Nógrád. 1980. július (36. évfolyam. 152-178. szám)

1980-07-17 / 166. szám

VILÁG PROLETÁR IÁI. EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BI Z O TT S A GA É S Á ME G YE)' T»N ÁCS LAPJA ' XXXVI evf 166. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980 IÜUUS 17., CSÜTÖRTÖK Áz építésügyi és városfejlesztési miniszter Salgótarjánban Jó irányú áfrétegezödési folyamat indult be az építőiparban Tanácskozás Salgótarjánban Az élet minden területén fokozódnak a követelmények Tanácskozásra hívták ösz- sze szerdán Salgótarjánban a megyei pártbizottság szék­házában a tömegszervezetek és -mozgalmak — a szakszer­vezetek megyei tanácsa, a KISZ, a népfront, a KISZÖV, MÉSZÖV, TESZÖV, Vörös- kereszt, munkásőrség, MHSZ, a KIOSZ és a TIT — elsőszá­mú vezetőit. Az összejövete­len. amelynek alapvető célja az volt, hogy a megyei párt- bizottság munkaterve alap­ján egyeztessék a második fél év elképzeléseit, a soron kö­vetkező tennivalókat, össze­hangolják a feladatokat, Sko­da Ferenc, a megyei pártbi­zottság titkára tartott vitain­dítót. Többek között beszélt a párt- kongresszus határozataiból adódó követelményekről, ki­emelte, hogy a tervek meg­valósítása az élet minden te­rületén jól összefogott, egyez­tetett munkát igényel. Az erőket úgy kell megosztani, hogy minden feladatra jus­son elegendő energia. A pártkongresszus határo­zatainak érvényre juttatásá­ban fontos tennivalók hárul­nak a tömegszervezetekre és .mozgalmakra. Ugyanakkor fontos segítséget nyújthatnak a középtávú feladattervek összeállításában, az elképze­lések kidolgozásában. A továbbiakban szólt a kö­zelmúltban megtartott ta­nácstagi, szakszervezeti vá­lasztások tapasztalatairól. Fontos, hogy a most megvá­lasztott tisztségviselők megfe­lelő segítséget és támogatást kapjanak ahhoz, hogy poszt­jukon valóban helytálljanak. Külön hangsúlyozta, hogy a második fél évben a legfon­tosabb a gazdasági munka to­vábbfejlesztése. Az 1978. de­cemberi központi bizottsági határozatot a kongresszus megerősítette, ennek jegyében a legfontosabb a gazdasági egyensúly megteremtése, a fegyelmezett, hatékony mi­nőségi munka, jobban, ala­posabban, termelékenyebben kell dolgoznia mindenkinek. Az idei esztendő feladatainak teljesítése azért is fontos, mert befejezését jelenti az ötödik ötéves tervidőszaknak és egy­ben előkészítését a hatodik öt. éves tervnek. Valamennyi tömegszerve­zet figyelmét felhívta arra, hogy munkájuk során foko­zottabban vegyék figyelembe a gazdasági szabályozók ha­tásait, készüljenek fel arra, hogy az esztendő második fe­lében még fokozottabb kö­vetelményeknek kell eleget tenni. Legyen uralkodó az őszinte, nyílt hang, helyzetün­ket reálisan ítéljük meg. A tömegszervezetek és .mozgal­mak a maguk sajátos esz­közeivel mozgósítsanak, se­gítsék a feladatok megvalósí­tását. Befejezésül vázolta a mun­katervből eredő konkrét fel­adatokat, valamint a napi tennivalók során jelentkező gyakorlati elképzeléseket. A vitaindító előadást hozzászó­lások, javaslatok követték. Agárdi Károly, a síküveggyár! edzőüzem vezetője válaszol a miniszter kérdéseire. (Bábel László felvétele) Több tej és baromfihús Fél év az állattenyésztésben Eredményes fél évet tud­hatnak maguk mögött a me­gye állattenyésztői. Az eddig elért eredményekről és a to­vábbi feladatokról Zándoki Béla, a Nógrád megyei Ta­karmányozási és Állattenyész­tési Felügyelőség termelés- fejlesztési osztályvezetője adott tájékoztatást. A mezőgazdasági nagyüze­mek állatállománya a tervek­nek . megfelelően alakult. A tehén, és kocalétszám egy­aránt 3,5 százalékkal nőtt, ami garancia az utánpótlás bizto­sítására. A juh- és a barom­fiállomány csökkent az előző év hasonló időszakához képest ugyanis több gazdaságban felszámolták, illetve csök­kentették a létszámot, gazda­ságossági okokból. A leg­szembetűnőbb növekedés a tejtermelésben tapasztalható, a tejértékesítés 9 százalékkal emelkedett. Hasonló előrelé­pés van a vágóbaromfi-érté­kesítésben, több mint 13 szá­zalékkal nőtt a leadott meny- nyiség. A gyapjútermelés elő­reláthatólag az 1979-es szint körül alakul, pontos adat nincs, mert több üzemben még nem fejeződött be a gyapjú átadása. Az állattenyésztés féléves terve időarányosan teljesült és kedvezőnek ígérkezik a helyzet az év második felére is. Ha igaz, a következő hó­napokban a tavalyinál 6 szá­zalékkal több kisborjú kerül napvilágra és testvéreik a nóg­rádi jó hagyományoknak meg. felelően tizenhárom hónap elteltével követik őket. Még egy jó nógrádi hagyo­mány, a takarmány- és ab­rakfelhasználásban továbbra is sikerült megőrizni országos viszonylatban kedvező he­lyünket. Az előző két év ab­rakmegtakarításából szárma­zó hatmillió forint várható­an az idén tovább emelkedik, a növekvő árak ellenére. Bár az aratás nagy felada­tot ró a következő hetekben a mezőgazdasági üzemekre, fo­kozott gondot kell fordítani a pillangósok és más takar­mánynövények betakarításá­ra. Az első kaszálás minősé­ge ugyanis a kedvezőtlen idő­járás miatt sok gazdaságban nem kielégítő. Jó munkaszer­vezéssel el lehet érni, hogy semmi ne vesszen kárba, a réteken és a legelőkön se. Az állattenyésztésnek min­dig jelentős szerepe volt a megyében és ahol hozzáértő szakemberek irányították, segítette a gazdálkodás stabi. litását. S erre a jövőben még nagyobb szükségük lesz a mezőgazdasági üzemeknek. Bőven akad még javítaniva­ló és az előbbrelépés mind nehezebb. Az eddigi eredmé­nyek azonban köteleznek, s még magasabb szint elérésé­re kell, hogy sarkalljanak min­denkit, aki a gazdálkodásnak ebben az ágában dolgozik.­Sikeres fél év után min­dent lehet tenni, örülni, biza­kodni, erőt meríteni a hasz­nos munka láttán. Csak egyet nem szabad: a babérokon pi­henni. zilahy Megnyitották a TIT pedagógiai nyári egyetemét Szegeden az MTA biológiai kutatóközpontjának kong­resszusi termében szerdán megnyitották a TIT 17. peda­gógiai nyári egyetemét. A ha­zai oktatók hagyományos nyári továbbképzési lehetősé­gének számító 8 napos kurzu­son az ország különböző me­gyéiből és a fővárosból érke­zettek mintegy háromszázan vesznek részt. A megnyitó után elhangzott az első előadás: Szűcs István­ná, a Magyar Úttörők Szövet­ségének főtitkára iskoláink legfontosabb nevelési felada­tait elemezte. Csütörtöktől gyakorló pe­dagógusok, a neveléstudomá­nyok jeles hazai képviselői számolnak be legjobban be­vált, kísérletileg már igazo­lódott nevelési módszereikről. Megnyílt a honismereti akadémia Szerdán Szombathelyen, a megyei művelődési és ifjúsá­gi központban megnyitották a mozgalomban részt vevők továbbképzését szolgáló or­szágos honismereti akadémi­át. A négynapos rendezvé­nyen mintegy százötvenen vesznek részt, s kilenc szak­mai előadás hangzik el. Tá­jékoztatót kapnak a hallgatók többek között a helytörténeti és regionális kutatások lehe­tőségeiről, módszereiről, a természet értékeinek védel­méről, a mezőgazdasági em­lékek gyűjtéséről, az ipartör­téneti, műszaki emlékeink védelméről, a tudománytörté­neti kutatás helyzetéről, fel­adatairól. Szekcióüléseken vitatják meg a nemzetiségi, az iskolai hon­ismereti szakkörök munkáját, valamint a honismereti szak­előadók feladatait, gondjait. A vitában beszámolnak a hon­ismereti - mozgalom vezetői, aktivistái eddig végzett mun­kájukról, kicserélik e tevé­kenységben szerzett tapasz­talataikat. Tegnap, Salgótarjánba láto­gatott dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter. A megyei pártbi­zottságon Géczi János, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke, Ozs- várt József, a megyei pártbi­zottság titkárá fogadta. Ez­után Ozsvárt József tájékoz­tatást adott a megye építő- és építőanyag-ipari vállalatainak helyzetéről, ismertette a meg­oldásra váró gondokat- Ké­sőbb a miniszter a megyei ta­nácson meghallgatta a köz­vetlen felügyelete alá tartozó hat jelentős minisztériumi vállalat igazgatóinak beszá­molóját az első félévi mun­káról, a további elképzelések­ről, valamint azokról a gon­dokról, amelyeknek megoldá­sa túlnő a vállalatok lehetősé­gein. A kora délutáni órákban került sor a megyei tanács nagytermében az aktívaérte­kezletre. amelyen részt vettek az ágazat irányítása alatt te­vékenykedő termelő, gazdál­kodó vállalatok, kiviteTező építőipari szervezetek — ál­lami, tanácsi, szövetkezeti, TÖVÁLL-ok — tervező és beruházó vállalatok igazgatói, a pártbizottságok titkárai, és a szakszervezeti bizottságok titkárai. . , , . A miniszter elsősorban arra válaszolt, miért ítélik kedve­zőnek az ágazat helyzetét. Ennek kapcsán Utalt arra, hogy míg az ötödik ötéves terv elején 35—40 százalékot tett ki az építőiparral kap­csolatos kielégítetlen igények aránya, addig 1980-ra ez le­csökkent hét százalékra. En­nek következtében megszűnt az a korábbi állapot, amikor a népgazdasági kívánságok meghaladták az építőipar ka­pacitását, lehetőségét. Az elő­nyösen megváltozott helyzet lehetőséget ad arra, hogy ki- se bb feszültségek közepette sok mindent megoldjanak a vállalatok. A mostani időszak­ban mód nyílik arra, hogy az építőipar csak arra vállal­kozzon, amit határidőre, jó minőségben el tud végezni a folyamatos munka feltételei­nek biztosításával. Az új hely­zet tág lehetőséget ad a minő­ség javítására. Az új helyzetben egy jó irányú, egészséges, átrendező­dési folyamat indult el az ágazatban, melynek során a feladatok nagysága, természe­te jobban igazodik majd a vállalatok adottságaihoz. A mostani helyzetben az új léte­sítmények megépítése mellett előtérbe kerülnek a felújítás­sal kapcsolatos sokirányú ten­nivalók. Rugalmasabb piaci alkalmazkodás A mérsékeltebb követelmé­nyek módot adnak arra is, hogy a vállalatok rendezzék soraikat, javítsák az előkészítő munkát, a területrendezéstől kezdve a munkák műszaki megalapozottságáig, A válla­latok önállóságának növelése, a meglevő technikai eszközök jobb kihasználása, az építési feladatok minél jobb és gaz­daságosabb elvégzése érdeké, ben az eddigi korlátokat, megkötöttségeket feloldják. Ennek eredményeként a vál. lalatok olyan feladatok elvég­zésére vállalkozhatnak, ame­lyek számukra előnyösek, gazdaságosak, amiknél meg­találják számításukat. Ugyan­akkor fel kell készülni arra is, hogy a jövőben jelentős exportfeladatokat kell ellát­niuk. A miniszter beszélt rívég ar­ról, hogy a jelenlegi műszaki­technikai színvonalat tovább­fejlesztik, tekintettel arra, hogy a nagyobb termelékeny­séget, a hatékonyabb gazda­ságosságot, csökkenő létszám mellett csak ily módon tud­ják biztosítani a vállalatok. Nyomatékosan felhívta a figyelmet a belső tartalékok feltárására, illetve azok mi­nél gyorsabb kihasználására, hangsúlyozva a vállalkozó-, kezdeményezőkészség fon­tosságát. A vállalatok életké­pességének növelése érdeké­ben a kereskedelmi szellem nélkülözhetetlenségét említet­te, de foglalkozott az infor­mációk szükségességének fontosságával, az együttműkö­dés széles körű, tartalmas megalapozásával. Külkereskedelmi vállalatok mérlege A gyorsan változó külpiaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodás és a jobb ár­munka jellemezte az év első felében külkereskedelmün­ket. Ügy tűnik, számos ko­rábbi erőfeszítés most érett, s a külkapcsolatokat szabályo­zó újabb intézkedések a leg­több vállalatnál ösztönzően hatottak. Leginkább a vegy­ipari és a kohászati jellegű termékek kivitele bővült, de növekedett a gépeké, beren­dezéseké is. Szocialista part­nereinkkel a tervezettnek megfelelően alakultak keres­kedelmi kapcsolataink. Dina­mikusan bővül az export a tőkés- és a fejlődő országok­ba. A második fél évben az ipar és a külkereskedelem még szorosabb összefogására, még hatékonyabb piaci és ármunkára van szükség, mert előreláthatóan a piaci hely­zet romlik, az értékesítési feltételek megnehezülnek. Az alábbiakban néhány na­gyobb külkereskedelmi vál­lalat vezetőitől kértek az MTI munkatársai összegző értékelést az első fél év ered­ményeiről, gondjairól, s a jö­vő piaci kilátásairól. A múlt év első feléhez ké­pest 20 százalékkal bővítette kivitelét a- TRANSELEKTRO, ezen belül dollárbevételei 30 százalékkal növekedtek. Külö­nösen a háztartási villamos készülékek, kábelek, elektro­motorok és erőművi berende­zések voltak kelendőek. Egy­re jelentősebb szerepet ját­szanak a fővállalkozások, a komplett létesítményexport Ennek aránya a teljes kivi­telben jelenleg 35 százalék. Jelenleg Irakban transzfor- mátor-alállomások, Görög­országban erőművek és Jor­dániában villamos távveze­tékrendszer építésén dolgoz­nak, ez utóbbi az első ilyen jellegű üzletkötés. A TECHNOIMPEX export­kínálatában a legjelentősebb tételeket a szerszámgépek al­kotják. Az utóbbi időben szá­mos hosszú távra szóló ko­operáció segítette az iparág fejlődését, exportképességé­nek javulását. Szerszámgép­ipari üzemeink NSZK-beli, osztrák, s újabb japán cé­gekkel léptek együttműködés­re. Mindezek eredményeként ez év első felére a korszerű, elsősorban számjegyvezérlé­ses és számítógép-vezérlésű berendezések aránya az egész szerszámkivitelben elérte a 30—35 százalékot, vagyis az ötéves terv elejéhez képest megduplázódott. Bővült az export' a kábelipari, a hír­adástechnikai, a cipő- és tex­tilipari gépekből is. A kulcsrakész kivitel egye­lőre elsősorban az oktatási lé­tesítmények és azok beren­(Folytatás a 2. oldalon.) Rátérve megyénk építő­anyag-iparával kapcsolatos té­mákra, a tőkésexport növelé­sét, valamint a tőkésimport kiváltását célzó kezdeménye­zésekre hívta fél a figyelmet, hangsúlyozva, hogy az ezzel kapcsolatos jó, megalapozott elképzeléseket a minisztérium támogatja, amennyiben azok garanciát jelentenek a vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítésére­A gazdálkodás kérdéseit érintve az energiával való ésszerű takarékoskodást emel­te ki. Beszélt még a kommu­nális mtinkák elvégzésének szükségességéről, a hatósági munkában a lakosság részéről jelentkező törvénysértő ma­gatartás visszaszorításáról, az ezzel kapcsolatos intézkedé­sekről, a magánerős lakásépít­kezés támogatásáról. Az aktivaülés Devcsics Miklós zárszavával ért véget. Befejezésül a miniszter, a megyei párt- és állami veze­tők kíséretében megtekintett# a salgótarjáni síküveggyárai

Next

/
Thumbnails
Contents