár János megállapította, hogy a szocialista rendszer nem egy kifaragott kőszobor, amely így marad az idők végezetéig. A szocializmus tehát változik, és ennek éltető eleme a fejlődő szocialista demokrácia. Ide tartozik —, amint azt a miniszterelnök hangsúlyozta — a választott képviselők ellenőrző, bíráló, javaslattevő munkája és a kormánynak az a szándéka, hogy megőrizve a maradandót, elhagyva a meghaladottat és támogtva a jobbító ■törekvéseket — gondjait megosztja a néppel. Nyilvánvalóan ennek a politikának gyümölcse a hazánkban tapasztalható társadalmi béke, a párt és nép egymás iránti bizalma, a szocialista nemzeti egység. Amint azt Kádár János is hangsúlyozta: Magyarországon a nagy osztályharcok időszaka befejeződött, de vívmányainkat, amelyekért az egész nép megszenvedett és megdolgozott, senkinek a világon nem engedjük bántani. Más oldalról szólva: a magyar kormány messzemenő jóakarata mindig biztosíték volt ahhoz, hogy az egyház a maga útját járva segíteni tudjon az új társadalom felépítésében és megerősítésében — idézte a püspöki kar nyilatkozatát Bíró Imre római katolikus plébános, az egyik budapesti képviselő. A szocialista demokrácia kiteljesedéséhez azonban, mint az a parlamenti vitából is kiviláglott, még sok erőfeszítés szükséges. Egyebek között a kormány és a szakszervezetek már kialakult folyamatos munkakapcsolatának továbbfejlesztése. Ami feltételezi, hogy a szakszervezetek a gazdasági munkát is hathatósabban segítsék és tagságuk érdekeit is eredményesebben képviseljék. Ide tartozik természetesen a dolgozó kollektívák véleményének figyelmesebb meghallgatása is. Egyszersmind a kötelességteljesítés következetesebb számonkérése fenn és lenn. Ennek gyakorlati megvalósítása érdekében a kormány új felelős intézkedéseket hoz, ide értve a jogtalan előnyszerzés, a protekcionizmus visszaszorítására alkalmas intézkedéseket. Mondani sem kell, hogy mint minden terv, minden elképzelés valóra váltása, úgy az ismertetett kormányzati munkaprogram sikere is elsőrendűen a gazdasági munka eredményeitől, minőségétől függ. Napjainkban ez is közfigyelem tárgya és az ide tartozó fő kérdések alkották a parlamenti tanácskozás zömét. Nem véletlenül említettük a minőség kifejezést. Hiszen a miniszterelnök is továbbfejlődésünk szempontjából kimagasló fontosságot tulajdonít annak, hogy mielőbb olyan, minőséget érjünk el a termelésben, amit ma még csak az élenjárók tudnak teljesíteni. Nem új felismerés ez a magyar gazdaságpolitikában, de a világgazdasági viszonyok időközben továbbra is viharos ütemben változtak és általában nem a mi sajátos lehetőségeink javára. Ennek ellenére a kormánybeszámolóból és a pénzügyminiszter beszédéből egyaránt az csengett ki, hogy a gazdasági intézkedések hatására kedvező folyamatok indultak el a népgazdaságban, aminek legbeszédesebb jele a külkereskedelmi mérleg hiányának jelentős mérséklődése. Ezt tudomásul véve is, az egész parlamenti tanácskozásból az szűrhető le, hogy az ország gazdasági egyensúlyának megteremtése, bár jelentősen előrehaladt, még csak a kezdetén tart És miután a nemzetközi gazdasági életben a közeljövőben kedvező fordulatra nem számíthatunk, igen kemény munka áll még a magyar gazdaság előtt. Ezzel függ össze végeredményben minden gazdasági természetű intézkedés, amely így, vagy úgy a mindennapi életre is kihat. Ezek közepette is azonban a kormány határozott szándéka, hogy megőrzi a vásárlóerő és az árualapok összhangját — tehát jó áruellátást biztosít —, javítja a nagycsaládosok és a dolgozó nők helyzetét a többi közt a szolgáltatások fejlesztésével, az árak és bérek növekedését pedig olyan módon szabályozza, hogy lehetővé tegye az életszínvonal tekintetében vállalt kötelezettségek betartását, a társadalmi juttatások összegének emelését, az idős, egyedülálló és önhibájukon kívül nehéz körülmények között élő emberek megsegítését, továbbá fejlessze az óvodai és kórházi ellátottságot és változatos módszerekkel segítse a lakásépítést, megreformálja a lakáselosztás rendszerét. Mindezek mellett minden korábbinál határozottabb szándéka, hogy teljesebb érvényt szerezzen a munka szerinti elosztás elvének és gyakorlatának, ezzel is ösztönözve a jobb gazdasági eredményeket. Elsőrendű követelménynek tekinti ugyanis, hogy a teljesítmények és a bérek között szorosabb legyen az összhang. És megengedhetetlennek tartja, hogy még az olyan kiemelkedően jól működő vállalatnál is, mint a győri Rába — a gyár egyik lakatosának, egyébként országgyűlési képviselőnek most elhangzott kijelentése szerint —, a dolgozók nem érzik eléggé bérük Alakulásában a termelési, vállalati eredményeket Amint ebből a rövid összefoglalásból is kitűnik, az országgyűlés igen sokoldalúan vitatta meg a kormány és az egész dolgozó nép előtt álló bonyolult feladatokat. Nem is szólva a kormány nemzetközi politikai állásfoglalásáról és Kádár János ezzel kapcsolatos megállapításairól, amelyekre ezen a helyen nem tértünk ki. A beszámolók és a képviselői hozzászólások egyaránt abra vallottak, hogy helyes és hasznos az adott kérdésekről kialakult vélemények nyílt megtárgyalása, megvitatása, hiszen ez vezethet, mint azt Herczeg Károly, a vasasszakszervezet főtitkára hangsúlyozta, a közösség érdekeit kifejező lehető legjobb megoldáshoz. Helyes lenne —, tette hozzá, ha az ilyen vitáknak az eddigieknél nagyobb nyilvánosságot adnánk. Ez a parlamenti tanácskozás, úgy fcűnik, már ennek a követelménynek kívánt eleget tenni. Losonczi Pál hazaérkezett afrikai útjáról Nyilatkozat a látogatásokról Szombaton délben landolt a Magyar Népköztársaság kü- löngépe a Ferihegyi repülőtéren, amellyel Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hazaérkezett Afrikából,' ahol négy országban tett hivatalos, baráti látogatást. Űtjára elkísérte felesége, és kíséretében volt Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes és Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes. Az Etiópiában, Tanzániában, Mozambikban és Zambiában járt Losonczi Pál és kísérete fogadására megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és az állami élet számos más vezető személyisége. Budapestre hazaérkezve az Elnöki Tanács elnöke nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda különtudósítójának. Kérem, mondja el: mi adta meg a négy afrikai országban tett hivatalos, baráti látogatásának időszerűségét? — Évről évre növekszik az afrikai földrész súlya, szerepe, jelentősége a társadalmi haladásért vívott világméretű küzdelemben. Itt húzódik a nemzetközi osztályharc egyik fő frontvonala is. Az etióp, az angolai, a mozambiki, a zimbabwei nép győzelmével, a namíbiai és a dél-afrikai nép elszánt harcával utolsó szakaszához érkezett a térség népeinek nemzeti felszabadító mozgalma, amely oly sok áldozatot követelt az afrikai nép legjobb fiaitól. (Folytatás a 2. oldalon) Pásztó, Béke Termelőszövetkezet Javában tart a szüret Sűrűn kell fordulni a hamar megtelő rekeszekkel, a szőlőtőkék bőséges termést Ígérnek Alighogy véget ért a körte szedése a pásztói Béke Ter- melőszövetkezetbeh, a lányok, asszonyok népes serege máris megindult a szőlőbe. A termés — meghazudtolva időjárást és minden kishitűséget — bőségesnek ígérkezik, s a szakemberek terven felüli hozamot várnak a hatvanhek- tósos területről. A szőlő, itt Pásztón, évek óta jó eredménnyel hálálja meg a hozzáértést és a féltő gondoskodást A nagyüzemi technológia, a gépesítés látható jegyei ellenére nincs hiány az ilyentájt hagyományos szüreti jókedvben. Hogy eltűntek a puttonyok —, helyüket műanyag rekeszek vették át — és pár kilométerrel arrébb sem lábbal tapossák ki a mustot, szemlátomást senkit sem zavar. Az idő és a termés egyaránt jó, s a lányok, asszonyok magától értetődő vidámsággal takarítják be egész éves munkájuk gyümölcsét. A leszüretelt borszőlőt vontató szállítja a nagyméretű konténerekben Hasznosra, a törmel őszövetkezet pincéjéhez, de jut belőle megyén kívüli feldolgozásra is. A csemegeszőlők közül a Csabagyöngyét már régebben leszüretelték, de a Pannónia Kincsét most is szedik, sőt mi több, folyamatosan szállítják is a pásztói ÁFÉSZ-nek. Kelemen Józsefnének bőven akad dolga a területen, nemcsak a távolság miatt. A szőlő kényes gyümölcs, nagy gondosságot, jó munkaszervezést igényel egész évben. Igaz a brigádvezető sem kezdő a szakmájában, már huszadik éve dolgozik ebben a beosztásban, s keze alatt nyolcszoros aranykoszorús szocialista brigáddá vált • „Tyereskova”. Szinte percenként fordulnak a szüretelők a csordultig telt kék színű műanyag rekeszekkel, vödrökkel, a szőlővel dúsan rakott sorok között Pihenő nem nagyon van, az idő talán a teljesítménybérnél is nagyobb úr itt, a lan- kás dombok között. A termés beérett, s minél előbb biztonságba kerül, annál jobb, mert ezen a tájon kiszámíthatatlan az időjárás, így szeptember vége felé. S a tőkék, a szüret után csupaszon