Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)
1980-07-24 / 172. szám
„Illetékesnek érzem magam" Illetékesnek érzem magam, s mint ilyen, ragadtam tollat, hogy nyílt levélben szálljak vitába Kelemen Gábor szakcsoporttaggal, kozárdi kistermelővel. Én hét éve — szinte megalakulásától kezdve — tagja vagyok a pásztói ÁFÉSZ zöldségtermelő szakcsoportjának. Szövetkezetünk kezdettől fogva széles körű támogatásban részesítette a szakcsoportot, s annak tagjait. Ingyenesen biztosította a fóliavázat, olajkályhát, kedvezményesen a fóliát és egyéb más termelési eszközt. Előadásokat szervezett, kertész- mérnököt alkalmazott. A kezdeti időszakban, amíg a szakértelem hiánya miatt keveset és drágán termeltünk, a biztos ráfizetés mellett is magas felvásárlási árat fizetett. Ez így volt a paradicsom felvásárlásakor is. Voltak évek, amikor 150—200 ezer forint összegű ilyen jellegű ártámogatásban részesültünk a szövetkezettől. Természetes, ahogyan a termelés volumene és ezzel párhuzamosan a kockázat viselése nőtt, ahogyan szakértelmünk növekedésével mi is egyre jobban megtaláltuk számításunkat, a szövetkezet részéről is felvetődött a gazdaságosság kérdése. A termelés kockázatát nagyobb részt vállalja a termelő, az értékesítés kockázatát a szövetkezet. E témában az árkialakítást illetően sok vitánk volt, hisz érdekeink egybe is estek és el is tértek egymástól. A szövetkezet a szakcsoport tagjaival a többféle lehetőség közül kettőben állapodott meg, amely ma is érvényben van, évről evre rögzítjük szerződéseinkben. i Amennyiben a termelő köz- vetlen a boltba viszi a termékét, akkor a fogyasztói ár 80 százaléka a termelőé, 20 százaléka a kereskedelemé. Amennyiben az áru mennyisége a helyi igényeket meghaladja — közbe kell iktatni a felvásárlás szervezetét —, akkor a termelő a ZÖLDÉRT által kialakított mindenkori szerződéses felvásárlási árat kapta, illetve kapja meg. Az őszinteséghez hozzátartozik, hogy az alkalmazott felvásárlási ár és a fogyasztói ár között esetenként nagy a különbség. Ilyenkor jelzünk a szövetkezet felé. s az árakat a szövetkezet módosítja. Ez történt számtalan esetben az elmúlt évben és már ez évben is. Ügy gondolom, minden termelőtársam bizonyítja, hogy a szövetkezet korrekt partner, a szerződésben vállalt kötelezettségeinek mindenkor messzemenőleg eleget tett, és reméljük, a jövőben is eleget tesz. Hogy ne így legyen, ezt nem is engednénk, megvan a lehetőségünk és képességünk érdekeink megfelelő képviseletére. Én a magam részéről nem helyeslem, hogy az egészből csak egy dolgot „kiragadva” mutassunk be valamit, mert az ilyen a tömegek félrevezetésére alkalmas. Ezért nem tudok egyetérteni a cikkben megjelent kiragadott példákkal sem. Az igazság az, hogy akad néhány javítanivaló a felvásárlás szervezésében, az árak kialakításában. Nagy bajban lennénk mi kistermelők — de a fogyasztók is —, ha ez a sokat szidott, sok oldalról bírált ÁFÉSZ nem volna, ha nem szervezné a termelést, ha nem terítené az árut. Ne bántsuk, segítsük, hogy jobban csinálja, mert ez mindannyiunk érdeke. Sajnos ez a segítő, jobbító szándék a „Primőr-krimi” c. írásból hiányzik. Mert őszintén szólva, cikkével csak az indulóknak árt, rontja a közhangulatot, bennünket, régi termelőket nem befolyásol írása. Mi mindaddig termelünk, amíg érdemes termelni. S én, mint kistermelő kijelentem. hogy érdemes termelni, érdemes fejleszteni, beruházni. Juhász Béla, kistermelő Pásztó, Kazinczy u. 8. ★ * Juhász Béla kistermelő hozzászólásával — kétségtelenül — kerekebb, talán va- lósághűbb is lehet a zöldség- termesztésről és felvásárlásról alkotott kép. Meglepő tájékozottsággal, számadatokkal érvel — csakhogy önmagáért, nem pedig a „Primőrkrimi” ellen. Tájékozottsága bármennyire imponáló ugyanis, az írásra késztető cikk egyetlen tényét sem cáfolja. Nem is cáfolhatja, hiszen azok igazak. Hadd idézzek — a valóságos állapot szemléletes érzéMilyen a mezőgazdasági kisáru- termelés és a felvásárlás helyzete? Ezúttal, mint a cím is utal rá, a mezőgazdasági kisárutermelő szakcsoportok zöldséggyümölcs termelésével, a kisállattenyésztés, illetve a felvásárlás helyzetével foglalkozunk. Most is levelezőink közreműködésével, természetesen a teljesség igénye nélkül — mutatjuk be a megye különböző helyein e tevékenységet folytató kisárutermelők eredményeit, gondjait. Ügy véljük, még nem késő azoknak jó szándékú feltárása, erről szólnak' levelezőink jelentései. LEVELEZŐINK JELENTIK Ahol elérték és fokozni kívánják a termelési kedvet Érsekvadkert községben az szakcsoport 32 taggal, a várilletékes szervek kellő módon veszik tudomásul, hogy a ható ez évi mézfelvásárlás 210 mázsára tehető. A másik a nyúltenyésztő-szakcsoport, 1979. évi nyúlhúsfelvásárlás 316 mázsa volt. Ez évre a szerződés élőnyúlra 428 mázsa. Igen nagy kedvre utal az előnevelt baromfiféleségek értékesítési aránya. Erre mutat: 1979. évben 5000 előnevelt csirke, 4500 előnevelt kacsa, 3500 előnevelt liba került értékesítésre- A kedvezőtlen időjárás miatt a leszerződött előnevelt kacsákeltetésére — egy anekdotát, kisárutermelésre szükség Juhász Béla úgy jár, mint az van. Ennek érdekében a Maegyszeri ember, aki így men- gyár—Csehszlovák Barátság tegette rossz útra tévedt fi- Tsz részéről külön háztáji át: „Igaz, hogy a fiam rossz- agromónus tevékenykedik, életű, de a lányom egész tisz- Az Ipolyvidéki ÁFÉSZ ugyan- tességes”. Azaz: az ÁFÉSZ csak megfelelő szakappará- termeltetési tevékenységének tussal végzi a kisegítő gazegyik területén tapasztalható daságokból származó termein ányosságokat más eredmé- kék felvásárlását. A tényle- nyekkel próbálja semmissé ges helyzet bemutatására az tenni. Bizonyára igazak a alábbi adatokat adom közre: támogatás formái mellett fel- A termelőszövetkezeten ke- , íetoényef korántsemP csők- resztül az elmúlt évben 1534 ^ SÍkerÜlt telj6S egé' S hízósertést adott a háztáji nősíthető mulasztásnak a súlyát, hogy az ÁFÉSZ illetékesei azt sem tudhatják: a Cserhát 'M ______ „ . . , sza kcsoport tagjai — egyál- tositasaval az egyre maradás tanaszitalha-tó Ké talán nem nagy szakmaigya- termelési kedv megtartására- maiadas tapasztalható. Kekorlat mellett! — bukfencet Az ÁFÉSZ felvásárlási kö- vagy majoránnát vetettek-e rében az 1979. évben 220 má- fóliasátraikba. A „szakmai zsa uborka, 120 mázsa mál- irányító” egyszer sem látta na került felvásárlásra, hol- ugyanis a sátrakat. ott, Éresekvadkert nem tarMindezek mellett hálás le- tozik a bogyó? gyümölcsök hét a „Primőr-krimi” írója termelői közé. Ez évben is Juhász Bélának. Sorai még 555 mázsa «barkára, 1130 má- érzékletesebbé teszik azokat a zsa málnára kötöttek szerzőmulasztásokat, amelyeket az dóst a kisárutermelőkkel. eredeti cikkben szóvá tett: a községben két szakcsoKelemen Gábor port működik. A méhészszében értékesíteni. Az ÁFÉSZ igyekszik a termelés javítását célzó eszközök, megfelelő szaporítóanyagok és a kisállatok tenyésztéséhez szükséges korszerű tápok folyamatos ellátását biztosítani. Személyesen győződhet meg bárki, hogy az illetékes szervek apparátusa a lakosság igényeit az eddiginél nagyobb mértékben is ki tudja elégíteni, ehhez az szükséges, hogy a kisárútermelők időben nyújtsák be igényeiket. Görbe Imre Többet és jobbat zöldség-gyümölcs terUiriléeTermeV/tő sítása, gépek, műtrágya biz- meltetésről megállapíthatjuk, T!?,n tosításával az egyre növekvő h°gy a tavalyihoz képest legazdaság a népgazdaság húsellátásához. Ehhez járul hozzá a háztáji területek biztosik a lecsó- és a dinnyeszezon is. Ennek oka részben a kemásodsorban pedig szorosabb együttműködésre, a mezőgazdasági termeltetők és a háztáji gazdaságokban levő szerződő felek között. A kisállattenyésztésnél vés napsütés, a nyári meleg szántén hasonló a helyzet, késlekedése. Igaz, a piacokon általában minden megkaphamivel itt is sok függ az ellátástól, valamint a szervezetttó, de nem mindig megfe- ségtől. Ügy hiszem, elismelelő vül minőségben, és rendkí- magas árakon. A itisrésa-e méltó példaként .emlií- hetem meg az országos batermelők általában átadják romfiipar Somoskőújfalui termékeiket a felvásárlást nyúlten,vésztő szakcsoportjá- végző ÁFÉSZ-nak, vagy tér- nak kirendeltségét, melynek melőszövetkezetnek, de mire vezetője Balázs József, a köLegjelentősebb az uborka.. Szanda községi közös Ta- ÁFÉSZ által ígért ingyenes nács közigazgatási területén málnatövekre. (Szanda, Terén y, Szandavár- Községeinkben legjelerdőalja) egy zöldség-gyümölcs, sekp az uborkatermelés. Eb- egy nyúltenyésztő és egy bői igen komoly összegek méheszszaikcsoport műkő- kerülnek a lakossághoz. Az dik az ÁFÉSZ védnöksége uborka átvételénél az a leg* alatt. nagyobb probléma, hogy nem A három évvel ezelőtt meg- minden termelő tartja be a alakult — kertbarátokból szerződésben foglaltakat, ___ ___ ____, _____ _ zöld ség-gyümöics szakcsoport aminek következtében apón- termelőtől minél előbb a fo- evrol<evre eredményesebb. |OS méret szerinti minősítést A háztáji földeken és kerte- elhanyagolják, és ebből sok ken kívül a tsz-tői kapott — probléma adódik a termelő, a felvásárló és a szállító gyár között. a fogyasztóhoz kerül az áru, legalább kétszer annyiért veheti meg, mint amennyiért a termelő eladta, s nem is mindig megfelelő minőségben, A háztáji gazdálkodást folytatók általában jó minőséget termelnek, csak nem mindig elegendőt. Gondolom tudnának többet is termelni, de gyakran nem jutnak hozzá a zsebükhöz mért kerti gépekhez, szerszámokhoz, fóliákhoz stb. Tehát először ezen kell segíteni, hogy gyasztóhoz kerüljön az áru, vetkezőkben foglalta össze az eddigi eredményeiket: — 1970-ben alakítottuk nyúltenyésztő szakcsoportunkat. amely rövid időn belül jó eredményeket ért el. Mi más felvásárlókkal ellentétben 2.30 kg-tól vesszük át a nyírtakat, de felső határ nincs és a felvásárlás útán azonnal fizetünk Tavaly, mintegy 150 fős nyúltenyésztő szakcsoportunkkal az eddigi legjobb eredményt értük el, húszezer darabot, mintegy 50 000 kg. súlyban vásároltunk fel tőlük. ‘ Balogh Tibor Gondok az árbevétel körül A Kis-Zagyva völgyében nincsenek hagyományai a zöldség- termelésnek, bár a családi szükségletet mindenki megtermeli. Nem fordítottak különösebb gondot a gyümölcs- termelésre sem, noha a völgy egyik községében, SámSon - házán egykor sok szilva és c«a* resznye termett,' némi túlzásso! azt mondhatjuk, hogy a salgótarjáni piacot egykor Sám- sonháza látta el cseresznyével, szilvával. Több évvel ezelőtt az ÁFÉSZ kezdeményezésére megindult Sámsonházán, de a völgy többi községében is, a nyúl intenzív tenyésztése. Nyülat ugyan tenyésztettek korábban is, de ennek nem volt különösebb jelentősége, mert ezek kis testű, istállóban tartott nyuiak voltak. Az ÁFÉSZ biztosított a községben megfelelő tenyészanya- got, így elsősorban az új-ze- landi fehér nyulfajtát, mely igen szapora és megfelelő hús- hczamot ad. Ezzel egyidejűleg megszervezték a felvásárlást. Itt fontos megemlíteni, sőt, hangsúlyozni kell, hogy a nyúl- tartás elterjedésére elsősorban az átvételi árak hatottak és ezek szabják meg jelenleg is a tenyésztés intenzitását. A nyúlfelvásárlásba később a termelőszövetkezet is bekapcsolódott, hiszen a nyúlte- nyésztés is szerves része a háztáji termelésnek. A szarvasmarha-tenyésztőkhöz hasonlóan a nyúltenyésztők is kaphatnak több éves használatra háztáji földet, évelős takarmánytermelésre. Nagy kár azonban, hogy a termelőszövetkezet Sámsonházán már nem tud biztosítani megfelelő kaszálót a nyúlok részére, miként azt az előző években tette. A nyuiak átvételénél problémák vannak és jogos panaszok. Az átvevők ugyanis úgy beszélnek a tenyésztőkkel, mintha haragudnának rájuk. Erről személyesen is meggyőződtem. Kifogásolják a tenyésztők azt is, hogy az átvevők úgy mérnek, ahogy akarnak. Egyrészt a mázsa nem játszik pontosan, másrészt baj van a kerekítéssel. Szemtanúja voltam, amikor egy 2,85 kg-os nyulat 2,50 kg-ra kerekítettek. Felhívtam az átvevők figyelmét, hogy én a kerekítést nem így tanultam, de reklamációm falra hányt borsó maradt Vajon nem kellene a felvásárlókra is valakinek odafigyelnie? A tenyésztési kedv még tart, de kérdés, hogy hosz- szabb távon az említett hiányosságok nem vezetnek-e a tenyésztési kedv meqcsappa- násához, aminek végső soron népgazdaságunk látja kárát. Feltételezem azonban, hogy ez nem következik be, mert az ÁFÉSZ is megkezdte újra a felvásárlást, vagyis van konkurencia, így a rosszabbik >/a- szit. Szikora László nagyüzemi művelésre alkal. marian — területeken is folytat termelést. Termelvénye- ik túlnyomó részét szerződéses alapon az ÁFÉSZ részére értékesítik. Az értékesítéssel esetenként voltak problémák, nem vették át megfelelő időben a megtermelt áruféleségeket. Terve a szakcsoportoknak, hogy ez év Hálna! málna! és nyúl A múlt évben igen jelentős számban léptek be a Nógrád községben széles állított fel átvevőhelyet, meg- körben és csaknem kizárólag kímélve a termelőket a leCserháthalápon mar ^ működő málnatermesztéssel foglalko- szedett termés hosszabb szálzik a lakosság nagyobbik ré- lításától. Mivel megfelelő sze, mind a házi, mind zárt* áron vásárol fel, a málna kerti földjein. nyolcvan százalékát ő veszi A málna felvásárlását már át, csaknem teljesen kiszorít* a múlt évtől helyesen karolta va ezzel olyan korábbi felnyúltenyésztő szakcsoportba. Évente kb. 5—6 vagon házinyúl kerül felvásárlásra. Az átvétel mindhárom településen megoldott. Gonoszén málnát telepít, amely ^ ^^L^áll^ndtíke^ré íel 3 helyi termelőszövetke* vásárlót, mint az ÁFÉSZ, „1.4 „ *----4.Ä1 1,__--V+1- -PXT^^.4- u61l lQODCil 3.II rönucllíc^cűl 6 701 mól \r jav ncC7of fioorv múl- mr»l \rvpzil ol rwríl orr isz-t m Kapor* földet szükséges nyúltáp. tavasz folyamán eloalá a tsz-től kapott már a készítették, és számítanak az Pelsőczi András zet, mely az összefüggő, mái- melynél előzőleg mindig nával beültetettt területek problémák voltak mind a mellett, összesen öt helyen minősítés, mind az átvételi Ezekben a napokban a pásztói termelőszövetkezet növénytermesztési brigádja, a Tyereskova nevét viselő szocialista kollektíva egyformán vesz részt a málnaszedésben és a szőlőültetvény gondozásában. Minden másnap váltják munkájukat, gyűjtik a szemeket, majd kötözik, vágják az indákat. A termés biztatónak ígérkezik szőlőből is, a természet jóvoltából itt egyhónapos késésre számítanak az érésben. Az időjárásnak nem mindenben szolgáltathatják ki magukat, megbízható munkájukért mindig kárpótol a gyümölcsöskert.- kJ ár ’ vonatkozásában' Így a termelők elégedettek és a termelőszövetkezeti tagság kétszeresen is jól jár, mivel a jó átvételi ár .mellett — mely jelenleg 27 forint — a felvásárlás nyereségéből is részesedhet. A kisállattenyésztés a nyúl- tenyésztésben jó. Szakcsoport is működik. A többi állatnál zömében csak a saját igények kielégítésére folyik tenyésztés. A nyúlnál szintén az ÁFÉSZ-t váltotta fel a gödi termelőszövetkezet, mely magasabb átvételi áron, szervezettebb körülmények között veszi át az állatokat, ugyanakkor helyi megbízottjánál mindenféle takarmány, mint sertés-, hízó*, süldő-, nyúl-, baromfinevelő táp, továbbá búza, kukorica, árpa, zab, folyamatosan kapható. Mindkét esetből nyilvánvaló, .ha van megfelelő szerv, mely segítséget nyújt a termeléshez, az értékesítéshez, a lakosság kedve nő, és a fejlesztés további területeken is sikeres lehet. Csillag László Szerkesztette: Tóth Jolán NÓGRÁD - 1980. július £4., csütörtök
