Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)
1980-09-18 / 219. szám
A? eqészség — érték... Alattomos ellensége a zaj A zajnak az emberi, szervezetre gyakorolt károsító hatása rendkívül sokrétű. Ezek kézül a nagyothallás a legismertebb. Ez az ártalom eredményezi, hogy a beteg fül már nem érzékeli azt a hangerősséget, amelyet az egészséges még hall. Nagy zajban eltöltött időszak után kezdetben ez a károsodás még csak átmeneti. Huzamosabb zajterhelés viszont már maradandó hallásromlást okoz. Ennek kialakulását nehéz észrevenni, mert a beszéd megértését még nem zavarja. A káros jelenség ugyanis a beszéd megértéséhez kevésbé fontos frekvencia- (rezgésszám-) tartományra korlátozódik. A föld lakosságának 1 százaléka halláskárosodott. Ezek felénél kórokozó: a zaj. Hazánkban több százezren nagyothallók a zaj következtében, de a veszélyeztettek száma ennél is nagyobb. Az erős zajhatás azonban nem csak a hallószervet, hanem az emberi szervezet egészét is károsítja. A zaj túlterhelés civilizációs ártalom, ami a vegetatív idegrendszeren keresztül a szervezet számos funkcióját befolyásolja. Például a légzés szaporábbá válik, megnő az oxigénfogyasztás. A lecsökkent gyomornedvtermelés miatt emésztési zavarok jelentkezhetnek, a nyálmirigyek csökkent működése következtében szájszárazság léphet fel. Magas vérnyomásban szenvedőknél betegségük rosz- szabodását is előidézheti. Pszichés vonatkozásban a zaj idegesítő, fárasztó és figyelemelvonó hatása jelentkezik. Jórészt az ipari, technikai fejlődés következtében — a termelő munkavégzésiéi a háztartásig — az emberi tevékenység Jó része: zajforrás. NŰGRÁD MEGYEI EGÉSZSÉGNEVELÉSI CSOPORT A mukavédelemmel foglalkozó kormányrendelet a zajvédelem követelményrendszerét is tartalmazza. Ennek ellenére ez a probléma még korántsem megoldott — jelzik a foglalkozási megbetegedések statisztikái. A technikai zajkeltés — visszaszorítását gyakran a tudomány — és technika felhasználásával lehet megoldani. Körültekintő tervezéssel, különféle műszaki megoldásokkal csökkenthető a zaj Szükség esetén a védekezéshez mindenütt biztosítani kell az egyéni védőeszközöket — füldugó, zajvédő sisak. Ezek viselése eleinte kellemetlen, de viszonylag hamar meg lehet szokni. Az utcák, közterületek legfőbb zajforrása a közlekedés. Ügyes forgalomszervezéssel, a járművek megfelelő karbantartásával ezen is lehet segíteni. És — nem utolsósorban — a járműtulajdonosok belátásra is szükség van: finomabb vezetéssel, csendesebb melegítéssel, enyhébb fékezéssel, kevesebb dudálással, nagyban hozzájárulhatnak idegeink, szervezetünk kíméléséhez. De általánosságban is kimondható: a csendért —vagy legalább is a zajszintnek az elviselhetőség mértékéig való leszorításáért — mindenkinek tenni kell! Érdemes meggondolni: hányféle indokolatlan, szükségtelen zajjal mérgezzük mindenapjainkat. A hajnali rakodások ládacsattogásai, a késői hangos rádió-, tv-, magnóhasználat, az utcai hangoskodások elkerülhetők volnának. Csak belátást, helyes emberi mentalitást igényelnek, amelyek nem helyettesíthetők hatósági intézkedésekkel. A zaj — mint a közérzetet egészséget hátrányosan befolyásoló tényező — sok pénzbe kerül a társadalomnak. A megzavart álmú, kialvatlan ember nem nyújthat maximális teljesítményt, különösen ha még munka közbeni koncentrálása sem mentes zajterheléstől. Sőt, — a csökkent figyelőképesség könnyen balesethez is vezethet. • A megbetegedések következményeként országosan jelentkező gyógyítási, kártérítési költségek is komoly összegre rúgnak. A zajterhelés tehát egyúttal anyagi terheket jelent. Sajnos, a zajártalom vonatkozásában is általában már csak elvesztése után tudatosul az egészség — érték- mivolta. Napjainkban egyre többen emelik fel szavukat ez ellen a káros hatás ellen. Egészségünk érdekében — mindnyájunk ügye —, hogy ezek a hangok túlharsogják a zajt Mi legyen az úticsomagban? Hejcei kövek Ki tudja, hol van Hejce? No, persze, a környékbeliek. S hol ez a környék? A Her- nád bal partjára néző Zempléni-hegyek nyugati oldalán, Miskolc és Kassa, közlebbről a hajdan hordóiról neves Gönc és a bibldafordító Károlynak hajlékot adó Vizsoly között. HEYCHE A Vilmányból keletre kiágazó út átvágva a vasúton mintha csak a hegyekre akarna fölkapaszkodni. Talán a Borsó-hegyre, vagy azon is túl — de aztán megáll a me- redekebb kaptat^ alatt. A falu ott húzódik meg, ahol a patakvölgy mélyen bevágódik a hegybe. Festőién szép, túrázásra csábító tájon fekszik Hejce, ez a Borsod-Abauj- Zemplén megyei falu, amelynek nevét a XIII. század második feléből már oklevél őrizte meg Heyche alakban. Személynévből származtatják, de hogy az milyen eredetű lehetett, nem tisztázták. Az első okleveles adat egyébként 1261-ből IV. Bélától való, s mér az is úgy említi a helybeli egyházat, mint amely jóval előbb, Szent István korában megvolt. Az egri egyházmegyéhez tartozott és Abaúj vármegyében feküdt. CSEHORSZÁG A falu múltja ugyancsak változatos lehetett. Ügy mondják, a cseh hadvezér, Giskra, azaz Jan z Brandysa, aki előbb a husziták oldalán, majd a Habsburgok zsoldjában harcolt, amikor 1440-től 1462-ig az akkori Észak-Magyarorszá- got jórészt megszállva tartotta, akkor Hejce fölső felén is csehek telepedtek meg (s ezért aztán későbbre is sok Cseh családnév és Vencel keresztnév maradt). A falunak azt a részét Csehországnak is nevezték. A Rákóczi-szabadságharc idején is erődített hely volt Hejce. E régi erődítések emléke a katolikus templom köAz erödfallal körülvett templom. rüli terméskő erődfalmarad- vány lőréseivel. Maga a templom egyébként átalakítva kisebb múltat sejtet, pedig maga is régi időktől áll. PÜSPÖKI NVÄRI LAK A templom közelében a kastélypark ódon hangulatot őriz. A történetéhez tartozik, hogy a napóleoni időkben I. Ferenc császár és király az egri egyházmegye területét megosztva kialakította a szatmári és a kassai püspökségeket. Ez utóbbihoz tartozott azután Abaúj, Sáros és Zemplén vármegye zöme. .A királyi rendelet persze a püspök javadalmairól is gondoskodott, s a kassai püspök jövedelméül szolgáló birtokok között felsorolta a hejceit is. E birtok lett a kassal püspök nyaralóhelye. A templom melletti parkban emelkedett a püspöki nyári lak — fáktól körülvéve rangos épület volt a maga nemében. Parkját terméskő fal vette körül kapukkal, a kapukhoz vezető boltíves kőhidakkal. A maradványok viszonylag épen, erőteljes formáikkal történelmi időket Idézve állnak a Zempléni hegyek oldalán. • N. F. Boltíves kőhíd vezet a kőfallal körülvett parkba (A szerző felvételei) Sokszor gondot okoz, hogy mit vigyünk magunkkal kirándulásra, főleg olyan helyre, ahol megfelelő étkezőhely, büfé nem áll rendelkezésre. Az úticsomag egyúttal olcsóbbá is teheti a napközi étkezést. Rövid, egy-két napos kirándulásra sokféle módon készíthetünk útravalót Íme néhány példa: Egynapos kirándulásnál jó szolgálatot tehet a magunkkal hozott körözöttes kenyér, vajas zsemle, melyre esetleg valamilyen felvágottat is tehetünk, és melyhez kevés retket, paprikát, hagymát vagy savanyúságot is mellékelünk (mindig elkülönítve csomagoljuk, hogy friss és romlatlan maradjon a kenyér vagy zsemle, tehát sohase tegyük közé). A nagyobb étkűek, vagy akik főétkezésnél ragaszkodnak a húsételhez, azok előre lesütött sertéshúst csomagolhatnak. Legjobb egyben hagyva, így tovább eláll. Zöldpaprika vagy mustár való hozzá. Jól bevált régi szokás, hogy zöldpaprika belsejében tároljuk ilyen alkalmakra a körözöttet vagy vagdalt tojást: friss és jóízű lesz, de legjobb fogyasztásig ételdobozba tenni, hogy fel ne melegedjék. A gyümölcs jól oltja a szom- Jat, emellett igen egészséges, de mindig alaposan megmosva fogyasszuk, mert a felületén sokféle szennyeződés, vegyszer, baktérium telepedhet meg, és ez bizony gyakran okoz kellemetlen hasmenést vagy rosz- szullétet. Akik szeretik a házitésztát, azoknak azt ajánljuk, hogy gyümölcskenyeret, elálló, meleget tűrő tésztát készítsenek, de ezt lehetőleg ne szeleteljék fel. egészben csomagolják be. Az igényesebbek ilyen rövid útra is visznek magukkal valamilyen üdítő italt. E célra jól megfelel a lehűtött vagy forró citromos tea termoszban. Akár hideg, akár meleg italt készítünk, a termoszt előzetesen jól hűtsük le, illetve meleg vízzel melegítsük elő, hogy az ital a kívánt hőmérsékletét sokáig megtartsa. Hasonló módon elégíthetik ki a kávéivók is igényüket. Sok helyen nem jutunk megfelelő módon vízhez, mert gyakori a forrásvizek, kutak fertőzöttsége. Ne igyunk tehát ismeretlen, megfelelő jelzés nélküli kutakból, forrásokból. Üvegben, termoszban magukkal vihetik a szükséges italt, és az edényt, ahol iható a víz, töltsék meg újra. Hosszabb utakra gondosan kell felkészülni. Ilyenkor jó szolgálatot tesznek a kész- étel-konzervek, sajtfélék, gyümölcsök. A konzerveket felmelegíthetjük, kevés friss zöldséggel vagy magunkkal hozott fűszerekkel utánaíze- síthetjük, hogy ízlésünknek, igényeinknek megfeleljenek, élvezeti értékük emelkedjék. A friss zöldség, gyümölcs mindig kiegészíti az étkezést, változatosabbá teszi. A sajtnak sok fajtája van. Lehetőleg félkemény sajtokat vásároljunk, ezek kevésbé romlanak, nehezebben zsírosodik át a csomagolópapírjuk, tehát frissebbek maradnak. Ne feledkezzünk meg a főtt tojásról, mert tálpáló, laktató, de egy-két napnál tovább ne tartsuk, mert kellő hűtés hiányában gyorsan romlik. Vagdalthúst legfeljebb egy napra vigyünk, mert tovább nem áll el, ételmérgezést okozhat a romlott fasirt. A turistafelszerelések között szerepel az ételmelegítő is. Vigyázni kell azonban a tűzrakásra, az óvó rendelkezéseket nagy figyelemmel kell betartani, hogy tűzvészt ne okozzunk. Az élelmiszereket külön- külön csomagolva tegyük a csomagba vagy dobozba. A gyümölcsöt, zöldséget mindig alaposan megmosva, de szárazon tegyük el. A hűtődoboz mindjobban elterjed, de a tároláshoz szükséges hőfokot jobban biztosíthatjuk, ha a dobozt előzetesen hűtőszekrényben lehűtjük, ilyen módon hat-nyolc órán lseiül is friss marad az élelmiszer. Gondosan kell lezárni, ajánlatos műanyaggal vagy papírral átcsomagolni, szigetelni, hogy mi6 NOGRAD - 1980. szeptember 18., csütörtök nél később melegedjék fel. A hűtőtáska is népszerű, csak alaposan le kell hűteni a magot és a táskát is, hogy sokáig tartson a hűtő hatása. A „házi gyorstermoszt” azok készítik, akik nem rendelkeznek termosszal. Ennek az a lényege, hogy egy megfelelő űrtartalmú és a kívánt célnak legjobban megfelelő szájnyílású üveget hűtőben előhűtjük, majd onnan kivéve, hidegvízbe mártott egyszerű papírral körülcsavarjuk, aztán száraz papírral jót átcsomagoljuk. Ezután tesszük bele a már kisütött húst, tojást, hideg italt stb, majd jól lezárjuk és tetejét is körülcsavarjuk nedves, illetve száraz papírral, két- három órán át hideg és friss marad benne az étel vagy ital. Ilyen módon például fagylaltot is vihetünk magunkkal, egy ideig nem olvad el. Meleg étellel vagy itallal is ugyanígy kell eljárni, csak előmelegített edény, melegvizes papír, majd száraz papír kerül az üvegre, bele pedig a forró étel, majd ezt is jól szigeteljük. A kenyérről is kell szólni. Ajánlatos felszeletelés nélkül becsomagolni a kenyeret, hogy ki ne száradjon. Főleg a barna vagy rozsos, burgonyás kenyér való erre a célra. Az ún. tartós kenyér napokig is frissen marad. Mióta borotválkozunk ? A szakáll és a borotvált arc az évezredek során váltakozva kerültek divatba. Az első borotválkozási eszköz, az obszi- diánból hasított kőkés 8000 éves múltra tekint vissza. Asz- szírok és babiloniak, meg Mezopotámia lakói hajukat is leborotválták, de Egyiptomban is ismeretes volt a kőkés amíg a későbbi időkben a bronzból készült szerszám fel nem váltotta azt. Amikor az egyiptomi első dinasztia idejében elterjedt a borotvált áll, a fáraó — mint Bélley Pál írta — az ünnepségeken ál- szakállat hordott, hogy emlékeztesse alattvalóit a szakáll- hagyományokra. Az asszír férfiak csigákban hordták hajukat, a zsidóknál a tekintély jele volt a hosszú és jól ápolt körszakáll. A görögöknél Nagy Sándor (i. e. 4. század) higiéniai okokból elrendelte, hogy katonái rendszeresen borotválkozzanak. Szirakuza uralkodója, a feljegyzések szerint nem szerette borbélyának — nyilván fájdalmat és kellemetlenséget okozó — tevékenységét, ezért leányával pörköltette le szakállát borotválkozás helyett. Gondolatok A gondolkodás olyan valami, amely a nehézségek következményeként indul meg és megelőzi a cselekvést. (Berthold Brecht) ★ Az idő, amellyel mindennap rendelkezünk, rugalmas; azok a szenvedélyek, amelyek bennünk ébrednek, kitágítják, azok, amelyeket mi ébresztünk, leszűkítik, a megszokás pedig — kitölti. (Marcel Proust) * Legyél jobb ember, mint eddig voltál, és olyan dolgokat fogsz látni a világban, amelyekről eddig nem is álmodtál. (Henryk Etzenberg) Mindenkit, akik másként vi- seelkednek, mint ahogy mi viselkednénk az ő helyükben, magunknál butábbaknak tartunk. (Gilbert Cesbron) * A művész számára veszélyes, ha művének hatása alá kerül. Akkor ahelyett, hogy atyja lenne a műnek, a fia lesz annak. (Frederica Fellini) * Amit nem tudunk kikerülni, azt meg kell szeretnünk. (Népi mondás) * A fiatalság ok nélkül nevet. (Oscar Wilde) Az ókorban Rómában elterjedt a borotvált áll és számon tartották a jól dolgozó borbélyokat. Martialis még költeményben is megemlékezett egyikükről. A szakáll vagy borotvált arc divatja időnként változott, de mindig visszatért. A galloknál, később a franciáknál a mellig érő szakáll, később a kecskeszakáll volt divatos. XIII. Lajos francia király 1610-ben elrendelte, hogy katonái borotválkozzanak. Nagy Péter orosz cár is megbüntette a szakállas bojárokat. Magyarországon a jobbágyság hosszú, befont hajat hordott, de 1848-ban a honvédség szolgálati szabályzata már előírta a félhosszú, ápolt haj viselését. A hajvágást úgy végezték, hogy a fejre kerek edényt tettek és ennek alsó pereme alatt levágták a feleslegesnek tartott hajat. A politikai állásfoglalásnak mégis jelképe maradt a magánéletben a szakáll. Így vált divatossá a Kossuth-, Petőfi- szakáll is. Érdekes, hogy a hósz- szú életű, véreskezű császár, I. Ferenc József szakállát is sokan utánozták. Nagykőrös vasútállomásán még századunk 20-as éveiben is olyan állomásfőnök teljesített szolgálatot, aki ferenc józsefi szakállal járt és megszólalásig hasonlított az uralkodóra és ezt felhasználva, köszöntötte az átutazókat... A borotva történetéből A többezer éves kőkések után bronzból készítettek késeket, de ezek formája nagyban eltért a maitól: sarló vagy vésőalakjuk volt. A szappanozást, mely az arcbőr puhí- tását és a szőrszálak megtámasztását szolgálja, csak a 18. században találták fel. A múlt század végén King C. Gilette amerikai kereskedő új borotválkozó esztközt szabadalmaztatott, a mostanihoz hasonló formájú önborotvát. A benne elhelyezett, vékony, a vágást végző lemezzel gyorsan lehetett a szőrt eltávolítani. A Gilette-gyár gyorsan növekedett és 1901-ben már Európában is elterjedtek készülékei. Népszerűvé vált, mert a pengéket többször is lehetett használni és mert gyorsan és könnyen lehetett borotválkozni. A „zsilett” pengék és készülékek nagy sikere elindította a versenyt és sorra alakultak meg a többi gyárak is, melyek mind új megoldással könnyítették a borotválkozást. Divatba jötek napjainkban a kész szappanhabok, a kétféle élű pengét tartalmazó készülékek, sőt teflonnal bevont pengékkel növelték ezek tartósságát, biztosították többszöri használatukat. Nálunk is készül svéd alapanyagból borotvapenge (Super Figaro), de van már teflon bevonatú penge is (Super Nova). Az önborotvák területén változatlanul a Giletteék vezetnek: évente 8—10 milliárd pengét értékesítenek és közben egyre javítják a pengék tartósságát, minőségét, a készülék formáját is. A legújabb divat a villanyborotva, motorikus meghajtású, belső forgólemezükkel vagy lapjukkal végzik a szőr eltávolítását, mely még kényelmesebbé teszi a borotválkozást. Hátrányuk viszont az, hogy az arcbőr nem válik teljesen simává. Különösen a Brown-, Philips-márkák vezetnek a férfiak kegyeiért vívott nagy versenyben. A borotválkozás sok ezer éves múltra tekint vissza és bár időnként a divat háttérbe szorítja, mégis mindig visz- szatér. Sehol sem szeretik, ha valaki borostásan megy munkahelyére vagy randevúra... Rudnay
