Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)

1980-08-05 / 182. szám

Szerzeteseket tartóztattak le A bolíviai puccsot az imperialista körök készítették elő Tizenegy szerzetest tartóz­tattak le a junta emberei Bo­líviában, köztük két amerikai misszionáriust és két apácát, valamint Julio Tumiri atyát, az Emberi Jogok Bolíviai Ál­landó Bizottságának elnökét — közölte vasárnapi nyilatkoza­tában Jorge Manrique, La Paz érseke. Az érsek aggodalmának adott hangot amiatt, hogy egyre nő a letartóztatottak száma Bo­líviában. Sorsuk ismeretlen: a július 17-i puccsal hatalomra jutott katonai junta hatóságai semmit sem közölnek az el­hurcoltak további sorsáról, fog- vatartási helyükről. Az érsek követelte, hogy haladéktalanul hozzák nyilvánosságra a le­tartóztatottak, halottak és se­besültek listáját. A Latin-Amerikában lezajló reakciós fordulatok nem pusz­tán belső jelenségek, nagy ré­sze van bennük az imperialis­ta köröknek — írja a hétfői Pravdában Szergej Mikojan, kommentárt fűzve a bolíviai eseményekhez. Megállapítja, hogy több tény támasztja alá az ilyen összefüg­géseket Bolívia esetében is. Az amerikai külügyminisztérium például elismerte, hogy a wa­shingtoni vezetők kapcsolatban álltak a bolíviai tábornokok­kal, s hogy „tisztában voltak az eseményekkel”. A külügy­minisztérium hozzátette, hogy a tábornokokat megpróbálták lebeszélni az államcsínyről. De, hogy miféle tanácsokat adhat­tak nekik Washingtonból olyan körülmények között, amikor Bolíviában baloldali erők kor­mányalakításra készültek, ki­derül már abból is, hogy az Egyesült Államok még egy évvel ezelőtt a végsőkig ki­állt Somoza diktatórikus ni- caraguai rezsimje mellett, s ma is támogatja a salvadori fasiszta erőket. Az imperia­lizmus Latin-Amerikához fű­ződő gazdasági érdekeit is job­ban szolgálják a diktatórikus rezsimek. Ilyen esetben beszél­ni lehet ugyan az . emberi jo­gokról”, de senkinek sem jut eszébe összekeverni ezt a de­magógiát a politikával — ál­lapítja meg a Pravda hír­magyarázója. Görögkatolikus érsek Khomeininél Iráni diákokat tartanak fogva Khomeini ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője fogadta Hilarion Capuccit. Jeruzsálem görög­katolikus érsekét, aki a pápa üzenetével érkezett Teherán­ba. Az üzenetben a római ka­tolikus egyházfő arra kérte Khomeinit: ne zárassa be az iráni katolikus iskolákat, amelyekről bejelentették, hogy idegein hatalmak javara végzett kémkedés központjai. Khomeini’ nem értett egyet ezzel az üzenettel, s vasárna­pi televíziós nyilatkozatában inkább azt idézte a római ka­tolikus egyházfő emlékeze­tébe, hogy az Egyesült Álla­mokban „embertelen bánás­módban” részesítenek 170 ott tanuló, vasárnap a Fehér Ház közelében letartóztatott iráni diákot, az iráni iszlám rendszer' híveit. Az ameiikai hatóságok megtették az előkészületeket a diákok kihallgatására. A letartóztatásra azután került sor, hogy a diákok Khomei- ni-ellenes iráni tüntetőkkel és amerikai rendőrökkel csaptak össze. A letartózta­tottak nagy része jelenleg éhségsztrájkot folytat, és nem hajlandó közölni nevét a hatóságokkal. Ezeket a diá­kokat ki akarják toloncolni az Egyesült Államokból. A Newsweek című ame- rikai hírmagazin legutób­bi kiadása tudni véli, hogy az amerikai túszok szabadon bocsátása fejében az Egye­sült Államok állítólag haj­landó lenne felszabadítani az amerikai bankokban beía- evasztott iráni betéteket. A lap washingtoni kormány- tisztviselőket idéz, akik sze­rint ez az engedmény csak akkor lehetséges, ha iráni részéről határozott ígéretet, tesznek