Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)

1980-09-04 / 207. szám

Mivel fűtünk télen ? (Ill.k Rutáktól az olajat Modern korunk eredménye, hogy > változó lendülettel, de folyamatosan mind nagyobb tért hódít a fűtőanyagok kö­zött a gáz és az olaj. Kezelé­se kényelmesebb, előnyö­sebb, így aki teheti, ezzel fűt. A vezetékesgáz-fűtésű laká­sok lakói hirdetményeken ér­tesülhettek a felülvizsgálatok­ról, melyek néhány órás gáz­szünettel járnak. Ügy , tűnik, ezzel kapcsolatban nem várha­tó fennakadás. Korábbi esztendőkkel el­lentétben eddig az olajellátás sem okozott komolyabb gon­dot. — Az idén áprilistól 3481 tonna olajat értékesítettünk. 231 tonnával többet, mint 1979. áprilisától, az esztendő végéig. Számításaink szerint ellátási területünkön a lakos­ság 85—90 százaléka megvá­sárolta téli szükségleteit, — ad számot az értékesítésről Sóki János, a salgótarjáni ÁFOR kirendeltség helyettes vezetője. — A vállalatok ugyancsak 85—90 százalék­ban vásároltak az elmúlt év 70—75 százalékával szemben. Ez részben a „tele tartály”- mozgalom eredménye, mely­nek során közületi megrende­lőinkkel szerződést kötünk. Ennek keretében a tél beállta előtt feltöltjük tartályaikat és gondoskodunk a folyamatos pótlásról. — Az egyéni megrendelőket mennyi idő alatt tudják ki­szolgálni ? — Elöljáróban: fennakadás nélküli az ellátás. Ilyenkor nyáron egy-két nap alatt ki tudjuk szállítani a megren­deléseket, de télen is legföl­jebb nyolc nap a várakozási idő. Két 15, két 8 és egy 5 tonnás tartálykocsi viszi ház­hoz az olajat. Ugyancsak jó ere’dmények- ről számol be Fábri Erzsébet, a rétsági kirendeltség vezető­je. — Bár a lakosság valamivel kevesebb tüzelőolajat vásárolt mint az elmúlt évben, úgy érzem, nem lesz gond a télen. A közületek feltöltöttsége kö­zel 100 százalékosnak mond­ható. Házhoz szállításra egy 12 tonnás tankautónk áll rendelkezésre, de hordósán is tudunk szállítani, akár azon­nal. Szécsényben Márkus Fe­renc kirendeltség-vezető tá­jékoztatása szerint a szállítás jelenleg egy-két napot vesz igénybe, ugyanis Balassagyar­matról és Salgótarjánból jön a gépkocsi. A telítettség 90 százalékos. Hasonlóan értéke­li a helyzetet Szeles Zoltán, a pásztói benzinkút vezetője. Szállítási gondjai nincsenek, a házhoz szállítást az ÁFÉSZ végzi. A nagyközségben há­rom, a benzinkútnál egy he­lyen mérik a tüzelőolajat. A balassagyarmati ÁFOR­kirendeltségről Trenka Lász- lóné jelentkezett. — A lakossági szállítások közel 100 százalékban már mögöttünk vannak. Tudomá­som szerint még egy vevő van, aki nem kérte a rendelt mennyiség szállítását, valószí' nűleg most tölti szabadságát. Minden más igénylőt ellát tunk. A megrendelés után akár azonnal, de legfeljebb, egy-két nap alatt szállítja há­rom kocsink valamelyike az árut. Reméljük, hogy télen sem lesz komolyabb gon­dunk, hiszen saját járműveink mellett szükség esetén a vá­rosgazdálkodási vállalat, il­letve a Magyarnándori Álla­mi Gazdaság szállítókocsi­jainak szabad kapacitását is bevonhatjuk. Mint az adatok bizonyítják, az idén talán az olaj lesz a legproblémamentesebb. Ami a többi tüzelőanyagfélét ille ti, az eddigiekben az el nem hárítható adott nehézségek mellett a szervezetlenség és sok esetben az igénylők tájé­koztatásának elmulasztása okozta a legtöbb bosszúságot. A technológiai átállás, a fel' ózott erdei talaj szállítási ne­hézségei remélhetőleg nem okoznak behozhatatlan lema­radást. A szállítók, eladók, a vásárlók megértő türelmét ké­rik. Bízunk benne, hogy nem élnek vele vissza! Gáspár Imre A tudomány és a közigazgatás Prága építésére ebben a tervidőszakban (1976—1980) hatvanmilliárd cseh koro­nát fordítanak. A többi között a főváros déli részén száz­ezer ember számára új város­negyed épül. A tervezés, a tervek megva­lósítása ilyen volmenű fel­adatok esetén nem kis mijn- ka. Egyre újabb és újabb, szokatlan feladatok elé állít­ja a városért felelős vezető­ket. A nagy összegek felelős kezelése, a rendelkezésekre ál­ló eszközök mind jobb kihasz­nálása érdekében ezért az ön- kormányzat új, hatékony uta­kat keresett és talált: kiépült a helyi államigazgatás, az­az a nemzeti bizottság a tu­dományos kutatóintézetek és felsőoktatási szervek inézmé- nyes együttműködése. Az új típusú igazgatásnak más számos konkrét eredmé­nye van, ami érthető, hiszen Prága az ország legnagyobb, tudományos kutatóbázisával rendelkezik, s egyben a leg­nagyobb felsőoktatási köz­pont, így van miből meríteni. Csupán az elmúlt esztendő­ben Prága nemzeti bizottsá­ga 183 kutatási eredményt hasznosított a város javára. A legnagyobb szolgálatot a Károly Egyetem, a közgazda- sági, a mezőgazdasági és a vegyipari főiskola, a főépíté­szeti iroda, a tudományos akadémia intézeteinek mun­katársai tették szeretett váro­suknak több kisebb-nagyobb részfeladat gyors és jó telje­sítésével. A földalatti vasút építésénél például a műsza­ki és a vízügyi főiskolások pontos mérései, tervei is hoz­zájárultak ahhoz, hogy a ve­szélyeztetettnek vélt középü­letek károsodás nélkül vészel­ték át az építés időszakát. Az építészeti főiskola a Vinohra- dy városnegyed átépítési kon­cepciójának a kialakításánál nyújtott felbecsülhetetlen ér­tékű segítséget. A régi házak rekonstrukciója, a közlekedési gondok enyhítése számos dip­lomamunka tárgya, amelyeket jól hasznosíthatnak a város vezetői. A vegyipari főisko­lán, új, hazai anyagokból elő­álltait anyagot kísérleteztek ki a házak homlokzatának bevonásához. Hasonlóan szoros az együtt­működés a közigazgatás és a kutatók között a környezet­védelem területén. Ennek a ma embere számára igen sú­lyos problémának a megoldá­sánál a Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia fizikai inté­zetének, a vegyipari egyetem vízgazdálkodási tanszékének, a műszaki főiskola építésze­ti karának, a Károly Egye­tem higiéniai karának és a közgazdasági főiskola népgaz­dasági fakultásának a munka­társai működnek közre. A kutatási eredmények, azonkívül, hogy a város szé­pítéséhez, egészséges környe­zete kialakításához járul­nak hozzá, jelentős anyagi megtakarítást, jobb gazdálko­dást is tesznek lehetővé a vá­ros gazdái számára. Példa er­re többek között a központi vízlágyító berendezés bioló­giai teljesítőképességének a fokozására kidolgozott új el­járás, amivel a vegyipari fő­iskola vízgazdálkodási tan­székének a kutatói 1590 000 cseh korona pénz és 4 560 kilowattóra energia megtaka­rítását tették lehetővé. A kutató- és fejlesztési in­tézetek összesen 58 ezer em­bert köztük ötezer tudóst fog­lalkoztatnak Prágában. Veszteségből nyereség ? Gazdálkodva, főbbet és Jobbat termelni Ä salgótarjáni síküveggyár kollektívája az első félévben nem bizonyította, hogy az új közgazdasági követelmények közepette is képes eleget ten­ni a megnövekedett gazdálko­dási előírásoknak. Holott en­nek a teljesítéséhez alapvető­en megvoltak a feltételek. Az első félévi mérleg 46 millió forint veszteséget mutat ki, 2 százalékos bérfejlesztés meg­valósítása mellett. A második fél évben a többszörösen át­dolgozott és augusztusban el- fogadodtt terv szerint az év végéig el kell tüntetni a 46 milliós veszteséget, s eszmei nyereségként százezer forintot kell elérniük. Mivel a múlton már úgy­sem lehet változtatni, annak felhánytorgatásából, és ke- sergéséből pedig sohasem szü­letett eredmény, ezért Fejér­vári Gézával, a gyár gazdasá­gi igazgatóhelyettesével a je­lenlegi hullámvölgyből való kilábalás lehetőségeiről, az ezzel kapcsolatos elképzelések végrehajtásáról, a meglevő gondokról beszélgettünk. KIHASZNÁLNI A KAPACITÁST Az első fél évben az új üzem termelésfelfuttatásának el­maradása 7,6 millió forint veszteséget okozott. Ugyanak­kor az évi 12 millió négyzet- méteres síküveg-kapacitásukat is előrelátólag csak 10,8 mil­lióra használják ki. így hát érthető, hogy a tennivalók kö­zül legfontosabb helyet a ka­pacitás kihasználása foglalja el. Különösen sokat várnak a ragasztott üveget gyártó üzem­től, mert az innen kikerülő termékek nyereségtartalma igen kedvező a gyárnak. Ezért az első félévi 18 ezer négyzet- méterrel szemben a második fél évben 50 ezer négyzetmé­tert gyártanak. Ebből ameny- nyiségből a harmadik negyed­évre 20 500 négyzetméter esik. Mivel a termelésfelfutást fo­lyamatosan tervezik, ennek megfelelően júliusban az ere­deti elképzeléseknek megfelelő mennyiséget le is gyártották. Augusztusban viszont némileg elmaradtak. Most vizsgálják ennek okait. A másik nyereségnövelő té­nyező a síküvegprogram ter­melési tervének teljesítése és a minőségi előírások megvaló­sítása. Júliusban a síküveg­termelő gyáregység 84,2 szá­zalékra teljesítette program­ját. Augusztusban pedig az eddigi legjobb eredményét hoz­ta: 92,2 százalékot. De még ez Is elmarad a lehetőségektől, és főleg a követelményektől! Eddig nem fordítottak elég fi­gyelmet az alapüveg-gazdál- kodásra, pedig számos jel fi­gyelmeztetett arra, hogy itt is vannak lehetőségek és kézen­fekvőek a tennivalók. Ezt a területet azért sem lehetett ki­hagyni a nyereségnövelő té­nyezők közül, mert az 1979., évi 53 millió forinttal szem­ben az idén már 111 millió forint értékben vásárolnak üveget Orosházáról. Az elképzelések szerint, az innen vásárolt üvegeknél a jó árukihozatalt kívánják nö­velni, mégpedig 0,4 százalék­kal. Megvalósítása érdekében szeptember 1-től, a gyár kép­viselője a helyszínen veszi át a megrendelt üveget, akkor, olyan mennyiséget és a kívánt minőségben, ami a salgótarjáni gyár dolgozóinak folyamatos munkájához szükséges és fi­gyelembe veszi a raktározási adottságokat. Mivel eddig nem volt gaz­dája a vásárolt üvegnek, ezért a gyárban történő átvételét az anyagosztály hatáskörébe utal­ták, majd innen kerül feldolgo­zásra az üzemekbe. A szerve­zési és egyéb intézkedések- kedvező hatása újabb milliók­kal csökkenti majd a költsé­geket. Hosszadalmas előkészítő munka után több millió* fo­rinttal javíthatja a gazdálko­dás eredményességét az új cserépszállító rendszer folya­matos üzemeltetése. A kemen­cében keletkező porzás mér­séklése érdekében pedig kí­sérletképpen granulált szódát használnak fel az üvegolvasz­táshoz. Ily módon növelik a ke­mence életképességét. ÖNÁLLÓ ELSZÁMOLÁS — ÁREMELÉS Sokat várnak az április 1-től bevezetett önálló elszámolási egység elve alapján működő, tevékenykedő, gazdálkodó gyáregységektől. Hogy nem ok nélkül, azt a fenntartási gyár­egység példája bizonyítja. Az első fél évben a tervszerű megelőző karbantartási tervet 70—80 százalékban teljesítet­ték. Ez összefügg azzal is, hogy a gyáregység élére új vezető került. Beállításával je­lentősen javult az irányító munka színvonala és tervsze­rűsége, megszűnt a kapkodás a gepek javításánál. Az eddig végzett jó munka kedvező ha­tása később jelentkezik majd az eredményekben. A síküvegtermelő gyáregy­ségben azonban nem követke­zett be a kívánatos változás. Bár a vezetőknek prémium- feltételként szabták meg, hogy csak annyi bért használhatnak fel, amennyire teljesítik a ter­vet, — ezt az előírást nem hajtották végre. Emiatt külö­nösebb bántódásuk nem tör­tént, sőt nyereségelőlegben ré­szesültek. Júliusban és au­gusztusban viszont kedvezőbb irányba fordult a helyzet. Míg korábban mindig újabb és újabb létszámot kértek, addig az önálló elszámolási rendszer követelményeinek következe­tesebb számonkérése során rá­jöttek, hogy belső átcsoporto­sítással is meg tudják oldani feladataikat. Ennek eredmé­nyeként tíz főt felajánlottak. Ezzel egyidőben az első fél évben első és másodosztályú keverék részarányát 53 %-ról 70 százalék fölé emelték. Ha negyedéves késésekkel is, ' de sikerült az alapanyagár­emelkedések egy részét elis­mertetni az új értékesítési ára­ikban. Július 1-től, a belföl­dön eladott síküvegért 16 szá­zalékkal kapnak többet, mint korábban. A tőkésexportnál, sajnos csak 11 százalékos ár­növekedést értek el. Ez utób­biak gazdaságosságának ja­vítása érdekében, a kisebb nyereségtartalmat biztosító ter­mékekből mérséklik a kiszál­lítandó mennyiséget. AUGUSZTUS ISMÉT FIGYELMEZTET Ezek után jogos a kérdés, hogy az utolsó két hónapban mennyiben változott a koráb­bi helyzet. Az eredményt ta­núsító jelentés azt bizonyítja, hogy júliusban hatmillió fo­rint nyereséggel zártak. Au­gusztusban, mivel a tervezett­nél alacsonyabb volt az árbe­vételük — a feldolgozó hibá­jából — csupán három-négy­millió forinttal nőtt a nyere­ség. Ez ismét arra figyelmez­tet, hogy az eddiginél még kö­vetkezetesebben kell számon < kérni a helyes elképzelések megvalósítását. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy minimálisra kell szorítani a magyarázko­dások lehetőségét is. — venesz — •'MillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllIIIIIIUIIIIIIlillllllllIIIlllllliiiiiiliiiliiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiitilllllllllllllllllllIIIIIMIIIIIIIIIIIICIIIIIIIIlIflIHIIUIIIIItlIHmillllliniHtllUllllllllllllklIIIIIIIIIIIIIHIHMIIMIIIHlinitimtUUl. Csütörtök: A családi bevásárlások napfa Ugyan ki megy majd este hétkor, fél nyolckor televíziót vagy ruhát venni?! Semmi ér­telme ez egésznek, úgysem lesz forgalom! — így véleke­dett sok kereskedelmi dolgo­zó egy évvel ezelőtt, amikor bevezették a vásárlócsütörtö­köt. Kételkedésük nem volt egé­szen alaptalan, bár a szemlé­letet személyes érdek is dik­tálta. Annak idején ugyanis a Belkereskedelmi Minisztérium illetékesei úgy döntöttek, hogy a nagyobb településeket a hét egy meghatározott napján — csütörtökön — legalább este 7-ig, de lehetőleg 8 óráig kell nyitvatartani a jelentősebb iparcikkboltokat és az áruhá­zakat. A közönség valóban meg­szokta a sok évtizedes gya­korlatot, hogy ezek a boltok már délután 5—6 óra tájban bezárnak. Valóban kércléses- neK tűnt, hogy a nyitvatartás módosításával megváltoznak-e a vásárlószokások, felkere- •ik-e a vevők csütörtök estén­ként az áruházakat? Ám a kereskedelmi alkal­mazottakat nemcsak ez a jo­gos kétely vezette, hanem sze­mélyes érdek is: nem kíván­tak az esti órákban dolgozni. Érthető az ellenállás: az új munkarend ellenkezik a ke­reskedelmi dolgozók családjá­nak életritmusával is. A pul­tok mögött túlnyomó többség­ben asszonyok dolgoznak, aki­ket este vár a háztartás, akik délután sietnek — sietnének — a bölcsődébe — óvodába a gyerekért. A csütörtök este munkára kényszerülők máig sem örül­nek — ez nem is kívánható tőlük — a nyitvatartási idő módosításának, ám tény ami tény: az ország 79 városában és 7 nagyközségében — ösz- szesen 2267 boltban, áruház­ban — tartanak nyitva im­már egy esztendeje csütörtö­könként este, s a vásárlókö­zönség bizony él is a lehető­séggel. A hét- végi csúcsforga­lom ezeken a helyeken eny­hült, és a csütörtöki nap vált a legforgalmasabbá. Már ez is igazolja az intéz­kedés helyességét — utólag. Előre látható volt a siker, hiszen azelőtt csak azokban az órákban lehetett iparcik­keket vásárolni, amikor a la­kosság túlnyomó többsége a munkahelyén volt. Az esti órákban, a szabad jdő óráiban csak a kirakatokat nézeget­hettük. A vásárlási lehetőség és az általános munkaidő egy­beesése, a munkafegyelem megsértésére is késztetett. Akik tehették, például az ebédidőt meghosszabbítva sze­rezték be a szükséges termé­keket. Bár a vásárlócsütörtök a számok tanúsága szerint nép­szerű, mégsem olyan sikeres, mint lehetne. Ahhoz, hogy a nyitva tartó boltok a késő délutáni, a kora esti órákban még látogatottabbak legyenek, elengedhetetlen a propaganda Igaz, a vállalatok, a szövet­kezetek hirdetik is a megvál­tozott nyitvatartási rendet, sőt, csütörtök esténként némely portékát árengedménnyel is kínálnak, a reklám nem át­ütő erejű Nincs még kellő­képpen a köztudatban • a vá­rosok központjaiban, főú'-t'o- vialain csütörtökönként érig várják a vevőket. A boltokban dolgozók állít­ják: esténként az emberek többsége csak nézelődik, nem vásárol. Noha a számok mást mutatnak, ez sem lenne baj. A tapasztalatok szerint ugyan, is a csütörtök egyre inkább a családi bevásárlások napja lesz. Az esti órák alkalmasak arra, hogy a család együtt menjen az áruházba, a bolt­ba, közösen válogasson a ház­tartási gépek, ruhaneműk, bú­torok között. Akik ilyenkor nézelődnek, mustrálgatnak, azok később visszamennek és vásárolnak. Televíziót, szekrénysort, té­likabátot, szőnyeget nem lehet percek alatt kiválasztani. Az évekre szóló, bizony nem ol­csó cikkek kiválasztását senki sem szereti kutyafuttában el­végezni. ' Fontos ez a bevásárlócsü­törtök, még egy okból. Kevés az üzlet, az áruház. Kiszámí­tották, hogy a meghosszabbí­tott nyitvatartás évi 140 ezer órával növelte a nyitvatartási időt, amíg a holtak fogadják a vevőket, ez pedig 136 üzlet kapacitása. Tehát a nyitva­tartási idő meghosszabbítása építkezés nélkül 136 bolttal növelte az ország üzlethálóza­tát, s ilyen értelemben egy­úttal beruházást is pótolt. Ma napság. mikor beruházásokra alig van módjuk a vállaló toknak, ez sem elhanyagnlhs tó szempont. (g. zs.) Az újítások értékelésénél ki­emelt szempont az anyagtaka- 1 rékosságra irányuló javaslatok sürgős elbírálása. Egy ilyen, kísérleti stádiumban levő újí­tás már a gyárudvaron „sza­ladgál” a Salgótarjáni Kohá: szati Üzemekben. A targoncán végzett változtatás lényege a nagy értékű, egy év élettarta­mú akkumulátorok helyettesí­tését olcsóbb erőforrással. Több Trabant gépkocsi motor, jának beépítését a targoncá­ba, amely több mint öt é élettartamú, és amelynek ár tizedrésze az akkumulátoré nak, az Ármos József álta vezetett kis kollektívának si került megvalósítania. Jelen leg három targonca járja gyár útjait és az eredményei kecsegtetőek. A sikeres pró bák után a cél: minél töbl targonca átalakítása, hogy lé nyegesen olcsóbb legyen a: anyagmo; atás. Képünkön Ár mos József újításán dolgozik í NÓGRÁD — 1980. szeptember 4., csütörtök 3

Next

/
Thumbnails
Contents