Nógrád. 1980. szeptember (36. évfolyam. 205-229. szám)

1980-09-14 / 216. szám

Családi ház Wright, Le Corbusier és Aalto építészek, akiknek ne­véhez grandiózus tervek k tődnek, szívesen tervez­te,; kis családi házakat, ame­lyeket olcsón lehetett kivite­lezni. A nagy tervezők tehát figyelembe vették adott tár­sadalmi rétegek szociális kö­rülményeit és nemcsak mo­numentális álmaikat rajzol­tak papírra Franciaországban a házak tin százaléka családi ház. Finnországban ez az arány 78 s'ázalék, Dániában és az Egyesült Államokban pedig 73 ‘ százalék. Szociológusok egyes nyugati országokban azt vallják, hogy a családi házak aránya lehetne nagyobb is. ,A franciaországi családi házakra is vonatkozik saj­nos. egy általános európai megfigyelés. A házat sok eset­mm'-T jtefi ÉJ m h# J * ML * —nw r Tudomány-technika Hűszaki fejlesztés vagy bírság? Egy gyár a környezetvédelemért Manapság a szarvas alap- vegőminöséget ellenőrző mű- és Így sokkal kisebb tömeg­anyagok gyártása szennyezi szereink a kibocsátott anya- gél kell dolgoznunk aszenny- legjobban a környezetet. Ha- gok mennyiségét mérik. A víztisztító telepünkön. Az egyik zánkban ez a probléma leg­inkább a Balatonhoz közel eső Nitrokémia Ipartelepeken jelentkezett, olyannyira, hogy export Vállalat is fantáziát lát egyik gerincben víz- és levegőminőség-ellen- külföldi cég kemény pvc- őrző műszereink olyan jól si- csöveiből gyorsan kiépítettük kerültek, hogy a KGM Gép- a két gerincű hálózatot. Az giai ház”-at egy párizsi kiál­lításon mutatták be. Házilag összeszerelhető. Az építésé­nél felhasznált fontosabb nem Is illeszkedik megfelelő­en a környezetbe. Franciaországban 1978-ban ben fantáziaszegény terv alap- 250 000 családi ház épült fel. ján építik fel, majd megtold- Európai viszonylatban egyéb- anyagok a fa és az üveg. ják, hatósági engedély nél- ként Írországban a legmaga- Fűthető, tehát nemosak hét­it ül. Sok esetben előfordul, sabb a családi házak ará- végi háznak használható. Ki­hogy kis méretű, nadrágszíj- nya: 98 százalék. válóan illeszthető az ember telekre építenek és a ház A képünkön látható „ökoló- környezetébe. A Concorde-program vége 1979. augusztusában a brit és francia iparügyi miniszter találkozóján döntést hoztak, hogy a tizenhat darab Con­lékkal magasabb, mint az tés értelmében a kát légjtár- óceáni járatok I. osztályú saság 8—8 gépet kap, ebből árai, így csak azok fizetik kettő tartalékban lesz, a meg, akik számára az idő va- többivel a pár gazdaságos út­corde SST utasszállítógép át- lóban pénz. A gép jövedelme- vonalat repülik. Az 1980-as adásával a gyártást befejezik, mivel több megrendelés nincs és nem is várható. Ezzel egy 1956 óta tartó fejlesztés ér­kezett a befejezéshez. A két állam még külön kezdte a tervezési munkát, és csak 1962-ben hozott döntést a kö­zös programról. Ennek során zőségl határa 63 százaléknál években csak az Atlantl-óce­van, vagyis legalább hat­vanhárom utas kell egy já­ratra. Az 1978-as évben a BOAC a London—New York vonalon elérte a 91 százalékot, és 1980-tól már napi két já­rat lesz. Az utóbbi két év án feletti és a dél-amerikai járatok látszanak rentábilis­nak, mivel a másik nagy le­hetőséget, a New York—Los Angeles útvonalat nem enge­délyezték. A nagy fejlesztési költségek nem vesztek kárba, hiszen a két állam repülőipara megh­álált a brit vállalat kilenc- 1967—1973 között két kisérle- száz úttal százötvenezer főt ti és két elószérlagépet épl- szállított ezen a járaton, de a oldott egy sor fejlesztési kér- tettek meg. A kísérleti prog- London—Szingapúr vonal mi- dést, amelyre egyébként nem att összességében 4,5 millió jutott volna elegendő pénz. ram és építés, illetve rozatgyártás 9 milliárd lárt emésztett fel. A széria- gépekből tizenhat épült meg A BOAC légitársaság öt, az AIR FRANCE pedig négy gé­dol- dollár vesztesége volt. így új gázturbinák, navlgá­Az AIR FRANCE is keres ciós műszerek, fémanyagok, a Párizs—New York járaton, elektronika stb. gyártáséval de éppen 62 százaléknál tart más repülőgépek építési le- a Párizs—Rio de Janeiro és hetCségei javultak. A hetven­pet vett át, három gépre előbb a Párizs—Washington vonalon, hatmillió dollárba kerül gép Irán, majd a Kínai Népköz- társaság adott opciót, de vá­sárlásra nem került sor. Há­rom további gép tartalék volt. A hatvanhat darab előzetes ______________________ re ndelést az amerikai és né- elő. ezekkel is csak visszafor- tanulságok nyomán hány európai légitársaság le­mondta, előbb a környezetvé­dők Időhúzó manőverei, majd így végül 9 millió dollár vesz- az 1980-as években talán teséget könyvelhetett el. fenntartja magát, de cszt a A gép műszakilag sikeres változatot n«n fejlesztik tö­veit, az eddigi üzemelése so- vább. A fejlődést arson ban rán nagyobb hiba alig fordult nem lehet feltartóztatni. a arr.e­dulás, vagy útmegszakítás járt. rikai repülőgépipar az 1990- A tervezett repülési jellemző- es évekre több tervet Is ki­ket és műszaki paramétere- dolgozott, egy nagyobb, gaz­az 1973-as üzemanyag-ár- két is elérte, de 1973 után daságosabb és növelt teljesít­teljesen gazdaságtalanná vált. ményfl típus elkészítésére. Eb- A jelen körülmények között ben mér a Concorde tapasz- legalább 200—250 fős gép kel- taltai is benne lesznek. emelkedés miatt. A fő nehézséget az okozza, hogy a 100—106 üléses gép a gyár vezetősége környezet- védelmi megfontolásból le­állította 14—15 anyag gyártá­sát, pedig az mind tőkés pi­acra menő termék volt. KAPUN BELÜL A Balaton — mely mind­össze másfél kilométerre van Fűzfőtől, a gyár telephelyé­től — a 60-as évek végéra hazánk legfontosabb és leg' áramolnak a bennük. Gyártásukkal meg­bízta az Egyesült Izzót, azok­ból szép számmal vásárol majd a Szovjetunió is. A szennyvíztisztítás nem olcsó mulatság, nem is szólva népgazdaság teherbíró a hatalamas mennyiségről, pességét figyelembe véve „nem káros”, a másikban a veszélyes szennyvizek. A szét­választás eredményeként a biológiai szennyvíztisztítási igény az ötödére csökkent. A ké- el­amely a termelés fejlődésével sődleges feladat a toxikus' továbbnövekszik. Ezért nagy szennyezések teljes kizárása, jelentőségű mind vállalati, Ezt pedig a gyár biológiai mind népgazdasági szinten az szennyvíztisztító rendszere ga- az újítás, amelyet a nitroké- rantálja. feüődőtt és Így a nitroké- mia szennyvizeinek kezelésé- — Ameddig a káros enya­mlának* is teMle^kelíettva- nél , , .. , ««* ■»» lamit, hogy szennyezett vizei, “ Ipari szennyvizeinkkel akar juk kiszűrni a levegőből. Ám hniioHAVoi írt eleinte zavartuk az öntözést a költségek egyenletesen no­aannlc a kttrnvéknek Mivel és a halgazdaságok munkáját, vekednek. Ha a maradék két az eevséaes kömvezetvédelm Ezért hatalma* tározókat épi- százalékot is eltávolítjuk, már bz egységes Kurnyezetveueinu i.kii.a..i.i..i i_n_a t evékenységben említésre mél­tó hagyományaink nincsenek, a nitrokémia is támogatás nélkül, vállalaton belül kezd­rni nrnhlérnált Nádor-csatornát. A szenny- Nem volt azonban könnyű az ,” Ä“S2LAi.6Ä£"- vízelve,«tíst követte * három- üt Miig - v.uj, KolZc, tettünk. Amikor a tározók ötszörös költségekkel kell szá- megteltek szennyvízzel, a me- molni, ezt pedig még nem en- zőgazdaság leállt a vízkivétel- gedhetjük meg magunknak, lel, mert a mi veszélyes vi- De ma már a környéken sző- zeink töltötték meg a Séd- és löt, gyümölcsöt termelnek.' tatólaboratórium vezetője, Ko- , . , . , lőnie. Zoltán vegyészmérnök a és “£2“ £ következőket mondta az ipar­teleppel szemben támusztott környezetvédelmi követelmé­nyekről és az általuk megva­lósított komplex védelmi rendszerről: — Feladatunk a víz- és le­vegőtisztítási, a hulladékmeg- semmisitési módszerek és romhetenként ismétlődött. Igen ám, de egy száraz év­szakban a mezőgazdaság nem engedhette meg, hogy 100— 110 napig ne öntözzön. Az Zoltán. A környezetvédelem csapat­munka. E komplex tevékeny­ség csak akkor vezet ered-’ ményre, ha minden lépés,’ újonnan kidolgozott eljárás együttműködés egyre nehezek- rendszerszemlélettel kapcsoló­ben ment, de szerencsére si- dik egymáshoz. Ez az igény került olyan megoldást talál- leginkább a hulladék keze- ni, a két gerincű hálózat ki- lésénél jelentkezik. De hogy is eszközök kidolgozása. Azok, fp“^!Ä * három hétről három hónapra — Milliárdokat fordítunk növelte. A mezőgazdasági üze- szennyvíztisztítók építésére és meknek így már csak évente milliókat a fenntartásukra, kétszer-háromszor kell hoz- üzemeltetésükre. A drága be­akik ma kezdenek környe­zetvédelemmel foglalkozni, sokkal könnyebb helyzetben vannak, mint ml voltunk 1980-ban, amikor elkezdtük a témát. Arra törekszünk, hogy a saját magunk által kifej­lesztett műszerek minél több adatot szolgáltassanak lényege? szennyvizeinkről, füstgázaink- — A vegyipari technológl- ról. A szennyvizmintavevő ák során általában kétféle berendezésünk például autó- szennyvíz keletkezik. A hűtő- matlkusan ée folyamatosan és mosóvizekben a szervetlen veszi a mintákat, kezelősze- sókon kívül más szennyezés zánk alkalmazkodni. KÉT VEZETÉK Mi a két gerincű hálózat mélyzetet sem igényel. Ez a készülék mindenhol felállít­ható, ahol a víz elemzésére van szükség, a gyáron belül vagy kívül, szennyvizeink vo­nem eléggé gazdaságos a mai lene ezekkel a teljesítmények- árakon, mivel tüzelőanyag-fo- kel, erre viszont a Concorde gyasztásaegv utasra számítva, nem képes. A négy darab kí- a B—747-hez .viszonyítva an- sérleti gépet már kivonták a nulása mentén bárhol. A le- lasszuk szét a kétfajta vizet nem fordul elő, ezek könnyen tisztithatók. Sokkal kisebb mennyiségű a biológiai tiszti- ___. ,, . . . , ...... t ást Igénylő toxikus szennyvíz. fml •W«t«g*t * Kínálkozott a lehetőség: vá- taIaltunk »« W ®l«ó megol­rendezések pedig nem csi­nálnak egyebet, mint óriási' költségek árán koncentrálják a szennyezéseket, amelyeket visszajuttatunk a természet­be. A tisztitási folyamatok végéről általában hiányzik az a záróciklus, amely a drágán kitermelt hulladékot távol tartaná a természettől. Vál­lalatunk a 70-es évek elején' felismerte az ipari hulladék teljes megsemmisítésének kor­nak négyszerese. Egy jegyára 1113 dollár, amely 20 száza­forgalomból, és múzeumban helyezték el. A mostani dön­Európa legmodernebb szélcsatornája A szélcsatorna az aerodina- ga-Marzacban (Toulouse mel- mikai kísérletek legfontosabb lett) működik néhány éve. eszköze. A szélcsatornában a Ez Európa egyik legmoder- repülőgépmodellek viselke- nebb ilyen létesítménye, désének mérésére nagy se- amelyben a hangsebesség j bességű légáramlást lehet alatti, szubszónikus tarto' létrehozni. A beszívott leve- mányban tervezett utasszállí Változik-e az időjárás? Földünk Időjárása az utób- adatok nem adnak okot az bi években erős és rövid, aggodalomra, hogy napjaink­időnként visszatérő ingadozá sokat mutat. A rendelkezé­sünkre álló adatok nem ele­gendőek ahhoz, hogy az Idő­járás megváltozásának ál­ban erős lehűlés következik Egy világos: a klíma tar­tós megváltozása a megszo­kott, kialakult feltételek át­be, amely végzetes hatást szervezését tenné szükséges­gyakorol az élelmiszerek tér' melésére. Mint ismeretes, az időjárás- landó jellegű tendenciájáról ra lényeges hatást gyakorol a beszéljünk. Ám az egyre gya- Napból sugárzó hő eloszlása a koribbá váló „rendkívüli idő- Föld felszínén. A Föld felszí­járási jelenségek” a kiírna nét elérő napenergia meny- védekezni a természet bizonyos labilitásáról tanús- nyisége az atmoszféra áttét- szövései” ellen kodnak. sző tisztaságától függ. Ezen Az utóbbi száz esztendő kívül a Föld felszíne az ember meteorológiai adatainak az gazdasági tevékenységének elemzése azt mutatja, hogy eredményeként is felmeleg- Földünk éghajlata 1880-tól, szik. Feltételezhetjük, hogy 1940-ig melegedett, az északi az átlagos hőmérséklet továb- félteke átlagos hőmérsékle- bi változását az atmoszférába te ezen időszakban csaknem jutó széndioxid mennyiségé- egy teljes Celsius-fokkal nö- nek növekedése határozza Tekedett. A negyvenes évek majd meg, továbbá az at- után azonban lehűlés kezdő- moszféra áttetszőségének eset- dött, amely az északi fél- leges megváltozása, amelyet gömb hőmérsékletét mintegy mesterséges és természetes fél fokkal csökkentette. Emel- tényezők idézhetnek elő, töb- lett az északi félgömb légköri bek között bolygónk ózonré- cirkulációja visszatért ahhoz tegének a megbomlása. He- a sémához, amely a XIX. szá- W méretekben a kiima bizo- zad végének légköri cirkulá- nyos változásait idézhetik elő, sé. A közeli években vagy év­tizedekben katasztrofális kö­vetkezményektől nem kell tartanunk. A tudással és technikai eszközökkel fel­vértezett ember megtanul csel­Valószínűtlen, hogy a közel­jövőben természetes, tartós lehűlés tendenciája érvénye­sülne — ez az egyöntetű vé­leménye a világ huszonnégy országa meteorológiai szol­gálata képviselőinek. A természet, mint ismere­tes, a saját tevékenységét nem hangolja össze az ember te­vékenységével. És az ember­nek készen kell állnia ar­ra, hogy a szükséges pillanat­ban ésszerű kiigazításokat hajtson végre a természeti erők folyamatában. Ezért a Szovjetunióban és gőt különleges kialakítású légcsavar gyorsítja fel, majd a légcsavar által perdületbe hozott légáramot terelő la­pé tsorok segítségével egyen- irányítják, s a mérőtérbe ve­zetik. A mérőtérben felfüggesz­tett kismintán (módellen) fel­lépő aerodinamikai erők, áramlások mérésére külön­féle műszereket, precíziós mérlegeket használnak fel. A képünkön látható szél- zersíkjának viselkedését,* csatorna a franciaországi Fan- széláramlással szemben. tó és sportgépek modelljeit fúvatják meg. A szélcsator­na mérési tere 4,5x3,5 méter. Ebbe a térbe helyezik a repü- lőgépmodelleket. A mérési kamra a modelleket 3 méter szárnyfesztávolságig fogadja be. A szélcsatornában a lég­áramlás sebessége 10—120 méter/sec értékek között változhat. A megfúvatás alatt műszerek segítségével mérik a modell szárnyának, tör­zsének, farokrészeinek, ve­a ciós sémájához Sok tudós véleménye sze­rint a lehűlés folyamata foly­tatódik, és ez az éghalj atl vi­szonyok még erősebb inga­dozásához vezethet. Ezen a véleményen van a Meteoroló­giai Világszervezet Végre­hajtó Bizottságának neves tudósokból álló csoportja is. Igaz, hogy ők a véleményük­höz azt a magyarázó megjegy­zést fűzték, hogy az utóbbi néhány évijen a lehűlés ke­vésbé nyilvánvaló volt, ha ugyan nem beszélhetünk bizo­nyos fokú felmelegedésről. Ezt a verziót tények tá­masztják alá. A tudósok ren­hasonlított. 8 természetátalakítás kü- országokban is elmé' Iönböző formái, például az erdőterületek jelentős meg­változása, a víztárolók átcso­portosítása. A‘ hőmérséklet csökkenése, a mérsékelt és a viszonylag hidegebb földrajzi övezetek­ben a vegetációs időszak le­rövidüléséhez vezet, amely a mezőgazdasági kultúrák ter­méshozamának csökkenését vonja maga után. A éghajlati övezetekben mérséklet csökkenésének kedvező hatása lehetne. Ez azonban a gazdálkodás meg­szokott formáinak a megvál­toztatását tenné szükségessé, s az átszervezés sok esetben letí kutatásokat, valamint kí­sérleteket végeznek a meteo­rológiai folyamatok és az időjárás helyi méretű mes­terséges befolyásolására (a jégeső, a köd elleni harc, egyes körzetekben a felhő- képződés megakadályozása, a csápadék mesterséges elő­idézése). Ezen a területen nagyon meleg fontos a nemzetközi együtt- a hő- működés fejlesztése, a kuta­tások és a tevékenység nem­zetközi méretű összehangolá­sa. T. M. egy olcsó megol­dást. A téglagyárak által hasz­nált Hoffmann-körkemencék 6 millió forintos ráfordítással a göngyölegek, a műanyagok,' a különféle gyártási maradé­kok, a selejt terméktömegei« és az oldószerek elégetésére is alkalmassá tehetők. A Nit­rokémia Ipartelepek Szentgál mésztelepen alakított át egy ilyen típusú kemencét. A gyár területén működő másik két kemencével együtt három he­lyen évente 5000—6000 tonna hulladékot semmisítünk meg. A chlorocid gyártása mellett évente 1300 tonna orto-etil- nitrobenzol is keletkezik. Á NIKE hulladékégető telepén ezt az anyagot használjuk energiaforrásként és így éven­te 700 tonna olajat takarí­tunk meg az egyébként sem­mire sem használható és igen ' toxikus melléktermék elége­tésével. ELKÉSTEK A téglagyárak korszerűsíté­sével a Hoffmann-kemencék- ben lassan kialudtak a tüzek. A nitrokémiában jól bevált módszert a gyár szakemberei; próbálták mind szélesebb kör-’ ben népszerűsíteni, de mind­hiába. Javasolták, hogy mér­jék fel az országban található összes Hoffmann-kemencét és mentsék meg azokat a kör­nyezetvédelmi célokra, de sen-; ki nem kapott az alkalmon.' A kemencéket leselejtezték és lebontották. A nitrokémia“ a hatvanas évek közepén még nagy árat fizetett környezetkárosító te­vékenységéért. Volt olyan évük, hogy a nyereséget is elvitte a bírság. Nyolc éve,1 hogy a technológia és a kör­nyezetvédelmi kutatás egye-' sült. Üi eljárást cs^k akkor* vezetnek be, ha annak kör­nyezetvédelmi problémái meg­oldottak. Várkonyi Anna delkezésére álló tudományos jelentős időt igónyelng. NŰGRAD — 1980. szeptember 14,, vasárnap 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents