Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)
1980-08-17 / 193. szám
ifjúságmozgalomról Drégelypalánkon Megküzdeni a „nehéz Bodor János: inkább kevesebbet, de jobban. A Drégelypalánki Lakatos- és Szerelőipari Szövetkezet munkahelyeit megszámolni reménytelen vállalkozás lenne, hiszen mire e sorok napvilágot látnak, könnyen lehet, hogy a munkatelepek száma is változik. Az itthoniak közül Budapest, Vác, Salgótarján, Csepel, Lábatlan, Salgótarján, külföldön pedig NDK, Ausztria, Irak, NSZK is szerepel a listán, hogy valóban csak néhányat említsünk. De, érthetően, ahol jó lehetőség kínálkozik, odamennek. Mindez látszólag nem érinti a szövetkezetben zajló ifjúságmozgalmi munkát, de csak látszólag, valójában „nehéz ellenfél”. — Égy bő ezressel keresnek többet azok, akik vállalják az állandó mászkálást — mondja Pálinkás Ottó KISZ- titkár —, mégis magas a fluktuációnk, kevesen vállalják. Ez aztán érződik a KISZ-ben is, nem számíthatunk rájuk, hiszen meglehet, egyik nap Mosonmagyaróvárott, másik nap Budapesten kell lenniük, s persze, hogy első a munka. De ha számon kérik, miért vannak kevesen a politikai képzésen, vagy a taggyűlésen, akkor gyenge vigasz ez a magyarázat. A területi szétszórtság ellenére a szervezettségi arány dicsekvésre méltó: a szövetkezet 225 harminc éven aluli dolgozójából 178-an tagjai a KISZ-nek. Három éve nagy lökést adott a mozgalmi életnek a 250 000 forintos költséggel épült ifjúsági klub, amely nemcsak a helyiek szórakozási gondjain enyhít, hanem a környék fiataljainak is kedvenc szabadidős helye. Pálinkás Ottó irányítja a klub munkáját, de emellett még fölsorolni is nehéz, milyen tisztségei vannak: tagja a járási pártbizottságnak, a KISZ járási bizottságának, a szövetkezeti alapszervezet vezetőségének, KISZ-titkár... ennyi is elég bizonyításul, hogy a mozgalmon kívül szinPálinkás Ottó: első a munka. te semmi ideje nem - marad. — Szabad időm rovására megy — veti közbe —, és sokkal jobban kimerít, mint a tulajdonképpeni munkám, a gyártáselőkészítés. De azt hiszem, másként ezt nem is lehetne csinálni, mint teljes erőbedobással. Munkaidő-kedvezményként heti nyolc órát kapok, úgy gazdálkodom ezzel, ahogy tudok. Kiss István üzemvezető végigkísérte az itteni ifjúsági mozgalom útját, a fejlődésről érdeklődünk. — Szerintem javult a KISZ- élet — válaszolja. — Emlékszem, hét évvel ezelőtt, a telep építésekor a társadalmi munkálatok élcsapata volt a KISZ, sok száz órát segédkeztünk. Most a nagyoroszi telep rekonstrukciójának csarnoképítésén dolgozunk, fejenként 24—24 órát vállaltunk, de biztos vagyok benne, hogy több is lesz abból. Ügy érzem, a fiatalok szívesen dolgoznak a mozgalomban, ha a feltételeket, a körülményeket elfogadhatóvá tesszük számukra. Ez pedig elsősorban a vezetés feladata! — A pártalapszervezet gyakran foglalkozik ifjúság- politikai kérdésekkel — szól közbe Bodor János titkár —, egészében véve úgy látjuk, hogy sokat dolgoznak, de nem eléggé „okosan”. Mit értek ez alatt? Azt, hogy a feladatok között szelektálniuk kellene, inkább kevesebbet vállalnának, de azt jobban, következetesebben végeznék el. Persze, a bírálat mellett föltétlenül említést érdemel az a vállalkozó kedv, szorgalom, ami ugyancsak jellemzi őket, s erre ékes bizonyíték éppen a társadalmi munkaakció, s az ifjúsági klubban zajló szabadidősprogramok. Mindhárman egyetértenek abban, hogy a mai mozgalmi élet még pezsgőbbé, tartalmasabbá tehető. S hogy Drégelypalánkon még jobban érződjék a szövetkezeti KISZ- fiatalok jelenléte, többet és Kiss István: Javult a mozgalmi ólet. színvonalasabban dolgozzanak, ahhoz, úgy tűnik, a szándék megvan. Bízvást remélhetjük hát, hogy a jó folytatás sem marad el. <ta-> Szombat este jártak lopni Kocsifosztogatók, üzemi szarkák Az idén május 12-én az éjszakai órákban az egyik Salgótarjánban szolgálatban levő rendőr járőrnek feltűnt a ZE 55—95 rendszámú személygépkocsi, mely furcsán, indokolatlanul lassan „po- roszkált” a város központjában. A gyanús gépkocsit igazoltatták, s ennek során a kocsiban egy hosszú, hajlékony csövet és három műanyag kannát találtak. Kettőben benzin volt, a harmadik megtöltésére azonban a jármű három utasának már nem volt módja. Az „egyszerű” benzinlopásnak induló eset vizsgálata megdöbbentő eredményhez vezetett. A 20 év körüli fiatalembereknél tartott házkutatás során annyi lopott holmit találtak, hogy elhelyezésükhöz, majd fél szobára volt szükség. Az illegális benzinszerzés — melyet nem először követtek el — mondhatni ártatlan szórakozás volt ahhoz képest, amit korábban müveitek. A gépkocsik fosztogatásának ötlete egy tavaszi estén fogalmazódott meg, mikor a három fiatalember rendes szokása szerint valamelyikük autójával szórakozni indult. Egy motorkerékpárt láttak, két bukósisakkal, őrizetlenül. Szóba került, hogy a sisakokat könnyű lenne elvinni, de mivel egyikük sem motorozott, e szavakat nem követte tett. Egy-két hét végével később Salgótarjánban a Ke- merovó-lakótelepen valamelyiküknek megtetszett egy Lada visszapillantó tükre. Gépkocsival mellé álltak, s míg ketten falaztak, a harmadik . leszerelte csavarhúzójával — csak úgy az ablakon keresztül! Az „akció” sikerén felbuzdulva további négy tükröt csavaroztak le Salgótarján belterületén a parkírozó autókról. A következő hét végén már készültek. További tükrökre akartak szert tenni, mégpedig egyformákra, hogy mind a hármuk kocsiján mindkét oldalra jusson. Zagyvapálfal- ván a Gorkij-telepen kezdtek, de nem elégedtek meg tükrökkel, keréktárcsákat is „szedegettek”. Harmadik alkalommal a salgótarjáni mozi mellett kezdték a „gyűjtést”. Hogy két — itt lopott — keréktárcsához a másik kettőt megszerezzék kutatásba kezdtek. Végül a Beszter- ee-telepen parkoló egyik gépkocsin meglelték amire vágytak, de mivel a kerekeken mind a négy dísztárcsa rajta volt, hát a fölös kettőt is elvitték. A Rákőczi-telepen lakó három fiatalember hazafelé megállt egyikük, Bódi Lajos munkahelyénél, az SKÜ kis- terenyei gyáregységénél, s az elfúrikázott benzin helyett egy ott álló teherautó tankjából „egészítették ki készleteiket”. Egy hét múlva megint Zagyvapálfalván és a Keme- rovó-lakótelepen „gyűjtögettek”, végül az ötödik közös lopásuk alkalmával „buktak” le. A házkutatások azonban ennél jóval több lopott holmit tártak fel. Mint kiderült, a három fiatalember munkahelyéről is jelentős értékeket tulajdonított el. Bódi Lajos — csúfnevén „Szendvics” — 22 esztendős lakatos, az SKÜ üzeméből 1114 forint, a FŰ- TÖBER-ből 1230 forint értékben lopott különböző szerelvényeket, hegesztő elektródákat — autókarbantartási anyagokat. Féltestvérével Ub- rankovics Istvánnal, — aki a NÁÉV asztalosa — utóbbi munkahelyéről — mintegy mellékesen — elemeitek egy kompresszort is. Ubrankovics azonban hamarosan jelezte, hogy a lopást észrevették és így a kompresszort visszavitték. A 20 esztendős Danyi Miklós, aki a síküveggyár gépkocsivezetője — elsősorban a kenőanyagokra „specializálta” magát. Különféle motor- és NOGRAD — 1980. augusztus 17., vasárnap Magyarországon először Ötezer éves fa*u maradványaira bukkantak Szécsény határában közép-európai vonaldíszes kerámiakultúra egy kései, az úgynevezett zselizi csoportjához tartoznak, de az említett két arcosedény-cserépmarad- vány és az istenszobrocska torzója emellett azt is elárulta a szakértő szemnek, hogy e tárgyak nem „importból” származnak, hanem a helyszínen készültek. A leletek egyidősek az újkőkori alföldi kultúrával, amelynek hatása is kimutatható rajtuk, s fellelhetők bizonyos rokonvonások a jugoszláviai, úgynevezett Vin- ca-kultúrával is. Az ötezer éves ültetéstetői falu az eddig fellelt nagy i mennyiségű cserép- és hulladékmaradványokból, a legalább negyvenöt darab alaposan elkoptatott őrlőkőből, valamint az épületmaradványokból ítélve, jó néhány generációnak adott otthont. Feltárását az idén és jövőre is folytatják. A cél mindenekelőtt az őskori falu szerkezetének teljes megismerése, a település maradványainak felszínre hozatala, tudományos feldolgozása. Csizmadia Géza NYOMDAGÉPEK AZ ÜSA-NAK Az amerikai nyomdák egynegyede NDK-ban készült nyomdagépeket használ. A lipcsei Polygraph Kombinát nyomó-, könyvkötő és gyorsvágó gépei egyébként a világ több mint 60 országában működnek. A gyár újdonságai között legutóbb nagy feltűnést keltett a „Zirkon-Forta 660”, amely a világ leghalkabb nyomdagépének tekinthető. Ez az új ofszetnyomógép a lipcsei vásáron aranyérmet nyert. Teljesítményére jellemző, hogy óránként 96 ezer színes folyóiratpéldány kinyomására képes. A másik NDK nyomdagépújdonság a „Planéta Super-Variant”, amely óránkénti tízezer —több színű — nyomatával más hasonló gépeket jelentősen felülmúl. fékolajokből nagyobb meny- nyiséget lopott össze. Emellett festékeket, vadonatúj gyári villáskulcskészletet, poroltót, vegyi anyagokat találtak nála. A síküveggyárat több mint 2000, a VEGYÉPSZER-J több mint 1700 forinttal károsította meg. A trió harmadig tagja a 21 éves Illés Ferenc, a bűnszövetségben elkövetett autófosztogatások mellett a FÜTÖBER-ből lopott el közel 600 forint értékben motorolajat, műszerolajat, alkatrészeket, A Salgótarjáni Járásbíróság dr. Horváth Emil tanácsa a közelmúltban tárgyalta az enyveskezű fiatalemberek ügyét. Bódi, Danyi és Illés bűnösnek találtatott 14 rendbeli lopás vétségében. Emellett kisebb értékben folyamatosan elkövetett lopás vétsége terheli őket, végül Bódit, és féltestvérét kisebb értékben elkövetett egyrendbeli lopásért is elmarasztalták. Halmazati büntetésként Bódi Lajost 10 hónap, fogházban letöltendő szabadságvesztésre, a közügyek gyakorlásától egy évre való eltiltásra, Danyi Miklóst 8 hónap szabadságvesztésre, a közügyektől egy évre való eltiltásra, Illés Ferencet három évre felfüggesztett héthónapi szabadságvesztésre és 2000 forint pénzbüntetésre, míg Ubrankovics István 10 százalék bér- csökkenéssel járó, nyolc hónapig tartó javító-nevelőmunkára ítélték. Az ítélet meghozatalánál figyelembe vették (súlyosbító körülményként) a bűnszövetségben elkövetett tettek társadalmi veszélyességét, enyhítő körűimén vként a vádlottak fiatalfelnőtt életkorát. Az ítélet nem jogerős. — g. — Kenyértörténet A kenyér az embernek mindenkor az egyik legfontosabb élelmiszere volt. Akár kovásszal készítették, akár anélkül, kenyér volt az, mindegy volt, hogy búzából, rozsból, kukoricából, árpából vagy zabból gyúrták is össze. . . A kenyeret minden nép tiszteletben tartotta, megbecsülte, és az élet, a táplálkozás, a megélhetés szimbólumának tartotta. Van-e kenyere? nincs kenyere, stb. átvitt értelemben a keresetet vagy annak hiányát jelezte. . . A régi római uralkodók jelszava „Panem et circen- ses!” (azaz kenyeret és szórakozást, cirkuszt a népnek!) azt jelentette, hogy biztosítani kell a nép kenyerét, megélhetését és gondoskodni kell a szórakoztatásáról, hogy kormányozható legyen, ne lázadjon fel az uralkodó hatalom ellen. Itt a „kenyér” átvitt értelemben a minimális táplálékot jelentette. A sütőket rendszeresen ellenőrizték, és a gondatlan péket, akinek kenyere nem volt megfelelő minőségű, vagy könnyebb volt az előírt súlynál, megbüntették, íme néhány példa: egy angol utazó a XVII. században Istambulban járt, és kenyeret akart vásárolni. Belépett a boltba, és nemsokára bejött egy hatósági személy is, két kísérővel. Az angol felfigyelt, hogy mi fog történni, és várt a vásárlással. Ekkor a hatósági személy és két segédje lemért minden kenyeret, ami csak a boltban található volt. Amelyek az előírt súlynál könnyebbek voltak, azokat félretették. Amikor végeztek, újra lemérték a könnyűnek talált darabokat, megszámolták és felírták. Most intett a hatósági személy a két kísérőjének, és azok megragadták a péket, elővettek két nagy szöget, és a péket fülénél fogva az ajtóhoz szegezték. Az angol kérdésére elmondta az elöljáró, hogy csalásért ez az első büntetés. A második az lesz, hogy zsákba varrják, és beledobják a Boszporuszba. Ezután kinyitották az delet ajtaját, beengedték a kinn várakozókat, akik már ismerhették a szokást, és pillanatok alatt kipakolták az üzlet minden kenyerét és kalácsát. Egyik hatósági ember az ajtó elé állt, és estig ott is maradt; csak akkor szabadította ki a péket szorult helyzetéből, amikor az esti csillag feljött. . . A Budai Jogszabály Gyűjtemény, mely a város rendjét és munkáját szabályozta a XIII—XV. század között, a többi városunkban is példa volt, sok helyen alkalmazták az előírásokat. Eszerint például azt a péket, aki a kenyeret könnyebbre sütötte, a Duna vizében meg kellett mártani. Második esetbe» a városból ki kellett Űzni. Megemlítjük még azt az érdekes és nemrég felfedezett könyvet, mely a középkori csalások módszereit írja le. Minden foglalkozásban leleplezi a visszaéléseket, hogy ezzel tájékoztassa a lakosságot és segítsen védekezni ezek ellen. Georg ffönn: Betrugs Lexikonjáról van szó (1720), mely ABC-sorrend- ben sorolja fel az egyes foglalkozások belső titkait. A pékekkel kapcsolatban a következőket írja: csalnak 'a pékek, ha nem az előírt lisztből készítik a kenyeret, ha a kenyér súlya könnyebb a kőtelező súlynál, ha a kenyér minősége nem megfelelő (kívül szép, belül szalonnás, vagy üreges, sűrű, stb.) ha a kirakatban szép kenyér van, belül pedig nem ilyet, hanem rosszul sültet, gyenge minőségűt, vagy nem frisset adnak. De akkor is csalnak a pékek, ha a sütésre behozott kenyér tésztájából mérés előtt ellopnak, és ezzel megkárosítják a kenyértészta gazdáját. A kenyér naponta a szemünk *előtt van, bíráljuk, nézegetjük, mert nem közömbös. hogy milyen minőségű kenyeret fogyasztunk, főleg a „kenyérevő" Magyarországon. . . . Rudnay Janón Űjkőkorl település nyomait fedezték fel a régészek a Nóg- rád megyében, Szécsény közelében, az ültetéstetői ásatások során. A felfedezés kettős vonatkozásban is régészeti újdonság: bár hasonló észak-magyarországi — borsodi, hevesi — leletek nyomán a régészek elméletben feltételezték, hogy ilyenek Nógrádban is előkerülhetnek, ez az első feltárt nyoma ötezer évvel ezelőtti emberi településnek Nógrád megyében. Még nagyobb a tudományos jelentősége annak, hogy az ültetéstetői ásatások egész kis újkőkori falut sejtetnek, amilyenhez hasonló eddig még nem került felszínre Magyarországon ! A Szécsénytől mintegy három kilométernyire emelkedő fennsíkon — Ültetéstetőn — tavaly kezdődtek meg az ásatások, de az első kutatóárok nem sok eredményt hozott. Az ásatásokat irányító Soós Virág, a szécsényi Ku- binyi Ferenc Múzeum régésze az idén igyekezett pontosabban meghatározni a kutatóárkok irányát. Jól számított, mert már az első árokkal eredetileg feltehetően agyagkitermelésre szolgáló hulladékgödröket és egy valószínűleg élelmiszer tárolására használt lefelé szélesedő méhkas alakú üres gödröt fedeztek fel. Később, a domb legmagasabb pontja felé haladva kőbaltamaradványok, ob- szidián- és kovaszilánkok, továbbá rengeteg cseréptörmelék, majd pedig gabonaőrlő kövek és két sírhely került napvilágra. Ezt követően rábukkantak az első, valószínűleg tűz következtében összeomlott ház összefüggő, jól körülhatárolható maradványaira, majd a kutatóárok folytatásában feltűntek más, egykori házat sejtető maradványok. A közelmúltban három újabb lelet hozta lázba az ásatás résztvevőit: két különböző, úgynevezett arcos edényből származó cserépmaradvány, valamint egy körülbelül nyolctíz centiméter hosszú, agyagból égetett festett álarcos idol — istenszobrocska — torzója. A már korábban előkerült nagy tömegű cserép díszítésének technikájából, a vonaldíszítés jellegéből feltételezték, hogy az ültetéstetői leletek a
