Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)

1980-08-23 / 197. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! QY x Címzett az olajipar AZ MSZMP NÓGRÁ M EG YE I BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TA NÁCS LAPJA XXXVI. ÉVF.. 197. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980. AUGUSZTUS 23.. SZOMBAT Hagyományokhoz híven Bányásznopi munkaverseny a szénbányáknál A „lemaradások behozását" tervezik Jelentős ünnepre: a harmin­cadik bányásznap jubileumi rendezvényére készülnek me­gyénk bányászai; nem csak lelkesedéssel, hanem még jobb, szervezettebb, eredmé­nyesebb munkával. Immáron hagyomány, hogy e jeles alkalom tiszteletére az augusztusi hónapot munkaverseny szervezésé­vel teszik még emlékeze­tesebbé. Most van is miért, hiszen je­lentős gondokkal küszköd­nek a Nógrádi Szénbányák aknaüzemei. Egy-két kivétel­lel, hiszen a tiribesiek évkez­dettől majdnem 8700 tonna, a kazár-pólyosi külfejtésen dol­gozók pedig 17 ezer 800 ton-, nával teljesítették már eddig is túl időarányos tervüket. Mindez természetesen jó impulzust ad a többieknek is, ám a bányák jelenlegi álla­pota, a szénmezők elvékonyo- dása, a rossz geológiai viszo­nyok előreláthatóan nemigen teszik lehetővé még jobb ered­mények elérését. Természetesen, az egy hó­napig tartó munkaversenyben a vállalat csaknem valameny- nyi dolgozója részt vesz: a négy aknaüzem, a három szé­nen kívüli termelőtevékeny­séget folytató egység, a két iroda — a tervező- és föld­mérő, valamint a fuvarozási- és a nagybátonyi anyagrak­tárbeliek Iparkodnak azon, hogy a harmincadik bányász­nap tiszteletére egyrészt csök­kentsék lemaradásukat, más­részt tovább fokozzák ered­ményeiket. Most különösen a szénter­melő egységekre hárulnak nagy feladatok, hiszen Ká- nyástól 20 ezer 300, Ménkes- től 20 ezer 350, Tiribestől 12 ezer 380, a szorospatakiaktól pedig 20 ezer 510 tonna szén felhozatalát várják el az au­gusztusi utolsó nap végére. Mindemellett arra ösztönözték — nem kevés összeggel — a vágathajtáson és a feltárásban résztvevőket, hogy a munkák meggyorsítására, a bányászko­dás jövőjének biztosítása vé­gett, még intenzívebben dol­gozzanak. Kányáson 330, Tiribesen 115, Szorospatakon 215, Ménkesen pedig 270 mé­ternyi vágat kihajtását tűzték célként erre a hó­napra. Különösen jelentős teendők hárulnak a bányásznapi mun­kaverseny során a nagybáto­nyi gépüzem bányászati rész­legére. Nekik e hónap végéig 97 ezer 440 tonna szén beszállítása, osztályozása és szakszerű fel­adásának biztosítása a felada­tuk, mely’ az ott dolgozók va­lamennyiükétől jelentős erőfe­szítést követel. Lassacskán — hiszen a hó­napból csak jó egy hétnyi idő van hátra — körvonalazódnak a felajánlások teljesítéseinek eredményei. A verseny jelen­leg; állása szerint — miként arról Baranyi László munka- verseny-felelős tájékoztatta lapunk munkatársát — a tíz egységből nyolcban igen jó ütemű és eredményes a mun­ka. Az elővájásokon, feltárá­son munkálkodók közül tíz szocialista brigád teljesítette túl időarányos tervét, közöt­tük — említésre méltó — a tiribesi. Világosi József ve­zette Dózsa, a kányási Gaga­rin brigád, vezetője László Sándor, aztán a Szorospata­kon dolgozó, Paulik József irányítása alatt tevékenyke­dő Kossuth brigád, valamint Ménkes-aknaüzem Bakos bar­na József Petőfi brigádja. A széntermelők közül — sajnos jellemző a vállalat gondjaira — egyedül a tiribesi Czene g. Gábor vezette brigád teljesít­ménye méltó említésre. A bányásznapi verseny­ben a vállalat 228 szocia­lista és munkabrigádja, s egyéni dolgozók is részt vesznek. Számuk meghaladja az öt és fél ezret. Nagy erő. Eszerint várható, hogy méltóképp zá­rul a XXX. bányásznap tisz­teletére indított, augusztusi munkaverseny. Á Szovjetunió napja az OMÉK-on Pénteken a Szovjetunió napját tartották az OMÉK-on. A nyitáskor szovjet művész- együttes adott műsort a kiál­lítás főterén. Az A pavilon­ban 3000 mezőgazdasági, élel­miszeripari, hús- és tejipari termék ad átfogó képet a Szovjetunió termelési ered­ményeiről. Itt láthatók a töb­bi között azok a búzafajták, amelyek a magyar gazdasá­goknál is beváltak. Az egyik érdekesség annak az óriás baromfitelepnek a makettje, amely naponta 1,4 millió to­jást ad. Megalakult az INTERINVEST Külkereskedelmi Társulat Harmincnyolc külkeres­kedelmi vállalat, valamint a Magyar Külkereskedelmi Bank létrehozta az INTERINVEST, Külkereskedelmi Fejlesztési Betéti Társulást, amelynek tagvállalatai, a közös érde­keltség, a kölcsönös kocká­zat alapján fejlesztési alap­jukból hozzájárulnak sike­resnek ígérkező vállalkozá­sokhoz. Dergács Ferenc, az alapító intéző bizottság elnöke, a MONIMPEX vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a vállalatok anyagi erőinek egyesítése le­hetővé tesz olyan fejleszté­seket, amelyek lényegesen megnövelhetik egyes termé­kek versenyképességét, a gazdaságos export fokozását. Az anyagi hozzájárulás je­lentősen ösztönzi a vállala­tokat a gazdaságos export feltételeinek megteremtésé­re. Siker esetén tekintélyes részesedést kapnak, pénzbeli hozzájárulásuk vagy annak egy része azonban el is vesz­het, ha a vállalkozás nem eléggé megalapozott, ha a siker elmarad. (MTI) Jó „szériában" a KPM Félidő után a megyei közúti igazgatóság Az olajipari berendezések gyártása nagy ütemben halad a VÉGYÉPSZER Salgótarjáni Gyárában. Képünkön az úgyne­vezett golyóskalibráló berendezés alkatrészeinek készítésé­ben vesz részt Bazső Gyula lakatos. —kulcsár-felv.— A KPM megyei közúti igaz­gatósága néhány kilométer hí­ján csaknem 1000 kilométernyi útszakaszon lát el felügyeletet — saját munkaerejével, és az Egri Közúti Építő Vállalat se­gítségével téve jobbá fő és mellékközlekedési vonalain­kat. Tegyük hozzá: az utóbbi esztendőkben egyre eredmé­nyesebben. Hiszen a hajdanán az or­szág szinte legrosszabb útjai­ról hírhedt Nógrádban szűk két tervidőszak alatt is olyan változások mentek végbe, ame­lyekről régebben csak álmo­dozni lehetett. Ma meg már arról lehe't számot adni, hogy nincsenek különösebb zökke­nők — sem a munkák tervsze. rű, folyamatos végzésében, sem pedig útjainkon." Néhány esztendő alatt végre nem az okoz gondot, hogy felzárkózza­nak a szomszéd megyebeli igazgatóságok által elért ered­ményekhez, hanem: ezeket túl­szárnyalni, s olyanná alakítani még tovább közlekedési há­lózatunkat, melynek forgalom, biztonsági, s egyéb követelmé­nyei eleget tesznek a kor kö­vetelményeinek. Fáklya Károly, a KPM me­gyei igazgatóságának vezetője is, az éppen tartó, még szük­ségszerű munkák mellett arról tájékoztatta lapunk munka­társát: a rendelkezésre álló anyagi eszközöket jól kihasz­nálva, már egyre több azon úthálózatunk hossza, amely szinte minden európai szab­ványnak megfelel. Két fő köz­lekedési útvonalunk — a 2- M és a 21-es — toöQ rövid időn belül megközelíti a tökélyt. Hiszen az utóbb említetten már elkészült az aktuálissá vált, Jobbágyi községig ter­jedő szakaszon történt teljes felújítás — aszfaltozás, padka- rendezés —, s ugyancsak szebbé és praktikusabbá tették szélesítéssel, buszmegállók kialakításával ezen út Kistere- nye és a megyeszékhely közöt­ti részét. A 2-es úton, az egyre nagyobb nemzetközi forgalom és a kamionok mind jelentő­sebb áthaladása miatt — amit a komáromi híd átalakítása- lezárása váltott ki hosszabb időre — vált szükségessé a szokásosnál lassabb sebesség­gel haladó gépjárművek szá­mára úgynevezett kapaszkodó­sáv kiépítése. Mindezzel el­készültek, mi több, olyan eh­hez kapcsolódó mellékútvona­lak aszfaltozását is elvégezték, mint a nagyoroszi és a Dré- gelypalánk, a Hont és az or­szághatár közötti, s hamarosan kész a Rétságot Diósjenővel összekötő szakasz is. Másik nagy munkájuk Pász­tó átkelési szakaszának kor­szerűsítése — amely igencsak aktuális volt már a megnöve­kedett forgalom miatt. Ezzel várhatóan szeptemberben el­készülnek. A végrehajtás ott, a csatornák, kapu ki-bejárók, szegélyek építése miatt eléggé hosszadalmas volt, ám most már olyan lesz a nagyközség útvonala, mint amilyenre ré­gen szükség lett volna. Mind­ezek mellett új hidat építe­nek Mátraszőlősön, az ehhez vezető, módosított útvonallal, s számtalan olyan munkát Vé­geznek. amelyek közlekedési viszonyainkat a közutakon még jobbá teszik. Mindez persze nem válhatott- válhatna valóra a KPM me­gyei igazgatóságnál dolgozók aktivitása, jó hozzáállása nél­kül. Amelyet tud, érzékel a vezetőség, s szociális, kulturá­lis téren minden tőlük telhetőt megtesznek értük. Örömmel említette az igazgató —, hogy csak néhány tényt említsünk a sok közül —, mostanra már véglegesen sikerült megoldani a munkások háztól munka­helyig történő szállítását; az igazgatóság húsz gépjárműve és a Volán naponta 160—170 dolgozót gnentesít a biciklizés­től, gyaloglástól; hogy még a távoli munkahelyeken is meg­oldották az étkeztetést; hogy alig hét év alatt több mint 2,5 millió forintot adtak az igény­lőknek lakásvásárlás, illetőleg -építés céljára; Debrecenben, Hajdúszoboszlón, Zsóriban és Berekfürdőn tölthetik pihe­néssel az azt kérők, szabadsá­gukat. Mindezek — néhány mon­datos felsorolásban — úgy tűnnek: csupán néhány csepp a tengerben. Ám az emberek­ről való messzemenő gondos­kodás, amely a KPM megyei igazgatóságán tapasztalható, s amelynek a fentebbieken kívül még számtalan megnyilvánu­lási formája van, nemcsak rá­juk; ránk, útjainkon közleke­dőkre is igen jótékony hatás­sal van. S a KPM-nél, a sikerrel zárt fél év után már most bizo­nyos: a 80-as mérleg jobbik serpenyője is igencsak az ő oldatukra. RüLra. Kétszeres túlterhelés a konyhákon Keresik a megoldást A tanév kezdete számtalan gondot hoz felszínre, fon- tosnál-fontosabbakat, hisz’ a, felnövekvő nemzedékről van szó. Salgótarjánban ezek egyike az általános iskolások étkeztetése. A város alsófokú oktatási intézményeinek össz- konyha-kapacitása mintegy 1400 adag. Ezzel szemben 3200 jut egy napra. Ám még ezzel sem oldható meg az összes igénylő ellátása, mint­egy 4G0 adagnyit „idegen for­rásból”, többek között a Sal- gó és a Kővár-étteremből pó­tolnak. Ugyancsak nem könnyíti meg a helyzetet az, hogy a konyhák egy része bővítésre, technikai felújításra szorulna. Ezzel természetesen nem túl sokat javulna a helyzet, de a jelenlegi állapot elviselhetőb­bé válna. A negatívumok mellett fel­tétlenül meg kell jegyezni, hogy az iskolai étkeztetés Sal­gótarjánban a lehetőségek ke­retein belül megfelelő színvo­nalú. A konyhákat a KÖJÁL fokozott figyelemmel és rend­szerességgel ellenőrzi, s ez szavatolja, hogy szabályok be nem tartásából komolyabb baj nem származhat. A népi ellenőrzés a koráb­hlakHora több «Italommal vizsgálta a salgótarjáni gyer­mekellátás, ezen belül az élelmezés helyzetét. A vizs­gálatok kapcsán sok javas­lat született, melyek közül je­lenleg is több aktuális akad. A nagyobb iskolai konyhák például a ZÖLDÉRT-től elő­zetes megállapodás alap­ján nagykereskedelmi áron szerzik be a nyersanyagot. Ez anyagi előnyt jelent, ami a minőség javulásában tükröző­dik. Kétoldalú megállapodás alapján a Karancshússal is lehetne hasonló megoldást ta­lálni. Természetesen ennek feltétele, hogy a válla'at meg­felelően feldolgozva — bont­va — és időben szállítsa a megrendelést. A városi ta­nács művelődési osztálya fel kívánja venni a kapcsolatot az üzemmel a lehetőségek mérlegelésére. A vizsgálat ja­vasolta mintaétrendek ösz- szeállítását is. ez azonban nem váltotta be a hozzá fű­zött reményeket, később pe­dig a témával foglalkozó, jól kezelhető, „mindentudó” kézikönyv jelent meg. Ugyan­csak a népi ellenőrök java­solták, hogy a feszültség eny­hítésére igénybe kell venni a város üzemi konyháit, és to­vábbi vendéglátóipari léte- sítménvokjat. Itt azonban szer­vezési nehézségek, elsősorban szállítási gondok jelentkeznek. Ami a vendéglátó vállalat ka­pacitását illeti, az előző tan­évre csak a korábban emlí­tett két vendéglőt tudták ja­vasolni, az idei javaslat még nem érkezett be. Az 1980—81-es tanév má­sodik félévében előrelátha­tólag „belép” a. Beszterce-la- kótelepi új általános iskola, melyben 600 adagos nagy konyha lesz. Ez az intézmény telítődéséig még némi szabad kapacitást is jelent. Azt kö­vetően pedig remélhetőleg végleg megoldja ennek az ok­tatási intézménynek az ét­keztetési gondjait. A későb­biekben egymást követő évek­ben a Bolyai Gimnázium és a Mártírok úti Általános Is­kola felújításával párhuza­mosan korszerűsíteni szeret­nék ezek konyháját. Az utób­bi intézményben új főző- és étkezőhelyiséget alakítaná­nak ki. Végleges megoldást az is­kolai étkeztetéseket kiszol­gáló központi konyha hozhat­na, melynek helyét már kije­lölte a városi tanács és a ter­veket is megrendelték. Re­mélhetőleg még a VI. ötéves tervben lehetőség nyílik a megvalósításra.

Next

/
Thumbnails
Contents