Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)

1980-09-25 / 225. szám

M—3-as Tovább az M-3-ason A régi út mellett már készen áll az új pályaszakasz kiin­dulópontja, a kisbagi völgyhíd. Október közepén határidő­re átadják az M 3-as autópá­lya új szakaszát. Az új út a 34-es kilométertől az 55-ös kilométerszélvényig tart, ahol a 21-es számú, Hatvan—Sal­gótarján utat keresztezi, Hat­vantól északra. A Gyöngyös felé utazóknak nem kell majd Hatvan városán áthaladniok. Jelenleg már a befejező mun­kálatok folynak; padkakészí­tés és rendezés a jelzőtáblák, korlátok stb. kihelyezése. Az elvégzett munka nagyságát jellemzi az egymilliárd-öt- százötvenmllliós beruházási költség: kilométerenként meg­közelíti a nyolcvanmilliót. Ez a szám magasabb a korábbi pályaszakaszokénál, amit az árak emelkedésén kívül az it­teni domborzati viszonyok, il­letve a két csomópont költsé­gei indokolnak. Két és fél millió köbméter földet mozgattak meg az épí­tők, és az új pályát bevezető 156 méteres kisbagi völgyhíd mellett még további tizenhat épült. Az új útvonal elkerüli Aszódot —, ide a Bag határá­ban létesített csomóponton térhetnek le a járművek — a másik csomópont Hatvantól északra, a már említett 21-es útnál létesült. A következő, Gyöngyös ha­táráig vezető szakasz átadása 1982—83 táján várható, majd 1984 végére Visontáig kell el­készülnie az útnak, egyelőre fél pálya szélességben. K. T. Jelentés nélkül Drága az energia. Azért drága, mert mindazok az anyagok, amelyek hordozzák, egyre fogynak. Amiből pedig kevés van, annak bigony, emelkedik az ára. Nem véletlen tehát, hogy évek óta az a cél, hogy ebből a költséges „kevésből” még kevesebbet, vagyis csak a szükségeset használjuk föl. Éppen ennek ellenőrzésére in­dított vizsgálatot nemrég a rétsági járás népi ellenőrzési bizottsága három gyárban. Alapnak az 1976-os évet te­kintették és arra voltak ki­váncsiak, hogy milyen intéz­kedéseket hoztak az elmúlt években a vezetők ez ügyben. Idéznék néhány mondatot az összefoglaló jelentésből: ., . . .a hulladékenergiák hasznosításában meglevő le­hetőségeket jelenleg az üze­mek nem teljes mértékben használják ki”. Aztán: .........az energetiku­si szervezet továbbfejlesztése az indokoltnál lassúbb”. Továbbá: .........veszteségfel­t árás csak egy üzemben tör­ténik”. Nem ilyen fekete persze az Ördög. Mondjuk legalább szür­ke. A fenti mondatokból a laikus számára a napnál vi­lágosabb az, hogy nem tekin­tik túlzottan fontos feladat­nak a takarékosságot, ezen be­lül is az energiatakarékossá­got. De hát miért nem? Ké­nyelemből? Hanyagságból? Nem tudom. Nem tudom, mert ugyanak­kor ezekben az üzemekben ki­tűnő kezdeményezések is van­nak. Az egyik kemencéinek lassan a kétharmadát már a szénnél, olajnál olcsóbb föld­gázzal fűtik. Négy éve még az összes fölhasznált energiának csupán egy század százalékát nyerték így! A másikban már azzal is megtakarítottak jó néhány forintot, hogy csök­kentették az égetési segéd­anyagok súlyát. Egyszóval, csak törőcjpek ezzel a fontos kérdéssel. De mit kezdjenek a jelentésnek azzal a mondatával, amely­ben arról tesznek említést a népi ellenőrök, hogy a há­rom gyárból kettőben márci­usban még nem készült el az ez évi takarékossági terv? Tu­dom, nem a terveken múlik, hanem a megvalósításon. Nyil­ván azóta ez is elkészült. Csak. Csak hogyan ellenőrizhe­tik a vezetők, ha nincs? Tehát baj van a szemlélet­tel. Ezekben az üzemekben évente tízmilliókat költenek energiára. Ha a munkafolya­matokban kicsivel kevesebb energia szökik meg, ha a hul­ladékhőt teljes mértékben új­rahasznosítják, vagy, ha télen az ajtók, ablakok tisztességgel kirekesztik a hideget —, akár milliókat nyerhetnek. Es nem biztos, hogy milliók árán. A jelentés nyomán mind­három üzemben intézkedések­re került sor, ahogy már len­ni szokott. Nem lehetne mind­ezt jelentés nélkül? önként. Mindannyiunk érdekében. — h — Levelezőink lelentik Útfelújítások Pasztán Mint ismeretes, Pásztó nagyközség nagyobb forgal­mú utcáin járművekkel a közlekedés nehéz és nem is valami biztonságos volt. Ezt lehetett elmondani a Baross Gábor út és a vasútállomást összekötő Lenin útról is, me­lyeken az autóbuszforgalom is nagymérvű. Két autóbusz, ha ezen a szakaszon találko­zott, egyiknek félre kelleti állni, míg a másik elhaladt. A most felújított út mintegy két és fél méterrel szélese­dett, 'így a forgalom gyor­sabb, biztonságosabb is lett. A gyalogos közlekedés is biz­tonságosabbá vált, mivel esős időben az utcák tócsáiból jócskán jutott a járókelőkre, a házak falára is. Külön em­lítést érdemel az is, hogy az út építésével egyidőben, a Az olvasó kérdez vízlefolyóárok létesítésénél figyelembe vették a díszfákat, melyekre vigyáztak és a csa­tornázás rájuk nézve is ked­vezően hat. A vasútállomás környéke is nagyon csúnyán, gödrösen nézett ki, melyet a tanács a saját költségvetésé­ből leaszfaltoztatott. Most már az autóbuszra a fel- és le­szállást az utasok sár- és víz­mentesen tudják megtenni. Most Pásztó nagyközség Ta­nácsa az új ABC melletti te­rületen személygépkocsi-par­koló építését kezdte el, ezen­kívül az Árpád út mindkét oldalán a járdaépítés is el­kezdődött. Ez utóbbira a ta­nácsi összeg mintegy kétmil­lió forintra tehető. Mint ahogy arról Tóth István, Pásztó nagyközségi Tanács VB szakigazgatási szervének dolgozója tájékoztatott, a Cserhát vendéglőtől a 21. sz. fő közlekedési útig 3215 folyó­méter útszakasz leálló- és parkírozóhelyek építése több mint 30 millió forintba ke­rült. Az útépítés munkáit az Egri Közúti Építő Vállalat dolgozói végezték, akik több esetben éjjeli munkával is segítették az utak gyors el­készülését. . Ezzel egyidőben végezték a vízlevezető csa­tornázást is. Tóth István el­mondotta azt is, hogy a köz­úti építő vállalat dolgozói minden elismerést, dicséretet megérdemelnek a jó és gyor­san végzett munkájukért, mellyel elősegítették Pésztón, a gyorsabb, biztonságosabb, kulturált utazás feltételeit. Szűcs Ferenc Születésnapi köszöntővel öregek napja Ipolytarnócon A Magyar Vöröskereszt ipolytarnóci alapszervezeté­nek immár törzsgárda-akti- vistái, a községükben élő öreg emberek iránti tiszte­letből, szeretetük és gondos­kodásuk jeléül a művelődési ház nagytermében megren­dezték az öregek napját. Az ünnepélyt a Vöröske­reszt-szervezet titkára, He­gedűs Imréné nyitotta meg, majd színvonalas műsor kö­vetkezett. A műsort az ének­kar zárta, melynek karmes­tere, Gonda Lajos köszöntöt­te a 80. születésnapját ün­neplő özv. Liszkóczi József- nét, aki hosszú éveken át munkálkodott az énekkar tag­jaként. Az ünnepeltek nevé­ben Juhász József mondott köszönetét a rendezésért. K. F. Ipolytarnóc Hely minden gyereknek Ki lehet CSÉB-kedvezményezett ? Ma már tíz dolgozó közül hétnek van CSÉB biztosítása. Többé-kevésbé tisztában va­gyunk jogainkkal, ami egyéb­ként h tagkönyvből is kiol­vasható. Azonban a tapaszta­lat azt mutatja, hogy még mindig nem „élünk együtt” biztosításunkkal, nem tudjuk például azt, hogy ki lehet kedvezményezett ? — A biztosítási feltételek szerint kedvezményezett az, akinek a CSÉB-tag