arra, hogy a túszok röviddel a betétekre elren­delt zárlat feloldása után kiszabadulnak. (MTI) Készülnek a francia űrhajósok Hétfőn Marseille-be érke­zett a két kijelölt francia űr­hajós, akik a tervek szerint 1982-ben szovjet kollégáikkal űrrepülést tesznek Szojuz űr­hajón. Jean-Lou Chretien és Petrick Baudry, a két francia űrhaj ás jel ölt szeptemberben utazik Csillagvárosba. Az elképzelések szerint másfél évi kiképzés után kerülhet sor arra, hogy űrutazást tegyenek. Közös közlemény a békéért Kuba és Mexikó síkraszáll a hatékony nemzetközi ellen­őrzés alatt mindenekelőtt a nukleáris fegyverek terén megvalósítandó általános és teljes leszerelést elősegítő konkrét lépésekért. A Jósé Lopez Portillo mexikói állam­fő vasárnap véget ért hivatalos kubai látogatásáról nyilvános, ságra hozott közös közle­ményben mindkét fél hangsú­lyozza, hogy a fegyverkezés megállítása és a leszerelés „a nemzetközi kapcsolatos harmo­nikus fejlődésének alapvető tényezője”. Kuba és Mexikó — hangoz­tatja a közlemény — síkra­száll minden állam szuvereni­tásának, területi integritásá­nak és politikai függetlensé­gének tiszteletben tartásáért. A politikusok megbélyegez­ték a bolíviai nép akaratát sár­ba tipró katonai puccsot, és követelték a bolíviai emberi jogok helyreállítását. Hirosima vádol Hirosima és Nagaszaki addig a bizonyos napig csupán két kissé egzotikus, dallamos ne­vű japán várost jelentett. De azóta: gyász és örök mementó az emberiség számára. Három hónappal a hitlerista hadsereg teljes szétzúzása után a japán fasiszta hadsereg már a teljes vereség küszöbén állt, a szovjet és a szövetséges an­golszász fegyverek harapófogó­jában. S akkor, azon a verő- fényes augusztusi napon egy magányos amerikai repülőgép szállt Hirosima fölé és bom- baterhével egyetlen pillanat alatt rommá változtatta az ősi japán várost. Az atombomba tüze nyolcvanezer ember éle­tét oltotta ki, és sok ezren vál­tak egész életükre nyomorék­ká. Két nappal később, a má­sik japán nagyváros, Nagasza- ki vált a robbanás és pokoli tűz áldozatává: itt is a polgári lakosok tíz- és tízezrei — öre­gek, nők, gyerekek — vesztet­ték életüket az akkor már értelmetlen akció következmé­nyeképpen. A japán hadsereg néhány nap múlva kapitulált, de az emberiség nem felejti, nem fe­lejtheti el Hirosimát és Naga- szakit. A két amerikai atom­támadásnak nem a háború megnyerése, nem is a győze­lem kivívásának meggyorsítá­sa volt a célja, az atombom­bával a Szovjetuniót próbálták megfélemlíteni. Ezért tekin­tünk a japán halottak százez­reire úgy, mint a második vi­lágháború utolsó, és a pusztu­lással fenyegető hidegháború első áldozataira. Az atomzsarolás azonban nem érte el a célját. Az ame­rikaiak reményei az atommo­nopólium megőrzésére hama­rosan ábránddá váltak. A Szov­jetunió és a vele szövetséges szocialista országok pedig kez­dettől fogva céltudatosan töre­kedtek az emberiség létét fe­nyegető atomháború kockáza­tának csökkentésére, a konst­ruktív párbeszédre. Az 1963 augusztusában aláírt atom- csendszerződés, az 1968 júliu­sában megkötött atomsorom- pó-szerzndés, legutóbb pedig a SALT—II szerződés aláírása tükrözte a Szovjetunió és a szocialista országok béketö- rckvéseinek komolyságát. Tanácskozó Testületé 1980. má­jus 14—15. v - sói mé znek nyilatkozata újra felhívja a világ valamennyi kormányá­nak és népeinek a figyelmét a fegyverkezési hajsza megfé­kezésének, mindenekelőtt a tö­megpusztító fegyverek betiltá­sának elengedhetetlen voltára. Javasolja a nukleáris fegyver- készletek megsemmisítését és a katonai költségvetések csök­kentését. A Béke-világtanáes kezdet­től fogva támogatta és támo­gatja a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harcot. Hi­rosimára és Nagaszakira emJ lékezve ezért is javasolta, hogy az évfordulót e harc világnap­jaként ülje meg az emberiség. Gáti István Thatcher asszony döntése Trident-kaland Az Indiai-óceán térségében Hadibázis a béke ellen Az Indiai-óceán tóraégé­ben élő népek jogosan ag­gódnak az amerikai katonai jelenlét növekedése miatt — írja Jurij Glukov, a Pravda szemleírója azzal kapcsolat­ban, hogy megállapodás szü­letett az Egyesült Államok és Szomália között a berbe- rai hadikikötő és más Szo­máliái katonai létesítmé­nyek amerikai használatba vételéről. A csendőrszerepre szánt készenléti hadereje szá­mára a Pentagon már rég­óta támaszpontokat keres. Az Egyesült Államok he- gemonista terveket dédelget­ve katonai támaszpontok hálózatát hozza létre a Kö­zel- és Közép-Keleten. „Az amerikai Phantomok egyip­tomi repülőtereket használ­nak. A Pentagon kierőszakol­ta jelenlétét az Ománhoz tértoaó Maftira-szigeten és használja a kányái Mombasa kikötőjét tó. Diago Garciát, az amerikai légierő elsüly- lyeszthetetlen anyahajóját, korszerűsítik. Amerikai ha­dihajók repülőgépeket és deszantegységeket szállító ar­madája hajózik a Perzsa­öböl partjai előtt „Jelenleg a Szomáliái láncszemet igye­keznek beilleszteni a kato­nai készülődések láncolatá­ba” — mutat rá Glukov. „A Pentagon Szomália! tá­maszpontjai nem csupán az Indiai-óceán térségében vég­rehajtandó majdani támadás ugródeszkáját jelentik, ha­nem egyúttal a Szomáliái nép nemzeti érdekeit, független­ségét és szuverenitását is ve­szélyeztetik — állapítja meg végezetül a cikkíró. (MTI) Tárgyalás a kialakult helyzetről A Vietnamban tartózkodó Kurt Waldhaim ENSZ-főtit- kár vasárnap Pham van Dong vietnami miniszterelnökkel és Nguyen Co Thach külügymi­niszterrel tárgyalt. Több mint háromórás tanácskozásának befejeztével Waldheim újság­íróknak kijelentette, hogy a térségben kialakult . helyzet gyakorlatilag valamennyi vo­natkozásáról véleményt cse­réltek, így az indokínai tér­ségben létrejött feszültséggó­cokról és felszámolásuk mó­dozatairól. Waldheim szerint szó volt a három indokínai ország vi- entiane-i nyilatkozatáról és az ASEAN-országok nemrég Ma­nilában kiadott közleményéről. Waldheim a vietnami vezetők­kel folytatott tárgyalásait konstruktívnak és hasznosnak minősítette. Thatcher asszony, Anglia konzervatív miniszterelnöke július derekán azzal döbben­tett* meg nemcsak Anglia köz­véleményét és az ellenzéket, hanem saját pártja jelentős ré­szét is —, hogy súlyos és költséges atomi egyv erkezesi program indítását határozta el. Józan szemlélők szerint a döntés, amely az angol adófi­zetőknek — szerény számítá­sok szerint is — 10 milliárd dolláros többletkiadást jelent, az elképzelhető legrosszabb pillanatban következett be. Anglia ugyanis — annak el­lenére. hogy olajban már csak­nem önellátó — második vi­lágháború utáni történelmé­nek legsúlyosabb gazdasági vál­ságát éli át. Az infláció üteme 21 százalék — a legmagasabb a fejlett tőkésországok között A reálbér immár több mint három éve állandóan csök­ken. Az utóbbi évtizedben min­dig lassúnak minősített gaz­daságnövekedés az idén ab­szolút számokat tekintve is megszűnik. Sót: a termelés várhatóan több mint 2 száza­Bomba Bolognában Aktívaülés Kabulban Hétfőn Kabulban ülést tar­tott az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt fővárosi szer­vezetének aktívája. Az ülés díszelnökségében helyet fog­laltak a párt- és a kormány vezetői, akik — az ülés meg­nyitása után — egyperces né­ma felállással adóztak az af­gán forradalom ellenségeivel vívott harcokban elesett hő­söknek. Babrak Karmai, a párt köz­ponti bizottságának főtitkára beszédében foglalkozott azok­kal a feladatokkal, amelyeket a Központi Bizottság 3-ik plénumán tűztek ki a forra­dalmi vívmányok védelmé­re történő mozgósítással kap­csolatban. A főtitkár ezután egy lobo­gót adott át a kabuli egyetem és műegyetem diákosztagá- hak, amely részt vett terro­rista bandák felszámolásában Laghman tartományban. Az olasz parlament ismét összeült, hogy ez alkalommal ismét — ki tudja hányadszor — a terrorizmus elleni harc kérdéséről folytasson vitát. Az olaszországi szakszervezetek hétfőn kétórás általános, til­takozó sztrájkra hívták föl Itália dolgozóit. A felháboro­dás és feszültség országszerte fokozódik. Amikor a szombat esti első jelentések beszámoltak a bo­lognai központi pályaudvaron történt nagy erejű robbanás­ról. a világ közvéleménye az első pillanatban véletlen sze­rencsétlenségre. gázrobbanás­ra gondolt. A megindult vizs­gálat azonban kétségkívül be­bizonyította, hogy a detonáció merénylők műve volt. Ugo Sisti államügyész vasárnap ki­jelentette: „Most már kétség­telen, hogy terrortámadás történt”. Hasonlóképpen véle­kedett a bolognai rendőrfőnök is. Erre utal az is, hogy az utasokkal zsúfolt másodosz­tályú váróterem falán egy másfél méter átmérőjű és negyven cm mély lyuk kelet­kezett, amelyben fémdarabo­kat találtak. Szakértők felté­telezése szerint mintegy 10 kilogramm robbanóanyag röpí­tette levegőbe az épületet. A robbanóanyagot — egyes szemtanúk szerint — két fia­talember hagyta hátra egy bőröndben. A terrorosta gaztettek, em­berrablások, gyilkosságok már hosszú ideje jellemző tünetei az olasz köztársaság életének. Néhány éve szélsőjobboldali merénylők egy milánói bank­robbantás során 16 ember éle­tét oltották ki. Emlékezetes a pontosan hat esztendővel ezelőtt 1974. augusztus 4-én ugyancsak Bologna közelében egy gyorsvonat ellen végre­hajtott pokolgépes merénylet, amely 12 ember halálát okoz­ta és 48-at sebesített meg. Most. az eddigi jelentések sze­rint 86 embert ölt meg a bomba. Ilyen nagyarányú, ennyi áldozatot követelő tö­meggyilkosságra még nem volt példa az olaszországi ter­rorizmus történetében sem. Feltehető, hogy éppen a hat év előtti vonatrobbantás fő­vádlottja ellen a múlt hét péntekén megindított per ins­pirálta a terrorbanda cselek­ményét. Miközben a rendőrségi vizs­gálat folyik, több szélsőséges terrorszervezet jelentkezett, hogy magára vállalja a me­rénylet elkövetését. Több is­meretlen bejelentő azt állítja, hogy a felelősség a „fegyveres forradalmi sejtek” nevű szél­sőjobboldali terrorcsoportot terheli. Pertini olasz köztár­sasági elnök a helyszínen járt és meglátogatta a sebesülte­ket. Az olasz politikai pártok — köztük a kommunista párt — részvétüket nyilvánították az áldozatok családjának és Bologna város polgármesteré­nek. Az olasz közvélemény pe­dig követeli, hogy a kormány derítse fel a példátlan merény­let körülményeit és végre ke­mény kézzel vessen gátat a szélsőjobboldali terrorbandák garázdálkodásának. Gáti István NOGRÁD - 1980. augusztus 5., kedd léikikal alacsonyabb lesz, mint tavaly. A vállalati csődök szá­ma egy év alatt megkétszere­ződött. Mindennek leglátvá­nyosabb és legfájdalmasabb eredménye, hogy a munkanél­küliek száma gyorsan halad a kétmillióé szint felé. Erre az 1929-es nagy világgazdasági válság óta nem volt példa Angliában. Ezt a gazdaságot akarja meg­terhelni a konzervatív kor­mány az új fegyverkezési programmal. A jelenlegi hely­zet az, hogy Nagy-Britannlá- nak hagyományos fegyverzet­tel ellátott hadseregén kívül van önálló atomütőereje is. Ez hivatalos adatok szerint 4, amerikai gyártmányú Po­laris rakétával felszerelt atom-tengeralattjáróbó] áll. Ezenkívül 48, atomfegyver szállítására alkalmas közép­hatósugarú bombázó repülő­gépből. (Szerkezetét tekintve az angol ütőerő abban külön­bözik a franciától, hogy Párizs még 18, közép-hatósugarú bal­lisztikus rakétával is rendel­kezik.) Az amerikaiak legkésőbb 1985-ban abbahagyják a Pola­ris rakéták pótalkatrészeinek gyártását és teljesen átallnak a már most is gyártott, ugyan­csak tengeralattjáróról kilő­hető Trident rakétára. Ez lé­nyegesen korszerűbb és ható­sugara is nagyobb: töibb mint 7000 kilométer. Emellett a Trident rakéták úgynevezett „fürtös robbanófejjel” (angol rövidítése: MIRV) vannak el­látva. Ez azt jelenti, hogy egy rakéta több (8) robbanófejet hordoz és ezek mindegyike kü­lön is irányítható, egymástól, távollevő cél pon tokra. angol fegyverkezési ipart fog­ja • gazdagítani és körülbelül 200 ezer munkahelyet bizto­sít. Ez persze sovány vigasz olyan időpontban, amikor Ang­lia súlyos gazdasági helyzeté­ben a fegyverkezési kiadások csökkentésére, nem pedig az elképzelhető legdrágább atom­program útbaimdítására lenne szükség. Jellemző, hogy a NATO iránt elkötelezett, konzervatív katonai körökben is igen so­kan elhibázottnak tartják a Tr idén t -programot. Ezt a bíráló álláspontot kép­viseli Lord Carver, Nagy-Bri- tammia egyik legnevesebb ka­tonai szakértője, valamint a hírneves londoni Stratégiai Tanulmányok Intézetének (ISS) vezetősége, ök azt han­goztatják, hogy Nagy-Britan- niának voltaképpen nincs szüksége önálló atomütőerőre és a meglevő erőket integrál­ni kellene a NATO-ba. Ez a tekintélyes szakértői csoport úgy véli: az interkontinentális rakéták egyensúlyát a Szovjet­unió és az Egyesült Államok erőinek viszonya határozz* meg. Ezen a költséges angol Trident-program sem változ­tat. önálló, az amerikaiaktól független felhasználás egyéb­ként is elképzelhetetlen. Stra­tégiailag a tervnek tehát nincs értelme. Felvetődik a kérdés, hogy ha a rendkívül komoly, a NATO iránt elkötelezett kon­zervatív szakértők szerint a Trident-program katonailag helytelen, gazdaságilag pedig katasztrofális —, akkor az angol kormány miért hozta ■ meg ezt a döntést. A Thatcher asszony által ösztönzött angol döntés lé­nyege az, hogy 5 új atom-ten­geralattjárót építenek, egyen­ként 1 milliárd dolláros költ­séggel, a Poláris rakétákat lomtárba küldik és helyettük az amerikaiaktól 64 Trident rakétát vásárolnak. Az ameri­kaiak számára ez a döntés rendkívül kedvező, hiszen óri­ási üzletet jelent fegyverkezési iparuk számára. Hivatalos an­gol becslések szerint az össze­sen legalább 10 milliárdos új fegyverkezési programból 3 milliárdot az Egyesült Álla­mokban költenének el. A kon­zervatív kormány azzal érvel, hogy a többi 7 milliárd az A válasz két részből áll.' Először: a döntéssel a Thatcher-kormány újra de­monstrálni akarta Washington iránti katonai elkötelezettségét. A döntés második oka: Ang­lia (pontosabban az angol konzervatív kormány) úgy érzi: nem engedheti meg, hogy Nyugat-Európában Francia- ország legyen az egyetlen ön­álló atomhatalom. Ez angol konzervatív vélemények sze­rint előbb-utóbb arra vezetne, hogy katonai-politikai szem­pontból Franciaország válnék Nyuga.t-Európa vezető hatal­mává.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents