Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)
1980-08-23 / 197. szám
A társadalom az iskolákért * * " M I í . Két éven belül harmadszor vizsgálták a népi ellenőrök az általános iskolák és az azokban tanuló gyermekek helyzetét — s két év alatt ugyancsak harmadszor tárgyalta meg tapasztalataikat a kormány. Ezúttal a szociális ellátás helyzetét vették vizsgálódás alá, s a Minisztertanács a kérdés fontosságának megfelelően összegezte a tennivalókat. Régi igazság, talán közhelyszámba is megy, akkor sem lehet elégszer ismételni: a jövőről van szó,. hiszen, aki ma általános iskolás, az ezredforduló táján a legaktívabb felnőtt nemzedék tagja lesz. Amilyenné növekszik ez a generáció, olyan lesz az ország 2088 körül. Az pedig, hogy milyenné válnak a mai gyerekek, nem utolsósorban azon múlik, hogy most, iskolás korban mennyire gondoskodnak róluk a családok, az iskolák, az állami és társadalmi intézmények. Köztudomású, hogy az utóbbi évtizedekben mind több nő. családanya állt munkába, s ezzel a gyermekek szociális ellátásának gondjaiból egyre nagyobb rész hárul a társadalomra. Áll ez a bölcsődékre és óvodákra éppúgy, mint az általános iskolai napközi otthonokra és étkeztetésre. Mégis: az 1979/ 80-as tanévben az általános iskolai tanulóknak csak 37 százaléka lehetett napközis. S még egy adat: az elsőosztáiyosoknak mindössze 60 százalékát tudták felvenni a napközi otthonba és a — nagyon kis számú — iskolaotthonos osztályokba. Kétségtelen, hogy a napközi otthonok létesítéséhez sok minden kell: tanterem, felszerelés, s — elsősorban — megfelelő pedagógus. A napközi otthonnak olyannak kell lennie, hogy ne csupán „gyermekmegőrző” feladatát töltse be, hanem foglalkozzék ott a tanár a hátrányos helyzetből jövőkkel, karolja fel a tehetségeket, segítsen a tanulásban. A jelenlegi napközi otthonok nagy része — mint a jelentés összegezi — nem, vagy csak kevésbé alkalmas minderre Aláhúzza ezt az a megállapítás is, hogy az általános iskolai napközi otthonok színvonala elmarad az óvodákétól és a középiskolai tanulószobákétól. Még az általános iskolai diákotthonok többségére is vonatkozik ez: emeletes vaságyak álinak a hálótermekben, egy tanulószobára 40 tanuló, egy tanulóra 1,2 négyzetméter alap-terület jut. Kevesen vesznek részt az iskolai étkeztetésben is, mindössze a tanulók 46 százaléka, noha 60—70 százalékuk igényelné ezt. Az ok: az iskolai konyhák túlterheltsége, a szűk ebédlők. Ám, néhány megyében megvizsgálták a népi ellenőrök azt is, hogy mennyi a helyi vendéglátóipar szabad kapacitása. Kiderült, hogy a szükséges feltételek megteremtésével az általános iskolások étkeztetését csaknem teljesen el tudnák látni. Ugyanakkor előfordul az is, hogy nagy anyagi erőfeszítések órán teremtenek új iskolai konyhákat ott, ahol a helybeli vendéglátó helyek konganak az ürességtől. Vannak gondok — többek között — a tantermek világításával is. Még mindig csaknem országos gond a két-, sőt háromműszakos tanítás, ahhoz pedig jó világítás kell. Ehelyett — legalábbis néhol — azzal kezdték az energiatakarékoskodást, hogy a tantermekben kisebbre cserélték a villanyizzókat. Előírás, hogy hagyományos égőknél 200, fénycsőnél 408 lux szükséges — s a tantermek mai világítása 30 és 180 lux között van. Sokrétű volt a vizsgálat, a fentieket szinte csak példaként ragadtuk ki, mint jellemzőket azért, mert gondosabb odafigyeléssel, úgy is kijavíthatok, hogy nem kell hozzá nagyobb pénzösszeg. A tanulók szociális ellátásában nagyok a különbségek egyes megyék között, s még nagyobb a „szóródás” egy-egy megyén belül. Ez pedig elsősorban azt mutatja, hogy a rendelkezésre álló összegeket olykor nem elég átgondoltan osztják el. Sok helyen mindössze a tanács művelődési és kereskedelmi szerveinek munkáját kellene jobban összehangolni. S a szakigazgatás pénzügyi osztálya vagy csoportja sem szabad, hogy szűkmarkú legyen, amikor az egészségügy jelez: sok a szemüveges gyerek, több fény kell, nem fejlődnek életkoruknak megfelelően az általános iskolások, sürgősen meg kell épülnie a tornateremnek vagy legalább rendbe kell hozni az iskolaudvart. Ez utóbbi téren már jelentkeznek a társadalmi szervek. Szolnok, Tolna és Zala megyében a Hazafias Népfront, a KISZ- és az úttörőszövetség vállalta szabadtéri sportlétesítmények kialakítását és a meglevők karbantartását. Kezdetnek biztató... Mindenütt jobban építsenek a szülők, az iskolán kívül állók segítőkészségére: elsősorban az „egy üzem — egy iskola” mozgalom kiszélesítésében, tartalmasabbá tételében, vegyenek részt napközi otthonok tatarozásában, konyhák bővítésében stb. társadalmi munka keretében. Érdemes, hiszen a jövő nemzedékéről van szó. Várkonyi Endre Miért rokon a finnugor népek zenéje? Beszélgetés Vikár László népzenekutatóval Az V. nemzetközi finnugor nekültek, s ma is pogány is- és hat egymásra mindezideig. kongresszust az idén Turku- teneknek áldoznak, — nos ná_ Például a faluban az egyik útban tartják, a finnek egyik luk nyoma sincs annak a dal- ca tatár, a másik cseremisz, legrégibb tengerparti városá- lamépítésnek, szerkezetnek, 1964-ben, amikor gyűjtésünk ban. Vikár László népzeneku- ami hasonlít a magyarhoz. első kötete megjelent, az első tató két mordvin slratót ele- — Akkor honnan vannak a hatvannégy dallamra nyugod- mez ezen a kongresszuson. A megdöbbentő hasonlóságok a tan ráírtam, hogy cseremisz, köztiszteletben álló zenetudós hegyi cseremisz, a csuvas és Azóta jártam a cseremiszek- immáron huszonöt éve gyűjti más népekkel? kel szomszédos votjákoknál a Volga és az Urál közötti vi- — A pentatónia, az eresz- és baskíroknál is, s ott is meg- déken élő finnugor és török— kedő és kvintváltós szerkezet találtam ugyanazokat a dalia- tatár népek zenéjét. A magyar csak ott lelhető fel a volga- mókát. Tehát a zenekutatás- őshazában és vidékén három- vidéken, ahol a finnugor né- ban is érvényre kellene jut— száz falut járt be, négyezer fel. pék törökökkel érintkeztek, tatni azt a szemléletet, ami vételt negyvenezer szövegsor. Sehol máshol. Csak száz ki- egyre több tudományban ér- ral, és háromezer adatközlőt lométeres körzetben. Közvet. vényesül már, amely szerint szólaltatott meg. A magyar len rokonaik, az Obi-ugorok, nem népekhez kell kötni bizo. népzenetudomány egyetlen zenéjében sem. Tehát az a nyos stílusokat, hanem terüle- finnugor kutatójaként arra ke. furcsa helyzet, hogy ami a tekhez. Ennek a szemléletnek: resi a választ, hogy a tőlünk finnugor népek zenéjében kö- lehet csak eredményes jövője, távol élő rokonok zenéje mi- zös, az egy harmadik néptől és meggyőződésem, hogy a ben hasonló a miénkhez; van- származik: különböző korból, Volga-vidéken — és sok eset- nak-e az egész nyelvcsaládban különböző helyeken vettük át ben a Kárpát-medencében is megtalálható közös vonások, ugyanazt. Ezek a hasonlósá- — ezt az elvet kell alkalmaz- vagy másként alakult az ősha_ gok esetleg anélkül alakultak ni. Mert például a déli szlo- zában maradottak zenéje, a ki, hogy például a magyar és vák és az északi magyar pa- másféle körülmények hatása- cseremisz nép valaha is együtt lócok ugyanazokat a dallamo- ra? élt volna a későbbi történelem kát énekük, mint ahogy Kö— Kodály még azt mondta, során — állítom én. Persze zép-Erdélyben ugyanazt a dalhogy ami a cseremisz és a mások mást mondanak. lamot húzza a cigány a románmagyar zenében azonos, az — Majd a turkui kongresz- nak, mint a magyarnak, nyilvánvalóan a közös múlt. szuson — gondolom — ütköz- — Minél mélyebbre hatol, ön most negyedszázados ku- nek a vélemények, a tudomá- minél nagyobb az összehason- tatómunka után hogy látja nyos érvek és ellenérvek talál- lítási alapja, annál nagyobb a ezL? kozója a kongresszus, ön mi- bizonytalanság, annál több a — Kodály csak azért lehe- vei készült, miről tart elő- kérdőjel. Ez nem zavarja? tett ebben a kérdésben olyan adást? _ Ötvenévesen ezt már terb iztos, mert kevés dalt ismert. — Két mordvin siratót mu- mészetesnek tartom. Fiatal- Az ő aspiránsaként, az ő fel- tatok be. Az elmúlt években koromban persze nekem is kérésére kezdtük meg a mun- vettem fel. Kottáinkkal — voltak határozott kijelentő kát a helyszínen Bereczki Gá- amit ezer éve használ az euró- mondataim. Ez az anyag száz bor nyelvésszel 1957-ben. Mi- pai ember — csak nagyon dur- év múlva 'sokkal értékesebb nél több anyagot gyűjtöttünk, ván rögzíthetők ezek a finom ]esZi mjnt ma. Lehet, hogy a minél nagyobb az összehason- díszítésekkel ékített dallamok, bizonvnssáe be sem következik lítási alap, annál kevésbé egy. A keleti zenei hagyomány en- a™tünkb<m. A mi mun- érielmű az eredmény. Nem le- nél sokkal finomabb árnyalt- kánk tulajdonképpen csak ét- bet ma már azt a korai elme- Ságokra képes. Ezért használok vágygerjesztő, mert végső fő- lelet hagoztatni, hogy mi on- grafikont, s erről a grafikon- kon az odaválósiaknak kell nan az őshazából hoztuk ma- ról játszom ott be ezeket a feltárni saját zenéjüket. Per- gunkkal népzenekincsünk mordvin siratókat. -Ehhez fog. s/e minden archívumban el- alapjait, s azóta őrizzük. Pél- ható alaposabb zenei elemzést helyeztünk ott is minden gyűj- dául azok a hegyi cseremi- nemigen végeztek eddig. tésből másolatot. Most úgy szék, akik zenéjükben a leg— —— Mit tart a legjellemzőbb— érzem rizshegyet fogyasztok rokonabbnak tűnnek, a leg- nek a Volga-vidéki őshazánk- egyedül. ° többféle hatásnak kitett terű- ra? “_ ' ., lét én élnek, s a keleti csere- — Sok különböző eredetű, érvéi. miszek. akik a legrégibb kul- nyelvű, vallású és szokású nép — Ezt a kutatómunkát csak túrát őrizték meg, mert Rette." élt ott évszázadokon át. Finn- elkezdeni lehet, de befejezni gett Iván erőszakos hittérítése ugorok, török nyelvű népekés sohasem. elől 4—500 kilométerre elme- oroszok. A kultúrájuk hatott Önody Éva Először a csúcs? Hiányzik a piramis alapja Mozi- statisztika i Tv-ben egy titokzatos ember A napokban Salgótarjánban vendégeskedett 60 zenetanár, akik az ország minden részéből érkeztek, hogy a rézfúvósok tanításában új ismereteket gyűjtsenek, tapasztalatokat cseréljenek. A továbbképzés ideje alatt kerestük meg a házigazdát. Virág László igazgatót és Varasdy Frigyest, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárát, aki a trombita egyik mestere, a tanfolyam irányítója volt. — Mit nyújtott az itt töltött 4 nap a résztvevőknek? — kérdeztük meg mindkettői üktől. — Jómagam nem vagyok „rezes” — így az általános hasznáról és céljáról tudok szólni. Országszerte számszerűen is felfutott a zeneiskolákban a rézfúvósok oktatása — ez különböző pedagógiai problémákat vet fel. Üj tantervek készültek —, hogy az oktatás színvonala emelkedjék, egységesebb legyen, ehhez nyújtott segítséget a salgótarjáni találkozás. Másodszor jöttek itt össze a rézfúvósok — a minisztérium városunkat, a mi zeneiskolánkat jelölte ki erre, aminek szívesen teszünk eleget. Az országosan legin- inkább elismert oktatók jöttek minden területről. Csak egy előadást, gyakorlati bemutatót említek: Huszár Gábor Szegedről a légzéstechnikáról tartott fenomenálisnak mondott foglalkozást. Sokat profitálhattak a kamaramu- zsikálási lehetőségekből is. — Az utóbbi tizenöt évben magas színvonalat ért el a főiskolán a rézfúvósok oktatása — a csúcs minőségével nincsenek gondok, a fiatal fúvósok a nagy nemzetközi versenyekről sorozatban hozzák a díjakat, szólójátékban és kamaraegyüttessel egyaránt. A tudományos kutatás is nagyot lépett előre — de mindez csak részben jut el a végzett tanárokhoz. Amikor kikerülnek a főiskoláról, az ország minden zugába, beszűkül a tájékozódási lehetőségük, hiányzik a fórum, ahol összejöhetnének, az önképzéshez alig van magyar nyelvű irodalom. Ahogy az élsport sem élhet meg sokáig „büntetlenül” szelesebb bázis, alapozó tömegsport nélkül, ugyanúgy hiányzik a piramis alapja ma még a zeneoktatás e területén. — Kik voltak az előadók? — A konzultációkkal, gyakorlati bemutatókkal összekapcsolt előadásokon két körből tevődött ki a tanárok csapata: a főiskolai oktatókból, akik elméletileg tisztázták az új dolgokat és a zeneiskolákban tanító, gyakran egészen fiatal tanárokból, akik mindennapos munkájuk során már sikerrel próbálkoztak az új módszerek haszálatával. Vannak néhányan, akik a főiskola elvégzése után sem szakították meg a kapcsolatot velünk, igyekeztek „első kézből” megkapni a korsze-' rű ismereteket. Különösen az egyéni képzés területén van ennek nagy haszna — a távolabb élők most ezeken a foglalkozásokon törekednek arra, minél többet profitáljanak. — Nem marad el akkor e találkozó közművelődési haszna sem, hiszen legtöbben fúvós együttesekben, szimfonikus zenekarban vagy kamaraegyüttesben is játszanak. — Hogy egyénileg jobbak lesznek, az átsugárzik a zeneiskolai tanításra és a muzsikálásra is. Biztatást kapnak a kamaraegyüttesi munkára NOGRAD — 1980. augusztus 23., szombat — most például Kecskemétről jött egy ilyen kis közösség, akik később is szeretnének majd megkeresni minket tanácsokért. Jövőre, Szombathelyről is egy komplett együttes érkezik Salgótarjánba. Hangsúlyozva, hogy a fő cél nem ez, hanem a fúvósok alsófokú oktatásának javítása, mégis örülünk neki, hogy közben ezt az igényt is részben ki tudjuk elégíteni. Csak egy példa, amit Virág László is említett: Huszár Gabor bemutatója a légzéstechnikáról sokakban felkeltette a vágyat, hogy tökéletesítsék tudásukat — ez kamatozik az oktatásban is. — Az első két esztendő tapasztalatai alapján jövőre terveznek-e valamilyen bővítést a programban? — Szeretnénk még több lehetőséget és időt adni a hangszeres foglalkozásra, az egyéni fejlődés segítésére. És ami idén nem sikerült: a továbbképzés végén koncertet adni a városban, amely jó házigazdánk volt. G. Kiss Magdolna Közismert, hogy a mozik látogatottsága világszerte csökkenőben, i a magyar filmszínházak is több százezer nézőt veszítettek el az Idei elsd fél évben az előző, hasonló időszakhoz képest. Csökkent a nézők száma N'ógrád megye mozijaiban Is, amit Jól mutat két számadat: a múlt év első fél évében egy előadásra 91,6 nézd jutott, addig most 72,3. Az országos és megyei filmforgalmazók — figyelembe véve az egy évvel ezelőtti helyáremelkedéseket és egyéb befolyásoló tényezőket — számítottak a visszaesésre, s ennek megfelelően alakították ki terveiket. Ezekhez viszonyítva a Nóg- rád megyei Mozilizemi Vállalat megfelelően tartja eredményeit és éiükelő helyét az országos rangsorban, s látogatói nézőszámát az éves tervhez arányitva 51,1 százalékra teljesítette augusztus elejéig. Több mint tízezer néző látta Francis Coppola amerikai filmjét, az Apokalipszis most-ot, A Jő, a Rossz és a Csúf című olasz westernt. Jó eredményeket ér el a vállalat továbbra is a művészi. politikai szempontból értékes fiirnek, valamint a magyar filmalkotások forgalmazásában. Legtöbben Rózsa János Vasárnapi szülőkjét, Rényi Péter Elve vagy halva című művét látták, de több mint hétezer Jegy kelt el a Békeidő és a Harcmodor című dokumentum-játékfilmre Is. Pár évvel ezelőtt nagy si- ban dolgozott Japánban ané- kerrel vetítették filmszínhá- met nagykövetségen, miköz- zaink a francia—olasz—japán ben vezetője volt egy fasiz- kooprodukcióban készült Yves mus ellen harcoló illegális cso- Ciampi rendezte filmet, a Ki portnak. A Ki volt dr. Sorvolt dr. Sorge ?-t. A kalandos ge? című filmet a televízió életű hírszerző a harmincas mutatja be ma este 20 óra évek közepétől bizalmi állás- 5 perckor.. Walt Disney állatbirodalma Walt Disney neve fogalommá vált a filmszakmában. Olyan filmtörténeti figurák kapcsolódnak alakjához, mint Miki eger, vagy Bambi, Pinocchio. Rajzfilmjeivel — különböző minőségben — harminc Oscar-díjat nyert, s filmjeinek nagyméretű figuráiból felépítette a gyermekek álomparadicsomát, Disneyland-et. Ismertebb rajzfilmjeit, például a Hamupipőkét, a Csipkerózsikát, a Hófehérke és a hét törpét, a 101 kiskutyát hazánkban is nagy sikerrel játszották. Jelenleg Walt Disney állatbirodalma címmel amerikai természetfilmet játszanak filmszínházaink James Algar rendezésében. A filmösszeállítás a trópusoktól a sarkvidékig bebarangolja a természet világát, megismertet — többek között — a vízilovak, elefántok, medvék, lemmin- gek életével. 4 A filmet a salgótarjáni Novemocr 7 mimszinnaa után több megyei mozi tűzte műsorára.
