Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)

1980-09-03 / 206. szám

t Ha a két gondolat eggyé válik Titkok pedig nincsenek! A szerelemről, a boldogság­ról sok mindent összeírtak már, azt hiszem, ha a világirodalom témáit is górcső alá vennénk, az élen minden bizonnyal g nő és a férfi gyakorta szöve­vényes, s fordulatokban, ese­ményekben bővelkedő kapcso­lata állna. Könyvtárnyi bölcs mondás, okos megállapítás, örömteli és csalódott „hasz­nos tanács” született már, ám ha a statisztikára vet.lük szemeinket, szomorú a kép: a görbe ijesztően kiegyenese­dett, még csak pesszimistának sem kell lennünk ahhoz, hogy kitaláljuk, néhány éven belül már minden harmadik házas­ság fölbomlik. De miért a zagyvaságok, amikor az alábbiakban éppen egy ritkán-hosszú házasság­ról lesz szó?! Talán azért, mert ez a „kivétel” is bizo­nyítja, hogy a matuzsálemi kort megérő házasságnak sin­csenek titkai, nem kell hozzá más. csupán... no, erről majd később. Vörös-fehér-sárga szegfűk, kábító illatú rózsák, nyújtózó gladióluszok díszítik a lakást, amelyben néhány napja Szabó Antal és felesége házasságuk ötvenedik évfordulóját ünne­pelték, a gyerekek, unokák, testvérek, ismerősök, bará­tok körében. Fél évszázad, po­rosodó múlt, regényre való emlékek. 1929. júniusában Debrecen­ben ismerkedtek meg, egy országos dalversenyen, mely­nek résztvevői a cívisek laká­saiban kaptak szállást. Az is­meretségből szerelem, a szere­lemből házasság lett. Most együtt keressük a mér­földköveket, azokat az állomá­sokat, amelyek próbára tették a köteléket, a borús és derűs napokat. Harmincas évek: válság, gazdasági káosz, küz­delem a betevőért. Negyvenes évek: háború, munka az acél­árugyárban látástól-vakulá- sig. ötvenes esztendők: az anyagi biztonság megteremté­se, munka a gyárban és a pártban. Hatvanas-hetvenes évek: a nyugdíj, a pihenés ideje. S mindezeket átszövik a három gyerekért, a családért hozott erőfeszítések. — ök adták a legtöbb örö­met — jegyzi meg Antal bá­csi, —, s az egyik fiam elve­szítése. a legnagyobb bánatot. Életünk értelmét jelentette a gyerekek boldogulásáért tett munkánk —, fiam most az SKÜ-ben, a lányom pedig az öblösüveggyárban dolgozik, de itt vannak mindennap, se­gítenek nekünk, s ami a leg­nagyobb élmény: jönnek az unokák is! Kéthónapos gazdag program A bányász kulturális és sporthetek ide|én A Nógrádi Szénbányák szakszervezeti bizottsága az üzemrészek szakszervezeti bizottságainak, a bányász kulturális intézmények nép­művelőinek széles körű be­vonásával a hagyománynak megfelelően Idén is meg­rendezi a bányász kulturá­lis és sporthetek rendez­vénysorozatát. A szeptem­ber, október hónapot magá­ba foglaló sorozat idején a nagybátonyi és a salgótar­jáni művelődési házakban, a ménkesi, tiribesi, szorospa­taki, kányási aknaüzemben, a klaterenyei építési, a nagy­bátonyi gópüzemben és még több bányai munkahelyen különféle művelődési és szó­rakoztató rendezvényeket, sportmérkőzéseket, ügyessé­gi vetélkedőket szerveznek. E gazdag programból adunk válogatást az érdek­lődőknek. A bányász kulturális és sporthetek első rendezvé­nyét szeptember 2-án Nagy- bátonyban tartották: az MHSZ-lőtéren a vállalati lövészcsapatok számára szer­veztek versenyt. A nagybá­tonyi ismeretterjesztő elő­adások sorában külön em­lítést érdemel a gazdasági feladatainkról szóló, me­lyet Ozsvárt József, a me­gyei pártbizottság titkára tart ma délután fél három órakor, valamint szeptem­ber 9-én Csongrády Béla, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjének a Közösségi gondolkodás — közösségi magatartás című előadása. A leonberg-eltingeni Lyra fúvószenekar a bányásznap alkalmával viszonozza a salgótarjáni fúvósok júliusi látogatását. Az NSZK-beli zenészek a terv szerint szeptember 4-én érkeznek, s itt-tartózkodásuk néhány napja alatt térzenét ad­nak Salgótarjánban,, kon­certeznek Szécsényben. A nagytermi rendezvé­nyek között szerepel szep­tember 19-én Királyhegyi Pál humoros szerzői estje, az Amerikából jöttem a nagybátonyi Bányász Mű­velődési Házban; ugyanitt október 20-án a Népszínház előadása, a Dandin György. A salgótarjáni művelődé­si intézményben jelenleg is folyik az átalakítás, szep­tember elsejétől azonban a könyvtár rendelkezésére áll a felnőtt- és gyermekolva- sóknak. A tarjáni rendez­vényeket ide koncentrálják, itt tartanak mesedélutáno­kat, könyvtárhasználati fog­lalkozásokat az érdeklődők­nek. Az intézmény neves képzőművészeti körének ki­állítását a szokásokhoz hí­ven szintén megrendezik, a helye azonban ezúttal a vál­lalat központi épülete l?sz. A bemutatót október 6-án Hibó Tamás grafikusmű­vész, körvezető nyitja meg. Hagyomány már a zenés ajándékműsor is, azokon a településeken, ahonnan a legtöbben járnak dolgozni a bányaüzemekhez. Fúvós­zenészek és Irodalmi szín­padosok látogatnak el így az idén Mátraverebélybe, Bükkszékre és Etesre. Az üzemek jelentős részében találkozókat szerveznek olyanokkal, akik kint jártak a moszkvai olimpián, mint például Farkas Sándor ököl­vívó. A bányász kulturális és sporthetek rendezvényének célja változatlan: lehetősé­get biztosítani a szocialista brigádoknak vállalásaik tel­jesítésére, példát mutatni a kulturált művelődésre, szórakozásra, s minél több embert nyerni meg a rend­szeres kulturálódásnak, ön­művelésnek. Az idei prog­ram is — úgy tűnik, a hét végén megjelent műsorfü­zet alapján — eleget tesz e vállalt, vallott követelmé­nyeknek. Egyébként Antal bácsi nem­csak a házasságban, hanem a munkahelyen is ritka hűségről tett bizonyságot, hiszen ösz- szesen 44 és fél évet töltött, dolgozott végig a kohászati üzemekben. Előbb mint tu- noncgyerek, később szerszám­kovács lett. majd művezető­ként ment nyugdíjba. Meg­becsülték, szerették, de, mint harapófogóval sikerült kihúz­ni belőle: a nyugdíjévek alatt' egy kicsit megfeledkeztek ró­la, s most az aranylakodalom­ról is hiányoztak a gyártól. Pedig a lakás alig ötszáz mé­terre van az üzemtől. A CSŰRI kitett magáért, au­gusztus húszadikán, a városi tanácson kedves köszöntésben, ünneplésben volt része az „öt­veneseknek”. Ilyen alkalmakkor „ziccer” kihagyni, a kérdést: mi a tit­ka a hosszú házasságnak? — Nincsenek titkok! — fe­jeli Julika néni. — Kölcsönös megértésnek kell lennie, a két gondolatnak