Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)

1980-08-24 / 198. szám

Hazafelé a háztájiból.

KIm Pál rb-titkár. Rados József tanácselnök.

1 1

.f

■

L,,: Ir l.jii 1 .. 1 ’ :(l]i !!>,||i||! || l||j

! litt

1

1* i

•i

jlK V

A szügyi szorgalom mai Jelképei, as új házak hossz# sora községszerte.

I

gazán nem az értelmetlen, eróltetett párhuzamkereséstől vezérelve hozza szóba a krónikás a község egyik legnevezetesebb történeti érdekességét: 1763—1790 között itt volt Nógrádi megye székhelye. Ma is áll az egykori megyeháza, amelyet az 1772-es földrengés után bizonyos Jung József pesti építész tervei alapján építettek újjá. Márta Terézia korának egyik legfőbb jellemzője éppen a Habsburg-uralom felülről irányított abszolutikus reformtörekvése volt, s ennek megfelelően találta meg az uralkodó a köznemesi sorból a legmagasabb erkölcsi és anyagi régiókba felkapaszkodó, hivatalát gyakorta saját érdekeinek megfelelően felhasználó Grassalkovich Antal, kamarai elnök személyében Nógrád megye új főispánját.

Miért érdekes ma mindez? Mert éppen az új főispán volt az, aki elődeitől eltérő módon irányított, beleavatkozva a megye ügyintézésébe, sőt, annak legapróbb részleteibe is. S éppen ő volt az is, aki mélyreható változtatásokra törekedett. Mindez csupán annak könnyebb megértése végett kerülhet szóba ezen a helyen: miért éppen Szügyre esett a választás, amikor az új főispán elrendelte az első megyeszékhely létrehozását? Kifejezetten gazdagsági megfontolásokból, hiszen korábban mindig más helyen Ülésezett a megy egyűlés. A reformtól, a megyeszékhelytől, a költségek csökkentése is várható volt. Balassagyarmatra gondoltak legelsőbb is, de az ott földbirtokos Belássák, Zlchyek egymással és a lakossággal folytatott vitái, na meg a katonaság jelenléte miatt végül is jobbnak látták a közeli (mindössze hat kilométerre levő) Szügyben felépíteni a megyeházát. Ez az egykor „nagy ékes épület” tulajdonképpen két épület, amelyet magas kőfal és benne díszes kapu kapcsol össze, és amely ma otthont ad (jó régen így van már) a körzeti iskolának. Negyedikestől ide jár nem csak a szügyi, de a térsközségi nóg- rádmarcali és csesztvei gyereksereg is. A történelmi időkből, lám csak, ilyen egyszerű út vezet a mába, erről beszélgetünk a tanács Vezetőivel: Rados József elnökkel (több mint két évtizede tölti be ezt a posztot Szügyön, nemrégiben magas kormánykltüntetéssel ismerték el munkáját) és a fiatal vb-titkárral, Kiss Pállal. A sok műemlék, amely itt helyben és például a Madách-kultuszt ápoló Csesztvén található — nem kevés gonddal jár együtt! Az iskola, az egykori megyeháza felújítása napirenden van, ugyanakkor mindent meghatároz műemlékírtéke, amelyet természetes kötelességgel igyekszik megőrizni a tanács. Alighanem az ország egyetlen „pincefogdában” létesített tornaterme is Szügyön van, s ennek szigetelése ugyancsak a legközvetlenebb feladatok között szerepel. Csupáncsak a krónikás véleménye, hogy ez a megye történetében páratlan értékű műemlék súlyos kölöncként akadt a szügyiek nyakába, s tulajdonképpen jó régen külön kellett volna válnia iskolának és műemléknek, dehát ez csupán magánvélemény, amelyet esetleg még az erősít, hogy az iskola „rangja" ugyan megnőtt « körzetesítéssel, de nem nagyon mondható ugyanez körülményeinek korszerűségére.

Itt élt és alkotott az 1750-es években a „nemzetiségi béke”, a magyarországi hazafi- ság jegyeit magán viselő Balasovícs Gábor (előtte Galgagután szolgált) evangélikus lelkész. Fontosabb azonban, hogy éppen 6 volt az, aki szügyi tartózkodása idején szlovák nyelvű röptratban követelte a nemzeti nyelvű oktatást és a tankötelezettséget (!), jócskán megelőzve korát mindkét tekintetben. Az út tőle is könnyen elvezet a mai. megváltozott valósághoz: a szügyi szlovákság nagymértékű feloldódásának is tulajdonítható, hogy a kétnyelvű községtábla ellenére (Szügy, Sudice) sincs szlovák anyanyelvi tanítás a körzeti iskolában. Az a tanfolyam, amelyet a művelődési ház szervezett, ugyancsak kevés érdeklődőt vonzott. Ilyenformán az a helyzet, hogy a szügyiek nem is nagyon Igénylik a nemzetiségi kultúra megtartását.

Az igényesség, az élet minőségének fokozatos javítása azonban számos területen virágzik községszerte, hiszen például a városi közelség olyan helyi sajátosság, amely egyfelől — a jó közlekedés révén — megadja a városi előnyöket, másfelől megtartja a kapcsolatot a természettel. Hatalmas építési, kertészkedést, háztáji állattartási kedv, kísérletező hajlam, kezdeményezőkészség jellemzi a szügyieket. Javarészük a helyi „Madách Imre" Mgtsz-ben, a Magyarnándorl Állami Gazdaság harmadik kerületében dolgozik, de nagyon sokan végeznek szak- és betanított munkát Balassagyarmat legjelentősebb üzemeiben. A termelőszövetkezet sokoldalú segítsége nyomén példásan virágzik — nem csupán a helyi specialitást jelentő színpompás kardvirág a közös földeken —, de a háztáji gazdálkodás is! A kísérletező kedv másik érdekes példája az az új fajta növény, amelynek termesztésével most kísérleteznek, s amelyről ma legfeljebb azt állíthatja a krónikás, hogy valamiféle karfiolszerű termést ad, s Jelentős húspótló szerepe lehet az ellátásban. Ha beválik, bizton remélhető, hogy a háztáji* gazdák is felveszik termékeik sorába. A közeli (szép nevű) Kincsem-pusztán és fenn, a síelésre is kiválóan alkalmas Dudás - ka-hegyen virágzó kertek gazdái a szügyi emberek. Akik kéttucatnyi házat is felépítenek egy esztendő alatt, igaz nagyon sok munkával, a komfortra törekedve, de törekedve arra is, hogy a nem túl távoli jövőben egészséges ivóvizet nyerjenek, mert ezt továbbra is alapvető célnak tekintik.

I

lyenformán nem csak az egykori megyeszékhelyi szerepkörben, hanem a mai vízgondokban Is hasonlatos a közeli városhoz, és természetesen a szilárd elhatározásban a megoldás keresését illetően. De talán az sem túl merész jövendölés, hogy városközeli község mivoltában később esetleg a fejlődés terveinek egyeztetésében is megtalálják a közös alapot.

T. Pataki László Kép; Kulcsár József

Szárnyasok találkozása a községi parkban. A MÍG «ktatógép immár öt éve a gyerekek kedvence.

A kőbányai növenyolajgyár kiszerelő részlegében huszonhárom (főként nő) helybeli dőli' gozik.

)