Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)

1980-08-19 / 194. szám

VH ÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJ ETEKI NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ESA MEGYEI TANACS LAPJA XXXVI ÉVF. g»~—— 194. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980. AUGUSZTUS 19., KEDD Kiállításköszöntő A magyar mezőgazdaságnak nincs szüksége propagan­dára. A magyar mezőgazdaság megérdemli a propagandát. Erről meggyőződhettek azok a százezrek, akik a mai napon nyíló 69. országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiál­lításra és vásárra látogatnak, s meggyőződhetnek azok a milliók, akik termelőként vagy fogyasztóként naponta talál­koznak az ágazat produktumaival. A 69. OMÉK rendezői és szervezői —-20 szakbizottság és azokban részt vevő mintegy kétezer szakember — nemes hagyomány folytatására vállalkoztak, amikor fáradságot nem kímélve, sok-sok ötlettel, találékonysággal 27 ezer négyzet- méter fedett és 46 ezer négyzetméter szabad területen be­mutatják azt az utat, amelyet élelmiszer-gazdaságunk az elmúlt 5—10 évben megtett. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripari kiállítások jó hírére vall, hogy a legfőkép­pen nemzeti esemény egyben nemzetközi jellegűvé is vált mostanra, hiszen ezúttal már 24 ország kiállítói jelentek meg Budapesten a mezőgazdaság és élelmiszeripar sereg­szemléjén. Egyidejűleg több feladatot is hivatott teljesíteni az OMÉK: tájékoztatni a közvéleményt arról a fejlődésről, amelyet az ágazat az V. ötéves terv időszakában elért. Ami­kor azt halljuk, hogy mezőgazdaság és élelmiszeripar, ak­kor első pillanatban csak a tízezer hektáros nagy gazdasá­gokra, a modern élelmiszer-feldolgozó üzemekre gondolunk. De hát nemcsak róluk van szó. Magyarországon — igaz egymillió főnél kevesebb már a mezőgazdasági keresők szá­ma— minden második család foglalkozik a mezőgazdasági termeléssel. Ki ezer hektáros nagy táblákon, ki pedig csak néhány száz négyzetméteres kiskertben. Akkor még nem is szóltunk arról a 200 ezer főről, akiket az élelmiszeripar fog­lalkoztat, vagy azokról az iparban dolgozó százezrekről, akik előállítják a mezőgazdaságnak szükséges gépeket, szerszá­mokat, vegyi anyagokat. Ennek végiggondolása után könnyen megérthető a ki­állítás másik fontos feladata: a tanítani, oktatni, tapaszta­latszerzésre alkalmat találni. Gondoskodtak erről a szerve­zők oly módon is, hogy 35 témában előadások százai hangza­nak el, annak a több mint 10 ezer szakembernek épülésére, akik már a vásárkapuk megnyitása előtt jelentkeztek erre az össznépi fejtágítóra. Ez lesz az első olyan mezőgazdasági kiállítás, ahol nem a „leg”-ek bemutatása a céi, ahol nem az 5 mázsás sertés jelenti majd a szenzációt — hiszen itt most ilyen nem is lesz —, hanem azok a módszerek és eszközök, amelyek ré­vén mezőgazdaságunk több területen már a világszínvona­lat ostromolhatja, s amely lehetővé teszi népünk jó, kiegyen- •úlyozott élelmiszer-ellátását úgy, hogy még a nemzetközi piacra is szépen juthat magyar bor, búza. hús és gyümölcs. Igyekszik hűen kifejezni a kiállítás, hogy olyan időket élünk,’ amikor csak az tekinthető korszerűnek, amely egy­ben gazdaságos is. Akár termelési rendszerben állították azt a terméket elő, akár a szövetkezeti tag háztáji gazdasá­gában. S ha már a háztáji került szóba: a mezőgazdasági kistermelés jelentőségének elismerését mutatja, hogy a ház­táji és kisegítő gazdaságok súlyuknak megfelelően szere­pelnek a kiállításon, termelvényeikkel, módszereikkel és azokkal az eszközökkel, amelyek révén a háztájiban is lehet könnyebben, jobban, termelékenyebben dolgozni. Nagyon jó alkalom lesz ez a most már ötévenként megrendezett kiállítás a falu és város közötti személyes talál­kozásra is, annak szemléltető bemu‘atására, hogy az MSZMP kipróbált, bevált agrárpolitikájának érvényesítésével, élel­miszer-gazdaságunk miként nyújt egész népünknek évről évre egyre többet, egyre jobbat. Szívből köszöntjük hát ezen a napon mindazokat, akik a kiállításon bemutatott ered­ményekért fáradoztak, kiállítókat és látogatókat egyaránt. Elismerések a népfren lmunkéért Az augusztus 20-i ünnepség, sorozat megyénkben a Haza­fias Népfront megyei bizottsá­gának ünnepségével kezdődött, amelyet hétfőn délelőtt tartót, tak Salgótarjánban. Előbb dr. Karászi Benő, a HNF megyei bizottságának elnöke, az or­szágos tanács tagja mondott ünnepi szavakat. Egyebek kö­zött szólt arról a tevékenység­ről, amelyet á népfrontmozga­lom aktivistái végeztek az el­múlt esztendőkben, s mint hangsúlyozta, elsősorban az ő szorgalmuknak köszönhető, hogy a mozgalom elé tűzött feladatokat sikerült elvégezni. A felvilágosító, mozgósító te­endők közül kiemelte az MSZMP XII. kongresszusán hozott határozatok megismer­tetését és megvalósítását, majd a jövőről szólva megemlítet­te, hogy az eddig végzett munka alapján jogos a biza­lom arra, hogy eleget tegye­nek további feladataiknak. Az ünnepség további részé­ben Marczinek István, a Ha­zafias Népfront megyei titká­ra kitüntetéseket adott át a nápfrontmozgalomban kiemel­kedő munkát végzett aktívák­nak. A HNF Országos Tanácsa „Népfrontmunkáért” kitünte­tő jelvényét kapta: Kovács Károlyhé. Arató János, Gréczi Ferenc Singlár József, Valah László és Angyal Barnabás — • két utóbbi kitüntetett a ^íidi országos ünnepségen ve­szi át az elismerést. Hárman, Arató János, Antal Károly, Leblanch Zsoltné a honisme­reti mozgalomban nyújtott teljesítményéért kapott kitün­tetést, míg a kiemelkedő mű­velődéspolitikai tevékenységé­ért a NHF megyei bizottságá­nak emléklapját kapta: De- -hény Zoltán, Havassy János- né, Praznovszky Mihály, Gyürki Tibor, Horváth Sán­dor, Kassai Lajosné, Oravecz Sándomé, Pálinkás Sándor- né és Földi Péter. A közművelődés és a nép­művészet munkásainak, mű­velőinek hétfőn délután a Par­lamentben adtak át kitünteté­seket. A művelődési miniszter, az iskolán kívüli művelődés területén végzett kiemelke­dő munkáért a Kiváló népmű­velő címet adományozta, töb­bek között Podlipszky Ervin­nek, a balassagyarmati Ma­dách Imre városi-járási Könyv­tár igazgatójának. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottsága, a Művelődési Minisz. térium, a Népművelési Inté­zet és a Népi Iparművészeti Tanács pályázatán a „Népmű­vészet ifjú mestere” címet ti­zenheten kapták meg, köztük a salgótarjáni Nógrád Tánc- együttes két táncosa: Ml inár Pál és Mlinámé Kolarovszky Mária. Sajtótájékoztató a 69. OMÉK-ról Ma kezdődik a 69. országos mezőgazdasági és élelmiszer' ipari kiállítás és vásár, erről tartott sajtótájékoztatót hét­főn Földes László, a HUNG- EXPO vezérigazgatója a kiál­lítás kongresszusi termében, Bevezetőben utalt arra, hogy világszerte növekszik az élel­miszeripari termelés jelentősé­ge. Hazánkban évek óta kiegyen­súlyozott az ellátás és bővül az export. Mindez valóságos információáradatot indított meg az érdekeltek körében. Ebben a helyzetben alapvető­en fontos, hogy a termelő ké­pes legyen gyorsan és pon­tosan szelektálni, felkutatni a számára leggyümölcsözőbb megoldásokat. Részben ezt se­gíti elő az OMÉK, amely le­hetővé teszi a szakemberek­nek a módszerek, termékek összehasonlítását. A kiállításon 17 ágazati és általános témájú szakbemuta­tót rendeznek, ezek 27 ezer négyzetméter fedett és 46 ezer négyzetméter szabad területet foglalnak el. Ezek a bemuta­tók különösen jó alkalmat ad­nak a hazai és a külföldi eredmények összevetésére és a következő évek fejlesztésé­hez is támpontul szolgálnak. 103 hazai és 24 országból, va­lamint Nyugat-Berlinből össze­sen 120 vállalat a legújabb tech­nológiákat, technológiai fel­szereléseket és a különböző tudományos kutatási eredmé­nyeket mutatja be. A kiállítás idején gazdag tudományos, kulturális és szó­rakoztató programokat is szer­veznek. A központi bemuta­tókhoz kapcsolódva 36 szak­mai rendezvényt bonyolítanak le, megtartják a tudomány, az ifjúság és az újítók napját, valamint az egyes országok nemzeti napját. Gasztronómiai bemutatók propagálják a kor­szerű táplálkozást szolgáló ter­mékeket. Főzési bemutatókra is sor kerül. Lovas rendezvé­nyeket szervez a Magyar Lo­vas Szövetség. Ezek mellett az érdeklődők kutyakiáliítást, agrárversenyt, juhnyíró-bemu- tatót és faki ‘-jrmeiő-vetélke­dőt is megtekinthetnek. Az OMÉK-kal • egyidőben rendezik meg a BXJDATRANS- PACK Nemzetközi Anyagmoz­gatási és Csomagolási Kiállí­tást. Új iskola Nagyon hosszú idő óta várt, kedves esemény színhelye volt hétfő délután Szécsény nagy­község: 12 tantermes, új, mo­dern iskolával gyarapodott. A már egy esztendeje közös igazgatás‘alatt működő két ál_ talános iskola nellé szeptem­bertől „beáll” a kisugárzó bázis szerepet játszó harmadik. A közel ezer iskolás korú gyer­mek számára jó feltételeket nyújt, a pedagógusokat, diá­kokat évek óta sújtó komoly problémákat old meg ez a lé­tesítmény: megvalósulhat az egy műszakos tanítás! Nem véletlen tehát, hogy az alkotmány ünnep előtti hétfő délután sokan kíváncsiak vol­tak az ünnepségre — a lakó­telep szemközti oldalán, az ablakokban számos érdeklődő hallgatta az átadási ünnep­ség műsorát. A diákok iskola­köszöntő szavalata és éneke után Földi László, a nagyköz­ségi tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket — köztük Skoda Ferencet, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkárát, Devcsics Miklóst, a megyei tanács elnökét, a meg­jelent párt-, állami és tömeg­szervezeti vezetőket, az épí­tők (a szécsényi ÉPSZÖV) képviselőit, az iskola felépü­léséért sokat tevő lakosságot és a birtokbavételre váró gye­rekeket, pedagógusokat (akik szintén sokat buzgólkodtak a vakáció alatt a berendezés, csinosítás ügyében). Berki Mihály, a megyei ta­nács elnökhelyettese köszön­tőjében megemlékezett az al­kotmányunk ünnepéről, az idei esztendő egész társadalmun­kat érintő nagy eseményeiről, a párt XII. kongresszusáról és a választásról. Szólt arról az életmódváltozásról, amely a községben lakókat érintette — ezek közé sorolva az új isko­lának az oktatásban betöltött jelentőségét. E fontos létesít­mény több mint 35 millió forintba került, amihez a lakosság, a helyi üzemek, vál­lalatok dolgozói, a szülők mintegy milliós összegben, tár­sadalmi munkával járultak hozzá. Felhívta a gyerekek figyelmét arra, becsüljék meg az új intézményt és használ­ják ki minél jobban; a szülő­két arra, működjenek együtt a pedagógusokkal az évközi munkában is. Ezután az ÉPSZÖV dolgozóinak okleve­leket, emlékplaketteket nyúj­tottak át a tanács nevében a jó munkáért. Átadták a helyi hépfrontbizottság ajándékait is, a szép kézimunkákat. Az ünnepség végén a szalag át­vágásával jelképesen átvehet­ték az intézményt a szécsér.yi- ek. Nem kellett sok biztatás: nagyok és kicsik, a környék lakói és' az ide érkezők kí­váncsian nyitottak be a ter­mekbe, nézték a kabinetrend­szerű oktatást biztosító felsze­relést, az előadótermeket, tor­natermet, napközistermet és a kistere.ayeihez hasonló, kor­szerű esztétikus iskola többi helyiségét. Az épületet zsivaj töltötte be — előrevetítve a közelgő új tanévet. Az Impozáns iskolaépületnek sok „kíváncsija” akadt. már A tágas zsibongót, a jól felszerelt osztálytermeket szeptembertől tanévet kezdő diákok is átvették. — képek: kulcsár — mm Ünnepség az alkotmány napja jegyében Teljesítette ötéves tervét a megyei nyomdaipar A tanácsi vállalatok közül a megyei nyomdaipar teljesítet­te elsőnek az ötéves tervét. Ennek a kemény, de eredmé­nyes 5 esztendőnek összege­zésére került sor tegnap Sal­gótarjánban, az SZMT-székház dísztermében munkásgyűlés keretében, amelyen a nyomda­ipari vállalat telepeinek dol­gozói, vezetői, párt- és tömeg­szervezeti képviselői vettek részt. Ott voltak a felsőbb párt- és tanácsszervek megbí­zottai is. A gyűlést Bessenyei Pál, a nyomdai szakszerve­zeti bizottság titkára nyitotta meg, bejelentve azt is, hogy az elért munkasikerrel tisztelik meg augusztus 20-át, alkot­mányunk ünnepét, a nyomda dolgozói. A munkásgyűlés résztvevőit Kelemen Gábor, a vállalat igazgatója tájékoztatta az öt esztendő munkájáról, kiemel­ve, hogy a megyei nyomdaipar életében jelentős esemény 1980. augusztusa, mert több, fontos gazdasági feladat te­kintetében túlteljesítették V. ötéves tervüket, öt esztendővel ezelőtt azt tervezte a nyomdaipari válla­lat, hogy évi 75 millió forint­ról 1980-ig 108 millió forintra növeli az évi termelési érté­ket. A kitűzött feladatot 1980. augusztus 6-ig teljesítették. Az esztendő hátralevő hónapjai­ban pedig 43—44 millió fo­rint értékű munkát végeznek terven felül. A Nógrád me­gyei Nyomdaipari Vállalat te­hát az ötéves tervét 9—10 szá­zalékkal teljesíti túl. A vállalat az 5 év során gyors ütemben fejlődött. A sal­gótarjáni, a kisteleki és a ba­lassagyarmati telepek munká­ja korszerűsödött. Kisteleken például megháromszorozó­dott az üzem termelése. Jelen­tősen fejlődött a termékszer­kezet, korszerű, keresett árut állítanak elő. A vállalat vezetése jó piaci kapcsolatokat épített ki az el­múlt öt esztendőben. Olyan nagy cégek, mint a PIÉRT, az édesipar, a kötöttárugyárak, a HUNGEXPO a partnerei és ez fontos feltétele termékeik el­adásának. A korszerű követelmények­nek a műszaki fejlesztéssel, a gépesítéssel tudtak, eleget ten­ni. Az esztendő közepéig pél­dául Kisteleken 32,2 millió fo­rintot fordítottak beruházásra, és még az év végéig 6 millió forint áll e célból a rendelke­zésükre. A gépesítésre pedig 24,5 millió forintot használtak fel. A jelentős beruházás és gépesítés ezt az üzemüket egé­szen korszerű üzemmé emelte, amely a legigényesebb kö­vetelményeknek is eleget tud tenni. Hasonlóan — ha nem is olyan magas ráfordítással —, de fejlesztették a salgótarjá­ni és balassagyarmati üzemek gépparkját is. A vállalat igazgatója ez­után a szocialista brigádok munkájáról emlékezett meg el­ismerőleg, majd ismertette a legfontosabb feladatokat az el­következő időre. Nagy Péter, szakszervezeti főbizalmi mon­dott még beszédet, méltatva az alkotmány napját, majd a legjobb dolgozók között okle­veleket és jutalmakat osztot­tak ki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents