Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)

1980-08-23 / 197. szám

A társadalom az iskolákért * * " M I í . Két éven belül harmadszor vizsgálták a népi ellenőrök az általános iskolák és az azokban tanuló gyermekek helyzetét — s két év alatt ugyancsak harmadszor tárgyalta meg tapasztalataikat a kormány. Ezúttal a szociális ellátás helyzetét vették vizsgálódás alá, s a Minisztertanács a kérdés fontossá­gának megfelelően összegezte a tennivaló­kat. Régi igazság, talán közhelyszámba is megy, akkor sem lehet elégszer ismételni: a jövő­ről van szó,. hiszen, aki ma általános isko­lás, az ezredforduló táján a legaktívabb fel­nőtt nemzedék tagja lesz. Amilyenné növek­szik ez a generáció, olyan lesz az ország 2088 körül. Az pedig, hogy milyenné vál­nak a mai gyerekek, nem utolsósorban azon múlik, hogy most, iskolás korban mennyire gondoskodnak róluk a családok, az iskolák, az állami és társadalmi intézmények. Köztudomású, hogy az utóbbi évtizedekben mind több nő. családanya állt munkába, s ezzel a gyermekek szociális ellátásának gond­jaiból egyre nagyobb rész hárul a társa­dalomra. Áll ez a bölcsődékre és óvodákra éppúgy, mint az általános iskolai napközi otthonokra és étkeztetésre. Mégis: az 1979/ 80-as tanévben az általános iskolai tanulók­nak csak 37 százaléka lehetett napközis. S még egy adat: az elsőosztáiyosoknak mind­össze 60 százalékát tudták felvenni a nap­közi otthonba és a — nagyon kis számú — iskolaotthonos osztályokba. Kétségtelen, hogy a napközi otthonok lé­tesítéséhez sok minden kell: tanterem, felsze­relés, s — elsősorban — megfelelő pedagó­gus. A napközi otthonnak olyannak kell len­nie, hogy ne csupán „gyermekmegőrző” fel­adatát töltse be, hanem foglalkozzék ott a tanár a hátrányos helyzetből jövőkkel, ka­rolja fel a tehetségeket, segítsen a tanulás­ban. A jelenlegi napközi otthonok nagy ré­sze — mint a jelentés összegezi — nem, vagy csak kevésbé alkalmas minderre Aláhúzza ezt az a megállapítás is, hogy az általános iskolai napközi otthonok színvonala elma­rad az óvodákétól és a középiskolai tanuló­szobákétól. Még az általános iskolai diák­otthonok többségére is vonatkozik ez: eme­letes vaságyak álinak a hálótermekben, egy tanulószobára 40 tanuló, egy tanulóra 1,2 négyzetméter alap-terület jut. Kevesen vesznek részt az iskolai étkezte­tésben is, mindössze a tanulók 46 százaléka, noha 60—70 százalékuk igényelné ezt. Az ok: az iskolai konyhák túlterheltsége, a szűk ebédlők. Ám, néhány megyében megvizsgál­ták a népi ellenőrök azt is, hogy mennyi a helyi vendéglátóipar szabad kapacitása. Ki­derült, hogy a szükséges feltételek megte­remtésével az általános iskolások étkezteté­sét csaknem teljesen el tudnák látni. Ugyan­akkor előfordul az is, hogy nagy anyagi erő­feszítések órán teremtenek új iskolai kony­hákat ott, ahol a helybeli vendéglátó helyek konganak az ürességtől. Vannak gondok — többek között — a tan­termek világításával is. Még mindig csak­nem országos gond a két-, sőt háromműsza­kos tanítás, ahhoz pedig jó világítás kell. Ehelyett — legalábbis néhol — azzal kezd­ték az energiatakarékoskodást, hogy a tan­termekben kisebbre cserélték a villanyizzó­kat. Előírás, hogy hagyományos égőknél 200, fénycsőnél 408 lux szükséges — s a tanter­mek mai világítása 30 és 180 lux között van. Sokrétű volt a vizsgálat, a fentieket szinte csak példaként ragadtuk ki, mint jellemző­ket azért, mert gondosabb odafigyeléssel, úgy is kijavíthatok, hogy nem kell hozzá nagyobb pénzösszeg. A tanulók szociális ellátásában nagyok a különbségek egyes megyék között, s még nagyobb a „szóródás” egy-egy megyén belül. Ez pedig elsősorban azt mutatja, hogy a rendelkezésre álló összegeket olykor nem elég átgondoltan osztják el. Sok helyen mind­össze a tanács művelődési és kereskedelmi szerveinek munkáját kellene jobban össze­hangolni. S a szakigazgatás pénzügyi osz­tálya vagy csoportja sem szabad, hogy szűk­markú legyen, amikor az egészségügy jelez: sok a szemüveges gyerek, több fény kell, nem fejlődnek életkoruknak megfelelően az általános iskolások, sürgősen meg kell épül­nie a tornateremnek vagy legalább rendbe kell hozni az iskolaudvart. Ez utóbbi téren már jelentkeznek a tár­sadalmi szervek. Szolnok, Tolna és Zala me­gyében a Hazafias Népfront, a KISZ- és az úttörőszövetség vállalta szabadtéri sportléte­sítmények kialakítását és a meglevők kar­bantartását. Kezdetnek biztató... Mindenütt jobban építsenek a szülők, az iskolán kívül állók segítőkészségére: elsősor­ban az „egy üzem — egy iskola” mozgalom kiszélesítésében, tartalmasabbá tételében, ve­gyenek részt napközi otthonok tatarozásá­ban, konyhák bővítésében stb. társadalmi munka keretében. Érdemes, hiszen a jövő nemzedékéről van szó. Várkonyi Endre Miért rokon a finnugor népek zenéje? Beszélgetés Vikár László népzenekutatóval Az V. nemzetközi finnugor nekültek, s ma is pogány is- és hat egymásra mindezideig. kongresszust az idén Turku- teneknek áldoznak, — nos ná_ Például a faluban az egyik út­ban tartják, a finnek egyik luk nyoma sincs annak a dal- ca tatár, a másik cseremisz, legrégibb tengerparti városá- lamépítésnek, szerkezetnek, 1964-ben, amikor gyűjtésünk ban. Vikár László népzeneku- ami hasonlít a magyarhoz. első kötete megjelent, az első tató két mordvin slratót ele- — Akkor honnan vannak a hatvannégy dallamra nyugod- mez ezen a kongresszuson. A megdöbbentő hasonlóságok a tan ráírtam, hogy cseremisz, köztiszteletben álló zenetudós hegyi cseremisz, a csuvas és Azóta jártam a cseremiszek- immáron huszonöt éve gyűjti más népekkel? kel szomszédos votjákoknál a Volga és az Urál közötti vi- — A pentatónia, az eresz- és baskíroknál is, s ott is meg- déken élő finnugor és török— kedő és kvintváltós szerkezet találtam ugyanazokat a dalia- tatár népek zenéjét. A magyar csak ott lelhető fel a volga- mókát. Tehát a zenekutatás- őshazában és vidékén három- vidéken, ahol a finnugor né- ban is érvényre kellene jut— száz falut járt be, négyezer fel. pék törökökkel érintkeztek, tatni azt a szemléletet, ami vételt negyvenezer szövegsor. Sehol máshol. Csak száz ki- egyre több tudományban ér- ral, és háromezer adatközlőt lométeres körzetben. Közvet. vényesül már, amely szerint szólaltatott meg. A magyar len rokonaik, az Obi-ugorok, nem népekhez kell kötni bizo. népzenetudomány egyetlen zenéjében sem. Tehát az a nyos stílusokat, hanem terüle- finnugor kutatójaként arra ke. furcsa helyzet, hogy ami a tekhez. Ennek a szemléletnek: resi a választ, hogy a tőlünk finnugor népek zenéjében kö- lehet csak eredményes jövője, távol élő rokonok zenéje mi- zös, az egy harmadik néptől és meggyőződésem, hogy a ben hasonló a miénkhez; van- származik: különböző korból, Volga-vidéken — és sok eset- nak-e az egész nyelvcsaládban különböző helyeken vettük át ben a Kárpát-medencében is megtalálható közös vonások, ugyanazt. Ezek a hasonlósá- — ezt az elvet kell alkalmaz- vagy másként alakult az ősha_ gok esetleg anélkül alakultak ni. Mert például a déli szlo- zában maradottak zenéje, a ki, hogy például a magyar és vák és az északi magyar pa- másféle körülmények hatása- cseremisz nép valaha is együtt lócok ugyanazokat a dallamo- ra? élt volna a későbbi történelem kát énekük, mint ahogy Kö­— Kodály még azt mondta, során — állítom én. Persze zép-Erdélyben ugyanazt a dal­hogy ami a cseremisz és a mások mást mondanak. lamot húzza a cigány a román­magyar zenében azonos, az — Majd a turkui kongresz- nak, mint a magyarnak, nyilvánvalóan a közös múlt. szuson — gondolom — ütköz- — Minél mélyebbre hatol, ön most negyedszázados ku- nek a vélemények, a tudomá- minél nagyobb az összehason- tatómunka után hogy látja nyos érvek és ellenérvek talál- lítási alapja, annál nagyobb a ezL? kozója a kongresszus, ön mi- bizonytalanság, annál több a — Kodály csak azért lehe- vei készült, miről tart elő- kérdőjel. Ez nem zavarja? tett ebben a kérdésben olyan adást? _ Ötvenévesen ezt már ter­b iztos, mert kevés dalt ismert. — Két mordvin siratót mu- mészetesnek tartom. Fiatal- Az ő aspiránsaként, az ő fel- tatok be. Az elmúlt években koromban persze nekem is kérésére kezdtük meg a mun- vettem fel. Kottáinkkal — voltak határozott kijelentő kát a helyszínen Bereczki Gá- amit ezer éve használ az euró- mondataim. Ez az anyag száz bor nyelvésszel 1957-ben. Mi- pai ember — csak nagyon dur- év múlva 'sokkal értékesebb nél több anyagot gyűjtöttünk, ván rögzíthetők ezek a finom ]esZi mjnt ma. Lehet, hogy a minél nagyobb az összehason- díszítésekkel ékített dallamok, bizonvnssáe be sem következik lítási alap, annál kevésbé egy. A keleti zenei hagyomány en- a™tünkb<m. A mi mun- érielmű az eredmény. Nem le- nél sokkal finomabb árnyalt- kánk tulajdonképpen csak ét- bet ma már azt a korai elme- Ságokra képes. Ezért használok vágygerjesztő, mert végső fő- lelet hagoztatni, hogy mi on- grafikont, s erről a grafikon- kon az odaválósiaknak kell nan az őshazából hoztuk ma- ról játszom ott be ezeket a feltárni saját zenéjüket. Per- gunkkal népzenekincsünk mordvin siratókat. -Ehhez fog. s/e minden archívumban el- alapjait, s azóta őrizzük. Pél- ható alaposabb zenei elemzést helyeztünk ott is minden gyűj- dául azok a hegyi cseremi- nemigen végeztek eddig. tésből másolatot. Most úgy szék, akik zenéjükben a leg— —— Mit tart a legjellemzőbb— érzem rizshegyet fogyasztok rokonabbnak tűnnek, a leg- nek a Volga-vidéki őshazánk- egyedül. ° többféle hatásnak kitett terű- ra? “_ ' ., lét én élnek, s a keleti csere- — Sok különböző eredetű, érvéi. miszek. akik a legrégibb kul- nyelvű, vallású és szokású nép — Ezt a kutatómunkát csak túrát őrizték meg, mert Rette." élt ott évszázadokon át. Finn- elkezdeni lehet, de befejezni gett Iván erőszakos hittérítése ugorok, török nyelvű népekés sohasem. elől 4—500 kilométerre elme- oroszok. A kultúrájuk hatott Önody Éva Először a csúcs? Hiányzik a piramis alapja Mozi- statisztika i Tv-ben egy titokzatos ember A napokban Salgótarján­ban vendégeskedett 60 zene­tanár, akik az ország min­den részéből érkeztek, hogy a rézfúvósok tanításában új is­mereteket gyűjtsenek, ta­pasztalatokat cseréljenek. A továbbképzés ideje alatt kerestük meg a házigazdát. Virág László igazgatót és Varasdy Frigyest, a budapes­ti Liszt Ferenc Zeneművésze­ti Főiskola tanárát, aki a trombita egyik mestere, a tan­folyam irányítója volt. — Mit nyújtott az itt töl­tött 4 nap a résztvevőknek? — kérdeztük meg mindket­tői üktől. — Jómagam nem vagyok „re­zes” — így az általános hasz­náról és céljáról tudok szól­ni. Országszerte számszerűen is felfutott a zeneiskolákban a rézfúvósok oktatása — ez kü­lönböző pedagógiai problémá­kat vet fel. Üj tantervek ké­szültek —, hogy az oktatás színvonala emelkedjék, egy­ségesebb legyen, ehhez nyúj­tott segítséget a salgótarjáni találkozás. Másodszor jöttek itt össze a rézfúvósok — a minisztérium városunkat, a mi zeneiskolánkat jelölte ki erre, aminek szívesen teszünk eleget. Az országosan legin- inkább elismert oktatók jöt­tek minden területről. Csak egy előadást, gyakorlati be­mutatót említek: Huszár Gá­bor Szegedről a légzéstechni­káról tartott fenomenálisnak mondott foglalkozást. Sokat profitálhattak a kamaramu- zsikálási lehetőségekből is. — Az utóbbi tizenöt év­ben magas színvonalat ért el a főiskolán a rézfúvósok ok­tatása — a csúcs minőségével nincsenek gondok, a fiatal fú­vósok a nagy nemzetközi ver­senyekről sorozatban hozzák a díjakat, szólójátékban és ka­maraegyüttessel egyaránt. A tudományos kutatás is na­gyot lépett előre — de mind­ez csak részben jut el a vég­zett tanárokhoz. Amikor ki­kerülnek a főiskoláról, az or­szág minden zugába, beszű­kül a tájékozódási lehetősé­gük, hiányzik a fórum, ahol összejöhetnének, az önképzés­hez alig van magyar nyelvű irodalom. Ahogy az élsport sem élhet meg sokáig „bün­tetlenül” szelesebb bázis, alapozó tömegsport nélkül, ugyanúgy hiányzik a piramis alapja ma még a zeneoktatás e területén. — Kik voltak az előadók? — A konzultációkkal, gya­korlati bemutatókkal össze­kapcsolt előadásokon két kör­ből tevődött ki a tanárok csa­pata: a főiskolai oktatókból, akik elméletileg tisztázták az új dolgokat és a zeneiskolák­ban tanító, gyakran egészen fiatal tanárokból, akik min­dennapos munkájuk során már sikerrel próbálkoztak az új módszerek haszálatával. Vannak néhányan, akik a fő­iskola elvégzése után sem szakították meg a kapcsola­tot velünk, igyekeztek „első kézből” megkapni a korsze-' rű ismereteket. Különösen az egyéni képzés területén van ennek nagy haszna — a távo­labb élők most ezeken a fog­lalkozásokon törekednek ar­ra, minél többet profitálja­nak. — Nem marad el akkor e találkozó közművelődési haszna sem, hiszen legtöb­ben fúvós együttesekben, szimfonikus zenekarban vagy kamaraegyüttesben is játsza­nak. — Hogy egyénileg jobbak lesznek, az átsugárzik a zene­iskolai tanításra és a muzsi­kálásra is. Biztatást kapnak a kamaraegyüttesi munkára NOGRAD — 1980. augusztus 23., szombat — most például Kecskemét­ről jött egy ilyen kis közös­ség, akik később is szeretné­nek majd megkeresni min­ket tanácsokért. Jövőre, Szombathelyről is egy komp­lett együttes érkezik Salgó­tarjánba. Hangsúlyozva, hogy a fő cél nem ez, hanem a fú­vósok alsófokú oktatásának javítása, mégis örülünk neki, hogy közben ezt az igényt is részben ki tudjuk elégíteni. Csak egy példa, amit Vi­rág László is említett: Hu­szár Gabor bemutatója a lég­zéstechnikáról sokakban fel­keltette a vágyat, hogy töké­letesítsék tudásukat — ez ka­matozik az oktatásban is. — Az első két esztendő ta­pasztalatai alapján jövőre ter­veznek-e valamilyen bővítést a programban? — Szeretnénk még több le­hetőséget és időt adni a hang­szeres foglalkozásra, az egyé­ni fejlődés segítésére. És ami idén nem sikerült: a tovább­képzés végén koncertet adni a városban, amely jó házi­gazdánk volt. G. Kiss Magdolna Közismert, hogy a mozik láto­gatottsága világszerte csökkenőben, i a magyar filmszínházak is több százezer nézőt veszítettek el az Idei elsd fél évben az előző, hasonló időszakhoz képest. Csök­kent a nézők száma N'ógrád me­gye mozijaiban Is, amit Jól mutat két számadat: a múlt év első fél évében egy előadásra 91,6 nézd jutott, addig most 72,3. Az orszá­gos és megyei filmforgalmazók — figyelembe véve az egy évvel eze­lőtti helyáremelkedéseket és egyéb befolyásoló tényezőket — számí­tottak a visszaesésre, s ennek megfelelően alakították ki tervei­ket. Ezekhez viszonyítva a Nóg- rád megyei Mozilizemi Vállalat megfelelően tartja eredményeit és éiükelő helyét az országos rang­sorban, s látogatói nézőszámát az éves tervhez arányitva 51,1 szá­zalékra teljesítette augusztus ele­jéig. Több mint tízezer néző látta Francis Coppola amerikai filmjét, az Apokalipszis most-ot, A Jő, a Rossz és a Csúf című olasz westernt. Jó eredményeket ér el a vállalat továbbra is a művé­szi. politikai szempontból értékes fiirnek, valamint a magyar film­alkotások forgalmazásában. Leg­többen Rózsa János Vasárnapi szülőkjét, Rényi Péter Elve vagy halva című művét látták, de több mint hétezer Jegy kelt el a Bé­keidő és a Harcmodor című do­kumentum-játékfilmre Is. Pár évvel ezelőtt nagy si- ban dolgozott Japánban ané- kerrel vetítették filmszínhá- met nagykövetségen, miköz- zaink a francia—olasz—japán ben vezetője volt egy fasiz- kooprodukcióban készült Yves mus ellen harcoló illegális cso- Ciampi rendezte filmet, a Ki portnak. A Ki volt dr. Sor­volt dr. Sorge ?-t. A kalandos ge? című filmet a televízió életű hírszerző a harmincas mutatja be ma este 20 óra évek közepétől bizalmi állás- 5 perckor.. Walt Disney állatbirodalma Walt Disney neve fogalommá vált a filmszak­mában. Olyan filmtörténeti figurák kapcsolódnak alakjához, mint Miki eger, vagy Bambi, Pinocchio. Rajzfilmjeivel — különböző minőségben — harminc Oscar-díjat nyert, s filmjeinek nagyméretű figu­ráiból felépítette a gyermekek álomparadicsomát, Disneyland-et. Ismertebb rajzfilmjeit, például a Ha­mupipőkét, a Csipkerózsikát, a Hófehérke és a hét törpét, a 101 kiskutyát hazánkban is nagy sikerrel játszották. Jelenleg Walt Disney állatbirodalma címmel amerikai természetfilmet játszanak film­színházaink James Algar rendezésében. A film­összeállítás a trópusoktól a sarkvidékig bebaran­golja a természet világát, megismertet — többek között — a vízilovak, elefántok, medvék, lemmin- gek életével. 4 A filmet a salgótarjáni Novemocr 7 mimszinnaa után több megyei mozi tűzte műsorára.

Next

/
Thumbnails
Contents