Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)

1980-09-04 / 207. szám

Mivel fűtünk télen ? (Ill.k

Rutáktól az olajat

Modern korunk eredménye, hogy > változó lendülettel, de folyamatosan mind nagyobb tért hódít a fűtőanyagok között a gáz és az olaj. Kezelése kényelmesebb, előnyösebb, így aki teheti, ezzel fűt. A vezetékesgáz-fűtésű lakások lakói hirdetményeken értesülhettek a felülvizsgálatokról, melyek néhány órás gázszünettel járnak. Ügy , tűnik, ezzel kapcsolatban nem várható fennakadás.

Korábbi esztendőkkel ellentétben eddig az olajellátás sem okozott komolyabb gondot.

— Az idén áprilistól 3481 tonna olajat értékesítettünk. 231 tonnával többet, mint 1979. áprilisától, az esztendő végéig. Számításaink szerint ellátási területünkön a lakosság 85—90 százaléka megvásárolta téli szükségleteit, — ad számot az értékesítésről Sóki János, a salgótarjáni ÁFOR kirendeltség helyettes vezetője. — A vállalatok ugyancsak 85—90 százalékban vásároltak az elmúlt év 70—75 százalékával szemben. Ez részben a „tele tartály”- mozgalom eredménye, melynek során közületi megrendelőinkkel szerződést kötünk. Ennek keretében a tél beállta előtt feltöltjük tartályaikat és gondoskodunk a folyamatos pótlásról.

— Az egyéni megrendelőket

mennyi idő alatt tudják kiszolgálni ?

— Elöljáróban: fennakadás nélküli az ellátás. Ilyenkor nyáron egy-két nap alatt ki tudjuk szállítani a megrendeléseket, de télen is legföljebb nyolc nap a várakozási idő. Két 15, két 8 és egy 5 tonnás tartálykocsi viszi házhoz az olajat.

Ugyancsak jó ere’dmények- ről számol be Fábri Erzsébet, a rétsági kirendeltség vezetője.

— Bár a lakosság valamivel kevesebb tüzelőolajat vásárolt mint az elmúlt évben, úgy érzem, nem lesz gond a télen. A közületek feltöltöttsége közel 100 százalékosnak mondható. Házhoz szállításra egy 12 tonnás tankautónk áll rendelkezésre, de hordósán is tudunk szállítani, akár azonnal.

Szécsényben Márkus Ferenc kirendeltség-vezető tájékoztatása szerint a szállítás jelenleg egy-két napot vesz igénybe, ugyanis Balassagyarmatról és Salgótarjánból jön a gépkocsi. A telítettség 90 százalékos. Hasonlóan értékeli a helyzetet Szeles Zoltán, a pásztói benzinkút vezetője. Szállítási gondjai nincsenek, a házhoz szállítást az ÁFÉSZ végzi. A nagyközségben három, a benzinkútnál egy helyen mérik a tüzelőolajat.

A balassagyarmati ÁFORkirendeltségről Trenka Lász- lóné jelentkezett.

— A lakossági szállítások közel 100 százalékban már mögöttünk vannak. Tudomásom szerint még egy vevő van, aki nem kérte a rendelt mennyiség szállítását, valószí' nűleg most tölti szabadságát. Minden más igénylőt ellát

tunk. A megrendelés után

akár azonnal, de legfeljebb, egy-két nap alatt szállítja három kocsink valamelyike az árut. Reméljük, hogy télen

sem lesz komolyabb gondunk, hiszen saját járműveink mellett szükség esetén a városgazdálkodási vállalat, illetve a Magyarnándori Állami Gazdaság szállítókocsijainak szabad kapacitását is bevonhatjuk.

Mint az adatok bizonyítják, az idén talán az olaj lesz a legproblémamentesebb. Ami a többi tüzelőanyagfélét ille ti, az eddigiekben az el nem hárítható adott nehézségek mellett a szervezetlenség és sok esetben az igénylők tájékoztatásának elmulasztása okozta a legtöbb bosszúságot. A technológiai átállás, a fel' ózott erdei talaj szállítási nehézségei remélhetőleg nem okoznak behozhatatlan lemaradást. A szállítók, eladók, a vásárlók megértő türelmét kérik. Bízunk benne, hogy nem élnek vele vissza!

Gáspár Imre

A tudomány és a közigazgatás

Prága építésére ebben a tervidőszakban (1976—1980) hatvanmilliárd cseh koronát fordítanak. A többi között a főváros déli részén százezer ember számára új városnegyed épül.

A tervezés, a tervek megvalósítása ilyen volmenű feladatok esetén nem kis mijn- ka. Egyre újabb és újabb, szokatlan feladatok elé állítja a városért felelős vezetőket. A nagy összegek felelős kezelése, a rendelkezésekre álló eszközök mind jobb kihasználása érdekében ezért az ön- kormányzat új, hatékony utakat keresett és talált: kiépült a helyi államigazgatás, azaz a nemzeti bizottság a tudományos kutatóintézetek és felsőoktatási szervek inézmé- nyes együttműködése.

Az új típusú igazgatásnak más számos konkrét eredménye van, ami érthető, hiszen Prága az ország legnagyobb, tudományos kutatóbázisával rendelkezik, s egyben a legnagyobb felsőoktatási központ, így van miből meríteni.

Csupán az elmúlt esztendőben Prága nemzeti bizottsága 183 kutatási eredményt

hasznosított a város javára. A legnagyobb szolgálatot a Károly Egyetem, a közgazda- sági, a mezőgazdasági és a vegyipari főiskola, a főépítészeti iroda, a tudományos akadémia intézeteinek munkatársai tették szeretett városuknak több kisebb-nagyobb részfeladat gyors és jó teljesítésével. A földalatti vasút építésénél például a műszaki és a vízügyi főiskolások pontos mérései, tervei is hozzájárultak ahhoz, hogy a veszélyeztetettnek vélt középületek károsodás nélkül vészelték át az építés időszakát. Az építészeti főiskola a Vinohra- dy városnegyed átépítési koncepciójának a kialakításánál nyújtott felbecsülhetetlen értékű segítséget. A régi házak rekonstrukciója, a közlekedési gondok enyhítése számos diplomamunka tárgya, amelyeket jól hasznosíthatnak a város vezetői. A vegyipari főiskolán, új, hazai anyagokból előálltait anyagot kísérleteztek ki a házak homlokzatának bevonásához.

Hasonlóan szoros az együttműködés a közigazgatás és a kutatók között a környezetvédelem területén. Ennek a ma embere számára igen súlyos problémának a megoldásánál a Csehszlovák Tudományos Akadémia fizikai intézetének, a vegyipari egyetem vízgazdálkodási tanszékének, a műszaki főiskola építészeti karának, a Károly Egyetem higiéniai karának és a közgazdasági főiskola népgazdasági fakultásának a munkatársai működnek közre.

A kutatási eredmények, azonkívül, hogy a város szépítéséhez, egészséges környezete kialakításához járulnak hozzá, jelentős anyagi megtakarítást, jobb gazdálkodást is tesznek lehetővé a város gazdái számára. Példa erre többek között a központi vízlágyító berendezés biológiai teljesítőképességének a fokozására kidolgozott új eljárás, amivel a vegyipari főiskola vízgazdálkodási tanszékének a kutatói 1590 000 cseh korona pénz és 4 560 kilowattóra energia megtakarítását tették lehetővé.

A kutató- és fejlesztési intézetek összesen 58 ezer embert köztük ötezer tudóst foglalkoztatnak Prágában.

Veszteségből nyereség ?

Gazdálkodva, főbbet és Jobbat termelni

Ä salgótarjáni síküveggyár kollektívája az első félévben nem bizonyította, hogy az új közgazdasági követelmények közepette is képes eleget tenni a megnövekedett gazdálkodási előírásoknak. Holott ennek a teljesítéséhez alapvetően megvoltak a feltételek. Az első félévi mérleg 46 millió forint veszteséget mutat ki, 2 százalékos bérfejlesztés megvalósítása mellett. A második fél évben a többszörösen átdolgozott és augusztusban el- fogadodtt terv szerint az év végéig el kell tüntetni a 46 milliós veszteséget, s eszmei nyereségként százezer forintot kell elérniük.

Mivel a múlton már úgysem lehet változtatni, annak felhánytorgatásából, és ke- sergéséből pedig sohasem született eredmény, ezért Fejérvári Gézával, a gyár gazdasági igazgatóhelyettesével a jelenlegi hullámvölgyből való kilábalás lehetőségeiről, az ezzel kapcsolatos elképzelések végrehajtásáról, a meglevő gondokról beszélgettünk.

KIHASZNÁLNI A KAPACITÁST

Az első fél évben az új üzem termelésfelfuttatásának elmaradása 7,6 millió forint veszteséget okozott. Ugyanakkor az évi 12 millió négyzet- méteres síküveg-kapacitásukat is előrelátólag csak 10,8 millióra használják ki. így hát érthető, hogy a tennivalók közül legfontosabb helyet a kapacitás kihasználása foglalja el. Különösen sokat várnak a ragasztott üveget gyártó üzemtől, mert az innen kikerülő termékek nyereségtartalma igen kedvező a gyárnak. Ezért az első félévi 18 ezer négyzet- méterrel szemben a második fél évben 50 ezer négyzetmétert gyártanak. Ebből ameny- nyiségből a harmadik negyedévre 20 500 négyzetméter esik. Mivel a termelésfelfutást folyamatosan tervezik, ennek megfelelően júliusban az eredeti elképzeléseknek megfelelő mennyiséget le is gyártották. Augusztusban viszont némileg elmaradtak. Most vizsgálják ennek okait.

A másik nyereségnövelő tényező a síküvegprogram termelési tervének teljesítése és a minőségi előírások megvalósítása. Júliusban a síküvegtermelő gyáregység 84,2 százalékra teljesítette programját. Augusztusban pedig az eddigi legjobb eredményét hozta: 92,2 százalékot. De még ez Is elmarad a lehetőségektől, és főleg a követelményektől!

Eddig nem fordítottak elég figyelmet az alapüveg-gazdál- kodásra, pedig számos jel figyelmeztetett arra, hogy itt is vannak lehetőségek és kézenfekvőek a tennivalók. Ezt a területet azért sem lehetett kihagyni a nyereségnövelő tényezők közül, mert az 1979., évi 53 millió forinttal szemben az idén már 111 millió forint értékben vásárolnak üveget Orosházáról.

Az elképzelések szerint, az innen vásárolt üvegeknél a jó árukihozatalt kívánják növelni, mégpedig 0,4 százalékkal. Megvalósítása érdekében szeptember 1-től, a gyár képviselője a helyszínen veszi át a megrendelt üveget, akkor, olyan mennyiséget és a kívánt minőségben, ami a salgótarjáni gyár dolgozóinak folyamatos munkájához szükséges és figyelembe veszi a raktározási adottságokat.

Mivel eddig nem volt gazdája a vásárolt üvegnek, ezért a gyárban történő átvételét az anyagosztály hatáskörébe utalták, majd innen kerül feldolgozásra az üzemekbe. A szervezési és egyéb intézkedések- kedvező hatása újabb milliókkal csökkenti majd a költségeket.

Hosszadalmas előkészítő munka után több millió* forinttal javíthatja a gazdálkodás eredményességét az új cserépszállító rendszer folyamatos üzemeltetése. A kemencében keletkező porzás mérséklése érdekében pedig kísérletképpen granulált szódát használnak fel az üvegolvasztáshoz. Ily módon növelik a kemence életképességét.

ÖNÁLLÓ ELSZÁMOLÁS — ÁREMELÉS

Sokat várnak az április 1-től bevezetett önálló elszámolási egység elve alapján működő, tevékenykedő, gazdálkodó gyáregységektől. Hogy nem ok nélkül, azt a fenntartási gyáregység példája bizonyítja. Az első fél évben a tervszerű megelőző karbantartási tervet 70—80 százalékban teljesítették. Ez összefügg azzal is, hogy a gyáregység élére új vezető került. Beállításával jelentősen javult az irányító munka színvonala és tervszerűsége, megszűnt a kapkodás a gepek javításánál. Az eddig végzett jó munka kedvező hatása később jelentkezik majd az eredményekben.

A síküvegtermelő gyáregységben azonban nem következett be a kívánatos változás. Bár a vezetőknek prémium- feltételként szabták meg, hogy csak annyi bért használhatnak fel, amennyire teljesítik a tervet, — ezt az előírást nem hajtották végre. Emiatt különösebb bántódásuk nem történt, sőt nyereségelőlegben részesültek. Júliusban és augusztusban viszont kedvezőbb irányba fordult a helyzet. Míg korábban mindig újabb és újabb létszámot kértek, addig az önálló elszámolási rendszer követelményeinek következetesebb számonkérése során rájöttek, hogy belső átcsoportosítással is meg tudják oldani feladataikat. Ennek eredményeként tíz főt felajánlottak. Ezzel egyidőben az első fél évben első és másodosztályú keverék részarányát 53 %-ról 70 százalék fölé emelték.

Ha negyedéves késésekkel is,

' de sikerült az alapanyagáremelkedések egy részét elismertetni az új értékesítési áraikban. Július 1-től, a belföldön eladott síküvegért 16 százalékkal kapnak többet, mint korábban. A tőkésexportnál, sajnos csak 11 százalékos árnövekedést értek el. Ez utóbbiak gazdaságosságának javítása érdekében, a kisebb nyereségtartalmat biztosító termékekből mérséklik a kiszállítandó mennyiséget.

AUGUSZTUS ISMÉT FIGYELMEZTET

Ezek után jogos a kérdés, hogy az utolsó két hónapban mennyiben változott a korábbi helyzet. Az eredményt tanúsító jelentés azt bizonyítja, hogy júliusban hatmillió forint nyereséggel zártak. Augusztusban, mivel a tervezettnél alacsonyabb volt az árbevételük — a feldolgozó hibájából — csupán három-négymillió forinttal nőtt a nyereség. Ez ismét arra figyelmeztet, hogy az eddiginél még következetesebben kell számon < kérni a helyes elképzelések megvalósítását. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy minimálisra kell szorítani a magyarázkodások lehetőségét is.

— venesz —

•'MillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllIIIIIIUIIIIIIlillllllllIIIlllllliiiiiiliiiliiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiitilllllllllllllllllllIIIIIMIIIIIIIIIIIICIIIIIIIIlIflIHIIUIIIIItlIHmillllliniHtllUllllllllllllklIIIIIIIIIIIIIHIHMIIMIIIHlinitimtUUl.

Csütörtök:

A családi bevásárlások napfa

Ugyan ki megy majd este hétkor, fél nyolckor televíziót vagy ruhát venni?! Semmi értelme ez egésznek, úgysem lesz forgalom! — így vélekedett sok kereskedelmi dolgozó egy évvel ezelőtt, amikor bevezették a vásárlócsütörtököt.

Kételkedésük nem volt egészen alaptalan, bár a szemléletet személyes érdek is diktálta. Annak idején ugyanis a Belkereskedelmi Minisztérium illetékesei úgy döntöttek, hogy a nagyobb településeket a hét egy meghatározott napján — csütörtökön — legalább este 7-ig, de lehetőleg 8 óráig kell nyitvatartani a jelentősebb iparcikkboltokat és az áruházakat.

A közönség valóban megszokta a sok évtizedes gyakorlatot, hogy ezek a boltok már délután 5—6 óra tájban bezárnak. Valóban kércléses- neK tűnt, hogy a nyitvatartás módosításával megváltoznak-e a vásárlószokások, felkere- •ik-e a vevők csütörtök esténként az áruházakat?

Ám a kereskedelmi alkalmazottakat nemcsak ez a jogos kétely vezette, hanem személyes érdek is: nem kívántak az esti órákban dolgozni. Érthető az ellenállás: az új munkarend ellenkezik a kereskedelmi dolgozók családjának életritmusával is. A pultok mögött túlnyomó többségben asszonyok dolgoznak, akiket este vár a háztartás, akik délután sietnek — sietnének — a bölcsődébe — óvodába a gyerekért.

A csütörtök este munkára kényszerülők máig sem örülnek — ez nem is kívánható tőlük — a nyitvatartási idő módosításának, ám tény ami tény: az ország 79 városában és 7 nagyközségében — ösz- szesen 2267 boltban, áruházban — tartanak nyitva immár egy esztendeje csütörtökönként este, s a vásárlóközönség bizony él is a lehetőséggel. A hét- végi csúcsforgalom ezeken a helyeken enyhült, és a csütörtöki nap vált a legforgalmasabbá.

Már ez is igazolja az intézkedés helyességét — utólag. Előre látható volt a siker, hiszen azelőtt csak azokban az órákban lehetett iparcikkeket vásárolni, amikor a lakosság túlnyomó többsége a munkahelyén volt. Az esti órákban, a szabad jdő óráiban csak a kirakatokat nézegethettük. A vásárlási lehetőség és az általános munkaidő egybeesése, a munkafegyelem megsértésére is késztetett. Akik tehették, például az ebédidőt meghosszabbítva szerezték be a szükséges termékeket.

Bár a vásárlócsütörtök a számok tanúsága szerint népszerű, mégsem olyan sikeres, mint lehetne. Ahhoz, hogy a nyitva tartó boltok a késő délutáni, a kora esti órákban még látogatottabbak legyenek, elengedhetetlen a propaganda Igaz, a vállalatok, a szövetkezetek hirdetik is a megváltozott nyitvatartási rendet, sőt, csütörtök esténként némely portékát árengedménnyel is kínálnak, a reklám nem átütő erejű Nincs még kellőképpen a köztudatban • a városok központjaiban, főú'-t'o- vialain csütörtökönként érig várják a vevőket.

A boltokban dolgozók állítják: esténként az emberek többsége csak nézelődik, nem

vásárol. Noha a számok mást mutatnak, ez sem lenne baj. A tapasztalatok szerint ugyan, is a csütörtök egyre inkább a családi bevásárlások napja lesz. Az esti órák alkalmasak arra, hogy a család együtt menjen az áruházba, a boltba, közösen válogasson a háztartási gépek, ruhaneműk, bútorok között. Akik ilyenkor nézelődnek, mustrálgatnak, azok később visszamennek és vásárolnak.

Televíziót, szekrénysort, télikabátot, szőnyeget nem lehet percek alatt kiválasztani. Az évekre szóló, bizony nem olcsó cikkek kiválasztását senki sem szereti kutyafuttában elvégezni. '

Fontos ez a bevásárlócsütörtök, még egy okból. Kevés az üzlet, az áruház. Kiszámították, hogy a meghosszabbított nyitvatartás évi 140 ezer órával növelte a nyitvatartási időt, amíg a holtak fogadják a vevőket, ez pedig 136 üzlet kapacitása. Tehát a nyitvatartási idő meghosszabbítása építkezés nélkül 136 bolttal növelte az ország üzlethálózatát, s ilyen értelemben egyúttal beruházást is pótolt. Ma napság. mikor beruházásokra alig van módjuk a vállaló toknak, ez sem elhanyagnlhs tó szempont.

(g. zs.)

Az újítások értékelésénél kiemelt szempont az anyagtaka- 1 rékosságra irányuló javaslatok sürgős elbírálása. Egy ilyen, kísérleti stádiumban levő újítás már a gyárudvaron „szaladgál” a Salgótarjáni Kohá: szati Üzemekben. A targoncán végzett változtatás lényege a nagy értékű, egy év élettartamú akkumulátorok helyettesítését olcsóbb erőforrással. Több Trabant gépkocsi motor, jának beépítését a targoncába, amely több mint öt é élettartamú, és amelynek ár tizedrésze az akkumulátoré nak, az Ármos József álta vezetett kis kollektívának si került megvalósítania. Jelen leg három targonca járja gyár útjait és az eredményei kecsegtetőek. A sikeres pró bák után a cél: minél töbl targonca átalakítása, hogy lé nyegesen olcsóbb legyen a: anyagmo; atás. Képünkön Ár mos József újításán dolgozik

í NÓGRÁD — 1980. szeptember 4., csütörtök 3