Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)
1980-07-12 / 162. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. ÉVF., 162. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980. JÚLIUS 12., SZOMBAT Az SKÜ exportmunkájában Előtérben a reagálókészség, az idő- és költségérzékenység A Salgótarjáni Kohászati üzemekben a hatékonyságot és a gazdaságos tőkésexport növelését, mint az egyensúly helyreállításának fő feltételeit, fontos stratégiai kérdésként tartják számon. A gyorsan változó termelői árrendszer kereteiben bizony nem kis feladat figyelemmel kísérni az egyébként sok tényezőből tevődő gazdasági hatásokat. Ezért érthető, hogy a gyár vezetőinek tekintete ma már nem kiegyensúlyozottan derűs. Az egyensúlyi helyzet javítása érdekében a gyárban exportra orientált termelés folyik. Ezt az is egyértelműen bizonyítja, hogy nemrégen még alig 6 millió dolláros árbevétele volt a gyárnak, de ez évben már a tavalyi több • mint 20 millió dolláros rekordárbevételt is megtetézve 23 millió dollár bevételt vettek tervbe. Az első negyedben a tőkésexport időarányos részét 107 százalékra teljesítették. A második negyedben azonban ennél "valamivel halványabb volt a teljesítés, hiszen a gazdaságosság nagyobb megfontolásával folytatták az üzletkötéseket. A gyár vezetői arra törekszenek, hogy a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dollárkitermelése a legésszerűbb és leggazdaságosabb keretek között folyjon. Hiszen ha ráfizetéssel „termelnék” a dollárt, az csak a gyár gazdaságtalan- ságát növelné. S miután a tőkéspiac árszintje a gyár nem minden termékének kedvező, így főképp a jobb árfekvésű és gazdaságosabb exporttermékek gyártását szeretnék szorgalmazni. «Ez idő szerint az edzett szalagacélok, a kovácsolt és sajtolt termékek árai a legkedvezőbbek. Magas fatartalmú szalagacélból eddig több mint 500 tonnát, edzett szalagacélból 180 tonnát, míg alacsony C-tartalmú szalagacélból mintegy 4,5 ezer tonnát exportáltak kedvező áron. Csákányból 850, egyéb kovácsolt és sajtolt termékből hozzávetőlegesen 300 tonna hagyta el a gyárat. Együttesen az első fél év során több mint 25 ezer tonna tőkésexportot bonyolítottak le a rendelők igényei szerint. Az egész évre érvényes megnövekedett exportfeladat teljesítése további nagy erőfeszítéseket követéi mind a gyártásban, mind az üzletkötésben. Arra ösztönzik a külkereskedelmi partnervállalatokat is, hogy a lehető legszélesebb skálán figyeljék és érzékeljék az exportpiac helyzetét és a legkedvezőbb üzletkötésekkel segítsék a kohászati üzemek gazdaságos megoldásokra törekvő munkáját. Mind a gyártásban, mind a szállításban kiegyensúlyozott folyamatosságra törekszenek. Törökország részére már legyártottak egy megrendelt nagyobb tételű edzett szalag- acél-mennyiséget. Szíriának most láttak hozzá a megrendelt kábelszalag gyártásához. Görögországnak szintén nagyobb mennyiségű edzett szalag készül, míg Franciaországnak pántolószalag, Jugoszláviának pedig 100 tonna különleges igényű szalagacél készül. Most, a második fél év kezdetén az elmúlt hat hónap tanulságai szerint még tovább akarják növelni a reagálási készséget, az idő- és költségérzékenységet. Enélkül ugyanis ma már sikeres exportmunkát nem lehet végezni. Befejezte munkáját Salgótarjánban a Rátz László- vándorgyűlés Mint hírül adtuk, a Bolyai János Matematikai Társulat idén Salgótarjánban tartotta Rátz László-vándor- gyűlését július 8-tól 11-ig. Ennek szerves részeként zajlott a felsőoktatási ankét is. A vándorgyűlés helye a pénzügyi és számviteli főiskola volt. A felsőoktatási ankét július 10-én fejezte be munkáját. A vándorgyűlés tegnap ért véget. Az utolsó nap is munkával telt el az alsó tagozati, a felsőoktatási és a középiskolai szekciókban. Az alsó tagozati szekcióban Da_ nyi Istvánná és Kőhídi Ti- bomé tartott foglalkozást, illetve vezetett vitát Hogyan oldattunk meg szöveges feladatokat a negyedik osztályban? címmel, illetve a harmadik és a negyedik osztályos tankönyv használatáról. A felsőoktatási szekcióban Kovács Csöngőmé, Sztrókay Kálmánná volt annak az ankétnak a vezetője, amely az új hatodik osztályos tankönyvről és munkalapokról szólt. Szendrei János pedig típushibákról szólt az új tanterv tanításában. A középiskolai szekcióban Pintér Lajo saz analízis oktatásának néhány problémáját vetette fel. Korányi Erzsébet és Pálfalvy József - né Analízis a középiskolák Szerződésszegések és biztató kezdeményezések a vállalatok kapcsolataiban A vállalatok tapasztalatai szerint a tervszerű, kiegyensúlyozott munkának még ma is egyik legfcfcb akadálya, hogy a szállítók gyakran megszegik szerződéses kötelezettségeiket, pontatlanul küldik az anyagot, alkatrészt, s akkor sem mindig a kívánt minőségben és összetételben. A feldolgozó üzemek „zsebéből” nemegyszer a bevétel 5—10 százalékát is kiveszi a megbízhatatlan partner, s legalább ekkora kárt okoznak azok a vállalatok, amelyek monopolhelyzetükkel visszaélve eleve nem fogadnak el, nem igazolnak vissza rendeléseket olyan termékekre, amelyeket más hazai forrásból nem lehet beszerezni, s ilyenkor az egyedüli megoldás a drága import. A vállalatok arra számítanak, hogy a népgazdasági termelés szerényebb mennyiségi méretei, a feldolgozó ipar viszonylag alacsonyabb igényei egyben vásárlási pozícióikat is javítják, de addig is keresik — több helyen máris sikerrel — a megoldásokat. A legjobb módszernek a közös érdekeltség bizonyult, mint például a Pécsi Kesztyűgyár esetében. Gyártási, üzleti terveit szállítóival közösen dolgozza ki, és siker esetén a szállítók is nagyobb anyagi előnyhöz jutnak. A pécsiek a nyersanyagot szállító partnerekkel — a Budapesti Bőripari Vállalat Díszműbőr Gyárával, a Pécsi Bőrgyárral és másokkal — szorosan egyeztetik tér. veiket, üzleti elképzeléseiket. Az első fél évben például a Budapesti Bőripari , Vállalattal közösen tettek eleget a szovjet rendelő kérésének, hogy a később esedékes szállítmá. nyok egy részét is június 30- ig indítsák útnak. tgy az első hat hónapban 450 ezer pár kesztyűt exportálhattak a Szovjetunióba. Ugyancsak a Budapesti Bőripari Vállalattal közösen olyan hazai alapanyagot dolgoztak ki, amely az importbáránybőrt helyettesíti. A minták elkészültek, szakkörökben sikert arattak, és az alapanyagból a következő tervidőszakban már nagy tételekben szállítanak divatos kesztyűket hazai és külföldi piacokra. Gondot okoznak viszont a budapesti szövetkezetek, ahonnan több kötöttfelsőrészt várna a Pécsi Kesztyűgyár. Az MMG Automatika Műveknek jóval több a panasza a kooperációs partnerekre, különösen azokra, amelyek a nagy pontosságot igénylő precíziós alkatrészeket nem megfelelő minőségben szállítják. Nem minden esetben segít az a módszer sem, hogy a gyár ellenőrei a partnervállalatnál, a gyártás színhelyén vizsgálják a minőséget. Ezért az MMG-ben új üzemrészeket létesítettek, korszerű berendezésekkel, hogy a legkényesebb alkatrészeket maguk gyárthassák, így az idén már megvonhatják rendeléseiket azoktól a vállalatoktól, amelyek eddig megbízhatatlanul szállítottak. Egyes részegységekre a korábbinál mintegy 30 százalékkal kevesebb kooperációs rendelést adnak fel. Nehezebb a helyzetük olyan termékek — köztük tápegységek, elektronikus és erősáramú alkatrészek, vázszerkezetek — beszerzésével, amelyeknek gyártására más hazai vállalatok szakosodtak. Ezek a vállalatok gyakran nem eléggé rugalmasak, csúsznak a határ, idők. A kötbérezés sem bizo- (Folytatás a 2, oldalon.) III. osztályos tankönyvében címmel vezetett vitát. A vándorgyűlés munkáját a résztvevők sikeresnek tartották, a tervezett tudományos programot végrehajtották, a tartalmi munka eredményes volt. A vándorgyűlésen, amely az utóbbi évek egyik leghasznosabb ilyen jellegű rendezvénye volt. mintegy háromszázan veitek részt, a felsőoktatási ankéten pedig százan- Jól sikerültek a fakultatív programok is, amelyeket Nógrád néhány nevezetes helyére szerveztek. A vándorgyűlést jövőre Miskolcon rendezik meg. Viszontlátásra, egy év múlva! Kiosztották a nyári egyetem diplomáit Már csütörtök este megkezdődött a búcsúzkodás a salgótarjáni nyári egyetemen, amely július másodiká- tól kezdődően hetven hallgatónak, köztük 16 bolgár és két csehszlovák fiatalnak adott programot. Az idén az ifjúság és a tömegkommunikáció kapcsolatát vizsgálták a jelenlevők, neves előadók, vitavezetők segítségével. A csütörtöki búcsúestet követően — amelyen egyébként a tábortűzön kívül pantomimbemutatóra, valamint a korábbi sportvetélkedők győztesei jutalmazására is sor került —, péntek délelőtt még két színvonalas előadást hallgattak meg a résztvevők. Előbb Kelemen Endre, az Iskolatelevízió vezetője beszélt a közoktatás televíziós lehetőségeiről, jelentőségéről, s mondandóját műsorrészietekkel is illusztrálta, majd dr. Nagy Andor kandidátus, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára tartott előadást a televízió személyiségfejlesztő szerepéről és problémáiról. A többi között szólt a televíziós nevelés frissebb módszereiről, tendenciáiról. A hozzászólások, vélemények, megjegyzések után került sor a VI. salgótarjáni nyári egyetem záróeseményére. Az egyetem munkáját, tevékenységét Horváth József, a TIT megyei szervezetének titkára értékelte, s kiosztotta a diplomákat. Hangsúlyozta, hogy mind az előadások színvonala, mind a résztvevők aktivitása dicséretes volt, s jelentősen hozzájárult, hogy az ifjúsággal foglalkozó nevelők, pedagógusok, KISZ- vezetők bőséges tapasztalatokat gyűjtsenek, különös tekintettel a tömegkommunikáció lehetőségeire, alkalmazási módszereire. Az együtt töltött 10 nap nemcsak a szakmai fejlődést hivatott segíteni, hanem a szakterülettel foglalkozók emberi kapcsolatait is bővítette. Azzal búcsúztak a résztvevők: viszontlátásra, egy év múlva Salgótarjánban, amikor is az ifjúsági törvény közel évtizedes tapasztalatainak mérlegét vonják meg a hallgatók! Nógrád község termelőszövetkezetében a melléküzemági tevékenységnek is jelentős szerepe van. Sok egyéb mellett szemüvegkereteket készítenek az esztergomi gyár részére, leányok és asszonyok munkalehetőségét biztosítva ezzel. Képünkön Szabó Lászlóné, a fémkeretek összeállítását végzi. — kulcsár — MEDOSZ-f öladat Segíteni a termelést, a gazdálkodást Megyénkben a Mezőgazda- sági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete számottevően segíti a vele kapcsolatban levő termelőegységek gazdasági tevékenységét. A MEDOSZ megyei bizottságához tartozó mezőgazdasági üzemek és vállalatok többségében a mostani tervidőszak kezdetekor már jobbára kialakultak az adottságaiknak megfelelő termelési szerkezetek- A továbbfejlődés megkövetelte a szervezés tökéletesítését, a munkaerő általános, szakmai és politikai műveltségének gyarapítását. Ezeknek a föladatoknak a valóra váltásában jelentékeny szerepet vállaltak a külön- fajta szakszervezeti szervek és tisztségviselők. Mint egy közelmúltban készült MEDOSZ-kimutatásból kiviláglik: az állami gazdaságok, az erdészeti szervek, a vízgazdálkodási társulások, a TÖVÁLL-ok és a tsz-ek termelési értéke egybeszámolva több, mint huszonnyolc százalékkal növekedett fél évtized alatt. A sorból a vízgazdálkodási társulások emelkednek ki: termelési értékük hatvan százalékkal gyarapodott. Nem sokkal maradnak le mögöttük a TÖVÁLL-ok; ez a mutató náluk ötvenhét százalék. A legmérsékeltebben az állami gazdaságok termelése nőtt: hat százalékkal. Nyereségnövelésről az erdészeti szervekkel és a Tö- VÁLL-okkal kapcsolatban lehet szólni. Náluk — 1977-től eltekintve — egyenletesen javult az eredmény, így öt év alatt jóval több, mint kétszeresére nőtt- Az erdészeti szerveknél ugyancsak 1977-ben adódott visszaesés, de tavaly már az 1975-ös nyereség más- félszeresét könyvelhették el. Szembetűnő, hogy az állami gazdaságokban és a tsz-ekben épp 1977 volt a sikerév. Az állami gazdaságok akkor ösz- szesen csaknem tizennyolc- millió forint nyereséget értek el — az 1975. évinél tízmillióval többet —, a tsz-ek pedig egybeszámolva százkilencven- milliós eredményt mutattak ki, ezzel az 1975-ös teljesítményt mintegy hetvenmillió- val múlták fölül. Még 1978- ban is az 1975-ös szint fölött álltak, tavaly ellenben — az ismert időjárási viszontagságok hatására — alacsony lett a nyereség. A termelési értéktől és a nyereségtől eltérően a munkabérek növekedése zökkenők nélkül, nagyjából egyenletes ütemben nőtt. Leginkább az állami gazdaságokban emelkedett a bérszint: harminckét százalékkal, vagyis — öt év alatt — több mint tízezer forinttal. A múlt évben 43 ezer 797 forint volt az állami gazdaságok bérszintje. Ezzel a harmadik helyet foglalják el — bérezés szempontjából — a MEDOSZ-hoz tartozó ágazatokon belül. A legjobban a vízgazdálkodási társulások állnak; ezekben az egységekben tavaly 46 ezer 302 forintnál tartott a bérszint, kevéssel maradt el ettől a TÖ- VÁLL-oknál mért 45 ezer 108 forint- A legnagyobb mértékben az erdészeti szerveknél fizetett bért kell javítani. Ezek az egységek tavaly átlagban 39 ezer 913 forintot tudtak fizetni dolgozóiknak. Ezt a szintet a TÖVÁLL-ok már 1976-ban, a vízgazdálkodási társulások már 1977-ben túlhaladták.