eggyé kell vál­nia, hogy megvalósuljon. Be­csületesen kell dolgozni és az igényeket sohasem szabad túl magasra emelni, mert az ku­darcot, törést okoz az embe­rekben. Ügy érzem, a mai vi­lágban a pénz megfertőzött sok embert, nem érzlk-értík a határt, s ez is elvezethet a házasság fölbomlásához. Tisz­telni, szeretni kell egymást, és a mában, a valóságban gon­dolkodni ! Voltaképpen gyakran halla­ni ezeket a szavakat, tudjuk is, hisszük Is, hogy ezek kulcs­szavak, mégis... hát, igen, be kell Ismerni, akadozik a „vég­rehajtás”. De, hogy lehetséges, és mindenképpen érdemes ezt az utat végigjárni, arra ékes bizonyíték a fölvillantott há­zasság története. Bárcsak sok hasonlóról kapnánk hírt. Tanka László női szép, magas, formás. Emen­nek sápadt a színe néha, amaz ropogósra sült. Illatuk? Izük? Kár volna hasonlítgatni: Di- ósjenőn jobb kenyeret sütnek, mint Rétságon. Pedig mind a két sütőüzem a Nógrád me­gyei Sütőipari Vállalaté. Még­is, mi az oka annak, hogy a két kemencéből ennyire kü­lönböző vekniket húz ki la­pátján a pék? Diósjenői magas... Rétsági lapos... Ilyen kenyér, olyan kenyér Az elmúlt hetekben gyak- dolgozunk. Most épp hárman Az intenzív dagasztógép egy- ran panaszkodtak a rétsági já- vagyunk, de tizennyolc ma- szerre negyvenhat kenyér alap- rásban a kenyér minőségére, zsát akarunk ma eladni. Én anyagát gyúrja össze, az ada- Magam is láttam szemre nem például hajnali kettőkor kezd- gológép fürgén pergeti a mé- éppen tetszetős „földszintes” tem és ötnél előbb nem vég- retes tésztát, amit aztán sza- kenyereket, amelyeknek az íze zek. Az mennyi is... tizenöt lag visz a szakaszos kemen- sem volt éppen a kalácsé. óra. De lesz elég kenyér. Ha cébe. Az üzem nem korsze­Igen ám, de kóstoltam di- a két idősebb kollégám nyug- rű, nem is korszerűtlen, ósjenői kenyeret is! Némi túl- óíjba megy, altkor ennek akis — Augusztus húszadikára zással állítom: olyan minta üzemnek vége. Nem jön ide százharminc mázsát rendeltek kalács. A rétsági lapos, a je- senki. Nem csalogatja agyé- tőlünk. Akkor a karbantartó, rekeket, hogy itt nincsenek a portás, meg én is beálltunk, gépek és műszerek. Mindent különben nem tudtuk volna az érzékszerveink jeleznek. teljesíteni a rendelést. A kemencéből lassan elő­bukkanó kenyereket most is az egyik fűtő veszi le a sza­lagról és azonnal a szállító- rekeszbe teszi, A másik két fűtő így kénytelen tizenkét órát végigdolgozni. Az ő mű- — Mi igyekszünk mindent szakját ketté osztották, megtenni, de nekem ne mond- Az elmúlt fél évben a me- ja senki, hogy géppel ugyan- gyei minőségellenőrök tizen­olyan jó kenyeret lehet készí- háromszor vizsgálták meg a teni, mint kézzel — dohog rétsági kenyeret. Egyetlen al­Bernát Károly, a rétsági sü- kálómmal emeltek kifogást: a tőüzem vezetője. A napi hat- kenyéren nem volt jelzés.' vannégy mázsa kenyérhez, meg Egyébként a szabványnak a tizennyolcezer péksütemény- megfelelt. A vállalat ellenőrei A diósjenői pékség aprócs- hez harminckét ember kelle- tíz nap alatt négyszer jártak ka. Vezetője Bőgér József, ha- ne. Ezzel szemben három hely itt. A maximális száz pontból ja a liszttől ősz. nincs betöltve, ketten, sajnos, kilencvennél sosem adtak ke­— Két műszakban húsz má- tartósan betegek és ketten e vesébbet. zsa kenyeret sütünk. Négyen pillanatban fölmondási Idejű- a Nógrád megyei Sütőipari vagyunk, hárman pékek kő- két töltik. De ami ennél is Vállalat igazgatója, LéczLász­zülünk. Egy műszakban kettő fontosat)b> ho§y csupán ketten ló sem tud derűsebb képet dolgozik, úgyhogy itt nemigen vagyuní< szakemberek. Ilyen festeni, lehet lazsálni. Miért jó a mi szomo,™ a helyzet Legalább kenyerünk? Mert azt akar- meg **et Pék kellene, amit julc, hogy jó legyen. Hiába ™ar elfogadhatónak tartanék, siettetem én a tésztát, hamég Ue nincs- nem kelt meg, nem foghatok — Sokan vándorolnak el in- hozzá a sütéshez. Emiatt az- nen az üzemből. tán néha tíz óra lesz a nyolc- _ Január óta több mint nincs fejlesztési alapunk, órás munkaidőből. De megéri! húszán. Volt, aki egy óra után — Hosszú sorok állnak a köszönte szépen, de neki ele­bolt előtt. Az egyik autó Dré- ge lett... Mások vasárnap gelypalánkról jött, de állító- délben az ünnepi terített asz- SzÍV&S&D látná lag messzebbről is érkeznek, tálhoz ülnek, itt akkor kezd fUlflU... Panaszkodnak a falubeliek, a műszak. Mindössze kilencen hogy. nekik sokszor nem jut vagyunk, akik már legalább ebből a kenyérből. öt éve ebben az üzemben dol­— Előfordul. Nézze, ha va- Sózunk, laki húsz kenyeret kér, akkor — Önök látják el, legalábbis azt kötelesek vagyunk odaad- részben az egész rétsági já- ni... Igen, jönnek vidékről a rast­kenyerünkért. És? Vajon mit —Hát... igen. Van négy Ro- szólna a diósjenői, ha Vácon burunk, a szállításhoz. E pil- nvérdag^ztáshoz7''Bernáf Ká- elküldenék az áruházból dől- lanatban mind jó, de ez ki- y lHa"oí­gavégezetlen, csupán azért, vételes állapot. Bizony néha mert nem váci. Ez képtelen- késik a kenyér, a környező seg ugye? Egyébként kenyér falvakban meg persze minket napT kenyerünFnéha jobbTné­mindenkinek jut, legföljebb a szidnak. Tegnap volt itt Sa - ha kevésbé az. Ezt esszük a rétsági. Persze, ha szabadság- gotarjanbol a szerelő, két ra megy közülünk valaki, ak- rossz autót kipofozott. Egy kor csupán egy műszakban napjába került. — A létszámhelyzet javítá­sára keveset tudunk tenni.' Egyetlen jelentkezőnk van Rél- ságra, ő szakember, de lakást nem bitzosíthatunk számára. A szállítókapacitás bővítésére Mit lehetünk mi hozzá? Azt, hogy mindezek ellenére íze- sebb, illatosabb, szebb a diós­jenői kenyér. A rétsági gon­dokon mi, a vevők nem tu­dunk segíteni. Ám, ha vala­kinek kedve szottyanna a ke­roly bizonyára szívesen lát­ná. .. El kell hót fogadnunk a jelenlegi állapotot? Minden­rétsági * járásban. Hortobágyi Zoltán Legjobb megelőzni Ha ég az autó Az elmúlt naptári évben gyása állapítható meg. Emel- zük meg helyén van-e, mert Nógrád megyében 13 személy- lett leggyakrabban az elektro- ennek az elmozdulása is ha- gépkocsi gyulladt ki külön- mos áram okoz bajt. Az is fi- sonló következményekkel jár- böző okok miatt. A keletke- gyelemreméltó, hogy az esetek hat. Célszerű megvizsgálni zett kár értéke megközelíti döntő többségében magán- az akkumulátorsarukat is. egy új autó árát. Ha az oko- gépkocsiban üt ki a tűz. Az Ha ezek érintkezése laza, vagy kát vizsgáljuk, legtöbb eset- idei esztendő, ha lehet, még az érintkező felületeket ben a gépkocsi nem kielégítő nyugtalanítóbb adatokkal szenny-, illetve oxidréteg fe- műszakl állapota, az alapvető szolgál. Még jócskán van hát- di, nagy átmeneti ellenállás használati, tűzvédelmi sza- ra az esztendőből, s már 10 következtében ugyancsak fel- bályok figyelmen kívül ha- személygépkocsi-tűzről van melegedés alakulhat ki. tudomásunk. A kárérték meg- Ha az akkumulátor körül haladta az elmúl t egész évi minden rendben van, vizsgál - összeget Az idei tüzekre is juk végig az elektromos kábe- ugyanaz jellemző, ami a múlt lek szigeteléseit. A meleg mo- éviekre« Gondozatlanság, tortérben a gumi- és egyes elektromos rövidzárlat, vagy műanyagtípusok gyorsabban szikra okozta legtöbbjét. A kisterenyel téglagyár fő profilja a kisméretű téglák gyár­tása. Naponta 24 ezer darabot égetnek, éves tervük hatmil­lió-nyolcszázezer. Az Idén is sok fiatal dolgozott a telephe­lyen. Antal Pál gyárvezető szerint az alapanyag még har­minc évig folyamatosan rendelkezésre áll. — Gyurkó — Ha ég a kocsi, már nem so­kat lehet tenni. Áramtalanítás, oltás. Még szerencse, ha van megfelelő porral, habbal oltó berendezés. Sokszor azonban még ez sincs kéznél... Éppen ezért a gépkocsitűz elleni leg­hatásosabb védekezés — a megelőzés! Mit lehet ezért tenni? A gépkocsi és a benne ülők tes­ti épségének, sőt a közlekedés­„öregszenek”, a szigetelés re­pedezetté, merevvé, sérültté válhat. Itt ideiglenesen szi­getelőszalaggal, végleg pedig a kábel cseréjével küszöböl­hetjük ki a veszélyt. Ugyan­csak az elektromos hálózat ál­tal okozott tüzek egyik fő forrása lehet a helytelenül megválasztott — a megenge­dettnél nagyobb értékű —, illetve a házilag „megtalpalt”, rövidre zárt biztosíték. Aki ben részt vevő más járművek ily módon akar mentesülni az biztonságának érdekében ta- esetleges biztosítékcsere kel­ten nem nagy áldozat, hogy lemetlenségeitől, az sokkal na- nemcsak a kötelező műsza- gyobb bajt zúdíthat a saját ki vizsgák előtt, hanem he- nyakába „ügyeskedésével”, teaként legalább egyszer az Legvégül, de nem utolsósor- üzemeltető vizsgálja végig a ban az üzemanyagtartályt és jármű összes kényes pont- csővezetékeket kell átvizs- ját, s aho] hibát észlel, azt gálni. Apró szivárgás, csöpö- azonnai hárítsa el. Mire ér- gés elég lehet ahhoz, hogy az demes figyelni? Legelőször az eletkromos berendezésekhez elektromos szerelvényekre, benzin, vagy annak gőze jus- Induljunk el az akkumulátor- son és a békés, szolgálatkész tói: Feltétlen ellenőrizzük, nem járművet bombává változ- lazult-e meg a rögzítése. Ez tassa. Ha figyelembe vesszük, esetben ugyanis az akkumu- milyen károkat előzhetünk látor elbillenhet, rövidzárlat, meg, hetente pár perc gon- tűzveszély keletkezhet. Ha dossággal, úgy véljük megéri, az akkumulátor fölött a fedő- Gortva Zoltán, lemez fémből .cészült, néz- tűzoltó főhadnagy NÓGRÁD — 1980. szeptember 3., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents