Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)

1980-07-20 / 169. szám

A VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában — szovjet megrendelésre — vegyipari készülé­kek gyártását- kezdték el az év második negyedében. A készülékek készítése folyama­tosan történik a jövő év végéig. A képen Tóth Béla és Bimba Béla lakatos az új termék végszerelése közben. (báb-) A végzett munka szerint SERIŰZŐ ISTVÁN, a Nóg- rád megyei Állami Építőipari Vállalat főbizalmija, a szak- szervezeti bizottság tagja, az építők nemrég megtartott me­gyei küldöttválasztó értekez­letén igen részletesen, sokol. dalúan és élvezetesen bizo­nyította be, milyen nehéz át­törni azokat a falakat, ame­lyek a végzett munka szerinti be rezes megvalósítása előtt magasodnak. Pedig enélfcül a hatékonyabb gazdálkodás, a termékek minőségének javítá­sa, a termelékenyseg növelé­se, a versenyképesség fokozá­sa el sem képzelhető, rsupán megalapozatlan óhaj. Végrehajtása azonban ne­héz es bonyolult feladat. Egy­részt azért, mert, ha valamit nem akarunk megoldani, ab­ban az esetben mindig előho- fcakodunta a mindent elodázó varázsszavakkal: nagyon bo­nyolult, Idő kell a végrehaj­táshoz. Addig járja ez a nóta, amíg körmünkre ég a dolog- Végül, akárhogy húzzuk, mint a rétestésztát, meg kell olda­ni. Ilyenkor azonban már va­lóban sokkal nehezebb és több időbe kerül, mint ko­rábban. Kár volna tagadni, hogy a munka szerinti anyagi elisme­rés gyakorlatának a megvaló­sítása nem jár összeütközés­sel, nem lehet haragosokat szerezni, nem vált ki vélt sé­relmeket egyesekből. Egyről azonban nem szabad elfeled­kezni: itt az ideje annak, hogy az a dolgozó járjon jól anyagilag Is, aki egész nap becsületesen teljesít, s a mű­szak végén fáradtan tér haza. Más szóval: a fizetéseknél is meg kell teremteni azt a kü­lönbséget, ami az emberek kö­zött megvan az életben, amit mindenki elismer, akár a hoz­záértésről, akár a képességek­ről, akár a gyakorlati jártas­ságról, széles áttekintőké­pességről, kezdeményezésről van szó. Amennyiben a mos­tani helyzet üzemeinkben nem változik kedvező irányba, ak­kor veszélybe kerülhetnek a már elért eredményeink, hol­ott ennek továbbfokozására van szükség. Más szóval: ha­tékonyabb gazdálkodásra, jobb minőségi termékgyártásra, Igen, tudjuk, ismerjük eze­ket a sokszor leírt unos-unta- lan hangoztatott követelmé­nyeket, amelyek maholnap mar a könyökünkön jönnek ki, mondhatják egyesek. S ebben nekik van igazuk! De ne feledjék, nem szórakozás­ból tesszük ezt, pedig a me­gyében is általánosan ismert az a sokatmondó szólásmon­dás: szóból ért a magyar em­ber. Énnek ellenére, kisebb-na- gyobb kollektívák, egyes ve­zetők gondolatában még nem kapott megfelelő helyet a kor parancsa: minél előbb minél gyorsabban váltani kell a bé­rezésben is. Nehezíti a jelen­legi állapotból való kilábalást, hogy ma még egyetlen vezető, ne'r sem jelent egzisztenciális ké 'dést az előbb említett kö­vetelmény minél tökéletesebb, alaposabb, szélesebb körű S, hogy mennyire nehéz előbb- megvalósítása. Már csak azért relépni, azt a Nógrád megyei sem, mert a vele egyenrangú Állami Építőipari Vállalat társadalmi szervek képviselői példája bizonyítja, ahol ebben sem ösztönzik mindig erre, az évben a bérfejlesztésre más esetben pedig nem állnak szánt összeget mozgóbérként ki mellette, nem vállalják a kívánják odaadni a dolgozók- fejlődéssel járó összeütközése- nak. Az első fél évben, a le­ket, azokkal, akik ma még ott fektetett elvektől eltérően en- tartanak; ha esik, ha fúj, ha gedményeket adtak, mondván: megteremtették, ha nem, ne- ily módon is fokozni kíván- kik álékor is jár a bórfejlesz- ják a munkakedvet. Azokét-e, tésre szánt összegből, függet- akik eddig is megelégedtek lenül végzett munkájuk meny- az átlaggal, vagy a hajtósa- nyiségétől ás minőségétől. két. , „ ... Az előbbiek le bizonyítják, AZ IDEI kozgazdasagi sza- milyen mély, nehezen kisza- balyozók által teremtett na- kítható gyökereket eresztett a gyobb követelmények teljéi- végzett munka szerinti bére- tége csak akkor lehetséges, ha zésből való eltérés, annak köz- az előző évekhez képest na- vetlen, különböző politikai, gyobb arányokat ölt a végzett szociális okokra való hlvatko- munka szerinti bérezés. Az zással történő megvalósítása, eddigi tgpagstalatak azt mu- . tartják, hogy megyénk üze- GONDOLOM, még nem ké­meiben a korábbinál nagyobb *# * *■*£»<■. W differenciálást tartanak szűk- he a végzett mu^ szerinti ségesnek a végzett munka díjazásnál nem köveütezik be mennyiségének és minőségé- » kívánatos frontáttörés, ak- nek jegyében. De vannak £>r nagyon megnehezítjük sa, olyan helyek, ahol megkérdő- életünket fokozzuk gond jelezik, hogy lehetséges-e en- J*tnkat Ezt pedig egyetlen, nek a megvalósítása- A szabá- becsületesen gondolkodó, lyozó rendszer módosításához numkara kész dolgozo sem igazodva megyénk üzemei- akarí« megyénkben. Nem nek döntő többsége a teljesít- rnarad nias. katfa- mint a ményhez kötött bértömegsza- e*v rniolobbi megvalosi- bályozási formára tért át. tasa' Nem holnaP’ iai?em ™ar Vannak olyan termelő-gazdái- ma’ nem ®Syes helyeken, ha- kodó egységek, ahol a fejlesz- mindenütt, nem felreer t­tés egy részét mozgóbérként hetoen, hanem egyertelmuen. adják vissza a legjobbaknak. Még nagyobb lehetne az előbbrelépés, ha a kezdemé­nyező gazdasági vezetők meg. kapnák mindazoktól azt a messzemenő támogatást, akik­től joggal el is várhatják. Csak ebben az esetben tudnak vég. leg megszabadulni attól a ré­gi, rossz gyakorlattól, mely szerint, ha kevesebbet is, de mindenki kapjon,.. Nincs sem­miféle létjogosultsága annak a felfogásnak, hogy függetle­nül attól, ki mennyit, és mi­lyen munkát végzett, feltétle­nül biztosítani kell részére az elért életszínvonalat. Azzal sem lehet egyetérteni, hogy a rendelkezésre álló bérfejlesz­tésből nem lehet a végzett munka szerinti elismerést megvalósítani. Ez a szűkösebb esztendő a legjobb lehetőség aura, hogy mindenki hosszabb távon megbarátkozzon a gondolattal, megszokja, hogy a jövőben nincs bérelt hely, kötelező ér­vényű előírás a bérfejlesztés­ben, hanem egyre inkább a végzett munka mennyisége és (venesz) minősége lesz a meghatározó. / D« in is lenne már most, 'munka viszont egyszerűbb és De jó sóhajtanak fel mindazok, akik eddig is becsülettel, méltat­lankodás nélkül végezték dol­gukat, bízva abban, hogy egy­szer csak eljön az idő, amikor az átlagon felüli, vagy a kivá­lóan végzett munka megkap­ja méltó elismerését —, rájön­nek arra az illetékesek, hogy gyorsabb fejlődést enélkül el­érni nem lehet. Ehhez azonban olyan poli­tikai légkörre van szükség, amelyben mindenki egyedüli mércének tekinti a végzett munka szerinti követelményt. ppen négy eszten­deje annak, hogy Bocsi Tibor dolgoz^ ni kezdett a Lampart ZIM Salgótarjánt gyárában. Igaz, akkor még csak ismerkedett a munkával, a szakmával. Teltek, múltak az évek és az ügyes kezű fiúból jó géplaka­tos lett. Az idősebb lakatosok, s a fiatalabbak mind szíve­sebben dolgoztak vele. — Olyan mestereim voltak, akjk megtanítottak dolgozni — mondogatta, ha kérdezték, mire az igyekezet. — Nemesak azt vésték a fejembe, hogy több kéz hamar kész. Azt is, hogy igazán csak a pontos, jó munkának van haszna.., Kovács Károly, a karban­tartók párttitkára is a fiú munkájára figyelt fel először. Hegesztőként keresztül-kasul járja a gyárat. Szinte szeme előtt alakulnak át a régi mű­helyek, látnak munkához az új gépek, amelyek mind bo­nyolultabbak a régieknél. A könnyebb velük, feltéve, ha a munkás érti a módját. Csak­hogy még sokan nem értik. Így aztán maradnak a régi gépek mellett, amelyek még dolgoznak, vagy becsukják maguk mögött a gyárkaput. Ügy vannak vele, hogy mun­kát bárhol kapnak, nemegy­szer több fizetést is. Különö­sen a fiatalok mennek. Ezért kezdte kitartóan fi­gyelni Kovács Károly a fiatal szakmunkást. Tetszett neki az igyekezete, a megbízható és pontos munkája, s hogy esze Kombájnok kalászra várva LOMHÁN BILLEGŐ, régi típusú kombájn poroszkál előttünk Ludányhalászi főut­cáján. A közelgő aratás csal­hatatlan jele.. Az óriás udva­riasan félrehúzódva ad teret az előzésre, miközben kerekei alól vastag porfüggöny száll fel. A kinti, szokatlanul nagy meleg után jóleső hűvösség fogad minket az „Ipolymenti Egyesült Termelőszövetkezet’’ növénytermesztői irodájában. Csonka Jángs növénytermesz­tési ágazatvezető és Pityi An­na növényvédelmi agronómus éppen újjászervezik a reggeli köd által felborított munka­rendet. Mindenre számítottak, csak arra a tejfölre nem, ami lehetetlenné tette a helikopte­res permetezést. A több mint száz hektár burgonya így pár órával később szabadul meg a bogaraktól. A gabonatermés azonban jónak ígérkezik, bár az ága­zatvezető nem szeret előre in­ni a medve bőrére. — Negyven mázsa a ter­vünk hektáronként — mond­ja, de látszik rajta, hogy en­nél többre számít. — Hogyan készültek fel erre a nagy munkára? — Igen alaposan és körül­tekintően, A legapróbb rész­letekig kidolgoztuk az aratá­si munkatervet,- amelyben mindenkinek névreszólóan meghatároztuk a feladatát. Ez volt a fő témája a június vé­gén megtartott vezetőségi ülés­nek Is. Július negyedikén megtörtént a gépszemle is. — Az eredménye? — A kombájnok, erő- és munkagépek állapotát megfe­lelőnek minősítették az ille­tékesek — válaszolja Csonka János. Ilyenkor, az aratást közvet­lenül megelőző időszakban a szakemberek nem kis aggoda­lommal figyelik az időjárást. S ez érthető; háromnegyed éves munkájuk eredménye ring a szőkülő gabonatáblák­ban. — Az ősziek jól teleltek ugyan — fűzi a szót tovább az ágazatvezető —, de az idő­járás nem nagyon kényezte­tett el minket az idén sem. Több héttel csúsznak az egyes mezőgazdasági munkák, nem egy közülük áthúzódik az ara­tás idejére is. Ez újabb gon­dokat okoz a munkaszerve­zésben. NEM EGYEDÜLÁLLÓ je­lenség. A rétek és kaszálók termésének betakarítását, a megfelelő minőségű széna ké­szítését sok helyütt nehezítet­te az esős idő. Itt, Ludányha- lásziban is szenázst csináltak széna helyett, hogy csökkent­sék a takarmány tápanyag­veszteségét. Az ilyen módosí­tás nagyfokú rugalmasságot, gyors helyzetfelismerő képes­séget követel a szakvezetőktől. Ahol erre is ügyelnek, ott az aratással sem lehet probléma. — Mikor kezdik a gabona betakarítását? — kérdezem. — A tervek szerint július huszadikán-huszonegyedikén indulnának a kombájnok, de ebbe még beleszólhat az idő­járás. Hat kombájnunk van, s ezekkel tíz nap alatt be tud - nánk fejezni a munkát, hisz egy-egy gépre alig százhek­tárnyi terület jut. A szállító­kapacitás is megfelelő, a pót­kocsis teherautókon kívül a vontatók is besegítenek, hg a helyzet úgy kívánja. — Ügy tudom, az idén elő­ször lesz minőségi átvétel a gabonáknál. Mit várnak ettől Ludányhalásziban? — Mi is kíváncsiak va­gyunk az első év tapasztala­taira, annál inkább, mert va­lamennyi általunk termesz­tett gabonafajta javító minő­ségű és így ebbe a kategóriá­ba esik. Hogy mit is várunk tőle? Talán valamivel több pénzt. De tudjuk azt is,, az így átadott gabona szigorú minőségi ellenőrzésen esik keresztül és csak akkor vár­hatunk érte többet, ha ennek megfelel. LUDÁNYHALÁSZIBAN csakúgy, mint a megye többi közös gazdaságában, jól fel­készültek az előttük álló ne­héz feladat eredmény#« el­végzésére. Most számolgatják a napokat, órákat és türelmet­lenül várják, hogy felzúgja­nak a kombájnok motorjai. zilahr Építők 40 országban A jugoszláv építkezési vál­lalatok méltán szereztek ma­guknak megbecsülést az utób­bi évtizedekben, szerte a vi­lágon. A hatvanas években azonban ezeknek a munkákr nak a volumene még csak mintegy TS millió dollárt tett Id. Most, 1980-ban a megkö­tött szerződések alapján az el­vállalt építkezéseknek az 0sz- szege már megközelíti az 1,3 milliárd dollárt. A jugoszláv építők megbíz­ható munkáját nagyra értéke­lik a világ mintegy 40 or- azágáhao. már Indiában, Etiópiában, Szudánban, Egyiptomban, olaj- finomítókat Iránban, hotel­komplexumot a Szovjetunió­ban ,és most Mexikóban lát hozzá egy újabb cementgyár építéséhez. A szarajevói Ener- godnvest elektromos távveze­tékek, transzformátorállomá­sok építésében jeleskedik olyan országokban, mint pél­dául Afganisztán, Banglades, Egyiptom, Etiópia, Indonézia, Irak, Irán, Líbia, Szudán, Zambia. Az Energoinvest ál­tal épített távvezetékek hosz- sza meghaladja már a 25 ezer kilométert, a" transzformátor­állomások száma pedig a há­romszázat. A belgrádi Hidro­technika Tuniszban épít duz- aaasztófgétakat. A belgrádi Energoproject Bszak-Peruban épít öntöző­rendszert. A terveket is 6 szállítja és a berendezéseket is. Hasonló feladatokra kötöt­tek nemrég szerződhet Nigé­riával, 210' millió dollár érté­kű munkára. «» Az Uniominaanjering gazda­S U egyesülés szakembereit vesen látják az európai ®s ■ távoli országokban is. így Csehszlovákiában, a Német Szövetségi Köztársaságban, Finnországban, a Szovjetunió­ban, Etiópiában, Libanonban, Líbiában építenek utakat, hi­dakat, üzemeket, erőműveket. Irakban autóutat építenek 310 millió dollár értékben. Ennél is nagyobb összegű, kb 400 millió dolláros az a szerződés, amelyet belgrádi és újvidéki cégek kötöttek iraki partne­rekkel mezőgazdasági kombi­nát tervezésére és létesítésére. Líbiában is'sokféle feladatot vállalnak a jugoszláv válla­latok- Többek között ók építik • bengházi kikötőt, egy mezó- e»zd«sá<1 oktatóközpontot ét különféle üzemeket. Faszobrok A meisseni Albrechtsburg dául kiderült, hogy a déjné­rendelkezik a legjelentősebb met fafaragó Hans Wydyz középkori és barokk faszob- műhelyében készült, annak a rászati gyűjteménnyel. A vár- mesternek a keze nyomán, aki múzeum kutatóinak sikerült a freiburgi székesegyház a közelmúltban több közép- Sehnewlin-oltár ereklyetár- kori fafaragás eredetét meg- tóját faragta. Az albreehtsbur- határozniok. A vármúzeum- gi vármúzeum kincseit éven- ban őrzött, 1518-ból szárma- te több mint 200 ezren kere- zó faragott házioltárról pél- sík fel. Á legjobb nevelő »lapszervezetbe. Hallgasd meg, mit kérünk, mit várunk tőle. Néhány hónapja már, hogy ágában sincs elmenni. Gya- te a KlSZ-titkárt, aztán a íaSÍa a p á r ta 1 a ps zé r v e ze t ne k korta váltottak szót a gyári taggyűlés megtette titkárnak. Bocsi Tibor is. Egyik ajánlója dolgokról, gondokról. Egy Már jó ideje tette a dolgát a KlSZ-taggyulés volt, A má- ilyen beszélgetés végén mond- Bocsi Tibor, amikor ráébredt, sik Verebélyi László. Jól ta Bocsi Tibornak: mire is vállalkozott. Alap- megvannak az üzemben, meg — Közénk jöhetnél az alap- szervezetük 1976-ban meg- a KISZ-ben is. Kovács Ká­szervezetbe. . kapta a KISZ központi bi. roly tanácsára továbbra is a Ám a fiatal géplakatos nem zottság dicsérő oklevelét. Az KISZ-«zervezet irányítása ma_ sietett a válasszal. akkori KISZ-szervezetnek radt a pártmegbízatása. — Aludjunk erre még né- csak a híre maradt meg. A ■— A párttagok, akik a hányat —mondta végül. S, vezetőség friss erővel látott KISZ-ben dolgoznak, segíte- hogy látta a pérttitkár arcán munkához. Mostanra eljutot- nek>biztatta a pértssarva- a csalódás árnyékát, még hoz- tak odáig, hogy visszaállt a set új tagját, _ a párttitkár, zátette — Hiszen a KISZ-ben szervezeti élet korábbi rend- Össze js hívták velsmasy­is éppen csak megmeleged- je. a KlSZ-munkanak újra s közösen beszélték mag, tem... becsülete, rangja van, hogyan tehetik még eleve­A fiatalok közé is nehezen Így aztán Kovács Károly nebbé a KISZ-szervezet be­indult. Ha olykor-olykor eszé- úgy látta, ideje megkeresnie vékonyságút, Volt pártcsopert­• dől« értekezlet is, ahol megint csak erről váltottak szót az alapszervezet tapasztalt és ifjú kommunistái, Mint, ahogy a pártcsoport tagjai beszélik a munka eredményét lg, evécs Károly • tag­gyűlés óta is meg­megkeresi Bocsi be is jutott, hogy menni ké- Bocsi Tibort, ne, a barátja volt az, aki — Nos, gondolkodtál visszafogta: gon? — Megvagyunk mi egész jól — Gondolkodtam —, mond- a KISZ nélkül Is! ta egyszerű természetesség­Történt egyszer, hogy a gél az újdonsült KISZ-titkár. KISZ-fiatalok ellátogattak —• Volt időm rá,,. meg arra Bonyhádra, a testvérgyárba, is, hogy jobban körülnézzek, Meghívtak az útra több olyan Sokra tartom azokat az em* gyári fiatalt, akik nem vol- bereket, akik a közösségért Tibort. Tapasztalattal, tanács­iak tagjai a KISZ-nek. így épp oly lelkiismeretesen te- csal segíti, ha a szükség Úgy utazott velük Bocsi Tibor is. szik dolgukat, mint nap-nap hozza. Nem szívesen emlékszik visz- után a gépek mellett. A párt- — Tudom én azt, hegy az sza az útra. A sokszínű lát- tagok, akiket ismerek, több- új párttag még nem kész nivalóból, a baráti találkozók- nyíre Ilyenek. Én sem szeret- kommunista... Ml vezettük el ból alig maradt meg benne ném ezt másképpen csinálni.,, a pártig és az is a ml dol- valami. Csak a görcsös jgye- — Azért pézd meg, mire gunk, hogy kommunista em- kezet élt, erősödött benne, vállalkozol —, szakította fél- bérré érjen, hogy ne lógjon ki a közösség- be Bocsi Tibort az alapszer- S a munkánál aligha akad bői. Végül is ő kopogott a vezet titkára. — Taggyűlésre jobb nevelő. KISZ-titkár ajtaján. Szívesen készülünk, új tag kerül az V. G. fogadták, mindjárt munkát is kapott. Később a vezetőség­be választották, helyettesítet­NÖGRÁD - 1960. július 20., vasárnap n

Next

/
Thumbnails
Contents