maradva is igénylik a szorgos asszonykezek munkáját hogy jövőre is dús fürtöket teremhessenek. Vidám hangfoszlányok szállnak a táj felett, s a színes ruhák kavargása igazolja, kevés ilyen örömteli munka van a mezőgazdaságban. Pásztón javában tart a szüret Zenei világnap előtt ŐSBEMUTATÓ SALGÓTARJÁNBAN Az UNESCO nemzetközi zenei tanácsa 1975-ben zenei világnappá nyilvánította október 1-ét. A felhívás nyomán hazánkban, s megyénkben is nemes hagyománnyá vált e napon a zene ünneplése. Nem azért mintha a zene máskor nem volna jelen mindennapjainkban. Jelen van. Alkalom született azonban, hogy ebben az időben fokozottan irányítsuk figyelmünket mindarra, amit a zene az embernek — az emberiségnek — jelent „Minden jó zene a békét hirdeti és követeli, még, ha szót sem ejt róla a szövege, vagy, ha egyáltalában nincs szöveg. Mert mi más a zene hivatása, mint a világegyetem örök harmóniáját tükrözni és hirdetni az embernek, hogy megtanuljanak beilleszkedni” — így adta a zene „programját” Kodály Zoltán, s a zenei világnap előtt ma sem lehet mást mondani. A zenei világnapon Nőgrád megyében is számos zenei esemény zajlik majd a különböző helységekben. A KÖTA Nógrád megyei Szervezete, a megyei József Attila Művelődési Központ a Salgótarjáni városi Tanács művelődési osztálya szervezésében kerül sor Salgótarjánban a megyei művelődési központ színház- termében az ELTE Bartók Béla énekkarának és egyetemi koncertzenekarának díszhangversenyére október X-én délután hat órakor. Közreműködik Szenthelyi Miklós hegedűművész, Fábián Márta és Szakály Ágnes cimbalomművész. Ünnepi köszöntőt mond Szokolay Sándor zeneszerző. Ez alkalommal lesz Szokolay Sándor • Töredékek József Attila verssoraira című művének ősbemutatója is. Másik városunk, Balassagyarmat világnapi hangversenyét ugyancsak e napon, este hét órakor, a Szántó Kovács János Szakközépiskola dísztermében tartják. Közreműködik a városi fúvószenekar Veres István, a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola vonószenekara Réti Zoltán, és a városi-szövetkezeti vegyes kar Ember Csaba vezetésével, valamint a zeneiskola tanárai. Oktatás és művelődés Kányáson A Nógrádi Szénbányák ká- nyási aknaüzemének több mint ezer dolgozója van. Az 6 oktatásuk, szakmai képzésük, művelődésük koordinálásával foglalkozik a negyedik esztendeje működő üzemi művelődési bizottság, amelynek munkája kezdetben számos nehézséget tartalmazott. Nemcsak formalitások tarkították a tevékenységet, szembe kellett nézni néhány bizottsági tag fegyelmezetlenségével, az ülésekről való indokolatlan távolmaradásával is. A művelődési bizottság mai munkája jóval tervszerűbb, megalapozottabb, tudatosabb, mint korábban volt. Bár a vállalati művelődési bizottság, ha időben szerez tudomást az ülésekről, még több segítséget tudna nyújtani a mindennapos, gyakorlati cselekvéshez. A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják: az üzem vezetése nagyobb figyelmet fordít a szocialista brigádok kulturális vállalásaira, egyelőre azonban — maga a művelődési bizottság is — elsősorban az oktatási feladatokra koncentrál, ebben ér el eredményeket. A múlt évben például 775 dolgozó különböző szintű és témakörű oktatását, továbbképzését tervezték, ezzel szemben 848-an tanultak. Többen tettek vájár-, fűrészgépkezelői, kazánfűtői, aknakarbantartói vizsgát, jártak politikai isSo^ Iákra, tanfolyamokra. A biztonságtechnikai ismeretüket 502-en korszerűsítették. A szakmai tanfolyamok vezeté- sét a legkiválóbb szakemberek vállalták, s véleményük szerint a hallgatók zöme igyekezetről tett tanúságot. Az eredmények főként a szemlélet pozitív irányú változásának, a bányász oktatási központ megnyitásának, a feltétélek javulásának köszönhetők. A gyorsabb ütemű fejlődést azonban számos objektív tényező akadályozza. Például: a dolgozók 65 községből járnak Kányásra dolgozni, a növekedés ellenére még mindig kevés az üzemben a fiatal,' gyakran köztük is akad hiányos általános iskolai végzettségű, a fizikai dolgozók több műszakban, veszélyes körülmények között, fizikai erejük nagy igénybevételével dolgoznak. A művelődési bizottság arra törekszik, hogy e sajátosságok figyelembevételével keresse meg a leg járhatóbb utat, az oktatás, a művelődés legcélravezetőbb módszereit. Tovább kívánják fejleszteni a letéti könyvtárhálózatot, az ismeret- terjesztést, s jobban mozgósítani az embereket a különféle intézményi mű'"lődOj rendezvényekre.