halála után járó életbiztosítási ősz- szeg kifizetendő. Kevesen tudják, hogy ez a megjelölés nemcsak az együttélő törvé­nyes házastársat, Illetőleg n törvényes örökösöket jelenti. A biztosítottnak olyan szán­déka is lehet a biztosítással, hogy azzal idős szüleiről, test­véreiről, vagy másról akar gondoskodni. Ebben az eset­ben a biztosítás megkötése­kor, de a későbbiek során Is bárkit megnevezhet kedvez­ményezettként. Sőt, ha a kö­rülmények úgy alakulnak, megváltoztathatja az eredeti kedvezményezett személyét. Erről írásban kell értesítenie az Állami Biztosítót. A fen­tiek illusztrálására említünk egy példát: Az Állami Biztosító salgó­tarjáni járási fiókjánál je­lentkezett egy fiatalember, hogy felvegye az apja — akit Megkérdeztük Sajátos helyzet miatt... Lantos Sándor karancsaljai olvasónk kérdezi: — Mi az oka annak, hogy községünk­ben igen sűrűn előfordul, nem kapjuk meg az előfize­téses napilapokat, illetve meg­kapjuk, de 1—2 napos késés­sel. Nagyon sok konkrét ese­tet fel lehetne sorolni, de csak a legutóbbi eseteket em­lítve, augusztus 31-én, vasár­nap sem kaptam meg az új­ságokat. majd szeptember 8- án, hétfőn szintén nem kap­tam újságot. Legtöbbször a hétfői napokon a Népsport marad ki. Nem tudom elkép­zelni azt, ha a 120 kilomé­terre levő Budapestről Salgó­tarjánba megérkezik az újság — hiszen kötegestől lehet lát­ni és vásárolni az újságosbó­déknál, vagy a főpostán —, akkor a Salgótarjántól 5 kilo­méterre levő Karancsaljára miért nem érkezik meg? Le­het, hogy elfárad a sok uta­zástól, mivel a helyi posta szerint Szécsényen keresztül érkezik Karancsaljára. Vagy talán a helyi postánál van a hiba? Erre szeretnék választ kapni a magam, és a helyi új­ságolvasók nevében, remélve azt, hogy nem kell a jövőben lemondani a számunkra ké­nyelmesebb előfizetésről . és naponta Salgótarjánban vásá­rolni újságot. Válaszunk a helyszíni ki­vizsgálás alapján a követke­ző: A lapok expediálása Buda­pesten történik, elsősorban azért, mert a lapok egy ré­szét Pesten nyomják. A me­gyei lapterjesztéssel kapcso­latban pedig úgy érezzük, magyarázatként el kell mon­danunk, hogy megyénk sajá­tos helyzetéből fakadóan a NŰGRÁD-ot, lapunkat is előbb fel kell szállítani Bu­dapestre és a szállítás vissza­felé történik autóbuszokon, vonatokon és a posta saját járatain. Salgótarjánba csak a salgótarjáni saját anyag ér­kezik, ezért nem lehetséges, hogy a környék hivatalaihoz a megyeszékhely postahivata­la közvetlenül szállítson. A levélben szereplő napo­kon a lap valóban nem érke­zett meg, illetve később érke­zett meg téves irányítás mi­att Így tehát ezekben az ese­tekben nem a helyi postahi­vatalt terheli a felelősség a késedelem miatt. Bizalmáért fogadja őszinte köszönetünket, és kérjük válaszunk szíves tu­domásul vételét. * 4 egyébként már húsz éve nem látott — halála után járó 40 000 forintot, amit meg is kapott. Az az idős asszony viszont, aki az elhunytnak utolsó éveiben élettársa, gon­dozója volt, és aki el is te- mettette, nem kapott egy fil­lért sem. Ennek oka az volt, hogy a biztosított — mivel nem tudott erről a lehetőség­ről — nem jelölte meg ked­vezményezettként, és ebben az esetben törvénynél fogva, az örökös a kedvezményezett. Né felejtsük tehát, bárkit, akit erre érdemesnek tar­tunk, személy szerint megje­lölhetünk kedvezményezett­ként. Az érsekvadkerti bölcsődében valamennyi rászoruló kisgyer­meknek helyet tudnak bizto­sítani. A községben folyó tár­sadalmi munka eredménye, hogy a kicsinyek korszerű, kényelmes körülmények kö­zött tölthetik napjaikat az in­tézményben.-kj­Fogadószobánkból 14 Ot éve balesetveszélyes Adatbank a jogalkalmazók szolgálatában ;,A tartásdíj megállapítása” — ilyen és hasonló leckéket adnak fel az Igazságügyi Mi­nisztériumban elhelyezett, úgynevezett Terminál beren­dezésnek. A gépen nyomban érkezik az államigazgatási számítógépes szolgálat adat­bankjából a válasz: melyik törvény, hányadik paragrafu­sának, milyen bekezdése, s az alacsonyabb szintű jogszabá­lyok mely pontjai szolgálnak a döntés alapjául. Mi több, megjelennek az egységes jog- gyakorlatot segítő legfelsőbb bírósági állásfoglalások, iránymutatások Is. A néhány hónapja működő berendezés ma. még csupán a családjogi szabályok között nyújt napra­kész, gyors, a jogalkalmazó gondolkodási menetét követő eligazodást — A minisztériumban kí­sérleti jelleggel létrehozott adatszolgáltató berendezés az országos jogi alapnyilvántar­tás gépesítésének előhírnöke — mondotta dr. Bacsó Jenő, a minisztérium számítástech­nikai fejlesztési és jogszabály­nyilvántartási központjának vezetője az MTI munkatársá­nak. — Az elképzelések sze­rint a VI. ötéves terv idején gépre visszük a minisztérium jelenlegi kartotékos nyilván­tartását. A KSH és a Számí­tógép-alkalmazási Kutatóinté­zet szakembereivel közösen kidolgozzuk, hogy az állam­igazgatási információs rend­szerek keretében — önálló in­formációs rendszerként — milyen adattárolási, és lehívási formában célszerű megszer­vezni jogrendszerünk egysé­ges, gépi nyilvántartását. Kisterenyéről érkezett a mi­nap a közérdekű panaszszó- vivője, aki maga, noha már 86. életévét is betöltötte, korát meghazudtoló szellemi fris­seséggel érvelt az állomás immár öt éve tartó panaszá­nak semmibevétele miatt. A kisterenyel vasútállomásról induló, érkező és átszálló uta­sok nagy tömegének panaszát hozta. Leveleket szedett elő, 1975-ben kelt az első, amikor a MÁV Budapesti Igazgatósá­ga II. osztályfőnökségéhez ír­tak Kisterenye község iskolái­nak igazgatói, az állomás párt-, szakszervezeti és gaz­daságvezetői. Azt kérték, hogy a kisterenyel vasútállomás II. és III. vágányok közeit, vagy­is a peront —, mivel annyira le van süllyedve, hogy a fel­emberek csak segítséggel tud; ják megoldani, töltsék fel. Az­óta az akkori 50—65 cm-es távolság, amely az alsó lép­csőfok és a peron között van, már 75—80 cm-re süllyedt. Levelükre (1975. július 23-án) azt a választ kapták, hogy a vágányok közein, illetve pe­ronján részben feltöltéssel, részben pedig használt vas­betonaljak elhelyezésével ma­gasított peronkiképzést ter­veznek, úgy, ahogy azt már több állomáson Is megcsinál­ták. Azt ígérték a Pft-főnök- ség második féléves munkája során mindent elkövetnek, hogy a megoldást megtalálják — írta a II. építési és pálya- fenntartási osztály. Azóta többszőr levélben, majd tele­fonon sürgették, mi lesz a peronnal, de a helyzet egyre rosszabbodik. Semmi nem vál­tozott, nem készült el a ter­vezett kivitelezés. Azonban eltelt öt esztendő. Az Idős bá­csi a ml segítségünket kérte, amelyet ez úton továbbítunk a MÁV illetékeseihez azzal a megjegyzéssel, hogy talán se­gít a nyilvánosság. Olvasva sorainkat, reméljük, végre megteszik a szükséges intéz­kedést „odafent”, hogy pontút lehessen tenni az idős szóvi­vőt és az utasokat egyaránt foglalkoztató panasz végére!- tj ­összeállította: Tóth Jolán és leszállás szinte életveszé- 1--------------------------------------—----------------—---- ‘ ly es, sőt mi több, idős, bate? ' NÓGRÁD - 1980. szeptember 25, csütörtMr 5 i

Next

/
Thumbnails
Contents