Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)
1980-07-02 / 153. szám
Megalakult a Nógrád megyei Tanács (Folytatás az 1. oldalról.) jelentős létesítményekkel, gazdagodott mint a számviteli főiskola, a szakmunkásképző intézet, a' sportcsarnok. Javult az egészségügyi ellátás, bővült a szolgáltatás, a kereskedelmi hálózat. Helyi eszközökkel — A tervidőszakban nemcsak a tárgyi feltételek javuljak, hanem természetesen a tartalmi munka is. A megye jelentős hátrányokat küzdött le az élet számos területén, vá-' rosaink, kiemelt településeink jobban betöltik szerepkörükkel járó feladataikat — hangsúlyozta Devcsics Miklós. Ezt követően az előadó szólt néhány területről, ahol a rendelkezésre álló lehetőségek teszben kihasználatlanul maradtak. s a megoldásra váró gondokról is. Elmondotta, hogy a tanácsi munka fejlesztése megköveteli: a tanácsok tovább erősítsék kapcsolataikat a lakossággal, ismerjék jobban a különböző társadalmi rétegek hangulatát, jogos igényeiket, az őket foglalkoztató kérdéseket. A tanácstagoknak nagy a lehetőségük és szerepük abban, hogy alkotóan együttműködjenek a választó- polgárokkal. azok véleményét rendszeresen tolmácsolják a testületi üléseken. — Tovább kell javítanunk a testületi munka színvonalát, biztosítva, hogy a legfontosabb kérdésekben a testületi üléseken szülessen döntés. Erősíteni szükséges az alkotó, sokrétű vitát, megszüntetve a munka formális elemeit, azt, hogy a testületek egyszerűen csak a szakosztályok, vagy tisztségviselők elképzeléseinek jóváhagyói legyenek — hangsúlyozta, majd kifejtette, hogy a tanácsoknak is minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni kell a XII. pártkongresszus célkitűzéseinek végrehajtását. Felhívta a figyelmet, hogy az ipar, a mezőgazdaság fejlesztéséhez a tanácsok feladata biztosítani a termelés. x .területi feltételeit, az infra* struktúrát. A tanácsok alapvető kötelessége a lakosság kulturális, egészségügyi, szociális, kereskedelmi, kommunális igényeinek lehetőség szerinti, mind teljesebb kielégítése, az életkörülmények helyi eszközökkel történő javítása. Ehhez a VI. ötéves tervben is szükség van a tervezés és végrehajtás színvonalának növelésére. az ésszerű takarékosságra. Változatlanul fontos feladatnak ítélte az elkövetkező években a lakáshelyzet javítását. a lakossági erőforrásokkal jobban számoló korszerű családi házak építését, a meglevő lakások állagának megőrzését, a gyermekintézmények bővítését, az eddig kihasználatlanul álló középületek ilyen célra történő igény- bevételét, az olcsóbb, átmeneti megoldásokat. Szólt az oktatás, közművelődés, egészségügy •. területén mutatkozó teendőkről. A tanácsok sokrétű gazdasági, fejlesztési feladatai közül külön említette a gyermekintézmények, főleg a bölcsődék, óvodák, általános iskolák bővítését, a gyermekétkeztetés szélesítését. Ügy fogalmazott: ez egyrészt oktatáspolitikai követelmény, de azt is jelenti, hogy ezek kihasználásával a tanácsok elősegíthetik a család intézményének fokozottabb védelmét és támogatását. Szükség van arra, hogy a szakigazgatási szervek jobban munkájuk középpontjába állítsák intézményeinkben az ellátás javítását. Gyors ügyintézést — Ezek a célok akkor valósulhatnak meg, ha a tanácsi testületek és szakigazgatási szervek sokoldalúan gondoskodnak az irányításuk alá tartozó intézményekben a munka színvonalának emeléséhez szükséges feltételekről — folytatta a megyei tanács elnöke. majd hangsúlyozta: — Jobb együttműködés kívánatos a területen tevékenykedő különböző gazdálkodó szervek és intézmények között, a tanácsoknak lehetőségeikhez mérten, szektorra való tekintet nélkül anyagi támogatást kell biztosítaniuk a kezdeményező helyi szerveknek, amelyek a lakosság ellátásában érdekeltek. A továbbiakban felhívta a figyelmet az állampolgárok ügyeinek értő, gyors, figyelmes intézésére, a lakosság őszinte, pontos, szakszerű tájékoztatására, a tanácsok ön- tevékenységének fokozására- a tanácsi apparátusban dolgozók szakmai és politikai képzésének növelésére. Végezetül arról beszélt, hogy a tanácsok feladataikat csak a területen tevékenykedő gazdasági egységekkel, tömegszervezetekkel karöltve képesek teljesíteni, támaszkodva és számítva a lakosság cselekvő közreműködésére. Ezt követően bemutatta a megyei tanács szakigazgatási szervei vezetőit, a városi tanácsok és a járási hivatalok elnökeit. A megyei tanács megválasztotta a tervgazdasági, a számvizsgáló bizottságot, a megyei, városi, járási népi ellenőrzési bizottságok elnökeit és tagjait. A megyei NEB tisztségviselői és tagjai esküt tettek. Sor került a megyei bíróság és a megyei munkaügyi bíróság népi ülnökeinek választására is. A megyei tanács alakuló ülésén felszólalt Brutyó János, aki tolmácsolta a párt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a kormány, a megyei pártbizottság és a megyei képviselőcsoport üdvözletét. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a nép bizalmából tisztséget viselni nagy megbecsülés és nagy felelősség. Felhívta a figyelmet rá, hogy a kezdeti ünnepi napokat, az elismerés örömeit, a dolgos hétköznapok követik, s a közéleti út gyakran fáradságos. Arra biztatta a megyei tanács tisztségviselőit és tagjait, hogy az elmúlt öt év eredményeiből erőt merítve, bátran nézzenek szembe a nehézségekkel, számolva azzal, hogy a jelenlegi népgazdasági helyzetből következően az eddigieknél több munka és nagyobb felelősség hárul reájuk. Méltatta a közelmúltban lezajlott országgyűlési képviselői és tanácstagi választások jelentőségét, amelynek során országszerte a lakosság részéről megnyilvánuló közéleti érdeklődés és aktivitás volt tapasztalható. Elmondotta, hogy a választások is bizonyították, nőt a párt iránti bizalom, az állampolgárok bátran nyilvánítanak véleményt. A Központi Bizottság minap megtartott ülése kapcsán hangsúlyozta. hogy a képviselők és tanácstagok legyenek elkötelezettek a szocializmus ügye mellett, szolgálják híven választóikat. önzetlenségükkel, napi munkájukkal mutassanak példát. Tájékoztatni a választókat Medved Károly a megyei tömegszervezetek és mozgalmak nevében köszöntötte az alakuló tanács résztvevőit. Egyebek között kifejtette, hogy a megye lakossága azt várja a megyei tanácstól, *» okosan gazdálkodjon a rendelkezésre álló javakkal, a népgazdaság teli erbű óképességét figyelembe véve igyekezzék kielégíteni a legfontosabb társadalompolitikai igényeket. Fontosnak ítélte, hogy a megyei tanács tagjai rendszeresen informálják a választópolgárokat, mert a nyűt, őszinte tájékoztatás kedvező irányba alakítja a közvéleményt, befolyásolhatja az igényeket, növeli a tett- rekészséget. Szólt a megvei tanács és a szakszervezetek együttműködéséről is. A megyei tanács alakuló ülése Devcsics Miklós zárszavával ért vé°pt. M. Szabó Gyula Nyílt légkör a moszkvai tárgyaláson (Folytatás az 1. oldalról.) Kedden kora délután folytatódtak Moszkvában a szovjet —nyugatnémet tárgyalások. A megbeszélésen szó volt arról, hogy miképpen lehetne fékezni a fegyverkezési hajszát és ezen belül különösen nagy figyelmet szenteltek annak a kérdésnek, hogy miképpen lehetne szerződésben korlátozni a közepes hatótávolságú rakétafegyverkezést. Mindkét fél kifejtette ezzel kapcsolatos nézeteit, s hangoztatta a szovjet—amerikai SALT—II szerződés ratifikálásának időszerűségét. A tárgyalás során Leonyid Brezsnyev több kijelentést tett. amely tükrözte: a Szovjetunió változatlanul arra törekszik, hogy ne engedje meg Európában a fegyverkezési verseny újabb veszélyes fordulójának kibontakozását. Mindkét fél olyan megoldás mellett szállt síkra, amely megfelel az egyenjogúság elvének. A megbeszélés légköre tárgyszerű volt. Kedden délután a Kremlben a szovjet NSZK tárgyalások befejeződtek. Megvonva a tárgyalások mérlegét, Leonyid Brezsnyev kijelentette, hogy a felek szükséges és hasznos- munkát végeztek. — Természetesen — mondotta Leonyid Brezsnyev — senki nem fedezte fel még azt a mérleget, amely módot adna a politikai tárgyalások hatékonyságának megállapítására. Van azonban egy fontos kritérium: az együttműködés és az egyetértés iránti akarat. Ügy tetszik, ez jelen volt most is, hasonlóképpen a korábbi találkozókhoz. Púja Frigyes külügyminiszter — Nem fogjuk természetesen leegyszerűsíteni a helyzetet: vannak olyan kérdések, amelyekben felfogásunk lényegesen eltér egymásétól. Mégis fontos, hogy most már jobban ismerjük egymás álláspontját, — mutatott rá Leonyid Brezsnyev. Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja, megelégedésének adott hangot a Leonyid Brezs- nyevvel és más szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalások fölött. — Azok a várakozások — , mondotta —, amelyek moszkvai utunkhoz fűződtek, teljes mértékig indokoltnak bizonyultak. Megerősödött az a véleményünk, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben nemcsak találkozni és tár- pvalni kell, hanem olyan világosan és őszintén kell tárgyalni, ahogyan mi tettük azt hasznos tárgyalásaink során. — A kancellár köszönetét fejezte ki a vendégszeretetért. Sváicba látogat Púja Frigyes külügyminisz- niszterének meghívására hiva- ter Pierre Äubertnek. a Sváj- talos látogatásra 1980. július ci Államszövetség külügymi- 2-án Svájcba utazik. (MTI) 2 NÓGRÁD — 1980. július 2,, szerda A felek a tárgyalások eredményeiről közös közleményt adtak ki. A felek megállapodást írtak alá a Szovjetunió és az NSZK gazdasági és ipari együttműködése alapvető irányainak hosszú távú programjáról. Családiház-építés a szovjet faluban A Szovjetunióban főképpen az állam szervezi, finanszírozza és irányítja a Lakásépítkezést, Egy modem, háromszobás lakás lakbére például a családi költségvetésnek mindössze 3—4 százalékát teszi ki. Az állami lakásépítési program azonban korántsem zárja ki annak lehetőségét, hogy valaki megtakarított pénzéből saját házat építsen. Egy négyszobás, összkomfortos lakás fürdőszobával, konyhával, meleg vízzel és garázs- zsal — átlag 12—14 ezer rubelbe kerül. Vegyünk példaként olyan kolhozcsaládot, ahol az apa és az anya is dolgozik. és két gyermekük van. A szülők évi jövedelme 28Ó0 rubel. Ehhez jön még a háztáji gazdaságból származó bevétel. amelynek részaránya a családi költségvetésben eléri a 25 százalékot, olykor még többet is. A családi ház építéséhez az állam, vagy a kolhoz hitelt ad. Míg korábban az állami kölcsön összege nem haladhatta meg a ház értékének a felét, a tavaly bevezetett új rendszabály szerint ( eléri a ház értékének a 80—90 százalékát. Emellett a kölcsönt rendkívül kedvező feltételekkel adják: évi 1,5—2 százalékos törlesztéssel 10—15 esztendőre. A legfontosabb azonban az, hogy az építő rendelkezésére bocsátott kölcsön ötven százalékát később az a gazdaság fizeti vissza ahol a kolhoztag dolgozik. A rendelkezés célja, hogy ösztönözze a falusi lakóház-építkezést. Maga a kolhoz is nyújthat hitelt a kolhoztagnak. Például az OSZSZSZK néhány nagy gazdasága huszonöt évi törlesztésre kamatmentes hitelt nyújt a tagjainak. Emellett, ha az illető munkájával jelentős mértékben hozzájárult a gazdaság fejlődéséhez akkor a hitel egy részel a kolhoz, a saját költségvetési összegeiből törleszti. Sokáig nyitott kérdés volt, hogy a falusi lakásépítkezésnél melyik háztípust részesítsék előnyben. Az évekig tartó vita a családi ház javára dőlt el, amelyhez háztáji föld is tartozik. Ezek a házak felelnek meg legjobban a paraszti élet sok évszázados hagyományának: a föld közelében lakni. Elhatározták, hogy az elkövetkező 1—2 évben megszervezik a családi házak építőelemeinek,, házgyári előállítását. Az építészek számos típustervet dolgoztak ki, a paraszti életmód nemzeti hagyományainak a demográfiai, a természeti és az éghajlati sa- játossáv^knek a figyelembevételével. Lesz-e Hekong ismét a béke folyama Rizsaratás egy dél-laoszi állami gazdaságban Sánc szantálfából — így lehetne fordítani a laoszi főváros, Vientiane nevét magyarra. Amiből persze mi édeskeveset értünk, mert el sem tudjuk képzelni, mi az a szantálfa. Sőt, a sánccal is problémáink vannak. A Mekong bal partján méltóságteljesen elterülő város sok mindenhez hasonlítható, csak éppen sánchoz nem. Csinos emeletes házak, a parkokban, kertekben pedig — beleértve a köz- társasági elnök, Szufanuvong herceg palotájának parkját is — békésen legelésznek a ze- butehenek, tálkákban sétálnak a tarka pulykák. Lengyelország Odaát a Mekong túlsó partján már Thaiföld. Évekkel ezelőtt még rendszeresen átjárt a komp, s a túloldalról látták el a vientianéi piacot. Akkoriban azonban sok laoszi értelmiségi, műszaki szakember hagyta el az országot, hitelt adva az ellenséges propagandának. 1975. az amerikai agresszió feletti győzelem és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltása óta pihen a komp... Odaát, a thaiföldi parton kötötték ki, gyakorlatilag elvágva Laoszt a külvilágtól. A hegyes, dombos országnak ugyanis be- tonútja, alig, vasútja pedig egyáltalán nincs. A feszült nemzetközi helyzetben, a szinte mindennapos kínai határincidensek közepette, jelentős belső ellenálláson felülkerekedve, éhes, elcsigázott emberek kezdtek tavaly a hároméves terv megvalósításához. A szocialista országok segítségének eredményeként, ma már 500 kisebb- nagyobb üzem működik és felépült 70 ezer lakóház. Ami a legfontosabb: sorban épülnek a várost a faluval ösz- szekötő utak, az öntözőcsatornák. Jórészt ennek köszönhető, hogy az ország déli részén tavaly kétszer arattak a rizsföldeken. A Laoszi Népi Demokratikus Párt legfontosabb agrár- programjaként gyors ütemben alakulnak a termelőszövetkezetek. Eddig 1600 közös gazdaságot hoztak létre, bennük a parasztcsaládok 16 százaléka. Aratáskor azonban azok is összefognak, akik ma még idegenkednek a termelő- szövetkezettől. Legutóbb tízezer önkéntes csoport dolgozott a földeken. A gazdaság szocialista átalakításával nem marad el a város sem. Államosították a nagyipart és a magánbankokat. A külkereskedelem is állami monopólium lett. A gazdaság' jelentős része azonban ma még magántulajdonban van, bár itt is erős az állami ellenőrzés. A békés építőmunkát hát-’ ráitatja Kína nagyhatalmi, soviniszta, terjeszkedő külpolitikája. Az amúgy is sok gonddal küzdő ország jelentős erőforrásokat kénytelen önvédelmére fordítani. Pedig —, mint Keyson Phomvvihan lao. szi miniszterelnök nemrégiben a Pravda tudósítójának elmondta szeretnék a Mekong folyót újra a béke fö- lyamává változtatni. > tiered Lengyelországban 1972 óta minden állampolgárra kiterjesztették az ingyenes orvosi ellátást. Ettől kezdve ugrásszerűen megnőtt a vidéki orvosi rendelőintézetek pá. cienseinek száma. A 2345 lengyel falu lakóit 3205 különböző egészségügyi intézmény látja el. Legelterjedtebbek a községi rendelőintézetek, ahol bel-, nő- és gyermekgyógyászaton kívül fogorvosi szakrendelést is tartanak. Sok községi rendelőintézetben helyben végzik el az alapvető laboratóriumi vizsgálatokat, s a falusi orvosok szükség esetén konzultálhatnak illetékes kórházak szakorvosaival is. Képünkön: Kobiele Wielki falu rehabilitációs rendelője. > « f
