Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)

1980-08-01 / 179. szám

VADLESEN *^A/UVWUVWW'V v'WVWWWv ,/^^vvoy\^VV'\/''n/^/'\/\xv^''VV'VV'V\^\/^v -AA^/V'V/VVV'\/\<^\A*^/\X’ RÉGÓTA MONDOGATTAM vadászismerőseimnek, hogy szívesen elüldögélnék velük egyszer vadlesen. Szeretem az erdő romantikáját — tet­tem hozzá nyomatékül. — Cimborám! *— egyezett bele végül az egyik. — Ma kimehetsz a legjobb vadászok­kal ! — Hétkor várunk! Rettenetes szelek csaptak le » sötétedő hegyek lábához, amikor dideregve összeverőd­tünk a kocsma melletti útke­reszteződésben. — A ménkű látott ilyen nyarat! — mormogta egy bricsessznadrógos. Bemutat­koztunk. de a szél kikapta a szánkból a hangokat. Már nyolcán topogtunk a kocsik körül, amikor a va­dászmester kiosztotta a terü­leteket. Az én emberem középkorú, mokány férfi volt. Intett, be­szálltunk a Trabantba. — Vékonyan öltözött — ve­tette oda két irdatlan kátyú között. Minek vitatkoztam volna vele? Ezek a vadászok okos emberek! Odakint fúj ugyan a szél, de rajtam a vízhatlan kabátom, alatta vastag puló­ver, ing, trikó. Nem szóltam, Jobb a békesség. Búzatáblák közé kanyarod­tunk. Ha eddig pocsék volt, akkor most még inkább. A fe­jem hatalmasat koppant a szélvédőn. A vadász ádázul vezetett. A zötyögés, vergődés az istennek nem akart véget érni. Hát kellett ez nekem? Már erősen szürkült, ami­kor végre nyugalmi állapotba került a Trabant. A vadász fütyült rám. Komótosan öltö­zött. A zöld zeke alatt ugyan gyapjúpulóver feszült, de azért még bélelt vattakabátot is vett magára. A hátizsákba csak belekukkantott, a vállá­ra lendítette, mellé az öreg golyóspuskát. Bömbölt a szél. — Hozza a pokrócot! ■— vett végre észre. — Jó — feleltem foghegy­ről, a stílusában. Átvágtunk egy szinte látha­tatlan kis ösvényen, amit a falusiak tapostak a búzatáb­lába, az öregszőlőkbe menet. A táblát az erdő fogta ölbe. A fák fölött hegyek magasodtak. .Még így, a cudar szélben is megállított a látvány egy pil­lanatra. Hanem valami hideg bebújt a kabátom, alá és a derekam körül fickándozott. A hegyek felől iszonyú felhők indultak a völgynek. — Az a legjobb disznós idő — bökött emberem a feje fö­lé —, amikor csepeg az eső. Akkor derengett csak föl az a halvány mosoly, amire ügyet sem vetettem a gyüle­kező alatt! Még szerencse, hogy keményen gyalogoltunk. Ettől aztán kimelegedtem. Bár az a nyomorult gumicsizma ál­landóan lerángatta a zokni­mat és csomóba gyűrte a talpam alatt... Na, mindegy! Ha ő bírja, akkor én is — tá­madt föl bennem a dac. Apró bucka mögött szénaha- lomua találtunk. Sajgó talpam megállj után könyörgött, Em­berem beletúrt a szénába, vac­kot formált belőle. A háti­zsákból előkerült a lámpa, a távcső, meg egy fölfújható gu­mipárna. Levegővel megtölt-' vén a leheveredő vadász dere­ka alá került. A nagygolyóst maga mellé fektette. Beástam magám a nyirkos szénába. A pokróc kettőnk között hevert... — Tudja — szólalt meg a pillanatnyi szélcsendben a va­dász —, szép ez. Csak elné­zem a felhők játékát. Figyelje azt a tengeralattjáró formájút! Épp hogy a fejét mozdítot­ta, nekem viszont okót adott némi mozgásra. Később mind gyakrabban kaptam föl a táv­csövet, emelkedtem térdre,' mondván: vad után kémlelek az alkonyodó domboldalon. — Ott szemben, az a Ká- mor. Ez balra, a kicsi a Suta­láb, amott tneg a Závozd- tető — sorolta ábrándosán a völgyet karéjozó hegyek ne­. vét. Űjabb fél óra múlva beköl­tözött a hideg a gumicsizmám­ba. — Szerencsénk, hogy itt ez a bucka, legalább megfogja a szelet — fojtott el egy mo­solyt a vadász, Fél órával később már hall­hatóan összeverődtek a foga­im. pedig igencsak ordított a szél. Minden porcikáin azt súgta: visszajött a tél. Vártam a havazást. — Ha fázik — kémlelt kör­be távcsövön —- terítse magá­ra a pokrócot! Amikor szemelni kezdett az eső, minden reményemet föl­adtam. .. Csak hevertünk egy­más mellett, csak hevertünk. Fél tizenegy lehetett, amikor talpra ugrott. — Menjünk! Egy villanás alatt összerá­molt. Nem tudom hogyan csi­nálta, de a vaksötétben is csak percek kellettek ahhoz, ami­hez alkonyatkor egy óra. Alig indultunk neki, már ott vi­lágított a megváltó fehér Tra­bant az orrunk előtt. — A vadászok mind bolon­dok, nem? — csípett belém, mintha a gondolataim között olvasott volna. Nem feleltem. Amikor a lakásom előtt el­búcsúztunk még megjegyez­tem: —> Ma nem volt szeren­csénk. Igaz? Elmosolyodott. — Ilyen időben, uram? A disznó nem bolond! Azzal elporzott. Mostanában más szemmel nézem az erdőt. A vadászokat is. Hortobágyi Zoltán Mire, mennyi kölcsönt kaphatnak a kistermelők? Mezőgazdasági termelési hi­telt igényelhet az OTP-től mindenki, akinek mezőgaz­dasági művelésre alkalmas földterülete — háztáji, kert, udvar, bérlet stb. — van és azt növénytermesztéssel, ál­lattenyésztéssel, illetve ál­lattartással kívánja hasznosí­tani. Vonatkozik ez zöldségterme­lésre (vetőmag, műtrágya, nö­vényvédő szer, Öntözőberen­dezés beszerzésére stb.), gyü­mölcsös telepítésére, felújítá­sára (facsemete, műtrágya, támrendszer beszerzésére), ál. lat, állattáp, takarmány be­szerzésére. a háztáji gazdaság méretéinek megfelelő szerszá­mok és gépek megvásárlásá­ra, gazdasági épületek felújí­tására, korszerűsítésére, Istál­ló, ól, kaptár, gyümölcstároló, szerszámoskamra építésére, valamint egyéb eszközök (fó­liasátor. olajkályha stb.) költ­ségeinek fedezésére. Az önellátás célját szolgáló mezőgazdasági termelésre az igénylők általában 15 ezer fo­rintot kaphatnak, évi 8 száza­lékos kamatra, s a visszafize­tés időtartama legfeljebb 5 év. Mezőgazdasági kisgépek beszerzésére is lehet kölcsönt kérni. Ennek összege —, ha állami, vagy szövetkezeti üz­letben vásárol a kistermelő — a vételár 80 százaléka, s leg­feljebb 50 ezer forint. A tör­lesztés időtartama és a köl­csön kamata azonos a már említettel. A kisgazdaság és a nagy­üzem együttműködésének segítésére az értékesítési szer­ződést kötő kisgazdaságoknak kedvezményes hitelt nyújt az OTP, illetőleg a takarékszö­vetkezet. Például a szarvas­marha-hizlaláshoz. szarvas­marha tenyészállat beszerzé­séhez, ha az eladó az állat- forgalmi vállalat, az állatfor­galmi felügyelőség, termelő- szövetkezet (vagy, ha a fel­soroltak a közvetítők), akkor a vételár ereiéig, s legfeljebb 50 ezer forintig terjedhet a kölcsön. A kamat ezekben az esetekben évi 6 százalékos és 5 év lejáratú. Istálló építésé­re további 25 ezer forint köl­csönzésére van lehetőség, évi 8 százalékos kamattal. Szerződéses állattenyésztés­hez, korszerű álla thizlaló rendszerek kialakításához, ha a tervező és a kivitelező tsz, vagy ÁFÉSZ, 50 ezér forintig, 5 éves lejáratú, évi 6 százalé­kos kamatú kölcsön igényelhe. tő. Szerződéses zöldségterme­lés, állathizlalás és állatte­nyésztés esetében 1 a kölcsön felső határa hitelcélonként 25 —25 ezer forint lehet, s ez összesen nem haladhatja meg az 50 ezer forintot. A köl­csön időtartama legfeljebb öt év, kamata pedig a termelés közvetlen költségeire évi 6, a járulékos kiadásokra viszont évi 8 százalék. Bogyós, csonthéjas nyári gyümölcsök telepítésére, fel­újítására —, ha a földterület eléri az 1500 négyzetmétert, s a telepítéshez van engedély —, 25 000 forint kölcsönt lehet felvenni. A kölcsön lejárata — a termőrefordulás évétől függően —, legfeljebb 10 év. A termőrefordulás évéig tör­leszteni nem kell, csak az éves kamatnak megfelelő összeget kell befizetni. A kölcsön ka­mata évi 6 százalék. 1982. december 31-ig a mé­hészszakcsoportok tagjai Is kaphatnak kölcsönt. Ennek feltétele, hogy méz értékesíté­sére kössenek szerződést és évente és méhcsaládonként leg­alább 24 kiló mézet értéke­sítsenek. Méhészet fejleszté­sére legfeljebb 50 000 forint igényelhető. A kölcsön kamata 8 száza­lék, de ebből a Hungaronek- tár Szövetkezeti Vállalat 6 százalékot átvállal. A mezőgazdasági hitelek­nél is a fedezet elsősorban a kölcsönt igénylő és házastár­sa havi, rendszeres keresete. Ha a kölcsön meghaladja ket­tőjük együttes fizetésének a háromszorosát, akkor keze­sekre van szükség. A kezesek részére külön munkáltatói igazolás szükséges. Szerződé­ses termelés esetén a szerző­dést is mellékelni kell. A köl­csönkérelmet a lakóhely sze- rinti illetékes OTP-fióknál, vagy takarékszövetkezetnél kell benyújtani. A kölcsönök felhasználását általában 30 napon belül iga­zolni kell. A kedvezményes feltételekkel igénybe vett köl­csönöknél —, ha nem állami, vagy szövetkezeti szervtől történt a vásárlás —, a fel- használást magánszámlával is lehet igazolni. Ebben az eset­ben az eladó és vevő aláírásán kívül, két tanúval is szüksé­ges megerősíteni. Váratlan vendégként Kopogtat a közegészségügyi ellenőr Nem hűt a hűtőpult | Rendetlenség Mátraverebélyben fff Húson hűl az üveg — Jó napot kívánunk, köz­egészségügyi ellenőrzés í — köszöntött be reggel nyolc óra után a hét elején a tari hatos számú vegyesboltba Sulyok Istvánná és Szpisákné Kovács Mária. Mindketten a KÖJÁL közegészségügyi el­lenőrei. A boltokban, presz- szókban, vendéglőkben az el­lenőröknek általában nem örülnek. A boltvezető Tóth Istvánná mégis kedves mo­sollyal fogad. — Ogy látszik, minden rendben van súgja Su- lyokné — a barátságos fo­gadtatás erre utal... Mind­ketten tapasztalt szakembe­rek, az apró jelekből is tud­nak olvasni. Mint a későbbi­ekben kiderült, Sulyok ist- vánnénak igaza volt. * Az ellenőrök megkezdik munkájukat a boltban, Első útjuk az elárusítópulthoz ve­zet. — Hőmérő van a hűtőpult­ban? — Sajnos, még be sincs kötve. Két hete szállították. A villanyszerelő még nem ért ide. Ma kaptuk a hentes­árut, bizony nagyon kellene Töltött káposzta fedetlenül. Fölötte a nyers hús. a hűtőpult. Ami nem fér a pulton, s a hűtőszekrényben, egyelőre nagy tálcán letakarva, a mt- relites szekrény fölé kerül. Valami kis hideget ily mó­don kap. Nem szabályos, de kényszerhelyzetben vannak. Szűk a bolt, sokfélét árul­nak. Ennek ellen|re igyekez­nek mindent elkülöníteni. A zöldséget, gyümölcsöt, papri­kát, paradicsomot külön pult­nál mérik. Arról sem a bol­tiak tehetnek, hogy a tej, a kakaó árusítás közbeni hűté­sére nincs mód.- A közegészségügyi ellen­őrök gyorsan, módszeresen dolgoznak. Megvizsgálják a raktárt, megállapítják, hogy a folyó vizes kézmosás megol­dott. A szemetet ritkán hord- • ják el, az udvaron sörösüve­gek. ~ - <­— Hetekig nem jönnek ér­tük. Csak kerülgetjük. A re­keszekbe már nem fémek az üvegek. Kénytelenek vagyunk külön ládákba rakni. A boltban öten dolgoznak. Az egészségügyi könyvecskék rendben vannak. Az ellenőr­zési naplóba kerülnek a ta­pasztalatok. Még egy utolsó figyelmeztetés: — A hűtőszekrényekbe tes­sék megvenni a hőmérőt! Elköszönünk, irány a mét- raverebélyi bisztró, A hiva­talos nyitás ideje tizenegy óra. A miénk még csak tízet mutat. — Mivel melegétkeztetés van, a konyhában mér bizo­nyára dolgoznak — döntenek a KÖJÁL ellenőrei. Az ol­dalsó bejáraton mégyünk. Az üzlettérben javában takarí­tanak. A pult mögött Baka- lár Géza vezetőhelyettes új­ságot olvas. Láthatóan nem örül jöttünknek. Nagy nehe­zen előkerülnek a fehér kö­penyek. Azután a vezetőhe­lyettes eltűnik. Mint később kiderült, a hűtőszekrényben levő húslevest Öntötte ki nagy gyorsan, mielőtt az el­lenőrök megtalálják. A konyhában a szakácsnő — a saját kék köpenyében — úgy ügyködik, főzi az az­napi ebédet. Húsz adagot el­hordanak, a betérő vendégek­nek frissen sültekkel szolgál­nak. Vajon kinek volna kedve ke- Kulacs falatozó Salgótarján- zet törölni? ban. Húson hűl az üveg. A földieper — természetes gyógyszer A földliper méltán felveheti a versenyt a gyógyszertárak­ban kapható legjobb gyógy­szerekkel. Kimutatták, hogy alkálisókban, kalciumban, foszfátokban rendkívül gaz­dag, de ezen kívül még igen sok közvetlenül beépíthető vasat és mangánt is tartalmaz. A felfedezés nem éppen új­keletű. Már Linné is rámu­tatott a földieper gyógyító tu­lajdonságaira. Közismert jó­tékony hatása a reumatikus és köszvényes bántalmak ese­tén, ami valószínűleg annak tulajdonítható, hogy a földi­eper kinint és szalicilsavat is tartalmaz. Linné maga is 20 éven keresztül enyhítette kösz­vényes bántalmait bőséges'föl- dieper fogyasztásával, anélkül, hogy a hatóanyagát ismerte volna. A gyümölcs szalicilsav-tar- talmát érdekes körülmények között fedezték fel. Egy nagy párizsi élelmiszerüzem tulaj­donosát többször megbüntet­ték, mivel az általa forga­lomba hozott földíeperkon- zervben a vegyi vizsgálat sza- iicilsavat mutatott ki. Av elő­állító a leghatározottabban tiltakozott a vád ellen, és az ügy tüzetes kivizsgálását kér­te. A legszigorúbb hatósági ellenőrzés mellett készített el néhány földieperkonzervet a legcsekélyebb szalicilsav hoz­záadása nélkül. A vegyivizs­gálatot végző szakemberek en­nek ellenére ismételten szali­cilsavat mutattak ki a kon- zervekben. Így kétségtelenné vált, hogy azt maga az eper tartalmazza. A földieper értékét növeli az a tény, hogy a cukorbete­gek által is veszélytelenül fo­gyasztható, mivel gyümölcs­cukrot tartalmaz. Jótulajdon­ságai mellett fogyasztásának csak egyetlen hátránya isme­retes, nevezetesen az. hogy egyeseknél csalánkiütést vagy bőrviszketegséget okoz. A konyha szomorú képet mutat. Sok a légy, a szú­nyogháló hiányzik. A vágó- deszka (amin mindent szele­telnek, a kenyértől a húsig) repedezett, csúnya. A kony­hában meleg víz nincs. A zöldség-előkészítést a főzőtér­ben végzik, bár van külön zöldség-előkészítő. Csakhogy nincs Közvetlen kapcsolata a konyhával. Lomtárnak hasz­nálják. Van ugyan két mo­sogatómedence, használatára felemás válaszokat ad a sza­kácsnő. Azután a hűtőszekrények! Az egyiket éppen olvasztják. A másiknak az ajtaja nem záródik rendesen. Egy gáz­palackkal támasztották be. Benne letakaratlanul, az elő­ző hétről, lakodalomból ma­radt töltött káposzta, sült hús. A káposztásedény fölött nyers hús, leve a káposztába csöpög... A polcon megkez­dett uborkásüveg, rajta vas­tagon penész. Egy tálcán paprikaT, paradicsommara­dék. Fölötte bogarak röpköd­nek. A konyhában nincs zárt hulladéktároló, egy ősrégi kosár szolgál a sarokban e célra. Az udvari szemeteslá­da fölött legyek százai. A spntéspulton levő hűtő­ben. vastagon a zúzmara. Az olvadó lé az ott árválkodó Süteményekre hullik csende­sen. A koszos, szakadt tö­rölközőt egy-kettőre eltünte­tik. Helyére másik kerül. Az üzletvezető-helyettes do­hog: — Csak most ne jöttek Volna! Legközelebb nyitás előtt, a világon senkit be nem engedek... Nagybátonyba visz tovább az utunk. Manusek, Béla lán- gos- és pecsenyesütő faházát látogatjuk meg. Az ellenőrök nem sokáig időznek. Az elő­írásoknak megfelelően árusí­tanak. Minden rendben van. Egyetlen dolog, a hőmérő hi­ányzik a hűtőből. A következő állomás Sal­gótarján, a Kulacs falatozó. Kalauzunk Schubert Nándor üzletvezető. A mellékhelyisé­gek rendben. Viszont a kes­keny folyosón három moslé- kosedény fölött rajzanak a muslicák. Az élelmiszerrak­tárban penészes füstölt hús lóg. A kenyér a zsákokra té­ve. A konyha szűkös, elavult. Valóban nehéz rendet tarta­ni. De arra mindenképpen módot kellene keríteni, hogy az ütött, kopott, fületlen, le- pattogzott zománcú, ősrégi­nek tűnő edényeket kicserél­jék. Az ellenőrök szakértő sze­me sok mindent felfedez. A lejárt határidejű tejfölöket és túrót, a tőkehúsra helyezett, oda nem illő Üveget. — Ezt a rizst tessék kiön­teni, mert tegnapi. A rende­let szerint az előző napi pá­rolt rizst forgalomba hozni tilos. A villanybojler szolgáltat­ja a meleg vizet. Az ellenőr­zés idején „hiánycikknek” számított. A zsírt olvasztott állapotban, egy nagy alumí­nium kannában, a konyhában tartották fedetlenül. Később odébb húzták. Mondván: — Még az ' a szerencse, hogy aránylag keveset fő­zünk. Megcsappant a forga­lom. Négy ellenőrzés tapasztala­tai. Vajon mit találtak volna a közegészségügyi ellenőrök, ha máshova is mennek? Csatai Erzsébet NÖGRAD - 1960. augusztus 1., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents