Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)
1980-09-21 / 222. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. ÉVF., 222. SZÁM ARA: 1,60 FORINT 1980. SZEPTEMBER 21., VASÁRNAP Tanácskozott a szakszervezetek megyei küldöttértekezlete Alapvetően végrehajtották az előző küldöttértekezlet határozatát Növekedett a szakszervezetek tekintélye, erősödött tömegbefolyása Salgótarjánban, az SZMT-székház nagytermében tartotta meg szombaton küldöttértekezletét a szakszervezetek megyei tanácsa. A küldötteken kívül megjelent és felszólalt Géczi János, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Duschek Lajosné, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a SZOT titkára. Részt vett a küldöttértekezleten: Dcvcsics Miklós, a megyei tanács elnöke, a járási, városi pártbizottságok első titkárai, illetve titkárai, a tömegszervezetek és társadalmi szervezetek képviselői, kiváló dolgozók, szocialista brigádvezetők, szakszervezeti tisztségviselők és aktívák. Lipták József, az SZMT elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd javaslatára a küldöttgyűlés levezető elnökének Hartly Jánosnét, a pedagógus-szakszervezet megyei titkárát választották meg. Ezt követően került sor a különböző bizottságok megválasztására. A küldöttértekezlet egyetértett az alábbi napirendi pontok megvitatásával: A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának beszámolója a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa óta végzett munkáról. A szakszervezetek XXIV. kongresszusának továbbítandó javaslatok. A számvizsgáló bizottság jelentése. A vezető testületek és a számvizsgáló bizottság megválasztása. Ezután Medved Károly, az SZMT vezető titkára fűzött szóbeli kiegészítést az előzőleg írásban kiküldött anyaghoz. Medved Károly szóbeli kiegészítője Nógrád megye szakszervezeti mozgalma — a XI. párt- kongresszus, a magyar szak- szervezetek XXIII. kongresz- szusa, és az 1975. évi megyei pártértekezlet szellemében dolgozva — alapvetően végrehajtotta a megyei szakszervezetek küldöttértekezletének határozatát. A szakszervezetek mozgalmi tevékenysége hozzájárult a megye gazdasági, tárKözéppontban a termelést, gazdálkodást segítő munka Ä megye szakszervezeti mozgalma fokozott figyelmet fordított a gazdálkodást segítő tevékenység fejlesztésére. Évente megfogalmazta sajátos tennivalóit a gazdálkodásban, a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásában. Ennek megfelelően a tervezési munkában — a kapott jogok és lehetőségek alapján — növekvő aktivitással, eredményességgel vett részt Segítette az előkészítést, a feladatok rangsorolását az állásfoglalások, döntések helyes kialakítását Ebből is látszik, hogy nem külső szemlélői, utólagos bírálói voltak a munkának, hanem nagy gondot fordítottak a gazdasági, szociális és bér- politikai tervek összhangjára. A dolgozók véleményére támaszkodva önálló álláspontot alakítottak ki, ily módon is segítették a sokoldalú, az átfogó. az eredményesebb és teljesíthető tervek kialakítását. ,A tervező munkába való aktívabb bekapcsolódás szemléletváltozást is mutat. A szakszervezeti tanácsok, szakszervezeti bizottságok és bizalmiak az együttes tanácskozás hatáskörébe utalt kérdésekben (többségében) helyesen gyakorolták véleményező, állást.foglaló döntési és ellenőrzési jogkörüket. A tanácskozások egyre több területen kezdenek vitafórumokká válni. A tervezés demokratizmusának bővülése, tartalmi gazdagodása növelte a dolgozók felelősségérzetét a végrehajzodtak az időszerű feladatokhoz, a társadalompolitikai és gazdasági célkitűzésekhez. Növekedett a minőséget javító felajánlások — DH-munka- rendszer, önmeózás, garancia- vállalás — száma. Komplexbrigádok alakultak, bővültek az ifjúsági versenyformák. — Alkotó ifjúság pályázat — színvonalasabbá váltak a Szakma ifjú mestere vetélkedők. Az ifjúsági brigádok, az FMKT, nagyobb lehetőséget biztosítottak a fiatalok képességeinek kibontakoztatásához. sadalmi életének, az V. ötéves terv időszakában elért fejlődéséhez. A megye szervezett dolgozóiban fokozatosan tudatosult, hogy céljainkat nehezebb gazdasági körülmények között érhetjük el. A feladatok meghatározása és végrehajtása során folyamatosan fejlődött a szervezet belső élete, erősödött a tagsággal való kapcsolata, szélesedett a demokratizmus. tásban. Csökkent a magasabb követelményeket vitatók száma, javult a folyamatos termelést gátló okok elemzése, jelzése, megoldása. A változó gazdasági követelmények és szabályozók következtében a megnövekedett előírásoknak a vállalatok egy részénél a szakszervezeti szervek sem tudtak mindenben megfelelni az előírásoknak. A jól kidolgozott tervek megvitatása, elfogadása mellett a cselekvő végrehajtásban is növekedett a szakszervezetek szerepe. Itt kapcsolódik be a termelést, gazdálkodást segítő szakszervezeti munka újabb fontos eleme: a szocialista munkaverseny- mozgalom. Egyöntetű a vélemény, hogy egyes területeken elismerésre méltó eredmények születtek. A szakszervezetek kiemelt feladatnak tekintették a minőséget, a magasabb követelmények érvényesítését, a szocialista brigádmozgalom mind nagyobb kibontakoztatását, az országos jelentőségű munkamozgalmak terjesztését. Közreműködtek a vállalati mun- kaverseny-szabályzatok elkészítésében, ösztönözték a gazdálkodó szerveket, a verseny nyilvánosságának fokozására. Felhívták a figyelmet a versenyvállalások konkrétságára és értékelhetőségére. Javult a szakszervezeti szervek és a gazdaságvezetés munkaversenyt irányító tevékenysége. A vállalások jobban igaMedved Károly. A szervezeti és tartalmi keretek fejlődésének nagymértékű kibontakozását segítették a társadalmi események, az évfordulók tiszteletére indított országos kezdeményezések, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60., majd az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére szélesedő munkaverseny. A versenyzők nagymértékben hozzájárultak a társadalmi munka sikeres teljesítéséhez is. A tervidőszakban tíz vállalat, gyár, gyáregység többszörösen elnyerte a kiváló címet. Három kollektíva részesült a Népköztársaság Kiváló Brigádja kitüntetésben, egy pedig állami díjban. A Szocialista Munka Hőse kitüntetést egy női dolgozó kapta, öt szocialista brigád nyerte el a megyei pártbizottság oklevelét, öt munkabrigád pedig ágazati, szakmi tröszti kitüntetésben részesült. A fejlődés ellenére a szocialista munkaverseny-moz- galom tartalmában, formájában és mechanizmusában elmarad a társadalmi, gazdasági fejlődés ütemétől. Nem követte a dolgozók többségének igényeit, értékrendjét. Sok területen sablonos, statisztikai jellegű az értékelési rendszer. Ugyanakkor rosszul értelmezik a tömegességét is. Nincs elég kapcsolata az üzem- és munkaszervezéssel, nincs ösz- szehangolva az értékelés, a jutalmazás és a bérezés. Ellentmondás érezhető a gazdálkodás eredményessége és a munkaverseny eredményei között. Az újítómozgalom fejlesztésében javult a szakszervezetek tevékenysége. A mozgalom szélesedése mellett kedvezően változott a tartalmi munka. A továbblépés viszont megkívánja a jelenlegi akadályozó tényezők megszüntetését: a béralap és nyereség terhére történő díjazást, a bürokratikus ügyintézés megszüntetését, az idő csökkentését. Az üzem- és munkaszervezési feladatok megértetése, segítése a szakszervezeti munka fontos tényezőjévé vált. A biztató és kedvező eredményeket hozó módszerek ellenére az alapszervezetek még nem értékelik eléggé saját lehetőségeiket. Kevés a kezdeményezés, a testületi áttekintés, az akadályozó tényezők feloldásának segítése. A munkaerő-gazdálkodás javítására tett központi intézkedések érvényre juttatását is sokféle módon segítették a szakszervezetek. Ezek azonban csak kezdeti eredményeket hoztak. Vonatkozik ez a munkaerő-átcsoportosításra. A Október — múzeumi hónap Y Országos megnyitó Salgótarjánban Október 3-án, az új salgótarjáni múzeum megnyitásá- / val kezdődik az idei múzeumi hónap eseménysorozata. Az első állandó kiállítás a megye munkásmozgalmának történetével ismerteti meg a látogatókat, Munkásélet Nógrádban a XIX—XX. században címmel. Az épületben időszaki kiállítások is rendszeresen helyet kapnak. A múzeumi hónap programjának szervezői arra törekedtek, hogy a muzeológusok, a restaurátorok műhelymunkájába nyújtsanak bepillantást a nagyközönségnek. Több kiállítás érzékelteti azokat a rendkívül munkaigényes, nagy hozzáértést kívánó feladatokat, amelyek nyomán a régmúlt korok emlékei végül eredeti szépségükben kerülnek a tárlókba, a kiállítótermek falára. így a Múzsák kertje közelről címmel nyílik bemutató október 16-án a Magyar Nemzeti Galériában, ahol a fővárosi múzeumok anyagából láthatók majd restaurált festmények, szobrok, iparművészeti alkotások és más tárgyak. Székesfehérvárott a magyar régészet és műtárgyvédelem tevékenységéről ad körképet a Csók István Képtár bemutatója, Miskolcon a Borsodi Múzeumban pedig a néprajzi emlékek gyűjtésének és megőrzésének sajátosságaival ismertetik meg az érdeklődőket. Hasonló tárgyú kiállítás lesz a pécsi galériában is. Több új kiállítóhely októberben nyitja meg kapuit. Szabolcs községben a közelmúltban helyreállított Mud- rány-kúriát október 5-én vehetik birtokukba a látogatók. Az épületben Szabolcs-Szat- már megye történetét és iparművészeiét bemutató állandó kiállítást rendeznek be. A Fejér megyei Cecén október 11-én tájházat avatnak, amely a Mezőföld folklórjának emlékeit tárja a közönség elé. A Győr-Sopron megyei Lébénymiklóson egy régi parasztházat állitottak a közművelődés szolgálatába: mezőgazdaság-történeti bemutatóval várja az érdeklődőket. Az eseménysorozat részeként új állandó kiállítással gazdagodik a békéscsabai Munkácsi Mihály Múzeum: a II. nemzetiségi néprajzi tudományos konferencia idején nyílik meg a „Néprajzi csoportok Békésben a XVIII— XIX. században” című tárlat. Számos időszaki bemutató is szerepel a programban. így például-a Hadtörténeti Múzeum Bethlen Gábor-emlékki- állítást rendez, a Természet- tudományi Múzeum rekonstruált ősállatszobrokat sorakoztat fel a Nemzeti Múzeum épületében, a városligeti Közlekedési Múzeum pedig csehszlovák vendégkiállításnak ad otthont, amely a gőzmozdonyok fejlődésének történetét tekinti át. mozgóbérből még mindig a nagyobb részt a túlórák fedezésére, a szervezetlenségből, vezetői hiányosságból, anyag- ellátási problémákból adódó hibák megoldására fordítják. Nem javult kellő mértékben a munkafegyelem, kezdeti lépések történtek a teljesítménybérben dolgozók arányának növelésére. Mivel a feladatok megoldásában meghatározó szerepe van az üzemi demokrácia fórumainak. ezért ezek továbbfejlesztése a szakszervezetek alapvető feladata volt. Az új képviseleti fórumok magasabb színvonalon, a megnövekedett jog- és hatáskör alapján oldották meg feladataikat. Szélesedett a dolgozók részvétele a döntések előkészítésében. A szakszervezetek ráirányították a figyelmet a vállalati feladatokra, problémákra, fokozták a dolgozók társadalmi és termelési aktivitását, kedvezően formálták az egységesebb szemlélet és cselekvés alakulását. A szocialista brigádvezetők tanácskozása összekötő kapoccsá vált a vállalat vezetése és a brigádtagok között. A termelési tanácskozásokon elhangzott növekvő javaslatok pedig jelzik, hogy a dolgozók azonosultak a feladatokkal. A fejlődés ellenére hiányosságok vannak az előkészítésben, a tartalmi munkában. A javaslatok, észrevételek elbírálása. intézése vontatott, lassú. a visszajelzés pedig időnként el is marad. Előrelépés a bér-szociálpolitikában, az érdekképviseletben és érdekvédelemben A mostani ötéves tervben készítettek először komplex, középtávú tervet a vállalatok. Az üzemi szakszervezeti bizottságok arra törekedtek, hogy a bér- és a szociálpolitikai elképzelések jobban igazodjanak a gazdasági tervhez. Segítették a központi intézkedések végrehajtását. Szorgalmazták a bérek, teljesítmények, minőség összehagjának megteremtését. Négy év alatt, (Folytatás a 3. oldalon.) A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja.
