Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)

1980-08-14 / 190. szám

jéghegytünet mutatkozik Alkohol elieni küzdelem Salgótarjánban Miért nincs olkoholeHenes klub? Hazánkban a szeszesital-fo­gyasztás az utóbbi húsz esz­tendőben különösen nagy­mértékben -emelkedett. Világ- viszonylatban is az elsők kö­zött állunk az egy főre eső alkoholfogyasztásban. A sze­szesital-fogyasztás mértékle­tes, kulturált formája nem okoz különösebb kárt. Ugyan­akkor a mértéktelen fogyasz­tás, elsősorban a már alkoho­listává vált ember súlyos tár­sadalmi, erkölcsi, egészség- ügyi, gazdasági károkat okoz. Az elmúlt két évtizedben ho­zott központi és helyi rendel­kezések azért váltak szüksé­gessé, mert az alkoholizmus népbetegséggé vált. A szak­emberek véleménye szerint az országban 150 ezer súlyos al­koholista van. Az erős alko­holfogyasztók aránya eléri a lakosság 5 százalékát, a mun­kaképes korú férfiak 15 szá­zalékát. Ugyanakkor növek­szik a fiatalok és az italozó nők aránya is. , Jelentős azoknak a „szociá­lis” alkoholistáknak a száma, akik még az alkohológiai szakhálózatig sem jutnak el. Nem is tudnak róluk! A jég­hegytünet az alkoholizmus­ra is érvényes. Az ismert al­koholisták száma kisebb, mint az ismeretleneké. Nógrád megyében a nyil­vántartott alkoholisták szá­ma ötzer körül van. Salgó­tarjánban a számuk 343. Ezek közül 240-en rendszeresen ke­zelésre járnak. Kevés a gyó­gyult beteg, sok a visszaeső. Jellemző adat, hogy tavaly, csupán a kijózanító állomás­ra 224 esetben vittek be sal­gótarjáni lakost. Az ideggon­dozó vezetőjének véleménye szerint a megyeszékhely kü­lönböző súlyosságú alkoho­listáinak valóságos száma 1400 körül van. Ezzel a szám­mal nincs mit dicsekedni, mert rosszabb még a megyei átlagnál is. A kialakult kép meglehe­tősen lehangoló. Holott az il­letékes szervek ebbe nem nyugodtak és nem is törődnek bele. A városi egészségügyi alapellátás segíti az alkoho­lizmus elleni küzdelmet. Az orvosok megtartották az al­kohol káros hatásairól szóló előadásaikat. A felvilágosítás folyamatos: a TIT, a Vörös- kereszt és az üzemek szerve­zésében. A lakóterületi szer­vezetek aktivitása fokozódott. Egyre több jelzés érkezik az alkoholistákról a városi ta­nács egészségügyi osztályá­hoz. Nem megfelelő viszont a .szakszervezetek alkoholelle­nes tevékenysége. Gyógy­kezelést egyetlen esetben sem kezdeményeztek. A városban alkoholellenes klub létrehozásának lehető­ségeit keresik. Az alkohol- ellenes propaganda álladó fóruma lenne. A gyógyult és gyógyulni kívánó alkoholis­táknak rendszeres, szakmai felügyelet mellett végzett fog­lalkozásokat biztosítana. A klubok szervezéséről, mű­ködtetéséről, módszertani le­velet adtak ki. A városban megvizsgálták a klub létreho­zásának lehetőségeit. Ezek azonban csak részben adot­tak. A zagyvapálfalvai ifjú­sági művelődési házban heti egy-két alkalommal biztosít­ható lenne a klub működése. Az ideggondozó biztosítaná a klub várható tagjainak név­sorát, a klub vezetőjét is se­gítené a megalakulásban. To­vábbi folyamatos szakmai segítséget azonban nem tud biztosítani. Nem tudták meg­találni azt a megfelelő embert sem, aki a klub vezetésére al­kalmas lenne és vállalná is a nem könnyű feladatot. Manap­ság még a klub fenntartásá­hoz szükséges pénz sem áll rendelkezésre. A klub létre­hozásáról ennek ellenére nem mondtak le. Viszont kialakí­tása csak a VI. ötéves terv első éveiben váható. A városban tavaly újjá­szervezték az alkoholellenes bizottságot, bevonva az érde­kelt szervek, vállalatok, üze­mek képviselőit. Ám csal: a bizottságok száma szaporodott, tagjainak zöme gyakorlatilag nem csinált semmit. A jövő­ben olyan bizottsági tagokat kívánnak bevonni a munká­ba, akiktől érdemi tevékeny­ség várható. Az alkoholistákkal kapcso­latos hatósági munkát az egészségügyi osztály végzi. Az ügyintézést sok tényező nehe­zítette, lassította. Az új jog­szabályok értelmezése nem volt mindig egységes. Egy ügyészségi vizsgálat megálla­pította, hogy több esetben helytelen gyakorlatot folytat­tak. A hiányosságokat elis­merték, és a jogszabálysértő- gyakorlatot megszüntették. Továbbra is hiányosság, hogy nem mindig tudják betartani az ügyintézési határidőt. Mun- katherápiás intézeti elhelye­zést eddig öt esetben kezde­ményezett az egészségügyi osz­tály, de végül csak egy bete­get sikerült elhelyezni. Eredményként az könyvel­hető el, hogy a társadalmi, hivatali szervek és az egész­ségügyi szakhálózat alkohol­ellenes aktivitása fokozódott. A felkutatás révén az alkoho­listák száma növekedett és ez egyben a hatósági ügyek számának tetemes bővülését is jelentette. A valójában gyógyult alkoholisták száma nem éri el az újonnan felfe­dezettek arányát. Ezért a mérleg negatív képet mutat. Ebben elsősorban a beteg­ség gyógyíthatóságának ne­hézsége, és hosszadalmassága játszik alapvető szerepet. Nem elhanyagolható gond a túlter­heltség és a jogi szabályozás bonyolultsága sem. Az idei intézkedések (várhatóan) az eddigieknél hatékonyabb munkát tesznek lehetővé. Ja­vítani kell az egészségneve­lés, a felkutatás, a felvilágo­sítás hatékonyságát. Tartós eredmény csak még szorosabb összefogással, az alkoholizmus okainak társadalmi kutatá­sával és feltárásával érhető el, mivel e tevékenység hosz- szadalmas és komplex társa­dalmi feladat. (r 1) Egészségügy1 ellátás (IV) a szakr tudni kell Az orvosi gyógyító munká­ban gyakran előfordul, hogy a kezelőorvos a beteget szak- rendelésre utalja. A gyakor­latban ez annyit jelent, hogy a magyar állampolgárok szak­orvosi ellátásra — kórház já­róbeteg-ellátó részlegén, ren­delő-, vagy gondozóintézetben — lakó-, vagy munkahelyük szerint jogosultak. Általában a szakrendelése­ket — a sürgős szükség ese­tét kivéve — az illetékes kör­zeti, gyermekköírzeti, üzemi orvosának beutalása alapján lehet igénybe venni. Előfordul, hogy a rendelőintézetben a szakorvos más osztályra is elküldi a beteget. Természe­tesen nem szükséges mindig az előjegyzés. E nélkül mehet az, akinek elsősegélynyújtás­ra, vagy sürgős orvosi beavat­kozásra van szüksége, aki a rendelőintézet székhelyén kí­vül lakik és első ízben jelent­kezik, akit táppénz megállapí­tása céljából utaltak szakren­delésre, illetve, ha a beteget beutalták ugyan, de egy má­sik szakrendelést is igénybe kíván venni ugyanazon a na­pon. A szokás az, hogy a bete­geket az érkezés sorrendjében látják el. Orvosi beutaló nél­kül is fogadják a sebészeten, baleseti sebészeten, gyermek- sebészeten, nőgyógyászaton, terhesgondozóban, orr-fiil- gégészeten, szemészeten, gyer­mekgyógyászaton és az onko­lógiai gondozóban. A sportorvosi rendelés — az illetékes TSH-szakosztá- lyaival történt egyeztetés és beosztás szerint — orvosi be­utaló nélkül igénybevehető. Egyéb szakrendelések, gondo­zók, diagnosztikai osztályok és rendelések csak a kezelő­orvos beutalójával vehetők igénybe. Ilyenkor a jelentke­zés napját és időpontját a beteggel egyeztetik, akinek ezt az időpontot meg kell tar­tania. • Mivel a rendelőintézetek sok embert látnak el, a vidékie­NŰGRÁD MEGYEI EGÉSZSÉGNEVELÉSI CSOPORT két fogadják általában dél­előtt, a Salgótarjánban és Ba­lassagyarmaton lakók lehe­tőleg délután keressék fel a szakrendeléseket. A betegnek ilyenkor is kö­telessége, hogy a szakrende­lő orvosainak utasításait, gyógykezelési előírásokat meg­tartsa, ha táppénzben van, tartózkodjék otthon és jelen­jen meg az orvosi felülvizs­gálatokon. Ellenkező esetben az orvosnak joga van java­solni a táppénz megvonását. Az egészségügyi törvény le­hetővé teszi, hogy a beteg —, ha úgy találja, nem gyógyí­tották, illetve nem látták el megfelelően — szakmai felül­vizsgálatot kérhet. A rendelő- intézetek, házirendjét szüksé­ges megtartani, vigyázni a tisztaságra, segíteni a gyógyí­tó munkát. Az is természetes, hogy az állampolgárok — szükség ese­tén — adjanak meg minden segítséget sérült, vagy balese­tet szenvedett embernek, aki­nek életét, vagy testi épségét közvetlenül veszély fenyege­ti. Mentőszállítást csak az az orvos kérhet, aki a szállítás szükségességét a beteg vizs­gálata során megállapította. Ez az eset rendszerint akkor következik be, ha a beteget gyógyintézetbe, gyógyintézet­ből lakásba, illetve egyik la­kásból másik lakásba kell szállítani. Mindezt a kezelő­orvos állapítja meg. A kijó­zanító állomásra szállított személy a szállításával kap­csolatos költségeket köteles megtéríteni. HUMOR A kis Uwe elgondolkozva nézegeti újszülött húgocská- ját. Végül megjegyzi: — Csudára kicsi. Csak nem a betegsegélyzőtől kaptuk? XXX — No, és, hogyan szabadi* tóttá meg a feleségét a pon­tatlanságtól? — Pofon egyszerű volt — hangzik a válasz —, egyszer egészen mellékesen megje­gyeztem, hogy a pontatlanság tipikus öregkori jelenség! XXX A fiatal anya ágyba viszi kisgyermekét: — Aludj jól, Sabinchen. Ha éjszaka szükséged lesz valamire, csak hívj engem. Apuka akkor azonnal bejön hozzád! XXX A gyáros estélyt ad há­zában. Amikor felszolgálják a pezsgőt, a vonzó külsejű háziasszony odafordul szom­szédjához: — Mondja, maga tulajdon­képpen szorosabb üzleti kap­csolatban áll a férjemmel? — Sajnos, nem... — Akkor azonnal vegye 1* a kezét a térdemről 1 APKOIIIKDinitSltK HÁROM és fél szo­bás, nagy, kertes, csa­ládi ház eladó. Zagy- vapálfalva, Rózsafa út 7. Érdeklődni ugyan­ott. UL forgalmi rend­számú S—100 Skoda teljesen felújítva 83- lg vizsgázott sürgő­sen eladó. Pásztó, Madách út 12. Megte­kinthető mindennap 8-tól. P 21-es eladó 3 éves műszakival és sok alkatrésszel, Cím a ki­adó telefonközpont­jában. S I0í>-as Skoda sür­gősen eladó. Salgótar­ján, Kemerovo krt D/4. A lépcsőház 1/3. IS 72—49-es Zsiguli személygépkocsi el­adó. Érdeklődni: Al­sótold. Telefon: 2. Délután 17-től Felső­told, Széchenyi út 5. IS Trabant Combi olcsón eladó. Érdek­lődni: Somoskőújfalu. Ifjúság út 71. 1200-as Lada, 3 éves, keveset futott, kitűnő állapotban eladó. Zagyvapálfalva, Su­gár út 51. WARTBURG Combi 3 éves, 37 000 kilomé­terrel eladó. Prokk Jó­zsef géplakatos, szur­dokpüspöki. ALBÉRLET kiadó egyedülálló nőnek, esetleg egy gyermek­kel is „Salgótarján” jeligére a kiadó tele­fonközpontjába. Mióta viselünk gyűrűt ? ALBÉRLET 2 diák fiúnak, Madách Gim­názium mellett kiadó. Váraljainé, Salgótar­ján, Marx—Engels u. 1. POSITIV—20 lakkot átvennék megkezdve is. Szukán, Salgótar­ján, Petőfi út 80. SALGÓTARJÁNBAN létesítendő általános műszaki és géposztá­lyunkhoz felvételre ke­resünk szakembereket az alanti munkakörbe: gép-műszer ismeret­tel rendelkező osztály- vezetőt, becsüst, álta­lános műszaki szakis- . merettel rendelkező eladási-felvásárlási ügyintézőket, raktáro­sokat, pénztárost és adminisztrátorokat. Je­lentkezés: részletes * önéletrajz megküldé­sével. Műszaki Anyag és Gépkereskedelmi Vállalat, Bp. VII. Ta­nács krt. 25. Személy­zeti osztályon. A Gépíró és Gyorsíró Iskola (Salgótarján, Május 1. u. 58.) felvételt hirdet az 1980. szeptemberben induló 2 éves tanfolyamára. Felvételüket kérhetik azok, akik 17. évüket betöltötték, és sikeresen elvégezték az általános iskolát. 6 NÓGRAD - 1980. augusztus 14., csütörtök A gyűrűt ősidők óta ismeri és kedveli az ember. A bronz korból felszínre került gyű­rűk eleinte hajból, fűszálból, bőrből, csontból, agyagból, fá­ból készültek, majd fémek­ből. A gyűrű a mondák és ősi vallási hagyományok szerint megtestesíti a világmindensé­get, annak tökéletes és befe­jezett voltát. Kerek, mint a nap, a hold, a bolygók és a föld, és zárt, mint az évsza­kok visszatérő változási rend­je. Mágikus és delejes hatá­sú, alkalmas gonosz szelle­mek elűzésére, betegségek gyógyítására... Az első gyűrűt, a görög mítosz szerint, maga Zeusz főisten készítette Prométheusz számára, aki ellopta az égből a tüzet, és megtanította az embereket ennek használatá­ra. A bibliában a gyűrű a ha­talom jelképe. így az egyip­tomi fáraó gyűrűjének átadá­sával Józsefet helytartóvá ne­vezte ki. Zsidó mondák sze­rint Salamon királynak va­rázsgyűrűje volt, ennek segít­ségével győzte le ellenségeit és vált hatalmas uralkodóvá. Más keleti mondákban is gyakran szerepel a varázsgyű­rű, melynek elforgatásával földöntúli szellemeket idéznek meg, és állítanak a hősök szolgálatába. A gyűrű sokszor volt a tör­ténelem során valamelyik ha­talom képviselője. Felmutató­ja előtt kinyitották a zárt aj­tókat, és úgy fogadták, mint­ha az őt küldő személy jelent volna meg. Az egyiptomi jósok az em­ber életét kapcsolatba hozták az égitestek, főleg az állatöv jegyeivel. Szerintük mind­egyik övnek valamilyen drá­gakő felel meg. A jegyben születettek sorsát, jövőjét ilyen ékköves gyűrűk segítsé­gével jósolták meg. Arábiában, Perzsiában a fő­urak drágaköves, személyi je­leket feltüntető gyűrűiket ba­rátaiknak is kölcsönadták, hogy az akkori viszonyok kö­zött — a gyűrű felmutatása alapján — oltalmat, segítséget kapjanak utazásaik alkalmá­val. Az ókorban szokásos volt a rontó szellemeknek elűzé­sére varázslatokat végezni, és ezekhez a gyűrűket is fel­használták. Egyik ismert el­járás volt, hogy a gyulladá­sos sebek felett gyűrűs ujjal végeztek elhárító mozdulato­kat. A középkorban Európában is divatossá váltak azok a kü­lönleges gyűrűk, melyeket szemmelverés, megigézés, átok távoltartására Viseltek. (Ér­dekes, hogy a divat sokszor vissza-visszanyúlik az ősi időkbe, onnan „ás elő” vál­toztatásra alkalmas ötleteket és azokat a divat felfrissíté­sére használja fel... Ez jut az ember eszébe, amikor a betegségűző gyűrűkről beszé­lünk: az elmúlt években vi­lágszerteelterjedtek a „japán- gyűrűk” vagy karperecek, melyek különféle betegség el­len védtek...) A gyűrű a házasság jelké­pe, a hűségé, a kapcsolaté, mely a keleti népektől és a zsidóktól származik, és me­lyet a kereszténység is átvett. Mózes könyvében a pap há­zasságkötéskor megáldja, a jegygyűrűt, mint a házasság jelképét. Az élet más terüle­tein is ilyen kapcsolatot jel­képez. Az V. században a püspöki hivatal jelvénye a pásztorgyűrű volt. Erről elő­ször I. Miklós pápa tett em­lítést: a gyűrű jelzi és érez­teti azt a kapcsolatot, mely az egyház és a püspökök kö­zött fennáll. A bíborosok köz­vetlenül a pápától kapják pászlorgyűrűiket kinevezésük alkalmával. Később az alsóbb papság is bevezette a gyűrűk használatát. Elterjedt nem­csak a jómódú polgárság, ha­nem a papság körében is a drága gyűrűk viselése, a gaz­daság fitogtatása. Ennek egyik emlékeztetője Szent Jeromos kifakadása a gyűrűkkel való hivalgás ellem. Megemlítik, hogy VIII. Henriik angol ki­rálynak 234 gyűrűje volt, és naponta másikat viselt. A re­neszánszban a gyűrűkészítés­nek nagy és ismert mesterei voltak, mint például Benve­nuto Cellini, a kor egyik leg­nagyobb művésze. A gyűrű formája általában kerek. Régebben széles arany­gyűrű volt a divat, pecsétgyű­rűnek kiképezve vagy simán, mint jegygyűrű. Részben az arany árának állandó emel­kedése, részben az elmúlt 80—100 év divatváltozásai mi­att a jegygyűrű keskeny lett, sima vagy enyhén cizellált fe­lületű. Elmaradtak a nehéz, drágaköves gyűrűk. Bár a kígyóformájú vagy spirálala­kú gyűrűk a népvándorlás ko­rának jellegzetes ékszerei vol­tak, de kimentek a divatból, mégis időnként újra felbuk­kannak, de sokkal egyszerűbb és főleg simább és könnyebb kivitelben. A primitív népeknél ma is divatosak a láb-, nyak-, orr-, fül-, ajak-, csuklógyűrűk vagy karperecek. Ami pedig ott divatos, az megvan a modern világban is, mint például kar­perecek, fülkarikák stb. hi­szen a divat felfrissítésére on­nan veszünk át lehetőségeket, ahol ezek megvannak. A gyűrű ősi ékszer, jelkép, kapcsolat, mely együtt él az emberiséggel, és újra meg új­ra változatos formában jele­nik meg. • Rudnav János *

Next

/
Thumbnails
Contents