Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)

1980-08-05 / 182. szám

JA ér IsH v mm RC9H r cn ftfElt 1 IBMi BOA VI mm v i 1 3<ííffü? HBK3! Mi 1 ■ r 'MBS IBM ■ i T ■MTA 1 A HB BH ■ hü&S MB B A • Bn a 1 • um «Öv ARI «H fk. AE fjgy ja m ■BAR m 1 EPSC 9 W» m IDŐI MU ABk ■HB AA 1 RMI tmroABSSH 1HH k mi ■AB ■ABB H i art mm st — | bm 1 ■ AB ■ha BB üfl 1 w s ■AAIBA MW 1 m am ■BUB MB 1 i ■rar TT TT- mr r T T Kétszer hét Alighanem mindenki így van vízió és legfőképpen az oliim- néhány éven bedül a főváros ezzel — az elmúlt héten két pia jóvoltából, és ehhez mér- mindennapi életét, levegőjének televíziót nézett úgyszólván ten el is fáradhattunk oly- javítását oly nagymértékben egyidcuen az előfizető szertea annyira, hogy akár ki is befolyásoló budai erdőket a nagyvilágban. Volt egyszer az hagyhatnánk egy hetet a kép- szemét? — kérdezték a műsor olimpia a maga folytonosságé- ernyő előtti üldögélésből. Misa riporterei az illetékes „közege- ban (gyors átkapcsolás az mackó sírva búcsúzott az olim- két”, aki imigyen válaszolt: — egyes csatornáról a kettesre!) pia záróünnepségén a hatal- Az utóbbi időszakban ha nem es volt „maga a televíziós mű- más élőképen, a nagyszabású, is javult, de legalább nem rom­sor”, ami azért mégis csak sokáig emlékezetes műsor leg- lőtt tovább a helyzet... Más­más, mint a nagy világver- végén, és ezt az alkalmat meg. szóval marad a szemét. Az er- seny ezernyi eseményével, ragadva búcsúzott el a moszk- dőszéleken ezután is megtalál- szenzációs eredményével, ese. vai helyszínről a magyar kő- hatók lesznek majd az autó- tenként szenzációs eredmény, zanségtől a sportriporterek ne. roncsok, fejreáillított karos- telenségével. A megkettőzött vében Vitray Tamás is. A szériák, a három lábon árvál- figyelem terhét enyhítette ta- magyar olimpiai sportmérleg- kodó, kihajított díványok és Ián a televízió heti műsora, ről majd nyilatkoznak az ar- mindaz, ami a kettő között •»mely bizony „úgy általában” ra hivatottak (ez éppúgy nem egyáltalán „felmerülhet” egy nem nagyon kényeztetett el feladata a sportközvetítőknek, mai magyar háztartásban. Mi bennünket, s ilyen-féleképpen mint a jegyzetíróknak), itt ez, ha nem szemléleti kérdés? nem is nagyon csábított el az azonban mindenképpen szüksé- Amiként a kastélyban gazdag olimpiai versenyektől. gesnek látszik a legteljesebb el- Vas megye is arról nevezetes, A Televíziós mesék jelnőt- ismerés hangján megemlékezni hogy mintegy ötven kastélyá- teknek sorozat keddi darabja a magyar rádiós és televíziós nak túlnyomó többségét idő- ismétlésként jelent meg a kép- riporterek munkájáról az olim. ben megbecsülte, felújította ernyőn, amiként a Zenés nyári pia idején. Gondos, jól szerve, (amikor még jobb anyagi kö- esték sorzat „legújabb darab- zett, pontos, és ami ilyenkor rülmények között tervezhetett), ját”, a Leánykérés éjjel kettő- alapvetően fontos — tárgyila- és a szinte elhanyagolható tíz, kor című Labdche-bohózatot, gos nézőpontú munkát végez- függő helyzetben levő, rom- főszerepben Haumann Péter- tek valamennyien, „kintiek” lásnak is kitett kastélyáról rel és Gyabronka Józsefjei is és itthoniak egyaránt. sem feledkezik meg! Onszágo­láttuk már egyszer (hiába mu. A kétszer hét másik változa- san meghirdette őket, fel-hasz- lasztotta el a televíziÓ6-rádiós ta pedig így érthető: kétszer, nálva a heti magazin adta le- műsor az ismétlés tényét fel- a Kolek Vera főszerkesztő irá. hetőségeket. Másszóval, így fest tüntetni!), őszintén szólva a nyitásával megjelent A Hét a dolog Vasban: tíz kastély té- kifáradás jeled nem csak né- című műsorról. Dacolva az idő- rítés nélkül átadó olyan válla, hány kiváló sportolón — a közben megjelent kánikulával latoknak, szervezeteknek, Jack