Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)
1980-09-17 / 218. szám
Osztrák kábelsodró gépek szerelése kezdődött el a balassagyarmati kábelgyár új csarnokában, ahol 1982-ben már másfél milliárd forint értékű erősáramú termék készül. A Gép- és Felvonószerelő Vállalat szakemberei végzik a géptelepítést, melynek üzembe helyezésével a hazai igények mind teljesebb kielégítése válik lehetővé. — kj — A bérfejlesztés második üteme Differenciálás vagy kiegyenlítődés ? Visszalépés vagy szükségmegoldás? Két, viszonylag ellentétes lejtgyártók elképzelés jellemzi a VE- tek. GYÉPSZER salgótarjáni gyárának idei bérfejlesztési tevékenységét. Az első időszakban — ami január elsejével következett be — jó irányú elmozdulás történt a natelményeket. kártérítést fizet- a fiatal hegesztő szakmunkások egy forintnál kevesebbet — S ezzel a felfogással nem kaphatnak, mindenki egyetértett? — Van-e változás a kizáró — Nem. tényezőknél? — Volt-e reklamáció? — Igen. Nem kerülhetnek — Ez az első év, hogy nem. fel a listára, azok sem, akik Ezt a kedvező helyzetet az- ez év áprilisa után léptek be gyobb arányú mozgóbérhá- zal magyarázom, hogy a bri- a gyárba, válamint a selejt- nyad javára, hogy teljesítsék gádvezetők tagjaikkal ala- gyártók. a jelenlegi hatékonysági, tér- posan megvitatják, ki meny- — Mi indokolta az utóbbi melékenységi, minőségi köve- nyit érdemelt és miért. A reá- megkövetelését? lis megítélést elősegítette, hogy megszűnt a korábbi éveket jellemző, nagyfokú munkaerőmozgás, a brigádtagok jól megismerték egymást. Ugyanakkor a helyi vezetők is jól tudják, ki mit érdemel. A EGYHARMADÁT MOZGÖBÉRRE A VEGYÉPSZER Vállalata múlt évi munka eredményeképpen, valamint az ez évre bérfejlesztés pedig a legnagyobb nyilvánosság előtt, a különböző vélemények egyeztetésével és ütköztetésével zajlott le. — Mert előző intézkedéseinkkel nem értük el a kívánt célt, — állítja a munkaügyi osztályvezető. JÓ LESZ EZ ÍGY? Az első és második ütem felosztási elveit összevetve egyértelműen kitűnik, hogy a második ütem követelményeiben több olyan új elem van, amelyik remélhetőleg segít a korábbinál nagyobb feladatok megvalósításában. Egy dolog azonban nyugtalanságra adhat okot. Ez pedig a mozgóbérre fordítható tervezett hatékonysági, tér melékenységi, minőségjavítási és gazdálkodási elképzelések teljesítésének reményében. 1980-ra 6,6 százalékos bér- fejlesztést tervezett. Ebből az MEGVÁLTOZTAK összegből az első ütemben, A FELOSZTÁSI ELVEK azaz az első fél évre, 4,3 szá- A salgótarjániak az első fél _ _ _______ za lékot használtak fel. Ezt a évben bizonyos mértékben el- tész," kisebb”"aránya."* Olyan legmagasabb összeget, egye- maradtak az exportterv tel- kor alakult ki ez az elképze- dül csak a salgótarjániak jesítésével. Ugyanakkor ele- lés amik0r az első nyolc hókapták, mert tavalyi ered- get tettek a gazdálkodással napban a gyár dolgozói har- ményük minden tekintetben kapcsolatos követelmények- rninrmillió forinttal marad- jól megfelelt az előírt köve- nek. Ez utóbbit figyelembe ^ el az exportterv teljesí- telményeknek, ugyanakkor a véve a vállalat központja úgy tésében A tervezet szerint, a testvérvállalatok közül itt a döntött, hogy július 1-től visz- további' differenciálás helyett legnagyobb a szakmunkások szamenőleg 2.2 százalékkal aránya. * emeli a dolgozók bérét. — A szétosztható összeg, — A második ütemben a egymillió 900 ezer forint volt, korábbiakhoz képest megvál- aminek 66 százalékát az alap- toztak a felosztás irányelvei, bérek emelésére fordítottuk, — veszi vissza a szót a mun- 34 százalékot pedig a haté- kaügyi osztályvezető, majd konysági, termelékenységi és így folytatja: — A meglevő gazdálkodási követelmények létszám megtartása a más teljesítésének szolgálatába ál- vállalatoknál, egyes szakmákban tapasztalt magasabb alapbérszint elérése érdekében a felosztható összeg — 8—900 ezer forint — 80 százalékát alapbéremelésre használjuk most egy kiegyenlítődés következik be. Hogy ez mennyiben visz közelebb a végzett munka szerinti bérezés mainál tökéletesebb megvalósításához, arról majd később írunk. —venesz— Demokratikus tervezés Nómrcnlf egyszerűsítő, de már-már ncintsOK cinikus publicisztikai módszer lenne a demokratizmusból származó előnyöket közvetlenül forintra átszámítani. Természetesen bizonyos közérdekekben fogant javaslatok forinttartalma is kimutatható — az újítások esetében például ez rutinjellegű számítás —, a gazdaság és a demokratizmus kapcsolatában azonban ennél szükségképpen többről van szó. Hogy alapjában véve — és napjainkban — miről van szó, azt azzal a lényegre redukált viszonnyal is kifejezhetjük, hogy a forint és a demokratizmus között fordított arányosság érvényesül, ha ugyanis kevesebb a forint, akikor nem kevesebb, hanem több demokratizmusra van szükség. A demokratizmusnak, természetesen, nincs mértékegysége, ezért a mennyiségi meghatározás — a gazdaság és a demokratizmus politikai aránypárba állítása — a gyakorlat konkrétságában nehezen értelmezhető. Ámbár segítségül hívhatjuk a költői sorokat, amelyek társadalomtudományos pontossággal — és a mi társadalmunk lírai előképeként — megfogalmazzák ezt a viszonyt: „A dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk”. A költői definícióban nem is csak az „okos gyülekezet” társadalomszervező funkciójának értelmezése érdemel figyelmet, hanem az is, hogy a dolgozók közössége, eredményeinek számbavétele mellett, szükségképpen kerül szembe „száz bajjal” is. Arrőd éppenséggel bajos lenne leltárt készíteni, hogy napjainkban hány bajjal birkóznak a munkaszervezetben együttműködő közösségek; azért is, mert gazdálkodásunkat most éppen az jellemzi, hogy a vállalati gazdálkodás átértékelődése, tevékenységük differenciálódása nyomán ahány vállalat, szövetkezet, annyiféle a gondok jellege, mélysége, tartalma. Általános és minden közösségre egyetemesen érvényes viszont az a követelmény, hogy a feladatok megoldásának optimális módja csak demokratikus vitában alakítható ki. Ezt az általános igényt azonban célszerű pontosítanunk: mit feltételez a vállalati élet gyakorlatában a demokratikus vita? Nem is annyira könnyű válaszolni erre, ha túllépünk az általános körvonalakon és a gyakorlatra utalunk. Mostanában készül a vállalatok hatodik ötéves terve — méghozzá a korábbi középtávú terveknél sokkal bonyolultabb feltételekkel, végletesebb tervváltozásokkal számolva. Kérdés: milyen módon célszerű a vállalatok jövőjét meghatározd programokat már most, a kidolgozás szakaszában átemelni a szakemberek köréből, az igazgatói szobákból a műhelyekbe, a vállalati közösségek nyilvánossága elé? A választ, amit erre a kérdésre fogalmazhatunk, régi polémiát érint; nem mai keletű- a nézetkülönbség abban, hogy mit értenek — és érthetnek — e bonyolult szakmai folyamatokból azok, akikre a megvalósítás majd mindenképpen tartozik? Annyit máris fontos aláhúzni: a formális nyilvánosság rosszabb a nyilvánosság hiányánál is — ha tehát saámözönt zúdítanak azokra, akik ebben nem igazodhatnak el, az éppenséggel a demokratizmus hiányát, nem pedig kiteljesedését jelenti. Az is kétségtelen, hogy a vállalati gazdálkodás meghatározó folyamatait — az üzleti sratégiát vagy a fejlesztési politikát — nem lehet többségi döntéssel, szavazással meghatározni. Célszerű most ismét utalnunk a költőd jelzőre, amely „okosnak” minősíti a dolgozó nép gyülekezeteit. Dehát mitől válhat „okossá” — javaslatra, véleményezésre, azonosulásra vagy ellenvetésekre — éretté a munkahelyi közösség? Ne előlegezzük protokolláris udvariassággal ezt az érettséget; nyilvánvaló ugyanis, hogy a véleményformáláshoz, s ami ebből legfontosabbként következhet: az azonosuláshoz a lényegi folyamatok ismerete, a lehetséges alternatívák előnyeinek és kockázatainak átlátása nélkülözhetetlenül szükséges. Ez az igény pedig napjainkban egészen más követelményt támaszt a vállalati nyilvánossággal szemben, mint korábban. Most ugyanis a vállalatok ötéves tervei nem csupán azt írják elő, hogy a minden vállalatra kiterjedő növekedés mértéke ott, helyileg mekkora lehet; hogy a mindenütt megtervezett fejlesztés-bővülés milyen irányú legyen. A terv ezúttal a szó legközvetlenebb értelmében érintheti a vállalat jövőjét, olykor a létét, sorsát is — de azt mindenképpen: hogyan alakul át. újul meg a munka az előttünk álló fél évtizedben. S ezek a folyamatok szükségképpen a legközvetlenebbül érintik a vállalattok dolgozóit, a nyilvánosság tehát annak a feltételnek a megalapozását is jelenti, hogy vállalják ezt az átalakulást, belássák indokait, elkerülhetetlenségét, s ilyen módon azonosuljanak veié. A hatodik ötéves terv részeként, amint ezt külön jogszabály előírja (a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT elnöksége irányelvei), mindenütt ki kell dolgozni a vállalat öt esztendőre szóló szociális tervét is. A jogszabály így körvonalazza, e tervek tartalmát: „A szociális terv emberközpontú terv legyen — olvasható az irányelvekben —, foglalja össze a munkavédelmi, üzemegészségügy!, művelődési, tömegsport, valamint a munkahelyi szociális ellátással és az emberi viszonyok fejlesztésével kapcsolatos feladatokat; segítse a munkásosztály helyzetének javítását, ,az ifjúság és a nők gazdasági és szociális helyzetének fejlesztését, a népesedés- és családpolitikával, valamint a művelődéssel kapcsolatos párt- és állami határozatok végrehajtását”. Meghatározó miközben a szociális terv kidolgozásáért és végrehajtásáért a vállalat vezetőjét teszi felelőssé —, kötelezően rögzíti azt is, hogy a tervezés egész folyamatában „szakszervezeti szervek biztosítják a dolgozók részvételét, a jogszabályokban előírt kérdésekben a döntést, majd a szociális célok elérése érdekében a kollektív közreműködését”. Tábori András ütöttük — hangsúlyozza Mohai László, a munkaügyi osztály vezetője. — Milyen irányelveket jelöltek meg a felosztáskor? — Hogy az üzemegységek fel, amennyiben ezt a javasvezetői a várható teljesítmé- latot a gyáregységi összbi- nyek arányában kötelesek dif- zalmi-értekezlet is jóváhagyferenciálni az érdekelt párt-, szakszervezeti tisztségviselők véleményének egyeztetésével. Az egy főre eső órabéremelés 50 fillér volt. Felhasználásához semmiféle alsó vagy felső határt nem írtunk elő. Csupán azt kötöttük ki, hogy a hegesztők órabérének emelése nem lehet egy forintnál alacsonyabb. Erre azért volt szükség, mert nehezebb körülmények között dolgoznak, sok köztük a fiatal, minősített szakmunkás, bérük nem állt arányban a többiekével. Ez a központi előírás 20—25 százalékkal mérsékelte az elosztható összjeg nagyságát. — Kik és miért nem réja. A korábbiakhoz képest új dolog lesz, hogy a mozgóbérek felhasználása közvetlenül az üzemvezetők kezébe kerül. Ugyancsak új dolog, hogy a művezetők havonta 1500 forintot kapnak jutalmazásra. Ezt azoknak adják, akik az általuk meghatározott feladatokat gazdaságosan. kifogástalan minőségben és határidőre teljesítik. Oj momentum a felosztás elveiben, hogy ahol szükség van rá, ott meg kell oldani a bérfeszültségeket, és az ifiúságpolitikai határozatból adódó tennivalókat. Az átlagosnál magasabb bérfejlesztésben kell részesíteni azokat, akik két- vagy három évnél gyárszesülhettek béremelésben? — A fegyelmit kapott dől- régebben dolgoznak a gozók. valamint azok. akik- ban. nek teljesítménye és magatartása elmaradt az előírt követelményektől. Ennek figyelembevételével 37-en maradtak ki a listáról. — Vonatkozik ez a selejt- gyártókra is? — Nem. Olyan döntés született. hogy ne büntessük őket kétszer. Ugyanis a se— Mit jelent, hogy visszamenőleg fizetik ki az emelést? — Havonta egy főre vetítve háromszáz forintot. De lesz. aki többet, lesz aki kevesebbet kap, végzett munkája és annak minősége szerint. Továbbra sem határoztuk meg az alsó és felső határt, azt viszont előírtuk, hogy Uj szerződés a Fiat és a Zastava cég között A kragujevaci Crvena alkatrészekkel, a Fiat pedig A Crvena Zastava gyárban Zastava vállalat és a to- a kereskedelmi járművek sze- egy új jármű sorozatgyártásá- rinói Fiat cég új együttmű- relvényeit és alkatrészeit bo- nak előkészületei folynak. Az ködési szerződést írt alá a kö- csátja a Crvena Zastava ren- a Zastava-101 tízelmultban a könnyű es ko- delkezésére. . , zepes súlyú teherautók gyár- A kölcsönös szállítások érté- P115*-1 négyajtós autó. Ez vaió- tási együttműködésére az ke 1980 és 1936 között előre- jában új változata a Fiat. 128- 1980—86-as időszakra, A szer- láthatólag eléri a 250 millió ásnák. A Fiat céggel koope- ződés értelmében a Crvena f^^Jt^fkorább^hétéves rációban készül, és a hazai Zastava fogja ellátni a Fia- Zastava—Fiat együttműkö- Piac mellett olasz és más kültot elkészült teherautókkal és dési szerődés volumene. földi piacokra is szánják. .................................................................................................................................Mimim...................................................................................ilium.......... N apjaink témái Szabad rendelkezésű jövedelem réjére, vegyenek-e a nagyfiúnak cipőt, vagy inkább a léka — között mozog ráadásul gyakran változik, mert hikislánymak a maga kinézte in- szén a fizetésemelés éppúgy diai pamutruhát, esetleg Ko- vácsné óhajait kellene méltábefolyásolja, mint a kereskedők *és az eltartottak aránya a nyolni, a már-már halasztha- családban stb. Ennek a jöve- tatlan ágyneművásárlás ér- delemrésznek az aránya a dekében? bérből élő családoknál mosJövedeímünk mérten mindig igényeinkhez lasztott; állami rendelkezések Érdekes és jellemző módon 5° azonban, hogy alapvető szűk' ségleteinket kielégíthessük, elegendő. Ezek a szükségletek kevés. Ahhoz, teljesítése. A másik csoport az emberek egy része — s ép- azonban — az adó, a hétvégi PeT1 nem a keveset keresők — ház, a gépkocsi után, a hitéi- azért tartja jövedelmét ki- törlesztés — egy korábbi, saját csínynek, mert korábban ho- — valamint bizonyos kötele- elhatározásból született döntés zott döntései fölemésztik fokövetkezménye, most már kö- rintjait. A hiteltörlesztés, a telesség formájában megjelen- gépkocsitartás, a nagy értékű ve. tartós fogyasztási cikk, a külzettségek — jövedelmünk nagy részét fölemésztik. Marad viszont egy bizonyos pénzösszeg — családtagonként, egyénenként erősen eltérő summa ez —, aminek fölhasználásáról belátásunk — igényeink, kedvünk, érdeklődésünk stb. — alapján dönthetünk. A forintnak ezt a részét nevezik szabad rendelkezés^ jövedelemnek. Nagyon egyszerű példával élve: a Kovács család havi jövedelme tízezer forint. Ebből elpször — lévén törvénytisztelő állampolgárok — az el nem kerülhető kiadásokat róják le; a lakbért, az adót a szerény hétvégi telek és házacs- d xelJ , , , , vilpTYünt tónkéi „tér, ^léka ~ az a szabad rendelszázalék között helyezkedik el, figyelemmel a kötelező, illetve az állandó kiadások emelkedésére. Kézenfekvő: ha emelkednek a kötelező, s az el nem kerülhető állandó kiadások, akkor zsugorodik a szabad rendelkezésű jövedelem, amennyiben a jövedelmek változatlanok ■ erre T, , ,, , , földi utazás az illető szemé Kovácsék ezzel meg nem ér- kizárólag költségként je- ., . . ,,, tek a kivonás, az osztás végé- lenik meg s elfeledkezik azok A reagálás re, hiszen enni kell, gazt, vil- életkörülményeket javító — sokfele lehet. így például a lányt fizetni, tisztítószereket életszínvonalat növelő - hatá- kladasi szerkezet módosítá- venni s így tovább. Üjabb, (-«akis art hansoztatin Sa — az olcsóbb élelmiszerek ugyan már nem kötelező jel- hogy mire kifizeti a kötelezőt! keresletének emelkedése, az legű, pert például az élelmi- gjjg vagy egyáltalán nem maszer-kiadások összege csala- ra(j szabad rendelkezésű pén- donként erősen különbözik, de 7A jiyen és hasonló esetek állandóan ismétlődő elkerülhetetlen kiadások ezek, s lekötik iparcikkvásárlások csökkentése —, a megtakarítások ntér- séklése, vagy — és — a munarra mutatnak, hogy a jőve- kajövedelmek növelése, de „ i,,*s csakis delmek értékelése — s a küa társadalom számára a jövedelem további részét, lönböző kiadási csoportok egy- ^tékesebb teljesítmény tejéAmi most már mindezeken fe lül fennmarad Kovácséknál — máshoz viszonyított arányának megítélése — meglehetőka, valamint a gépkocsi után, azután befizetik az OTP-hitel törlesztésének részletét, amimondjuk havi kétezer forint, sen szubjektív mozzanatok so azaz a teljes bevetel húsz szá- rozatából áll. Különböző számítások ben. Talán fölösleges is leírni: hosszú távon ez az utóbbi az egyedül járható — a közérdeknek és az egyéni érdeknek . egyaránt eleget tevő — út a es jövedelemnek, s azon belül a kezésű jövedelem. Azért szabad rendelkezésű nek fejében a gyerekek szobá- ez a rész. mert saját belátása tág határok — az összes jőve jában ott áll az új bútor, szerint dönt a család arról, delem három és hatvan százaaz hogy mire fordítsa. Gyűjtsék-e új tv-készülékre, külföldi uta- "i "" 1 zásra, a gépkocsi majdani cse- | NOGRAD — 1980, szeptember 17., szerda Ezeknek a kiadásoknak egyik csoportja — a lakbér, az adó — nem szabadon vábecslések szerint aiszabacíren- szabado.n fölhasználható fo- delkezésu jövedelemhányad rintok gyarapítására. v. r.
