Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)

1980-09-17 / 218. szám

Osztrák kábelsodró gépek szerelése kezdődött el a balassagyarmati kábelgyár új csarno­kában, ahol 1982-ben már másfél milliárd forint értékű erősáramú termék készül. A Gép- és Felvonószerelő Vállalat szakemberei végzik a géptelepítést, melynek üzembe helyezé­sével a hazai igények mind teljesebb kielégítése válik lehetővé. — kj — A bérfejlesztés második üteme Differenciálás vagy kiegyenlítődés ? Visszalépés vagy szükségmegoldás? Két, viszonylag ellentétes lejtgyártók elképzelés jellemzi a VE- tek. GYÉPSZER salgótarjáni gyá­rának idei bérfejlesztési te­vékenységét. Az első időszak­ban — ami január elsejével következett be — jó irányú elmozdulás történt a na­telményeket. kártérítést fizet- a fiatal hegesztő szakmunká­sok egy forintnál kevesebbet — S ezzel a felfogással nem kaphatnak, mindenki egyetértett? — Van-e változás a kizáró — Nem. tényezőknél? — Volt-e reklamáció? — Igen. Nem kerülhetnek — Ez az első év, hogy nem. fel a listára, azok sem, akik Ezt a kedvező helyzetet az- ez év áprilisa után léptek be gyobb arányú mozgóbérhá- zal magyarázom, hogy a bri- a gyárba, válamint a selejt- nyad javára, hogy teljesítsék gádvezetők tagjaikkal ala- gyártók. a jelenlegi hatékonysági, tér- posan megvitatják, ki meny- — Mi indokolta az utóbbi melékenységi, minőségi köve- nyit érdemelt és miért. A reá- megkövetelését? lis megítélést elősegítette, hogy megszűnt a korábbi éveket jellemző, nagyfokú munka­erőmozgás, a brigádtagok jól megismerték egymást. Ugyan­akkor a helyi vezetők is jól tudják, ki mit érdemel. A EGYHARMADÁT MOZGÖBÉRRE A VEGYÉPSZER Vállalata múlt évi munka eredménye­képpen, valamint az ez évre bérfejlesztés pedig a legna­gyobb nyilvánosság előtt, a különböző vélemények egyez­tetésével és ütköztetésével zajlott le. — Mert előző intézkedése­inkkel nem értük el a kí­vánt célt, — állítja a munka­ügyi osztályvezető. JÓ LESZ EZ ÍGY? Az első és második ütem felosztási elveit összevetve egyértelműen kitűnik, hogy a második ütem követelmé­nyeiben több olyan új elem van, amelyik remélhetőleg se­gít a korábbinál nagyobb fel­adatok megvalósításában. Egy dolog azonban nyugta­lanságra adhat okot. Ez pe­dig a mozgóbérre fordítható tervezett hatékonysági, tér melékenységi, minőségjaví­tási és gazdálkodási elképze­lések teljesítésének reményé­ben. 1980-ra 6,6 százalékos bér- fejlesztést tervezett. Ebből az MEGVÁLTOZTAK összegből az első ütemben, A FELOSZTÁSI ELVEK azaz az első fél évre, 4,3 szá- A salgótarjániak az első fél _ _ _______ za lékot használtak fel. Ezt a évben bizonyos mértékben el- tész," kisebb”"aránya."* Olyan legmagasabb összeget, egye- maradtak az exportterv tel- kor alakult ki ez az elképze- dül csak a salgótarjániak jesítésével. Ugyanakkor ele- lés amik0r az első nyolc hó­kapták, mert tavalyi ered- get tettek a gazdálkodással napban a gyár dolgozói har- ményük minden tekintetben kapcsolatos követelmények- rninrmillió forinttal marad- jól megfelelt az előírt köve- nek. Ez utóbbit figyelembe ^ el az exportterv teljesí- telményeknek, ugyanakkor a véve a vállalat központja úgy tésében A tervezet szerint, a testvérvállalatok közül itt a döntött, hogy július 1-től visz- további' differenciálás helyett legnagyobb a szakmunkások szamenőleg 2.2 százalékkal aránya. * emeli a dolgozók bérét. — A szétosztható összeg, — A második ütemben a egymillió 900 ezer forint volt, korábbiakhoz képest