London-regényből ké- a heti politikai magazin két amelyek a felújítást és a fűnk. szült Menekülés az arany föld. nagyon fontos témát is napi- ciót nem sajnálják ezektől a jéröl című csehszlovák film- rendre tűzött. Mindkettő első- nemzeti értékektől. Tíz, a már sorozat újabb részletein is meg- sorban szemléleti (és nem megmentett, felújított, funk- mutatkozott. Szerdán, délelőt- anyagi) kérdésként jelent meg dóval ellátott harminckilenc- ti vetítésben, egy ősrégi fran- a képernyőn. Mindkettő a leg- hez (!) Vasban olyan arány, cia filmet (Kékszakáll) láthat- közvetlenebb formát választva amellyel akár büszkélkedni is tunk, a heti „hagyományok- mutatta meg a hazai valóság lehetne. Az értékre néző ló­hoz” igazodva ezt is ismétlés, egy-egy darabját úgy, hogy kálpatriótáik ehelyett azonban ben. Némi egészséges izgalmat nem csupán a budai erdők ál- a maradék tízet is megmente­cs u pán csak a Támadás egy da-tlan helyzetére, vagy a vasi ni igyekeznek — példát adva idegen bolygóról amerikai kastélyok egy részének egye- azoknak, akiknek szemük is filmsorozat keltett a nézőben, lőre kilátástalan voltára — de van a példák meglátásához, ha aki azért vérmérséklete szerint az összes agyonszemetelt er- a pénzük kevés is. kedvére izgulhatott az olimpiai dőre és parkerdőre, és vala döntőkön. mennyi elhagyott, elhanya­„Két végén égettük a gyér- golt, düledező kastélyérté- 'craes tyát" az elmúlt héten a tele- künkre is rámutatott! Elönti-e (T. Pataki) j ffopiáink témái LakásgazdétfMfodkis A népszámlálással egy- i dobén végrehajtott lakásösszeírás szerint 1980. január elsején 3 537 000 otthon volt az országban, s alatt ötvenezerrel lett ki­sebb, s ma csupán 26 ezer. ez 415 ezerrel több mint tíz lehet tapasztással, meszeléssel évvel korábban. A növekedés tásra váró otthonok köre. hogy az egyhelyiséges laká­Kézenfekvő ugyanis: a ma s°k csoportja egy évtized már községekben sem ritka emeletes lakóházakat nem Várható: az év végéig, rendben tartani; ilyen célra afaz az v- »téves tervben mértéke — a jelentős arányú , k(t tt szervezetek ilyen 450 ezer lakas épül fel; va­szanálások, lakásmegszűné- “ -f t Emivel, 10-15 ezerrel több sek ellenére — is a legna- feladatokra készített eszko- az 6redetileg számítottnál, gyobb a felszabadulás óta, zök kellenek hozzá. S mert Az új törekvéseket, s egy­egyegy évtizedet figyelembe a lakások a nemzeti vagyon véve. Egyik — de nem egyet- tekintélyes részét adják, a ve­ién — bizonyítéka ez a la- jük való gazdálkodás társa­kásgazdálkodás jelentőségé- dalmi méretű teendőiének s nek; tervszerűsége, távlati egyéni tennivalóknak egy­megalapozottsága fontossá- aránt hordozója, gának. Igazolja előbbieket * az is, hogy 1970 óta a lakás- Lakásgazdálkodásról ben a gazdálkodás helyes, nemcsak az építésre szorítko­zó értelmezését bizonyítja, hogy a középtávú program időszakában az állami tulaj­donban levő otthonok közül 75 ezernek a felújítását, s szól- húszezernek a korszerűsítését állomány gyarapodása jóval tunk, egy olyan fogalomról, végzik el. Erek az adatok an- gyorsabb volt — 13,3 száza- ami szorosan a szocialista nak józan fölismeréséről ta- lék —, mint a lakosságé (3,8 társadalomhoz kötődik, hl- núskodnak. hogy az új la- százalék.) Így azután a koráb* szén más társadalmi bérén- kasok építésével azonos binál kedvezőbben alakult a dezkedésű országokban az fontosságú a meglevő ottho- száz lakásra jutó lakók szá- otthonok döntő része adás. ma a népszámlálás időpont­jában, mivel 331-ról 303-ra csökkent Egy évtizede, 1970-ben ho­zott együttes határozatot a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és • a nők használati értékének vetel- tárgy a A gazdálkodás részek összefüggő folyama; megőrzése, illetve ahol erre a lakásállományt bővíteni mód van, növelése, például kell (építeni), megóvni (kar- két korszerűtlen lakásból egy komfortos otthon kialakí­tásával. bantartani, tatarozni, stb.) újra és "újra elosz­tani (az újonnan épí­tetteket. s részben a régieket is.) Ennek az összetett tevé­Mi ez, ha s ?! nem szemléleti A Visztula Múzeum Lengyelország múzeumi hálózata rövidesen érdekes, új intézménnyel gazdago­dik: a Gdansk közelében levő tzcewi központi ten­geri múzeum tagozataként működő Visztula Múzeum­mal. A kiállítási tárgyak sok­oldalúan tájékoztatnak a nagy folyóról. Megtudjuk geológiai adatait, történe­tét, képet kapunk a folyó­parti településhálózat ki­alakulásáról, arról, milyen szerepet játszott a Visztula Európa XV—XVIII. szá­zadi gazdaságtörténetében. Ez a víziót segítette ugya­nis hozzá annak idején Lengyelországot a gazdasá­gi virágzáshoz. A Visztula azonban a XIX. században' • vasút térhódításával el­vesztette szállítóúti jelentő­ségét. Számot ad a kiállítás ar­ról is, hogy a Visztulát — más európai folyókkal el­lentétben — nem szabá­lyozták. Gazdasági funkciói ugyan a múlt században háttérbe szorultak, mégis jelentős szerepet töltött be azzal, hogy a szétszabdalt ország egyes részeit össze­kötötte egymással- Számos irodalmi, zenei alkotásban úgy szerepelt, mint a len­gyel nemzeti egység szim­bóluma. . Érdekes része a múze­umnak a régi folyami ha­jókat bemutató kiállítás. A tárgyak általában a XIX. századból valók. Sze­repel azonban itt egy öt évvel ezelőtt felfedezett hajóroncs is, amely a XV. század második feléből származik. Az elsüllyedt teherhajó — hajdanán — bányászati, kohászati ter­mékeket, gabonát, fát, er­dei gyümölcsöket szállított. Az egyik teremben a jö­vő Visztulája látható. Itt találhatók azok a doku­mentumok, amelyek a nagyszabású Visztula­program különböző szaka­szairól szólnak. Tervek, krónikák, filmek „mesél­nek” erről a most megva­lósuló tervről. A „jövő csarnoka” bemutatja, mi­lyen lesz a Visztulának, a lengyel folyók királynőjé­nek arculata a tervek meg­valósítása után­S ok minden kell ah­hoz, hogy a lakásgaz­dálkodás valóban ész­szerű lehessen; a változó családnagyságot, a lakosság részvélelét az építésben, fenn­tartásban igazságosan figye­ld- sága sűrűsödik, példával él- lembe vegye. A sok minden­a Minisztertanács a lakás- kenységnek a célja — mint építés és lakásgazdálkodás minden gazdálkodásnak helyzetéről és feladatairól szükségletek kielégítése. A nei>zeteioi es reiaaaiauoi. szükséglet; a lakásviszonyok, Az egy évtized ^gazolta az ál- s az életkörülmények folya­lásfoglalás, a feladatkijelölés matos javítása. Amiben álla­helyességét, s ezért, azaz az mi és egyéni teendők soka­eredmények adta alapra tá- sága sűrűsödik, , , ve; a lakáscserék ösztönzésé maszkodva, valamint figve- óllami. tényleges lebonyoli- lemmel az eltelt időre, jogos tása egyéni feladat, társadalmi igény mutatkozik Egy éytized a,alt az üj a lakásgazdalkodas tovább- otthonok építése a városok- fejlesztésére. Indokolja ezt ban volt a legjelentősebb, egyebek között, hogy a né- ugyanakkor itt mutatkoznak pességnél, négyszer gyorsab- a 'egégetőbb gondok minde- , . nekelott az állami tulajdon­ban nőtt az úgynevezett csa- f,an levő lakások állomány- ládegységek száma, s ezen karbantartásával, tatarozásá- belül az egyedülállók, s két- val. Aminek pénzügyi, szer­fős — idős —, illetve a rész- családok — például elváltak, gyermekekkel — aránya az összes háztartáson belül a számítottnál sokkal nagyobb lett. Szintén sürgetője a la­kásgazdálkodás fejlesztésé­nek az .a tény is, hogy gyor­san bővül a fölújításra, vala­mint a rendszeres karbantar­vezeti stb. okai vannak, de oka az a szemlélet is, amely csakis az újat ítélte ered­ménynek, gyarapodásnak. be az építőanyagok éppúgy beletartoznak, mint a kisebb, rugalmas karbantartói, szervezetek; s természetes, már a tervezés idején szá­molni kell azzal, hogy a csa­ládok szét- és összeköltöz­nek, azaz a változtatható la­kásbelsőkkel s a cserék anya­gi érdekeltségével szüksé­ges hatni erre. Jogos igény az is, hogy legyenek ki­egyenlítettebbek a lakáshoz jutás esélyei, s mérséklődje- _ 1 _.5* nek a különböző lakáshoz jutási formákhoz, és a fenn­tartáshoz kapcsolódó anya­gi terhek indokolatlan el­térései. a lakásállományon belül az átlagot, a kétszobás otthonok alkotják; száz lakásban 198 szoba van. Így száz szobára átlagosan 153 lakó jut; 1960- ban ez a szám 245 volt Nem lényegtelen változás az sem Veres Tamás Jelentősen megváltozik az utcakép ezekben a napokban Pásztón. A KP.M Nógrád megyei Közúti Igazgatóságának szakemberei nagy teljesítményű berendezések igénybevételével az eddig elhanyagolt állapotban levő útburkolatot kor­szerűre, aszfaltbevonatúra építik át. A nagyközséget átszelő új út gyorsabbá, biztonságosabbá teszi a közlekedést. Egy­úttal szebbé, rendezettebbé varázsolja Pásztó belterületét. — kj — Felemás ajtókkal r Építkezők Kazáron Kazáron, a községi közös építési engedélyt kiadtunk, nek a lakásban, ugyanis se- tanácson érdeklődtünk a la- Tavaly összesen 37 építési hol nem kaptunk úgyneve- kásépítkezésekről, az ezzel üggyel foglalkoztunk, ezek zett háromfiókos ajtót. Biz­járó nehézségekről. Felvilá* közt szerepel garázs-, nyári- tos vagyok, hogy másutt is gositást a tanács elnöke, Sa- konyha- és toldaléképítés. Az akadnak még ettől nagyobb Iámon Ferenc adott. idén viszont már idáig 28 problémák is, de higgye el, — A hozzánk tartozó Mát- engedélyt kérőnk volt. ezek is nagyon bosszantóak — Milyen nehézségekkel találkoznak az építési szán­dékozók? . — Tapasztalataim szerint a nyílászáró szerkezetek, a kisméretű téglák beszerzése okozza a ségeket. raszelén, a társközségben 1979- ben egy lakás épült fel, 1980- ban szintén egy és tíz Ballagok tovább az úton. Egy épülőfélben levő ház 'előtt középkorú asszony la­pátol. — Mióta építik? — Már nagyon régen, há- legnagyobb nehéz- rom éve. Egy kopott régi ház Talán azok, akik volt, piszkos, nem bírtuk ki építkeznek, bővebb felvilá- benne tovább. Lebontottuk gositást tudnának adni... és most újra építjük. Sok ti Megkapok egy-két címet, gondunk, egyszer anyag ahová ellátogathatok. Gecse Kálmán és családja a Kossuth Lajos út 59. szám alatti házikóban él. Mivel a ház öt embernek nagyon ki­csi, toldaléképítéssel igyekez­nek enyhíteni a helyzeten. — Látom, az alapot már felhúzták. Anyagot mindig a megfelelő időben tudtak be­szerezni? — Igen. Általában elég könnyen sikerült, bár ne­künk is vannak probléma­nincs, máskor pénz hiány­zik. — Hitel nélkül építik? — Igen. Igaz, hogy szeret­tünk volna kölcsönt felven­ni, de azt mondták, ilyen építésre nem lehet. — Panaszkodott az anyag- beszerzésre,.. — Cementet és téglát nem kaptunk. Nagyon sokat kel­lett utána járni, nekünk pe­dig a buszozás miatt még hosszadalmasabb, mint azok­ink. Eleinte a blokk hiány- nak, akik városban laknak, zott. A TÜZEP-telepen előny- Miért nem lehet ezt egpsze­ben részesítik azokat. akik­kel szerződésben állnak. Ezért mi csak később kaphattuk meg az anyagot — mesé­lik. — Az alap felhúzásánál nem voltak különösebb ne­hézségeink. A későbbiekben viszont számolnunk kell az­zal, hogy felemás ajtók lesz­rübben megoldani? Nem tudom. Elgondolkoztató, hiszen a kazáriak is panaszkodnak, hogy rengeten az utánjárás, pénzbe és időbe kerül... Eb­ben igazuk van. Ezek ellenére az építési kedv növekszik. (v. á.) NÓGRÁD — 1980. augusztus 5., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents