Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)

1980-07-31 / 178. szám

Ez lesz ma az olimpián ATLÉTIKA . 10.00 ffi távolugrás. sei. 10.00 női diszkoszvetés, sei. j 10.30 ffi 4x100 m. 1. eí. | 11.00 női 4x100 m, 1. ef. .. 17.00 kalapácsvetés, döntő S 18.30 női 4x100 m, kd. J 18.50 ffi 4x100 m, kd. ' is.50 női távolugrás, döntő ; 19.15 3000 m akadály, döntő J 19.35 női 45f400 ro, 1. ef. ' 20.15 ff) 4x400 m, 1. ef. ■ 21.00 ffi 1500 ra, kd. BIRKÓZÁS 10.00 selejtezők: 57 kg, 88 kg, 82 kg és 100 kg felett ' 18.00 középdöntők és döntők: ' 57 kg. 68 kg, 82 kg és 100 kg felett CSELGÁNCS 10.00 selejtezők 1 10.00—14.00 selejtezők 65 kg-lg 19.00— 20.00 65 kg-ig vigasz- forduló, döntő GYEPLABDA Női mérkőzések UAszat .10.00—12.30 50 m — nő.k 1 ■ '50 ■ m — férfiak ' 14.00—16.00 30 m — nők S0 m — férfiak KAJAK-KENU ( 10.00— 13.10 1000 m selejtezők 16.00— 18.30 reményfutamok LOVASSPORT S.00t-12.45 csapatverseny ökölvívás T3.ee—16.30 középdöntők 19.00— 22.00 középdöntők VIVAS 13.00— 17.00 párbajtőresapat-v. selejtező (folytatás) ' 19.00—22.00 párbajtórcsapat-v. • döntő. A XXII. nyári olimpiai tájékokról jelentjük Pontok—érem nélkül Hárman várják az utolsó 361 kezdtek a kajak-kenusok napot Nagy Béla az élen Az első napi két rövidebb távval folytatódott az íjászok versenye. Nagy Béla 70 m-en is jól szerepelt: 302 kört lőtt és így az élen maradt, vi­szont Balázs István két hely- lyel hátrább került. Érdekes­ség, hogy a két olasz világ­nagyság, Ferrari és Spigarelli csak a 9—10. helyet tudta ed­dig biztosítani magának. A férfiaknál 90 és 70 mé­ter — azaz 72 nyílvessző — után az élen a sorrend: 1. Nagy Béla 589 kör, 2. Jesejev (Szovjetunió) 585 kör, 3. Blen- kame (Nagy-Britannia) 584. ... 29. Balázs István 517. A nők 60 méterre lőttek. A legjobb magyar, a 16. helyen álló Kovács Judit, 554 körrel. Ma, az íjászverseny máso­dik napján mind a férfiak, mind a nők 50 és 30 méteres távon mérik össze tudásukat. A szabadfogású birkózók szerdai küzdelmét Szabó nagyszerű győzelme vezette be. Aztán a magyar fiú vere­séggel zárta a délelőttöt, mi­vel kikapott a lengyel Stecyktől. S végül a negyedik lett. A 57 kilós Németh Sán­dor óriási küzdelemben győz­te le a kubai Rodriguezt, majd az esti folytatásban nem tu­dott mit kezdeni a tavalyi Európa-bajnok szovjet Bjelog- lazovval. így a 4. fordulóban nagyon nehéz dolga lesz a magyar birkózónak, hiszen a jóval erősebb bolgár Docsev- vel mérkőzik. A 82 kg-ban Kovács 1. ke­mény mérkőzésen 4—3-as pon­tozásos győzelemmel jutott to­vább a jugoszláv Nemedin el­len. Sőt a következő forduló­ban legyőzte a mongol ellen­felét. Így Kovács L a legjobb négy között várja a küzdel­mek folytatását. A nehézsúlynak összecsapá­sában Bállá József a 2. for­dulóban régi riválisát, a ro­mán Jankót győzte le, mivel 6—1-es Bállá vezetésnél lelép­tették a volt olimpiai ezüst­érmest. Aztán jött a hidegzu­hany, Bállá vereséget szenve­dett a szovjetek olimpiai baj­nokától, Angyijevtől. A ma­gyar fiú nem bírt ellenállni Angyijev rohamainak, s így az 5. percben leléptették. A szabadfogásúak pénteki zárónapján az 57, 68, 82 és a nehézsúly érmei találnak gaz­dára. Magyar szereplők: Né­meth, Kovács I. és Bállá. Vizet fodrozva, hátszél kí­séretében kezdődtek meg Kri- latszkojéban a négy napig tartó kajak-kenu versenyek, amelyek a korábbi ötkarikás játékokhoz hasonlóan, most is az olimpia finisét jelentik. Az első magyar a montreali ezüstérmes Sztanity Zoltán, a K—1-es kategória 500 ni­es versenyébe nem került az első három közé. s így a re­ményfutamban kellett har­colnia a továbbjutásért. A „pótvizsga” sikerült, a győri kajakozó — fölényes bizton­sággal — bejutott a közép­futamba. A C—1 500 m-en Wichmann Tamás képvisel­te színeinket, s bár a harma­dik helyen, de kvalifikálta ma­gát a döntőbe. Nagy ellen­felének, a jugoszláv Ljubek- nek ez csak a reményfutam után sikerült. A K—1 női 500-on az újonc Povázsán Katalin most már csak a reményiutamban bíz­hat, mert az előfutamban ru­tintalansága miatt hibázott, rosszul választotta meg az iramot, s a végén nagyon el­fáradva. nem került az első három közé. Egy másik újonc hajónk, a K—2 500 m-en raj­toló Szabó—Romhányi duó remek hajrával biztosította a helyét középfutamban. A C—2 500-on a Foltán—Vaskúti kettős végig vezetve nyerte az előfutamot, s remélhetőleg lélektani előnyhöz jutott a vetélytárs román párossal szemben. Végül a K—2 női 500-on Zakariás és Rakusz a nap legkellemesebb megle­petését okozta, amikor máso­diknak ért célba, alig lema­radva a nagy esélyes NDK- tól. Ebben a számban is kis mezőny gyűlt össze, ezért Zakariásék már döntősek lettek. Arany nélkül fejezték be vívóink Sikertelenül fejezte be olimpiai szereplését a magyar párbajtőr-válogatott: szerdán a románok elleni negyeddön­tőben igen gyenge vívással vereséget szenvedett és csü­törtökön, az utolsó napon leg­feljebb a 6. helyet szerezhe­ti meg. Kora délután egyszerre négy páston kezdődtek meg az elő­döntő küzdelmei, a Szovjet­uniónak és Franciaországnak viszonylag könnyű dolga volt. Ugyanekkor a svédek igen rosszul rajtoltak a lengyelek ellen, noha két egyéni világ- bajnoki döntős is szerepelt csapatukban. A magyarok 2—0-ra vezettek a románok ellen, de hamar fordult a sze­rencse kereke. A románok 5—3-ra elhúztak, ekkor még egyszer fellángolt a magyar csapat, Kolczonay és Pető is szerzett egy-egy győzelmet, de 5—5 után már nem volt orvosság a románok vívásá­val szemben, 8—5-re veresé­get szenvedtünk. így aztán meg kell elégednünk azzal, hogy csütörtököm a 6—8. he­lyért mérkőzünk. Most for­dult elő — 1904 óta — először, hogy nem szereztek olimpiai aranyat a magyar vívók! Negyedik hely Nagy küzdelem után dobogóközeiben Várakozáson felül szerepelt olimpiai tornán a magyar nói kosárlabda-válogatott, s szer­dára eljutott a hronzérem kö­zelébe is, az utolsó erőfeszítés azonban nem sikerült a lá­nyoknak, Jugoszláviától há­rompontos vereséget szenved­tek, s ezzel negyedik helyre kerültek. Ez a negyedik hely a magyar női kosárlabdasport eddigi legnagyobb sikere, hi­szen négy évvel ezelőtt, ami­kor megkezdték a felkészülést az olimpiára, célul csupán a döntőbejutást tűzték ki. Kis szerencsével a bronzérem is sikerülhetett volna. A végeredmény 68—65 Jugo­szlávia javára. Killik László edző némi ke­serűséggel fogadta, hogy a bronzérem nem sikerült, de mint elmondotta, az eredmény így is több mint, amit a csa­pat eredetileg maga elé tű­zött. Az eredeti célkitűzés csak az volt, hogy Várnában —, ahol egyébként mind a magyar, mind a jugoszláv ed­ző véleménye szerint maga­sabb színvonalú volt a kosár­labdatorna — bejussanak a döntőbe. Persze evés közben jön meg az étvágy, s a ma­gyar csapat a kubaiak ellen aratott győzelem után már joggal gondolhatott a bronz­éremre is. A döntő a magyar edző szerint az volt, hogy a csapat tagjai pontosan a torna befe­jezésekor nem tudták igazi tudásukat nyújtani. Reálisan számolva azonban a negye­dik hely igen jó eredmény és nyilvánvaló, hogy nagymér­tékben népszerűsíti majd Ma­gyarországon a kosárlabda­sportot. Lévai István, akire nehéz ellenfél vár; a legjobb négy között a kubai Stevensonnal találkozik Ügy látszik az éremközelség megzavarta az idei olimpián a magyar labdajátékosokat. Ami nem sikerült a' röplabdások- nak, kosárlabdázóknak, a fér. fi kézilabdázóknak sem jött be a bronzéremért vívott küz­delemben. A Románia—Magyarbrszág férfi kézilabda-találkozón he. tesekkel jutott vezetéshez a végül győztes csapat. Aztán 3—3-ra alakult az eredmény, majd fej-fej mellett haladt a két együttes. Közben Bar- talos Béla, a magyarok ka­puvédője három alkalommal is bravúrosan hárította a he­teseket. A mezőnyjátékosok közül' pétiig'' Vaás 'hívta ' TeT magára a figyelmet jó játéká­val, remekbe szabott góljai­val. Az első 30 percben 11—7- re vezetett a román együttes. A játékidő második részé­ben gyors román támadások­kal folytatódott a küzdelem! Főleg Stinga volt elemében, egymás után szerezte a gólo­kat. Így rövid idő alatt 16—8- ra alakult az eredmény. Ek­kor rákapcsoltak a mieink is. Ügy nézett ki, hogy sikerül kiegyenlíteni, hiszen már 16—13, majd 18—17. aztán 19—18 volt az eredmény. Eb­ben a nagy küíxlelemben még a románok értek el egy gólt, s így 20—18-as győzelemmel jutottak a dobogó 3. fokára. A magyar férfi kézilabda- válogatott Münchenben még a 8., Montrealban a 6. helye­zést szerezte meg. Most- pe­dig ' aSbfe-gŐkBreTbé KérülU S adott-volt a lehetőség a bronz­éremre. Okvetlen meg kell azt is említeni, hogy a moszk. vai olimpián ez volt a mieink egyetlen veresége. Sajnos így sem tudtak érmet szerezni. HOKIZOTT A SÚLYEME­LŐ. Rendkívül boldog volt olimpiai győzelme után a csehszlovák Óta Zaremba, aki a 100 kg-os kategóriában úgy nyert, hogy előtte még az aranyra gondolni sem mert. Érdekesség, hogy Zaremba jég- korongozóként barátkozott meg a sporttal, egy másodosztályú csapatban játszott, később át­állt a súlyemelők táborába. Helsinki bemutatkozása Moszkvában ................................................................................................................................................................................... A szovjet vízilabda-váloga­tott nyolcéves szünet után is­mét olimpiai bajnok lett, még­pedig úgy, hogy valamennyi mérkőzését megnyerte. Külö­nösen értékes győzelmeket aratott az olimpiai érmekre pályázó olasz, magyar és ju­goszláv csapat ellen. Alekszandr Dolgusin, aki a Münchenben győztes csapat, tagja volt megállapította, hogy a jugoszláv csapat második helye igen jó eredménynek te­kinthető, mivel a válogatott a generációváltás korát éli és a tapasztalt öreg Játékosok kö­zül csupán a kapitány Ratko Rudics maradt. A magyarok szereplését Dolgusin egyértelmű vissza­esésnek nevezte és kijelentet­te, hogy jobb eredményt várt a hatszoros olimpiai bajnok magyaroktól. JIMMY CARTERT HAZAKÜLDTEK MOSZKVÁBÓL Néhány nyugtalan fiatal sportoló viharos éjszakát oko­zott az olimpiai falu disco- klubjában. A zárás után nem akarták elhagyni a helyiséget, s a rendfenntartókra üveg­es tányéresőt zúdítottak. Jó ideig eltartott mire megfé­kezték a sportolókat, akik kö­zött többségben angolok és brazilok voltak. Az angol Olimpiai kaleidoszkóp olimpiai csapat vezetősége gyorsan intézkedett, s két ér­dekelt úszóját azonnal haza­küldte. Közülük az egyik a 23 • éves Jimmy Carter —, az amerikai elnök névrokona, s mit tesz a véletlen évek óta Kaliforniában folytatja tanul, mányait. A moszkvai verse­nyeken viszont nem jutott döntőbe, eddigi legnagyobb si­kerét az 1974-es bécsi Euró- pa-bajnokságon érte el, ami­kor helyezett volt. A másik fiatal a 21 éves Gary Abra­ham a 100 mpteres pillangón hatodik, a háton nyolcadik volt, s a vegyesváltóban bronz­érmes. Több ezer olimpiai vendég keresi fel Kolomenszkoje fa­lucskát, amely valamikor cári kúria volt. A XVI—XVII. szó. zadban épült házacskák és ki­sebb méretű paloták nagysze­rű emlékei a középkori orosz építészetnek. Az egyik leghí­resebb építmény a Vosznyesz- szenyije-templom, amply 1532- ből származik. Az olimpiai elő. készületek keretében a sok látnivalót nyújtó falucskát va­lósággal újjávarázsolták. Nem messzire a település­től található a Szovjetunió vi­lághírű onkológiai központja is. * A magyar kajakválogatott két négyes hajót hozott ma­gával Moszkvába — a bizton­ság kedvéért. Aztán a hajók hitelesítésénél derült ki, hogy az előírásoknak egyik sem fe­lel meg, méreteltérések miatt. Alighanem az történt, hogy a tároláskor a hajók „összeszik­kadtak”. És nem volt mit tenni, az egyiket szabályszerűen el­süllyesztették az olimpiai pá­lyán, hogy jó sok vízzel meg­szíva magát a kellő méretű­re duzzadjon. Ez a kísérlet hiábavalónak bizonyult. A másikat egy helybeli hajóépí­tő mester vette kezelésbe és neki köszönhetően a hajó a vizsgán nem bukott meg. A szovjet szakember kibontotta a spanyol gyártmányú méreg­drága hajó borítólemezét, ék. kel toldotta ki, s aztán olyan ügyesen festette és lakkozta be. hogy szinte észre sem le­het venni az „operációt”. ÜSZÖDÖNTOK UTÁN Ügy kezdődött, hogy az első számként Szergej Feszenko a 200 m-es pillangóúszásban megszerezte a szovjet férfi­úszósport első aranyérmét, aztán úgy ért véget, hogy az NDK női gyorsváltója világ­csúcsot úszott. A búcsú világrekordon kí­vül, az olimpia úszóversenye­in még hat világcsúcsnak tap­solhattunk. Es újabb nagy egyéniségek írták be a nevü­ket az olimpiák „emlékköny­vébe”. Idézzünk fel egyet kö­zülük. Pat Padsford, a Nemzetközi Űjságíró Szövetség úszószek­ciójának vezetője nyilatko­zott a versenyek végén. Ez a kedves, idősebb angol hölgy évtizedek óta kíséri figyelem­mel a világ úszósportját. Je­lentősebb versenyt szinte nem is rendeznek nélküle. Nos, ő első helyre a mi Wladár Sán­dorunkat helyezte. Vélemé­nye szerint ő volt az, aki a leglátványosabban, a legtöbbet sejtetően úszott. Ritka nagy te­hetségként említette. Dicséröleg szólt ugyan a többi győztes­ről, világcsúcstartóról is, de megemlítette, hogy nálunk el­sősorban a sok munka lát­szik az eredményekben: a könnyedség, a harmónia már kevésbé. Számos, a közeljövőin megrendezésre kerülő jelen­tős sportesemény szervezői élnek a soha vissza nem té­rő alkalommal, használják ki Moszkvában a hírverés min­den lehetőségét. Sokat tett legutóbb a hívek szerzéséért a finn atlétikai szövetség és Helsinki városa, az 1983. augusztus 7—14. között meg­rendezésre kerülő I. atlétikai világbajnokság szervező bi­zottsága, amely hangulatos fogadáson mutatkozott be a nemzetközi, az európai, és a nemzeti szövetségeknek, to­vábbá a sajtó meghívott kép­viselőinek. A sporttörténeti esemény­nek tekinthető, úgy is lehet mondani, hiánypótló világ- bajnokság három évvel a moszkvai olimpia után hívja újabb nagy vetélkedésre a sportág legjobbjait, a Nem­zetközi Atlétikai Szövetség valamennyi tagországának sportolóit. A választás a táv­meteorológiai előrejelzéseket, valamint a várható turista- forgalmat figyelembe véve, esett augusztus második he­tére. a helyszín kijelölésekor pedig a skandináv országok második legnagyobb sportlé­tesítményére, az újjáalakított, de még további megújulásra váró helsinki Olimpiai sta­dionra. A fogadáson kiosztották a világbajnokság első tájékoz­tató füzeteit, s ugyanakkor az első — szimbolikus világbaj­noki aranyat is, amelyet Leonyid Homenkov, a szov­jet atlétikai szövetség elnöke, a Nemzetközi Atlétikai Szö­vetség tanácsának tagja ve­hetett át — úgyis, mint Moszkva képviselője. Díszvendégnek számított az egybegyűltek közül Lasse Viren, a finnek négyszeres olimpiai győztese, a moszkvai tízezres döntő ötödik helye­zettje, akit felesége is elkí­sért a szovjet fővárosba. Sze­rencséje volt az első 20 autó- gramkérőnek: valamenv­nyien színes, aláírással ellá­tott Viren-fényképet kaphat­tak, a minden idők egyik legkiválóbb finn atlétájától, aki az első világbajnokságig mindenképpen folytatni sze­retné. Előbb azonban az olimpiai marathoni távot sze­retné lefutni, éremszerző eséllyel. Ismerkedés Kedves, vidám, egyénisége volt az úszók küzdelmének az ausztrál Kerry, a vegyes­váltó aranyérmese, a 200 mé­teres férfihátúszás bronzér­mese. öt győzte le Wladár és Verrasztó. A sajtótájékoztatón egy cseppet sem látszott szo­morúnak. „Az az igazság, hogy Verrasztót már ismertem, tud­tam, hogy nagyszerű úszó, da ezt a Wladár gyereket még nem”. — De a medencében most megismerhette — szólt közbe az egyik kolléga. — Sajnos, uram nem, ön elfelejti, hogy hátúszó vagyok, ahhoz, hogy megismerhessem, előtte kellett volna úsznom, és Wladár nem adott lehetősé­get az ilyen ismerkedésre. NQGRAD — 1980, július 31., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents