Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)
1980-08-02 / 180. szám
Új tanévben új otthonban? Elhalasztott vakáció A téma az utcán hever — vagy ha utazás közben „találja” az ember, akkor a vonaton, buszon. Pár napja azon törtem a fejem, hogy jó lenne elbeszélgetni egy pedagógus házaspárral — hogyan töltik a nyarat, milyen emlékeket őriznek az elmúlt tanévről, milyen elképzeléssel várják a következőt. Nem is olyan könnyű dolog ez — ám a véletlen segítségemre sietett, amikor együtt utaztam egy órát Nagy Lajosokkal. Bujákról utaztak Salgótarjánba. Mint hamarosan kiderült, nem továbbképző, felkészítő tanfolyamra, hanem gyógyszerügyben, s vásárolni. A férj az ismerős — még abból az időből, amikor Buják művelődési házát vezette. Átmenetileg' hűtlen lett a pedagóguspályához. Feleségével beszélgetünk hoszszasabban — ő mondja el, milyen eseményekkel járt ez az esztendő életükben. — Huszonegy éve tanítok — azóta mindig elsős és másodikos gyerekek tanító néni. je voltam Nagy öröm és megtiszteltetés volt számomra, amikor a pedagógusnapon Kiváló pedagógus kitüntetést kaptam, Húszfős testületünkből hárman vehettünk át elismerést ebből az alkalomból: az igazgató szintén Kiváló pedagógus címet, csapatvezetőnk úttörőmozgalmi munkájáért kapott kitüntetést.. — Miként alakult, hogy az első két osztályban tanít? — Sokan „fáznak ettől”, de számomra mindig kedves volt ez a munka, az első iskolai lépéseket irányítani. Másodikban sok minden beérik abból, amit akartunk, kialakulnak, az alapok. Nagyon izgalmas1, újszerű a tanítási anyag — főleg a matematika. Komolyain oda kell figyelni az új tantervekre, készületlenül, maradi nézetekkel nem tudjuk elérni, hogy a gyerekek elsajátítsák. -És anyanyelvet tanítunk — komplex tárgyat, nem a régi írás, olvasást. Sőt, technikát, rajzot. Látható kedvvel beszél minderről — mintha nem lennénk a nyár közepe táján, hanem holnap is katedrára állna. Idén nem jártak előkészítő tanfolyamra — tavaly és tavalyelőtt már megismerkedtek az új anyaggal. Egy másodikos osztályt bocsátott ki Nagyné — vajon, ősztől milyet kap? — Ügy hiszem, újból elsői Két osztályt szoktunk indítani. Az iskola-előkészítéssel eddig nem volt problémánk — az óvodába minden jelentkezőt felvesznek. Van ugyan mindig egy-két gyerek, akit nem íratnak be — de ma már a cigánygyermekek szüleire sem ez jellemző, Hiszen dolgozni járnak, nekik is érdekük, hogy óvodás legyen a kocsi, És az iskolai problémákat is meg lehet beszélni velük, Sokkal jobban törődnek mindezzel. Érezzük az iskola-előkészítés halasát — ráhangol az új tantervi anyagra az ottani foglalkozás, Eddig szakképzett óvónők voltak a csoportok élén —■ egyikük gyermek- gondozásira ment, a másik is készül — vajon így lesz-e tovább is? Férje elmondja: iskolájukban igen jó a szakos ellátottság, csak ének szakosuk nincs. Igaz, ez elég nagy gond — a nagybátonyi állami zeneiskola tanárai jártak szol- fézsra, különböző hangszerekre tanítani a bujáki gyerekeket — ám ez eléggé nagy megterhelést jelent számukra. Különösen télen. Persze, ho] van még a tél? A nyári hónapok Nagy Lajoséiul ál a házépítés jegyében telnek. — Van, aki azt mondja: elég későn határoztuk el magunkat a letelepedésre. 40 év felett kezdünk építkezni — de hát így alakult. Heves megyeiek vagyunk — a hatvani gimnáziumból kerültünk a balassagyarmati tanítóképzőbe, ahol 1958—59-ben végeztük az átképzőt. A kötődésünk ehhez a megyéhez már akkor elkezdődött — nagyon sokat kaptunk az iskolától. Réti Zoltánra, Farkas Andrásra, Környei Józsi bácsira . ma is sok szeretettel gondolunk. Emberszaretetre neveltek bennünket — arra készítettek fel, hogy bármilyen kis faluba kerülünk, ott heljd kell állnunk — a kultúra terjesztésével, példa- mutatással. A családunkDAn is erős • pedagógushagyományok vannak. Am a végleges letelepedési szándékot a bujáki gyerekek és felnőttek döntötték el — szeretünk itt élni. A házunk szép helyen van — a Csirkehegyre néz. Közel a természet. A szolgálati lakás másé lesz — talán éppen ének szakos megy egyszer Bujákra. Ez persze a jövő titka. Nagy Lajoséknak mindenesetre mihamarabbi átköltözést kívánok és újabb eredményes tanévet az új otthonból indulva. Végül — de nem utolsósorban —, hogy ne bánják meg: „gyökeret eresztettek” ebben a szép községben, bár a nyár most nem hozott nyaralást, utazást! G. Kiss Magdolna Gyógyító szakácsok A beteg «mbar mindig itlvmii fizetett azoknak, akiktől egészsége visszaszerzését remélte. A betegek hiszékenységét ősiünktől fugva kihasználtak azok, akik ku- ruzslássai foglalkoztak és állati áldozatokkal, porrá tőrt gyöngy etetésével és "hasonló módszerekkel „gyógyítottak”. Közöttük megtaláljuk a mágusokat, javasaszs/onyukat, patikusukat, sot a szakácsokat is, akik föztjeikkel űztek el » fájdalmat és a betegséget okozó rossz szellemeket. A következőkben néhány olyan receptet sorolunk tel, melyekkel annak idején „sikeresen gyógyítottak" a szakácsok uraikat. A li. század végeidé az eruélyi fejedelem föszakácsmestere „Szakáts Tudomány” című könyvében találjuk a következő receptet i „Gyomorfájás ellen és az ágy- velő gyógyítására” készítette a következő éleit: „Kendermag suffa. Az mennyi asztalra akarod főzni válassz fazekot hozzá, tiszta vízzel töltsd meg, had hüljön meg. Hogy mesbül, az czipót szeld ketté, vesd az vízben, had ázzék meg. Az kendermagot az portól mosd üteg szépen, tedd fel, főzd meg, amint annak az a módja. Hogy megfő, öntsd réz rostára, hogy az leve kimenjen belőle,_ facsard ki az czipót, annakutánna mozsárban törd meg érésen, köziben, mikor jól megtöröd, az vízzel egyenlítsd meg azután szűrd által agy réz rostán. Hogy megszűröd, hányj egészen vörös hagymát reá, eczétézd, sózd, főzd helyére, mim annak az a módja. Ez az étel nemesak a gyomornak használ, hanem az agyveiö- nek Is.” (A derék szakácsmester főúri betegeit nyilván ezzel „gyögyltgat ta” es valószínűleg nem emberoaráti szerétéiből... Hogy „Orvossága” hitelét emelje, hivatkozik a lengyel király doktorára, aki sikeresen használta ugyanezt a receptet elmebetegseg esetén i Csak arra kell ügyelni, írja, hogy pénteken . használjuk, mert ilyenkor gyógyít a legeredményesebben. ..) keléna Ferenc, hires kassai szakácsmester \emzeti Szakácskönyvében (1S30) olvashatjuk — többek között — ezt a receptet: „a «légfrissítő pép a hideglelésben, bágyadtságban és epebaj- ban szenvedők részére”: Végy két lat kinyomott szeder, vagy tengeri szőllö, vagy meggy levet, télen pedig azoknak a lekvárját. Adj hozzá egy tojás sárgáját, egy körting ezitrom levet, 2 lat fejér bort, és két annyi fámra dörgölt kenyeret és ezukrot, hogy híg péppé váljon.” (Ebben az időben igen megbecsült étel volt a kenyér, mely a pórnép legfőbb táplálékát képezte, Talán ezért került bele a pépbe, tiszteletből és megbecsülésből. Sokféle gyümölcs Is került bele. így bizonyára nem árthatott, ha esetleg — valószínűleg — nem Is használt.) Hasonló receptet ajánl 1820-ban Czlfral István szakácskönyve Is: „Nyugtató letisztált kenyérvíz”. „Végy két font házikenyerct, tekerd be egy ruhába, tedd egy üveglombikba, önts reá tízenkét- tizenhá.-om ittze vizet, adj hozzá egy pár tzitrom’ha,iából vaió két ujjnyi szejeiet és tisztáid le. Ez a víz megnyugtató. Ihatod borral, ha a betegséged megengedi, vagy sóval rendes ital gyanánt.” (Egyszerű recept, könnyen elkészíthető. Anyagai is egyszerűen beszerezhetők: kenyér, víz. eitrom, bor, savó,.. Ártani nem használ — mondja a pesti ember.) Aki nem hisz ezekben a régi receptekben, ételekben, az másféle gyógyítási lehetőségeket is találhat. így gyomorbetegségek ellen jó hatásúnak mondták sut a szentképet, melyet 1903. évben adtak ki és meggyógyított minden testi-lelki fájdalmat. Ha lenyelték! Ennek fqrgalombahozatalAra a pápa adott engedélyt. Egy ideig varázshatást tulajdonítottak az elmúlt években elterjedt japán mágneses karkötőnek is, mert az mindent gyógyított: reumát, hasmenést, meddőséget. Azután ez is elmúlt. Ma mégis inkább orvossal kezeltetjük magunkat. Mert ami biztos, az biztos. ,. R. J. Látogatás a salgótarjáni nemzetközi grafikai rr 0 , | /II \ művésztelepen (II.) Szép tájban kedves emberek Általában azt mondják Finnországban, hogy Pohjan- maa lakója, a pohjalainen büszke. Tarja Polari f es tóművésznő ezen a vidéken szüle- tett, Dél-Pohjanm&a híres városában, Seinajokiban, 1943- ban. Szülővárosa árrá] nevezetes, hogy az Ili0-as években kialakított városközpontja a világhírű Alvar Aaltó keze munkája, a finn építészet egyik legnagyobb nevezetessége. Volna tehát oka a büszkeségre. Mindazonáltal Tarja elsősorban kedves és vidám, Segítőkész. Művésztársai mondandójának tolmácsolására is vállalkozik. Helsinki közvetlen szomszédságából, Vontadból érkezett Salgótarjánba. (Vantaa Salgótarján testvérvárosa.) Apja, Oiva Polari, szintén művész és tanér. A finn folklórral foglalkozik. Könyvet is írt a finn népi szokásokról. Tarját ő tanította a festészetre. Tarja Polarlnak eddig hat egyéni kiállítása volt Finnországban, több Helsinkiben. Milyen tervekkel jött Salgótarjánba? — Megpróbálok festeni — jegyzi meg szerényen. Már festett is pár képet. Halakkal, növényekkel, égő piros és világítóan kék színekkel. Kicsit a naiv festészet modorában, — Szeretnék találkozni minél több emberrel, művészekkel — teszi még hozzá. — Kedvesek az emberek és nagyon szép a táj. Különösein a hegyek a város körül. Ilyen nálunk nincs. Ahol a Szlovákiából érkezett vendég, Jozef Dorica született 1949-ben, Turócszent- mártonban (Martin), ott már nem ismeretlenek a hegyek, az ittenieknél jóval magasabbak sem. A képzőművészeti főiskolát Pozsonyban végezte el 1975-ben, festő és restaurátor szakon. Művei (többek között) szerepelnek Csehszlovákiában és Magyarországon rendezett közös kiállításokon, például Zsolnán, Besztercebányán, Pozsonyban, Miskolcon, Egerben, Salgótarjánban, s még másutt is, így Varsóban. Salgótarjánban igen sokat rajzol, gyűjti a benyomásokat. — Lehetőség van a szitanyomásra színesben is, tehát nyomatokat készítek — mondja. Egyik színes lapján Varga Imre Radnóti Miklósról készített főtéri szobra tűnik fül. A szoborral való találkozás élményéről, képzettársításairól több rajzot csinált. S általában is foglalkoztatja a mű születése, amint kibomlik az anyagból, Harad Döring a Német Demokratikus Köztársaságból jött a nemzetközi művésztelepre. Neudorfban született, 1941-ben. Az egykori Hanzavárosban, a hajdani pomerá- niai szellemi központ, Greifswald egyetemén szerzett tanári képesítést 1965-ben. Ezután 1969-ig a hallei iparmű^ veszeti főiskolán tanult ipari formatervezést, mestere Lehrer Sitte volt. A berlini ■»művészeti akadémia mester- iskoláját pedig 1971——75. között végezte el, Womalka irányításával. Itteni benyomásai kedvezőek. — Jók a feltételek a munkához. Ezt szeretném kihasználni — jegyzi meg. S dicséri a művésztelep kollegális légkörét. Elsősorban benyomásait jegyzi le. Rajzok sokaságát készíti. , Mincso Panajotov, 1944-ben született Burgaszban. A képzőművészeti főiskolát 1971 - ben végezte el. Plovdivban él és dolgozik, múzeumi grafikusként. Tevékenyen kapcso. lódik be a bolgár képzőművészeti életbe. Hazájában több tárlaton szerepeltek művei. Eddig három önálló kiállítása volt Bulgáriában. Ezekben a napokban nincs Salgótarjánban, bolgár képzőművészeti küldöttséggel utazott Varsóba. Tervezi, hogy ai.i gusztusban visszatér, s folytatja a munkát. Már eddig is több rézmetszetet készített, s folytatni akarja a sort. Tóth Elemér A Televízióból jelentjük Az újra megismert Martinovics Történelmünk egyik legvitatottabb alakja Martinovics Ignác. A róla készülő tv-fllm, amelyet Elek Judit rendező forgat, talán lerántja azt a fátylat, amely majd kétszáz esztendeje homályba burkolja előttünk e sajátos egyéniség alakját. Patinás, szép épületben, a Műszaki Könyvtár reprezentatív termeinek egyikében forgatják Martinovics kihallgatásának jelenetét, amely történelmileg hitelesen a korabeli jegyzőkönyveknek megfelelően játszódik le a vádlott jakobinus és kihallgatója, Franz Schilling kormánytanácsos között. Hogy ki volt a hajdani apát? Erről beszél a címszerepet játszó Ács János, aki a kaposvári színház rendezője. — Én is csak annyit tudtam Martinovicsról, amit általában egy közepes műveltségű ember. Am, amit tudtunk róla, egyszerűen nem igaz! Históriája sokkal összetettebb. A múlt században először Frak- nói Vilmos történész írt róla tanulmányt, Később valamelyest módosította elképzeléseit. Azonban a közelmúltban előbukkant, ismeretlen, még nem publikált dokumentumok alapján Benda Kálmán kutatásai nyomán, lehetővé vált Martinovics alakjának újra fogalmazása, újra megismerése. — Ki volt hát Martinovics? Ahogy most megismerjük, rendkívül felfokozott, bonyolult alkat, igen tehetséges, tudományos dolgozatokat író ember, aki számtalanszor megpróbált betörni a hatalmasok közé, de nem sikerült. Pusztulásénak okát két irányból kell megközelítenünk. Egyrészt Martinovicsék maguk is el akarták hitetni mozgalmuk fontosságát, azt, hogy a francia forradalom lezajlása 1 után a császár már nem kormányozhatja az országot a régi módszerekkel. Másrészt a császár öccse, a nádor ugyancsak nagyformátumú ügynek kívánja feltüntetni az állítólagos „összeesküvést”, azért, hogy az uralkodó ne legyen liberális. Az összeesküvés valójában alig 40 embert érint. A perről semmit sem közölnek, csupán röplapokat. osztogattak a kivégzés előtt, lám így végzi az, aki a császár ellen tör. A dráma másik jelentős figurája és drámai alakja a kormánybiztos. — Schilling kormánybiztos kinevezése révén nagy karrier előtt áll — mondja, a szerepet alakító Fodor Tamás. —i De hamarosan rájön, ennek az ügynek a füstje nagyobb; mint a lángja és, hogy eszközként akarják felhasználni az erős kéz politikájának gya-; korlásában. Nem vállalja és félreállítják, ö is abba a börtönbe kerül, amelyben as apát várja sorsát. így lesz ez a tv-film Martinovics és a kormánybiztos drámája. — Mennyiben módosulnak tehát elképzeléseink a jakobinus Martinovicsról? — Sok mindenben! Ellentmondásosabb, bonyolultabb figura. A film jelentősége abban áll, hogy a további értékeléshez kínál lehetőséget. Amire a film még a továbbiakban vállalkozik, s amit hozzátesz a jegyzőkönyvek anyagához, az a szemek beszéde lesz, Ezt papíron nem rögzíthették. A darab szinte alig stilizált, nyelvezete nem könnyű, valójában nincs is aktualitása, mégis a mai emberek kapcsolatai teszik számunkra aktuálissá! Szcmann Béla „^ZV^A^VV'\/V'\AzVVVV‘\/\W\/'t/N/VV\/\«'VG'»AWVVV\AíA/\/A/\/'V\<*»/\»VGVU»VV\n/'\AW\W\^IV'\/V,Vű^ Tutenkámeo jelentéktelen uralkodó volt. Uralkodása alatt nem voltak háborúk, nem történtek hódítások. Nem voltak botrányok, sem belső nyugtalanság, melyek révén el. lenségeket szerezhetett volna. Éppen ellenkezőleg: visszaadta az egyiptomiaknak régi istenüket, Ármint. Ezáltal tekintélyt szerzett magának és a befolyásos papok is az oldalán álltak. Echnaton, Tu- tenkámem elődje és valószí-' nűleg apja az ellenségévé tette őket azzal, hogy Atont nevezte ki a legfőbb istennek. Ha Echnatont ölték volna meg, azt meg lehet érteni. Ugyanis nemcsak a papok gyűlölték, hanem szép feleségének, Nofretetének is elég oka volt arra, hogy bosszút álljon rajta, Uralkodásának 13, évében a „gyűlöletes fáraó” — alaktalan volt, kövér, elálló fülekkel, túl nagy fejjel, híA múmia titka (2.) Visszaadta Amurit ányos fogazattal — felesége szakított vele. Ennek oka nem a sok mellékfelesége volt, sem a háremhölgyei, hanem egy férfi: Echnaton féltestvére, Semenchkare. Nofretete, aki csak 140 centiméter magas volt, de leirha- tatlanul szép és szerfelett okos, hat lányt szült Echnatonnak —, de a remélt fiút nem. A fáraó ezért a szeretett Se- menchkarét tette meg trónörökösnek. Nofretetét eltaszította magától a király, ózonban nem lihegett bosszúért, nem sá- pasztotta el a bánat. NÚCRÁD - 1980. augusztus 2., szombat Más férfiakkal szórakozott: heti három szerető sem volt ritkaság nála... A régi egyiptomiak igazán szabadosán éltek és szerettek. Ez írásos hagyományokból derült ki. Innen tudjuk például, hogy a „finom" körökben olyan szexuális praktika is szokás volt, melyeket ma „elfajzottnak” neveznénk. Tudjuk azt is. hogy az egyiptomiak „pornó füzetekkel” és Izga. tószerrel fokozták szexuális vágyukat. A régi írások szerint az egyiptomi nő a szerelemben szokatlanul szabados, csábító és agresszív volt. Tipikus egyiptomi asszony volt Poti- phar állami tisztviselő felesége: mint érzéki nőt írták le, aki egy szemérmes ifjút az asszonyi csábító művészet minden eszközével megpróbált az ágyába vinni. Amikor ez nem sikerült neki, tolakodása miatt vádolta. » Vagy Anubist paraszt felesége, akiről az az egyiptomi mese szól, amelyet körülbelül 3500 évvel ezelőtt jegyeztek fel. Szemet vetett férjének daliás testvérére. „Gyere, szórakozzunk és együtt alszunk”, csalogatta, miközben a férfi a földeken dolgozott. „Jó lesz neked is, varrók neked érte egy szép ruhát.., " De az ifjú „úgy felbőszült a rossz kívánságtól, mint egy leopárd” — így áll a mesében. A mesék mindig a valóság egy darabját tükrözik. Ez az ábrázolás alátámasztja a tényt, hogy az egyiptomi nő a nemek közötti kapcsolataiban nem volt finomkodó, sőt, ő adta meg a hangot. Következik: Búzavirág a szarkofágon. i Az Egyesült Izzó kutatóintézetének munkatársai ebben az évben fejezik be a nagy teljesítményű, az ipari célokat szolgáló. infravörös széndioxidlézer kutatási-fejlesztési munkáit. A lézerberendezés építésével párhuzamosan alkalmazástechnikai kutatásokat is végeznek. Ezeket elsősorban a* Egyesült Izzó által készített fényforrástermékcinek gyártási technológiájában lehet hasznosítani. A kialakított lézercsalád ötven és ötszáz wattos fényteijesítmény-tartomány- ban készíthető. A széndioxidlézer számos ipari területen, a „mini” változata pedig az orvostudományban használható fel. A I
