Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)

1980-07-20 / 169. szám

Takarmány gr an ul áló gépek alkatrészeit készítik korszerű körülmények között az ÉLGÍP Vállalat pásztói gyárában. Sütő Imre esztergályos, marós szakmunkás 1967-től már számtalanszor átélte az üzemben folyó átszervezéseket.

A Váci Kötöttárugyár gyáregységében pontosan kidolgozott módszerek szerint készülnek a kedvelt ruhaféleségek. A hasai boltok és külföldi vásárlók keresik a divatos termékeket.

A história mindenkor a rangos települések között tartotta számon Pásztót.

Bizonyíték minderre az elmúlt évszázadok tanúsága. Az adatok szerint neve a Pasztuc, Paszth, Pászthő nyelvi alakzatokból alakult. A szláv nyelvekben valószínűleg mindez „pásztort” jelent. A várospecséten — az ezerhatszázas évek vége felé — szakállas emberfej látható, amely a történettudósok szerint a városi rangot adományozó Zsigmond királyt ábrázolja.

Pásztó történetéről köteteket összeírtak már, mindenesetre a Mátra nyugati lábánál fekvő lankás, szelíd tájat már az őskortól lakta ember. Anonymus, a névtelen jegyző is emlegeti, „nevezetes helyként” hagyja örökül az utókorra. Szerinte Árpád fejedelem a múlt idők ködébe vesző századokban itt tartott pihenőt és seregeinek vitézeit a Mátra lábától küldte távolabbi tájak meghódítására. A Mátra és a Cserhát koszorújában telepedtek meg a palócok. A történészek úgy tartják, hogy a honfoglaló magyarok, a kabar törzsek, az őslakó szlávok, majd a később idetelepített kunok keveredéséből lett palóccá. Zsigmond király 1407-ben kiváltságokkal ruházta fel Pásztót és városi rangra emelte. A történelem viharai, a hadjáratok, a törökdúlás, az azt követő zivataros esztendők hol jobb, hol rosszabb éveket hoztak az itt lakókra. Megőrizve a múlt emlékeit.

Akárhogy is nézzük, a mai Pásztó meghatározója, alakítója az építők sok-sok brigádja. öt esztendő alatt száztízmillió forintot költöttek Pásztó fejlesztésére. Mint mindé-** nütt, itt is első a lakás. Százhatvan családi otthont terveztek, többet, száznyolcvanat adtak át. Sajnos, ennek ellenére háromszáz lakásigénylőt tartanak számon. Pedig nemcsak a „magas házak” jellemzik a mai Pásztót, szemet gyönyörködtetőek a kerttel, virággal, gyümölcsössel körülölelt, szebbnél szebb családi házak, újdonatúj- utcasorok, kialakuló „városrészek”.

Vitathatatlan és szemmel látható az előbb- relépés. Hűen igazolja ezt az ide települt, rangos termékeket gyártó, nem egyszer országosan ismert üzemek sora. Könnyű visz- szaemlékezni. Ezelőtt tizenhat esztendővel mindössze egy árva gépállomás szerénykedett Pásztón. Sokan költöztek el akkoriban, még többen kerestek kenyeret Salgótarján, Hatvan, Budapest munkahelyein. Első fecskeként az Üvegipari Művek Szerszám- és Készülékgyára telepedett meg a Mátra alján. Lehetőség nyílt nagyobb darab kenyérre, szakmaszerzésre, családalapításra. A kör ezután gyorsan bővült. Megjelentek a Fővárosi Kézműipari Vállalat képviselői, ők elsősorban az asszonyoknak, lányoknak kínáltak

munkát. A gépállomás is „felfejlődött”. Ma ÉLGÉP néven korszerű élelmiszeripari masinákat gyártanak, és a Német Demokratikus Köztársaságban készülő kombájnoknak megbecsült alkatrészszállítói. Követte őket a Rákóczi Nyomda, a Váci Kötöttárugyár üzeme. Igazságtalanok lennénk, ha nem említenénk a Béke Termelőszövetkezetet és a Mátraaljai Állami Gazdaságot. Annál inkább, mert Pásztó környéke mindig is híres volt mezőgazdaságáról, zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztéséről. Az említett állami gazdaság már eddig tizennyolc lakást épített Pásztón. Oda kétkezi munkásokat, elsősorban állattenyésztőket „telepítve”, a sorházak színesebbé tették a településszerkezetet.

Kilencezren élnek a legutóbbi adatok szerint Pásztón. Ez a szám állandóan gyarapodik. A környező községekből a Cserhát hegyei közül egyre többen telepednek Pásztó- ra. A gyerekek számának gyors növekedése szinte kényszerítette a tanácsot az új tizenkét tantermes iskola és a hozzá csatlakozó kollégium megvalósítására. A szerkezetépítéssel elkészültek, az építők jelenleg a belső szerelésen dolgoznak, vállalva, hogy még az idén átadják. A legkisebbeknek közös ösz- szefogással, az üzemek segítségével bölcsődét építenek és a jelek már most arra utalnak, hogy néhány éven belül újabb óvodára is szükség lesz.

A z utcákat, üzemeket, műemlékeket járU va. egyre inkább nyilvánvalóvá vált tiViC* a- pásztói emberek ragaszkodása a

nagyközséghez. Olyan őszinte örömmel tárgyalják az ABC-áruház átadását, mintha saját otthonuk gyarapodott volna. A település közepén emelkedő, valóban nagyszerű választékot nyújtó áruházat csak a „mi üzletünk” néven emlegetik. Hát még mennyire büszkék a bútorbolt jó hírére. A vendéglátásban, az ide látogató turisták fogadásában, kalauzolásában sem vallanak szégyent a pásztóiak. A Cserhát vendéglő mellé kempinget terveznek, a tereprendezéshez a napokban hozzákezdenek. A nagyközséget átszelő, immár teljes szépségében kibontakozó út láttára mondogatják: remélhetőleg a Mátrába igyekvő turisták ezután nemcsak azért állnak meg Pásztón, mert a hepehupás, rossz úton tönkrement a kocsijuk, hanem az itteni látványosságokért, a múzeum, a középkori romkert, az őskori tárgyak látványáért, a pásztói népviselet szépségéért, a réginek és az újnak harmonikus és egyben a továbblépést is magában rejtő egységéért.

Irta: Csatai Erzsébet Fényképezte: Kulcsár József

A műemlék templom évszáza« dók történelmét idézi.

Ä helyi termelőszövetkezet különböző ágazataiban eredményesen tevékenykednek, a szőlőültetvények az idén is bő termést ígérnek.

Az Üvegipari Művek Szerszám- és Készülékgyárában a Trabant után most a Volga és Dácia gépkocsik ragasztott szélvédőinek gyártásához szükséges szerszámokat készítik.

A pásztói gyárak, Szemek szinte mindegyike határain-* kon túlra is küldi árui* Az ADIDAS cégnek a Fővárosi Kézműipari Vállalat gyáregysége szállít táskákat.