megvál- aminek 66 százalékát az alap- toztak a felosztás irányelvei, bérek emelésére fordítottuk, — veszi vissza a szót a mun- 34 százalékot pedig a haté- kaügyi osztályvezető, majd konysági, termelékenységi és így folytatja: — A meglevő gazdálkodási követelmények létszám megtartása a más teljesítésének szolgálatába ál- vállalatoknál, egyes szakmák­ban tapasztalt magasabb alap­bérszint elérése érdekében a felosztható összeg — 8—900 ezer forint — 80 százalékát alapbéremelésre használjuk most egy kiegyenlítődés kö­vetkezik be. Hogy ez mennyi­ben visz közelebb a végzett munka szerinti bérezés ma­inál tökéletesebb megvalósí­tásához, arról majd később írunk. —venesz— Demokratikus tervezés Nómrcnlf egyszerűsítő, de már-már ncintsOK cinikus publicisztikai mód­szer lenne a demokratizmusból származó elő­nyöket közvetlenül forintra átszámítani. Ter­mészetesen bizonyos közérdekekben fogant javaslatok forinttartalma is kimutatható — az újítások esetében például ez rutinjellegű számítás —, a gazdaság és a demokratizmus kapcsolatában azonban ennél szükségképpen többről van szó. Hogy alapjában véve — és napjainkban — miről van szó, azt azzal a lényegre redukált viszonnyal is kifejez­hetjük, hogy a forint és a demokratizmus között fordított arányosság érvényesül, ha ugyanis kevesebb a forint, akikor nem ke­vesebb, hanem több demokratizmusra van szükség. A demokratizmusnak, természetesen, nincs mértékegysége, ezért a mennyiségi megha­tározás — a gazdaság és a demokratizmus politikai aránypárba állítása — a gyakorlat konkrétságában nehezen értelmezhető. Ám­bár segítségül hívhatjuk a költői sorokat, amelyek társadalomtudományos pontossággal — és a mi társadalmunk lírai előképeként — megfogalmazzák ezt a viszonyt: „A dol­gozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk”. A költői definícióban nem is csak az „okos gyülekezet” társadalom­szervező funkciójának értelmezése érdemel figyelmet, hanem az is, hogy a dolgozók kö­zössége, eredményeinek számbavétele mellett, szükségképpen kerül szembe „száz bajjal” is. Arrőd éppenséggel bajos lenne leltárt ké­szíteni, hogy napjainkban hány bajjal bir­kóznak a munkaszervezetben együttműködő közösségek; azért is, mert gazdálkodásunkat most éppen az jellemzi, hogy a vállalati gaz­dálkodás átértékelődése, tevékenységük dif­ferenciálódása nyomán ahány vállalat, szö­vetkezet, annyiféle a gondok jellege, mélysé­ge, tartalma. Általános és minden közösség­re egyetemesen érvényes viszont az a köve­telmény, hogy a feladatok megoldásának op­timális módja csak demokratikus vitában ala­kítható ki. Ezt az általános igényt azonban célszerű pontosítanunk: mit feltételez a vállalati élet gyakorlatában a demokratikus vita? Nem is annyira könnyű válaszolni erre, ha túllé­pünk az általános körvonalakon és a gyakor­latra utalunk. Mostanában készül a vállala­tok hatodik ötéves terve — méghozzá a ko­rábbi középtávú terveknél sokkal bonyolul­tabb feltételekkel, végletesebb tervváltozá­sokkal számolva. Kérdés: milyen módon cél­szerű a vállalatok jövőjét meghatározd prog­ramokat már most, a kidolgozás szakaszában átemelni a szakemberek köréből, az igazga­tói szobákból a műhelyekbe, a vállalati kö­zösségek nyilvánossága elé? A választ, amit erre a kérdésre fogalmaz­hatunk, régi polémiát érint; nem mai keletű- a nézetkülönbség abban, hogy mit értenek — és érthetnek — e bonyolult szakmai fo­lyamatokból azok, akikre a megvalósítás majd mindenképpen tartozik? Annyit máris fontos aláhúzni: a formális nyilvánosság rosszabb a nyilvánosság hiányánál is — ha tehát saámözönt zúdítanak azokra, akik eb­ben nem igazodhatnak el, az éppenséggel a demokratizmus hiányát, nem pedig kitelje­sedését jelenti. Az is kétségtelen, hogy a vál­lalati gazdálkodás meghatározó folyamatait — az üzleti sratégiát vagy a fejlesztési poli­tikát — nem lehet többségi döntéssel, sza­vazással meghatározni. Célszerű most ismét utalnunk a költőd jel­zőre, amely „okosnak” minősíti a dolgozó nép gyülekezeteit. Dehát mitől válhat „okossá” — javaslatra, véleményezésre, azonosulásra vagy ellenvetésekre — éretté a munkahelyi kö­zösség? Ne előlegezzük protokolláris udvari­assággal ezt az érettséget; nyilvánvaló ugyan­is, hogy a véleményformáláshoz, s ami eb­ből legfontosabbként következhet: az azono­suláshoz a lényegi folyamatok ismerete, a lehetséges alternatívák előnyeinek és kocká­zatainak átlátása nélkülözhetetlenül szüksé­ges. Ez az igény pedig napjainkban egészen más követelményt támaszt a vállalati nyil­vánossággal szemben, mint korábban. Most ugyanis a vállalatok ötéves tervei nem csu­pán azt írják elő, hogy a minden vállalatra kiterjedő növekedés mértéke ott, helyileg mekkora lehet; hogy a mindenütt megterve­zett fejlesztés-bővülés milyen irányú legyen. A terv ezúttal a szó legközvetlenebb értel­mében érintheti a vállalat jövőjét, olykor a létét, sorsát is — de azt mindenképpen: ho­gyan alakul át. újul meg a munka az előt­tünk álló fél évtizedben. S ezek a folyama­tok szükségképpen a legközvetlenebbül érin­tik a vállalattok dolgozóit, a nyilvánosság tehát annak a feltételnek a megalapozását is jelenti, hogy vállalják ezt az átalakulást, belássák indokait, elkerülhetetlenségét, s ilyen módon azonosuljanak veié. A hatodik ötéves terv részeként, amint ezt külön jogszabály előírja (a Munkaügyi Mi­nisztérium és a SZOT elnöksége irányelvei), mindenütt ki kell dolgozni a vállalat öt esz­tendőre szóló szociális tervét is. A jogsza­bály így körvonalazza, e tervek tartalmát: „A szociális terv emberközpontú terv legyen — olvasható az irányelvekben —, foglalja össze a munkavédelmi, üzemegészségügy!, művelődési, tömegsport, valamint a munka­helyi szociális ellátással és az emberi viszo­nyok fejlesztésével kapcsolatos feladatokat; segítse a munkásosztály helyzetének javítá­sát, ,az ifjúság és a nők gazdasági és szoci­ális helyzetének fejlesztését, a népesedés- és családpolitikával, valamint a művelődéssel kapcsolatos párt- és állami határozatok vég­rehajtását”. Meghatározó miközben a szociális terv kidolgozásáért és végrehajtásáért a vállalat vezetőjét teszi fe­lelőssé —, kötelezően rögzíti azt is, hogy a tervezés egész folyamatában „szakszerve­zeti szervek biztosítják a dolgozók részvé­telét, a jogszabályokban előírt kérdésekben a döntést, majd a szociális célok elérése ér­dekében a kollektív közreműködését”. Tábori András ütöttük — hangsúlyozza Mo­hai László, a munkaügyi osztály vezetője. — Milyen irányelveket je­löltek meg a felosztáskor? — Hogy az üzemegységek fel, amennyiben ezt a javas­vezetői a várható teljesítmé- latot a gyáregységi összbi- nyek arányában kötelesek dif- zalmi-értekezlet is jóváhagy­ferenciálni az érdekelt párt-, szakszervezeti tisztségviselők véleményének egyeztetésével. Az egy főre eső órabéremelés 50 fillér volt. Felhasználásá­hoz semmiféle alsó vagy fel­ső határt nem írtunk elő. Csupán azt kötöttük ki, hogy a hegesztők órabérének eme­lése nem lehet egy forintnál alacsonyabb. Erre azért volt szükség, mert nehezebb kö­rülmények között dolgoznak, sok köztük a fiatal, minősí­tett szakmunkás, bérük nem állt arányban a többiekével. Ez a központi előírás 20—25 százalékkal mérsékelte az el­osztható összjeg nagyságát. — Kik és miért nem ré­ja. A korábbiakhoz képest új dolog lesz, hogy a mozgó­bérek felhasználása közvet­lenül az üzemvezetők kezé­be kerül. Ugyancsak új do­log, hogy a művezetők havon­ta 1500 forintot kapnak ju­talmazásra. Ezt azoknak ad­ják, akik az általuk meg­határozott feladatokat gaz­daságosan. kifogástalan mi­nőségben és határidőre telje­sítik. Oj momentum a fel­osztás elveiben, hogy ahol szükség van rá, ott meg kell oldani a bérfeszültségeket, és az ifiúságpolitikai határozat­ból adódó tennivalókat. Az át­lagosnál magasabb bérfejlesz­tésben kell részesíteni azokat, akik két- vagy három évnél gyár­szesülhettek béremelésben? — A fegyelmit kapott dől- régebben dolgoznak a gozók. valamint azok. akik- ban. nek teljesítménye és maga­tartása elmaradt az előírt követelményektől. Ennek fi­gyelembevételével 37-en ma­radtak ki a listáról. — Vonatkozik ez a selejt- gyártókra is? — Nem. Olyan döntés szü­letett. hogy ne büntessük őket kétszer. Ugyanis a se­— Mit jelent, hogy vissza­menőleg fizetik ki az emelést? — Havonta egy főre vetít­ve háromszáz forintot. De lesz. aki többet, lesz aki ke­vesebbet kap, végzett munká­ja és annak minősége sze­rint. Továbbra sem határoz­tuk meg az alsó és felső ha­tárt, azt viszont előírtuk, hogy Uj szerződés a Fiat és a Zastava cég között A kragujevaci Crvena alkatrészekkel, a Fiat pedig A Crvena Zastava gyárban Zastava vállalat és a to- a kereskedelmi járművek sze- egy új jármű sorozatgyártásá- rinói Fiat cég új együttmű- relvényeit és alkatrészeit bo- nak előkészületei folynak. Az ködési szerződést írt alá a kö- csátja a Crvena Zastava ren- a Zastava-101 tí­zelmultban a könnyű es ko- delkezésére. . , zepes súlyú teherautók gyár- A kölcsönös szállítások érté- P115*-1 négyajtós autó. Ez vaió- tási együttműködésére az ke 1980 és 1936 között előre- jában új változata a Fiat. 128- 1980—86-as időszakra, A szer- láthatólag eléri a 250 millió ásnák. A Fiat céggel koope- ződés értelmében a Crvena f^^Jt^fkorább^hétéves rációban készül, és a hazai Zastava fogja ellátni a Fia- Zastava—Fiat együttműkö- Piac mellett olasz és más kül­tot elkészült teherautókkal és dési szerődés volumene. földi piacokra is szánják. .................................................................................................................................Mimim...................................................................................ilium.......... N apjaink témái Szabad rendelkezésű jövedelem réjére, vegyenek-e a nagy­fiúnak cipőt, vagy inkább a léka — között mozog ráadá­sul gyakran változik, mert hi­kislánymak a maga kinézte in- szén a fizetésemelés éppúgy diai pamutruhát, esetleg Ko- vácsné óhajait kellene méltá­befolyásolja, mint a kereske­dők *és az eltartottak aránya a nyolni, a már-már halasztha- családban stb. Ennek a jöve- tatlan ágyneművásárlás ér- delemrésznek az aránya a dekében? bérből élő családoknál mos­Jövedeímünk mérten mindig igényeinkhez lasztott; állami rendelkezések Érdekes és jellemző módon 5° azonban, hogy alapvető szűk' ségleteinket kielégíthessük, elegendő. Ezek a szükségletek kevés. Ahhoz, teljesítése. A másik csoport az emberek egy része — s ép- azonban — az adó, a hétvégi PeT1 nem a keveset keresők — ház, a gépkocsi után, a hitéi- azért tartja jövedelmét ki- törlesztés — egy korábbi, saját csínynek, mert korábban ho- — valamint bizonyos kötele- elhatározásból született döntés zott döntései fölemésztik fo­következménye, most már kö- rintjait. A hiteltörlesztés, a telesség formájában megjelen- gépkocsitartás, a nagy értékű ve. tartós fogyasztási cikk, a kül­zettségek — jövedelmünk nagy részét fölemésztik. Marad vi­szont egy bizonyos pénzösszeg — családtagonként, egyénen­ként erősen eltérő summa ez —, aminek fölhasználásáról belátásunk — igényeink, ked­vünk, érdeklődésünk stb. — alapján dönthetünk. A fo­rintnak ezt a részét nevezik szabad rendelkezés^ jövede­lemnek. Nagyon egyszerű példával élve: a Kovács család havi jö­vedelme tízezer forint. Ebből elpször — lévén törvénytiszte­lő állampolgárok — az el nem kerülhető kiadásokat róják le; a lakbért, az adót a sze­rény hétvégi telek és házacs- d xelJ , , , , vilpTYünt tónkéi „tér, ^léka ~ az a szabad rendel­százalék között helyezkedik el, figyelemmel a kötelező, illet­ve az állandó kiadások emel­kedésére. Kézenfekvő: ha emelkednek a kötelező, s az el nem kerül­hető állandó kiadások, akkor zsugorodik a szabad rendelke­zésű jövedelem, amennyiben a jövedelmek változatlanok ■ erre T, , ,, , , földi utazás az illető szemé Kovácsék ezzel meg nem ér- kizárólag költségként je- ., . . ,,, tek a kivonás, az osztás végé- lenik meg s elfeledkezik azok A reagálás re, hiszen enni kell, gazt, vil- életkörülményeket javító — sokfele lehet. így például a lányt fizetni, tisztítószereket életszínvonalat növelő - hatá- kladasi szerkezet módosítá- venni s így tovább. Üjabb, (-«akis art hansoztatin Sa — az olcsóbb élelmiszerek ugyan már nem kötelező jel- hogy mire kifizeti a kötelezőt! keresletének emelkedése, az legű, pert például az élelmi- gjjg vagy egyáltalán nem ma­szer-kiadások összege csala- ra(j szabad rendelkezésű pén- donként erősen különbözik, de 7A jiyen és hasonló esetek állandóan ismétlődő elkerülhe­tetlen kiadások ezek, s lekötik iparcikkvásárlások csökken­tése —, a megtakarítások ntér- séklése, vagy — és — a mun­arra mutatnak, hogy a jőve- kajövedelmek növelése, de „ i,,*s csakis delmek értékelése — s a kü­a társadalom számára a jövedelem további részét, lönböző kiadási csoportok egy- ^tékesebb teljesítmény tejé­Ami most már mindezeken fe lül fennmarad Kovácséknál — máshoz viszonyított arányá­nak megítélése — meglehető­ka, valamint a gépkocsi után, azután befizetik az OTP-hitel törlesztésének részletét, ami­mondjuk havi kétezer forint, sen szubjektív mozzanatok so azaz a teljes bevetel húsz szá- rozatából áll. Különböző számítások ben. Talán fölösleges is leírni: hosszú távon ez az utóbbi az egyedül járható — a közér­deknek és az egyéni érdeknek . egyaránt eleget tevő — út a es jövedelemnek, s azon belül a kezésű jövedelem. Azért szabad rendelkezésű nek fejében a gyerekek szobá- ez a rész. mert saját belátása tág határok — az összes jőve jában ott áll az új bútor, szerint dönt a család arról, delem három és hatvan száza­az hogy mire fordítsa. Gyűjtsék-e új tv-készülékre, külföldi uta- "i "" 1 zásra, a gépkocsi majdani cse- | NOGRAD — 1980, szeptember 17., szerda Ezeknek a kiadásoknak egyik csoportja — a lakbér, az adó — nem szabadon vá­becslések szerint aiszabacíren- szabado.n fölhasználható fo- delkezésu jövedelemhányad rintok gyarapítására. v. r.

Next

/
Thumbnails
Contents