Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)

1980-08-02 / 180. szám

Új tanévben új otthonban? Elhalasztott vakáció A téma az utcán hever — vagy ha utazás közben „ta­lálja” az ember, akkor a vo­naton, buszon. Pár napja azon törtem a fejem, hogy jó lenne elbeszélgetni egy pedagógus házaspárral — hogyan töltik a nyarat, mi­lyen emlékeket őriznek az el­múlt tanévről, milyen elkép­zeléssel várják a következőt. Nem is olyan könnyű do­log ez — ám a véletlen segít­ségemre sietett, amikor együtt utaztam egy órát Nagy La­josokkal. Bujákról utaztak Salgótarjánba. Mint hamaro­san kiderült, nem tovább­képző, felkészítő tanfolyam­ra, hanem gyógyszerügyben, s vásárolni. A férj az ismerős — még abból az időből, amikor Bu­ják művelődési házát ve­zette. Átmenetileg' hűtlen lett a pedagóguspályához. Fe­leségével beszélgetünk hosz­szasabban — ő mondja el, milyen eseményekkel járt ez az esztendő életükben. — Huszonegy éve tanítok — azóta mindig elsős és má­sodikos gyerekek tanító néni. je voltam Nagy öröm és megtiszteltetés volt számom­ra, amikor a pedagógusnapon Kiváló pedagógus kitüntetést kaptam, Húszfős testüle­tünkből hárman vehettünk át elismerést ebből az alkalom­ból: az igazgató szintén Ki­váló pedagógus címet, csa­patvezetőnk úttörőmozgalmi munkájáért kapott kitünte­tést.. — Miként alakult, hogy az első két osztályban tanít? — Sokan „fáznak ettől”, de számomra mindig kedves volt ez a munka, az első iskolai lépéseket irányítani. Máso­dikban sok minden beérik abból, amit akartunk, kiala­kulnak, az alapok. Nagyon izgalmas1, újszerű a tanítási anyag — főleg a matemati­ka. Komolyain oda kell fi­gyelni az új tantervekre, ké­születlenül, maradi nézetek­kel nem tudjuk elérni, hogy a gyerekek elsajátítsák. -És anyanyelvet tanítunk — komplex tárgyat, nem a ré­gi írás, olvasást. Sőt, techni­kát, rajzot. Látható kedvvel beszél minderről — mintha nem len­nénk a nyár közepe táján, hanem holnap is katedrára állna. Idén nem jártak előké­szítő tanfolyamra — tavaly és tavalyelőtt már megis­merkedtek az új anyaggal. Egy másodikos osztályt bo­csátott ki Nagyné — vajon, ősztől milyet kap? — Ügy hiszem, újból elsői Két osztályt szoktunk indíta­ni. Az iskola-előkészítéssel eddig nem volt problémánk — az óvodába minden je­lentkezőt felvesznek. Van ugyan mindig egy-két gye­rek, akit nem íratnak be — de ma már a cigánygyerme­kek szüleire sem ez jellem­ző, Hiszen dolgozni járnak, nekik is érdekük, hogy óvo­dás legyen a kocsi, És az is­kolai problémákat is meg le­het beszélni velük, Sokkal jobban törődnek mindezzel. Érezzük az iskola-előkészítés halasát — ráhangol az új tan­tervi anyagra az ottani fog­lalkozás, Eddig szakképzett óvónők voltak a csoportok élén —■ egyikük gyermek- gondozásira ment, a másik is készül — vajon így lesz-e to­vább is? Férje elmondja: iskolájuk­ban igen jó a szakos ellátott­ság, csak ének szakosuk nincs. Igaz, ez elég nagy gond — a nagybátonyi állami ze­neiskola tanárai jártak szol- fézsra, különböző hangsze­rekre tanítani a bujáki gye­rekeket — ám ez eléggé nagy megterhelést jelent számuk­ra. Különösen télen. Persze, ho] van még a tél? A nyári hónapok Nagy La­joséiul ál a házépítés jegyé­ben telnek. — Van, aki azt mondja: elég későn határoztuk el ma­gunkat a letelepedésre. 40 év felett kezdünk építkezni — de hát így alakult. Heves megyeiek vagyunk — a hat­vani gimnáziumból kerül­tünk a balassagyarmati taní­tóképzőbe, ahol 1958—59-ben végeztük az átképzőt. A kö­tődésünk ehhez a megyéhez már akkor elkezdődött — na­gyon sokat kaptunk az isko­lától. Réti Zoltánra, Farkas Andrásra, Környei Józsi bá­csira . ma is sok szeretettel gondolunk. Emberszaretetre neveltek bennünket — arra készítettek fel, hogy bármi­lyen kis faluba kerülünk, ott heljd kell állnunk — a kul­túra terjesztésével, példa- mutatással. A családunkDAn is erős • pedagógusha­gyományok vannak. Am a végleges letelepedési szán­dékot a bujáki gyerekek és felnőttek döntötték el — sze­retünk itt élni. A házunk szép helyen van — a Csirke­hegyre néz. Közel a termé­szet. A szolgálati lakás másé lesz — talán éppen ének szakos megy egyszer Buják­ra. Ez persze a jövő titka. Nagy Lajoséknak minden­esetre mihamarabbi átköltö­zést kívánok és újabb ered­ményes tanévet az új otthon­ból indulva. Végül — de nem utolsósorban —, hogy ne bán­ják meg: „gyökeret eresz­tettek” ebben a szép köz­ségben, bár a nyár most nem hozott nyaralást, uta­zást! G. Kiss Magdolna Gyógyító szakácsok A beteg «mbar mindig itlvmii fizetett azoknak, akiktől egészsé­ge visszaszerzését remélte. A be­tegek hiszékenységét ősiünktől fugva kihasználtak azok, akik ku- ruzslássai foglalkoztak és állati áldozatokkal, porrá tőrt gyöngy etetésével és "hasonló módszerek­kel „gyógyítottak”. Közöttük meg­találjuk a mágusokat, javasasz­s/onyukat, patikusukat, sot a sza­kácsokat is, akik föztjeikkel űz­tek el » fájdalmat és a betegsé­get okozó rossz szellemeket. A következőkben néhány olyan receptet sorolunk tel, melyekkel annak idején „sikeresen gyógyítot­tak" a szakácsok uraikat. A li. század végeidé az eruélyi fejede­lem föszakácsmestere „Szakáts Tudomány” című könyvében talál­juk a következő receptet i „Gyomorfájás ellen és az ágy- velő gyógyítására” készítette a kö­vetkező éleit: „Kendermag suffa. Az mennyi asztalra akarod főzni válassz fazekot hozzá, tiszta víz­zel töltsd meg, had hüljön meg. Hogy mesbül, az czipót szeld ketté, vesd az vízben, had ázzék meg. Az kendermagot az portól mosd üteg szépen, tedd fel, főzd meg, amint annak az a módja. Hogy megfő, öntsd réz rostára, hogy az leve kimenjen belőle,_ fa­csard ki az czipót, annakutánna mozsárban törd meg érésen, közi­ben, mikor jól megtöröd, az víz­zel egyenlítsd meg azután szűrd által agy réz rostán. Hogy meg­szűröd, hányj egészen vörös hagy­mát reá, eczétézd, sózd, főzd he­lyére, mim annak az a módja. Ez az étel nemesak a gyomor­nak használ, hanem az agyveiö- nek Is.” (A derék szakácsmes­ter főúri betegeit nyilván ezzel „gyögyltgat ta” es valószínűleg nem emberoaráti szerétéiből... Hogy „Orvossága” hitelét emelje, hi­vatkozik a lengyel király dokto­rára, aki sikeresen használta ugyanezt a receptet elmebetegseg esetén i Csak arra kell ügyelni, ír­ja, hogy pénteken . használjuk, mert ilyenkor gyógyít a legered­ményesebben. ..) keléna Ferenc, hires kassai szakácsmester \emzeti Szakács­könyvében (1S30) olvashatjuk — többek között — ezt a receptet: „a «légfrissítő pép a hidegle­lésben, bágyadtságban és epebaj- ban szenvedők részére”: Végy két lat kinyomott szeder, vagy tengeri szőllö, vagy meggy levet, télen pedig azoknak a lekvárját. Adj hozzá egy tojás sárgáját, egy körting ezitrom levet, 2 lat fejér bort, és két annyi fámra dörgölt kenyeret és ezukrot, hogy híg péppé váljon.” (Ebben az időben igen megbe­csült étel volt a kenyér, mely a pórnép legfőbb táplálékát képez­te, Talán ezért került bele a pép­be, tiszteletből és megbecsülésből. Sokféle gyümölcs Is került bele. így bizonyára nem árthatott, ha esetleg — valószínűleg — nem Is használt.) Hasonló receptet ajánl 1820-ban Czlfral István szakácskönyve Is: „Nyugtató letisztált kenyérvíz”. „Végy két font házikenyerct, te­kerd be egy ruhába, tedd egy üveglombikba, önts reá tízenkét- tizenhá.-om ittze vizet, adj hozzá egy pár tzitrom’ha,iából vaió két ujjnyi szejeiet és tisztáid le. Ez a víz megnyugtató. Ihatod borral, ha a betegséged megengedi, vagy sóval rendes ital gyanánt.” (Egyszerű recept, könnyen elké­szíthető. Anyagai is egyszerűen beszerezhetők: kenyér, víz. eitrom, bor, savó,.. Ártani nem használ — mondja a pesti ember.) Aki nem hisz ezekben a régi receptekben, ételekben, az másfé­le gyógyítási lehetőségeket is ta­lálhat. így gyomorbetegségek ellen jó hatásúnak mondták sut a szentképet, melyet 1903. évben ad­tak ki és meggyógyított minden testi-lelki fájdalmat. Ha lenyel­ték! Ennek fqrgalombahozatalAra a pápa adott engedélyt. Egy ide­ig varázshatást tulajdonítottak az elmúlt években elterjedt japán mágneses karkötőnek is, mert az mindent gyógyított: reumát, has­menést, meddőséget. Azután ez is elmúlt. Ma mégis inkább orvos­sal kezeltetjük magunkat. Mert ami biztos, az biztos. ,. R. J. Látogatás a salgótarjáni nemzetközi grafikai rr 0 , | /II \ művésztelepen (II.) Szép tájban kedves emberek Általában azt mondják Finnországban, hogy Pohjan- maa lakója, a pohjalainen büszke. Tarja Polari f es tómű­vésznő ezen a vidéken szüle- tett, Dél-Pohjanm&a híres vá­rosában, Seinajokiban, 1943- ban. Szülővárosa árrá] neve­zetes, hogy az Ili0-as évek­ben kialakított városközpont­ja a világhírű Alvar Aaltó keze munkája, a finn építé­szet egyik legnagyobb neveze­tessége. Volna tehát oka a büszkeségre. Mindazonáltal Tarja elsősorban kedves és vidám, Segítőkész. Művész­társai mondandójának tol­mácsolására is vállalkozik. Helsinki közvetlen szom­szédságából, Vontadból érke­zett Salgótarjánba. (Vantaa Salgótarján testvérvárosa.) Apja, Oiva Polari, szintén mű­vész és tanér. A finn folklór­ral foglalkozik. Könyvet is írt a finn népi szokásokról. Tarját ő tanította a festészet­re. Tarja Polarlnak eddig hat egyéni kiállítása volt Finnor­szágban, több Helsinkiben. Milyen tervekkel jött Salgó­tarjánba? — Megpróbálok festeni — jegyzi meg szerényen. Már festett is pár képet. Halakkal, növényekkel, égő piros és világítóan kék szí­nekkel. Kicsit a naiv festészet modorában, — Szeretnék találkozni mi­nél több emberrel, művészek­kel — teszi még hozzá. — Kedvesek az emberek és na­gyon szép a táj. Különösein a hegyek a város körül. Ilyen nálunk nincs. Ahol a Szlovákiából érke­zett vendég, Jozef Dorica szü­letett 1949-ben, Turócszent- mártonban (Martin), ott már nem ismeretlenek a hegyek, az ittenieknél jóval magasab­bak sem. A képzőművészeti főiskolát Pozsonyban végezte el 1975-ben, festő és restau­rátor szakon. Művei (többek között) szerepelnek Csehszlo­vákiában és Magyarországon rendezett közös kiállításokon, például Zsolnán, Besztercebá­nyán, Pozsonyban, Miskolcon, Egerben, Salgótarjánban, s még másutt is, így Varsóban. Salgótarjánban igen sokat rajzol, gyűjti a benyomásokat. — Lehetőség van a szita­nyomásra színesben is, tehát nyomatokat készítek — mond­ja. Egyik színes lapján Varga Imre Radnóti Miklósról ké­szített főtéri szobra tűnik fül. A szoborral való találkozás élményéről, képzettársításai­ról több rajzot csinált. S ál­talában is foglalkoztatja a mű születése, amint kibomlik az anyagból, Harad Döring a Német De­mokratikus Köztársaságból jött a nemzetközi művészte­lepre. Neudorfban született, 1941-ben. Az egykori Hanza­városban, a hajdani pomerá- niai szellemi központ, Greifs­wald egyetemén szerzett ta­nári képesítést 1965-ben. Ez­után 1969-ig a hallei iparmű^ veszeti főiskolán tanult ipa­ri formatervezést, mestere Lehrer Sitte volt. A berlini ■»művészeti akadémia mester- iskoláját pedig 1971——75. kö­zött végezte el, Womalka irá­nyításával. Itteni benyomásai kedve­zőek. — Jók a feltételek a mun­kához. Ezt szeretném kihasz­nálni — jegyzi meg. S dicsé­ri a művésztelep kollegális légkörét. Elsősorban benyo­másait jegyzi le. Rajzok so­kaságát készíti. , Mincso Panajotov, 1944-ben született Burgaszban. A kép­zőművészeti főiskolát 1971 - ben végezte el. Plovdivban él és dolgozik, múzeumi grafi­kusként. Tevékenyen kapcso. lódik be a bolgár képzőmű­vészeti életbe. Hazájában több tárlaton szerepeltek művei. Eddig három önálló kiállítása volt Bulgáriában. Ezekben a napokban nincs Salgótarjánban, bolgár kép­zőművészeti küldöttséggel uta­zott Varsóba. Tervezi, hogy ai.i gusztusban visszatér, s foly­tatja a munkát. Már eddig is több rézmetszetet készített, s folytatni akarja a sort. Tóth Elemér A Televízióból jelentjük Az újra megismert Martinovics Történelmünk egyik legvita­tottabb alakja Martinovics Ig­nác. A róla készülő tv-fllm, amelyet Elek Judit rendező forgat, talán lerántja azt a fátylat, amely majd kétszáz esztendeje homályba burkolja előttünk e sajátos egyéniség alakját. Patinás, szép épületben, a Műszaki Könyvtár reprezenta­tív termeinek egyikében for­gatják Martinovics kihallgatá­sának jelenetét, amely törté­nelmileg hitelesen a korabeli jegyzőkönyveknek megfelelően játszódik le a vádlott jakobi­nus és kihallgatója, Franz Schilling kormánytanácsos kö­zött. Hogy ki volt a hajdani apát? Erről beszél a címsze­repet játszó Ács János, aki a kaposvári színház rendezője. — Én is csak annyit tudtam Martinovicsról, amit általá­ban egy közepes műveltségű ember. Am, amit tudtunk ró­la, egyszerűen nem igaz! His­tóriája sokkal összetettebb. A múlt században először Frak- nói Vilmos történész írt róla tanulmányt, Később valame­lyest módosította elképzeléseit. Azonban a közelmúltban elő­bukkant, ismeretlen, még nem publikált dokumentumok alapján Benda Kálmán kuta­tásai nyomán, lehetővé vált Martinovics alakjának újra fo­galmazása, újra megismerése. — Ki volt hát Martino­vics? Ahogy most megismerjük, rendkívül felfokozott, bonyo­lult alkat, igen tehetséges, tu­dományos dolgozatokat író ember, aki számtalanszor megpróbált betörni a hatalma­sok közé, de nem sikerült. Pusztulásénak okát két irány­ból kell megközelítenünk. Egy­részt Martinovicsék maguk is el akarták hitetni mozgalmuk fontosságát, azt, hogy a fran­cia forradalom lezajlása 1 után a császár már nem kormá­nyozhatja az országot a régi módszerekkel. Másrészt a csá­szár öccse, a nádor ugyancsak nagyformátumú ügynek kí­vánja feltüntetni az állítóla­gos „összeesküvést”, azért, hogy az uralkodó ne legyen liberális. Az összeesküvés va­lójában alig 40 embert érint. A perről semmit sem közöl­nek, csupán röplapokat. oszto­gattak a kivégzés előtt, lám így végzi az, aki a császár el­len tör. A dráma másik jelentős fi­gurája és drámai alakja a kormánybiztos. — Schilling kormánybiztos kinevezése révén nagy karri­er előtt áll — mondja, a sze­repet alakító Fodor Tamás. —i De hamarosan rájön, ennek az ügynek a füstje nagyobb; mint a lángja és, hogy esz­közként akarják felhasználni az erős kéz politikájának gya-; korlásában. Nem vállalja és félreállítják, ö is abba a bör­tönbe kerül, amelyben as apát várja sorsát. így lesz ez a tv-film Martinovics és a kormánybiztos drámája. — Mennyiben módosulnak tehát elképzeléseink a jakobi­nus Martinovicsról? — Sok mindenben! Ellent­mondásosabb, bonyolultabb fi­gura. A film jelentősége abban áll, hogy a további értékelés­hez kínál lehetőséget. Amire a film még a továbbiakban vállalkozik, s amit hozzátesz a jegyzőkönyvek anyagához, az a szemek beszéde lesz, Ezt papíron nem rögzíthették. A darab szinte alig stilizált, nyelvezete nem könnyű, való­jában nincs is aktualitása, mégis a mai emberek kapcso­latai teszik számunkra aktuá­lissá! Szcmann Béla „^ZV^A^VV'\/V'\AzVVVV‘\/\W\/'t/N/VV\/\«'VG'»AWVVV\AíA/\/A/\/'V\<*»/\»VGVU»VV\n/'\AW\W\^IV'\/V,Vű^ Tutenkámeo jelentéktelen uralkodó volt. Uralkodása alatt nem voltak háborúk, nem történtek hódítások. Nem voltak botrányok, sem belső nyugtalanság, melyek révén el. lenségeket szerezhetett volna. Éppen ellenkezőleg: vissza­adta az egyiptomiaknak régi istenüket, Ármint. Ezáltal te­kintélyt szerzett magának és a befolyásos papok is az ol­dalán álltak. Echnaton, Tu- tenkámem elődje és valószí-' nűleg apja az ellenségévé tet­te őket azzal, hogy Atont ne­vezte ki a legfőbb istennek. Ha Echnatont ölték volna meg, azt meg lehet érteni. Ugyanis nemcsak a papok gyűlölték, hanem szép fele­ségének, Nofretetének is elég oka volt arra, hogy bosszút álljon rajta, Uralkodásának 13, évében a „gyűlöletes fáraó” — alaktalan volt, kövér, elálló fülekkel, túl nagy fejjel, hí­A múmia titka (2.) Visszaadta Amurit ányos fogazattal — felesége szakított vele. Ennek oka nem a sok mellékfelesége volt, sem a háremhölgyei, hanem egy férfi: Echnaton féltestvére, Semenchkare. Nofretete, aki csak 140 cen­timéter magas volt, de leirha- tatlanul szép és szerfelett okos, hat lányt szült Echnatonnak —, de a remélt fiút nem. A fáraó ezért a szeretett Se- menchkarét tette meg trón­örökösnek. Nofretetét eltaszította ma­gától a király, ózonban nem lihegett bosszúért, nem sá- pasztotta el a bánat. NÚCRÁD - 1980. augusztus 2., szombat Más férfiakkal szórakozott: heti három szerető sem volt ritkaság nála... A régi egyiptomiak igazán szabadosán éltek és szerettek. Ez írásos hagyományokból de­rült ki. Innen tudjuk például, hogy a „finom" körökben olyan szexuális praktika is szokás volt, melyeket ma „el­fajzottnak” neveznénk. Tud­juk azt is. hogy az egyiptomi­ak „pornó füzetekkel” és Izga. tószerrel fokozták szexuális vágyukat. A régi írások szerint az egyiptomi nő a szerelemben szokatlanul szabados, csábí­tó és agresszív volt. Tipikus egyiptomi asszony volt Poti- phar állami tisztviselő fele­sége: mint érzéki nőt írták le, aki egy szemérmes ifjút az asszonyi csábító művészet min­den eszközével megpróbált az ágyába vinni. Amikor ez nem sikerült neki, tolakodása miatt vádolta. » Vagy Anubist paraszt fele­sége, akiről az az egyiptomi mese szól, amelyet körülbe­lül 3500 évvel ezelőtt jegyez­tek fel. Szemet vetett férjé­nek daliás testvérére. „Gyere, szórakozzunk és együtt al­szunk”, csalogatta, miközben a férfi a földeken dolgozott. „Jó lesz neked is, varrók ne­ked érte egy szép ruhát.., " De az ifjú „úgy felbőszült a rossz kívánságtól, mint egy leopárd” — így áll a mesé­ben. A mesék mindig a valóság egy darabját tükrözik. Ez az ábrázolás alátámasztja a tényt, hogy az egyiptomi nő a nemek közötti kapcsolataiban nem volt finomkodó, sőt, ő adta meg a hangot. Következik: Búzavirág a szarkofágon. i Az Egyesült Izzó kutatóintézetének munkatársai ebben az évben fejezik be a nagy teljesítményű, az ipari célokat szol­gáló. infravörös széndioxidlézer kutatási-fejlesztési mun­káit. A lézerberendezés építésével párhuzamosan alkalma­zástechnikai kutatásokat is végeznek. Ezeket elsősorban a* Egyesült Izzó által készített fényforrástermékcinek gyártá­si technológiájában lehet hasznosítani. A kialakított lézer­család ötven és ötszáz wattos fényteijesítmény-tartomány- ban készíthető. A széndioxidlézer számos ipari területen, a „mini” változata pedig az orvostudományban használható fel. A I

Next

/
Thumbnails
Contents