Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-11 / 135. szám

/ termés védelmében Szemlék — tanulságok Évről évre a mezőgazda­ság egyik legjelentősebb fel­adata a kenyérnekvaló beta­karítása, ami embernek, gép­nek fokozott munka. A kalá­szosok betakarításának egyik fő veszélyforrása már a ké­zikaszák, cséphadarók idejé­ben is a tűz volt, s az erő­gépek, munkagépek megje­lenése óta ez a veszély foko­zódott., Tüzet megelőzni köny- nyebb, mint oltani, éppen ezért a termés védelmének igen fontos tényezője, a mun­kálatok előtti felkészülés. Er­ről beszélgettünk Nagy Lász­ló tűzoltó századossal, a me­gyei tűzoltóság parancsno­kának helyettesével. — A belügyminiszteri ren­delet szerint az aratási, bá- lázási munkálatokat a szal­maösszehúzást végző mun­kagépeket a tűzvédelmi kö­vetelményeknek megfelelő állapotba kell hozni, tűzoltó készülékekkel el kell látni, s a felülvizsgálat megtörténtét, a gépek kifogástalan állapo­tát az üzemeltetőnek igazol­nia kell. — A szemléken — hivatal­ból — részt vesz az állami tűzoltóság. Tapasztalataik sze. rint, hogyan oldják ezt meg a gazdaságoknál? — Bár az említett előírás nem új keletű, még az elmúlt esztendőben is előfordult, hogy nem készítették elő kel­lően a szemléket, és a vizsgá­lat formális volt. Akadt olyan gazdaság is, ahol a szemle megtartását nem saját fel­adatuknak tekintették, azt a tűzvédelmi hatóságtól várták. Szerencsére a legtöbb helyen évek során fokozatosan ki­alakult gyakorlat alapján jó előkészítéssel, alapos, min­denre kiterjedő felülvizsgála­tot tartottak. — Mi a helyzet a „vendég- gépek” tűzvédelmével? — A szomszédos megyék­ből érkező gépeknél meg kell győződni a felülvizsgálat meg­történtéről, s arról: megvan­nak-e a szükséges felszerelé­sek- A külföldről érkezett gé­peket a helyi üzemeltetőnek kell a hazai előírások sze­rint felülvizsgálni, szükség esetén felszereléssel ellátni. — Az üzemeltetés előtt a munkálatokban részt vevők oktatására, eligazítására is sor kerül. Ezzel befejeződik az előkészítő munka? — Igen, a tűzmegelőző te­vékenység azonban nem! A jól sikerült szemle és a szer­vezett oktatás ugyanis mit sem ér, ha a tűzvédelmi sza­bályokat nem tartják be. Ha­tósági ellenőrzéseink során, több helyen tapasztaltunk év­ről évre hiányosságokat. .Né­hány jellemző: hibás gépe­ket javítottak a tarlón, tudva, hogy az üzemanyag-elfolyás- sal. illetve nyíltláng-hasz- nálattal jár. Munkaszünet ide­jén erőgépet hagytak a tar­lón, pedig attól, vagy akár ka­lászos terméktől, kazaltól leg­alább 15 méter távolságra kell vinni olyankor, mert tar­lótűz esetén a gép kerülhet tűzveszélybe. Sok helyen el­mulasztják a kipufogó vete­tek és szikratörő minden­napi felülvizsgálatát, az ak­kumulátor környékére került éghető anyag eltávolítását, s mind több helyen tapasztal­juk, hogy az előírásoknak megfelelő hővédelem, sánco­lás, oltó eszközök nélkül a tarlón tárolják az üzemanya­got és ott is töltik fel a gé­peket. — Mi a teendő vasutak mellett? — Különösen ahol gőzmoz­donyokat alkalmaznak, már az érés idején fokozottan őrizni kell a gabonát, főként ahol a vágányoktól való 40 méteres távolságot nem lehe­tett megtartani. Az aratást először a vasút mellett kell megkezdeni és amennyiben a terményt és szalmát nem szállítják el azonnal, védő­szántást kell alkalmazni, akárcsak a határban összera­kott szalmakazlak esetében, melyeknek legalább 25 mé­terre kell lenni a közúttól. Ez utóbbi szabály megszegéséből az elmúlt években több tűz­eset keletkezett. — Mi a teendő aratás után? — Hadd éljek néhány pél­dával. A múlt évben Endre- falván 60 mázsa szalma égett el és az erőgép is megrongá­lódott. mert az összehúzott szalmát annyira megközelítet­te, hogy az a gép hősugárzá­sától meggyulladhatott. Több év után tavaly a tarló­égetés is tüzet okozott. Az érsekvadkerti. mátraverebé- lyi, őrhalmi szövetkezetek­ben ilyen okok miatt több tízezer forintos tűzkár kelet­kezett. A tarlóégetésről szük­séges megiegyezni, hogy al­kalomszerű. tűzveszélyes te­vékenység lévén, írásbeli en­gedély alapján végezhető. Amíg végzik, megfelelő esz­közt, felszerelést, emberi erőt kell készenlétben tarta­ni, hogy a tűz szükség sze­rint eloltható, nem kívánt irányba való terjedése meg­akadályozható legyen. Jó, ha a község lakói tudják, mi­kor, hol égetik a tarlót, így, elkerülhető a tűzoltóság fe­lesleges riasztása. Célszerű, a tűzriasztás esetére felelőst megbízni, aki azt szükség ese­tén elvégzi. A fentiek alapján világos, hogy maguk a gazdaságok, közelebbről a betakarítást végzők tehetnek a legtöbbet a_ termés biztonságáért, Az e naookban már javában folyó felkészülésnél az említettek­nél jóval több, részben he­lyileg meghatározott szem­pontot kell figyelembe ven­niük. Többek között felada­tukhoz tartozik, hogy az érin­tett időszakban olyan jár­művet, vontatóeszközt, biz­tosítsanak, mely tűz esetén — a napi munka közben is — készen áll az önkéntes, il­letve vállalati tűzoltóság fel­szereléseinek a veszély he­lyére való juttatására. Erre a jármű vezetőjét ki kell ok­tatni, az önkéntes és válla­lati tűzoltóság parancsokat pedig értesíteni kell. Hatalmas érték, esztendős munka gyümölcse válhat fe­lelőtlenség, figyelmetlenség révén a tűz martalékává- Csak a lelkiismeretes fel­készülés, a szabályok betar­tása háríthatja el :a veszélyt. — g- — Az V. ötéves tervben épült A hang is más Amikor az elmúlt év utol­só hónapjában megkezdte próbaüzemét Salgótarján új, korszerű crossbar rendszerű távbeszélő központja, minden előfizetővel közölték az új hívószámot. A legtöbb embert az az udvarias hang lepte meg leginkább. Sokan kérdezget­ték, vajon hány napig tart az udvariasság? Az elmúlt fél esztendő bebizonyította, nem egyszeri ajándék volt, s ma már úgy hozzátartozik a táv­beszélő szolgáltatáshoz, mint a kagyló felemelésekor a — korábbinál lágyabb, halkabb — búgó hang. Nem tudom, hogy a több ezer telefonáló, a helyközi központ dolgozó gárdája, vagy a berendezést karbantar­tó távközlési szerelők tud­nák-e leginkább megindokol­ni, miért volt szükség az új központra. A régi túlterhelt készülék valamelyik apró al­katrésze szinte mindig javí­tásra szorult. Egy hibát elhá­rítottak. kettő lépett a helyé­be. S mindennek következ­tében a zsúfolt vonalakon szerencsés volt, aki ..kapás­ból” oda tudott telefonálni, ahová akart. A helyközi köz­pont kapcsolótermében a szűk helyen szinte egymást akadályozva lehetett csak dolgozni. Egy-egy fővárosi kapcsolásra fél napokat kgl- származott szerelési hibából, lett várni olykor. Nem csoda a zöm gyártási hibákból, al- hát, hogy hívó és kezelő egy- katrészek elromlásából állt aránt ingerült lett. elő. Mindez ma már a múlté. A távhívás jóvoltából közvet­lenül tárcsázhatjuk a főváro­si számokat, s mind a hely­közi. mind a helyi beszélge­tések hallásviszonyai sokat javultak. Az új központ az épület helyének előkészítése óta a közérdeklődés középpontjá­ban állt. A nagy telefonínség miatt még a helycsinálás so­rán kivágott fákat is megbo­csátották a salgótarjániak. A dekoratív épületet — mely ta­lán kevésbé eldugott helyet érdemelt volna — a Posta Tervező Intézetében „álmod­ták meg” s helyi vállalat, az AGROFIL készítetté* el a gátló tényezők ellenére határ­időre és kifogástalan minő­ségben. A berendezést pon­tos, lelkiismeretes munkával a BHG szerelte fel. Dolgozói a szerelés idejére Salgótar­jánba költöztek, ■* és szó sze­rint éjt nappallá téve. nem ritkán kora reggeltől késő estig végezték • munkájukat. A minőséget dicséri, hogy né­hány, a próbaüzemelés során napvilágra került műszaki probléma töredékhányada Az új telefonközpont létre­jöttében és az üzembe helye­zéshez szükséges kábelre­konstrukcióban. tehát mind­abban. aminek eredménye­képpen jobb feltételek mel­lett telefonálhatunk, jelentős szerepet játszott a Helyközi Távbeszélő Igazgatóság és a Posta Központi Kábelüzeme is. A nagy beruházást a POS- TABER fogta össze. Nem kis pénzbe került az, hogy a sal­gótarjániak ilyen ideális kö­rülmények között telefonál­hatnak. A Budapest-Vidéki Posta Igazgatóság közel 200 millió forint értékű munká­val tudta ezt biztosítani. Ez a munka ma sem ért véget, hiszen a kábelfekteté­sek egy része még hátravan. Így — a meglevő hálózatra támaszkodva — csak 385 új előfizetőt kapcsolhattak a há­lózatba, és a központ hatez­res kapacitásának alig több mint felét használták ki. Saj­nos az árváltozások és más tényezők következtében a munkálatokra előirányzott összegből nem futotta minden­re. A Gorkij-lakótelep és a pe­rifériák ellátásához még mint­egy 20 milliónyi értékű kábel­munkára volna szükség, melyre előreláthatólag jócs­kán kell várni. Nemcsak azoknak javult a helyzete az új központtal, akik telefonálni akarnak, ha­nem a hírközlés dolgozóinak, a kezelőknek és karbantar­tóknak is könnyebb lett a dolguk. A korszerűbb tech­nika gyorsabbá teszi a hiba- elhárítást. A készülék meg­lehetősen érzékeny, különö­sen a porra, légnedvességre, éppen ezért laboratóriumi tisztaságban, légkondicionált épületben dolgoznak. A köz­pontok kezelői is tágas, szép helyiségekben a legkorsze­rűbb munkaeszközökkel te­hetik a dolgukat. A megja­vult munkakörülmények je­lentős szerepet játszanak ab­ban. hogy az ügyfelek gokkal több udvariasságot, előzé­kenységet tapasztalnak ré­szükről. A jelenlegi szociális körülményekről a régi köz­pontban álmodni sem mertek. Az öltöző és mosdó mellett még pihenöhelyiség is áll rendelkezésre a vidékről be­járóknak. Az új telefonközpont ma már Salgótarján egyik büsz­kesége, reméljük évtizedeken át az is marad. Alkoholista a családban Gyermekeiket fenyegeti veszély... Tapintatosan érdeklődnek az ismerősök, látogatóba jön­nek a jóbarátok, még a szom­szédok is vigyáznak a nyuga­lomra, ha beteg van a csa­ládban. Falun, éppúgy.'minta lakótelepi házakban közügy az ilyesmi. Mindenki igyek­szik tőle telhetőén segíteni, ta_ nácsot adni vagy legalább jobbulást kívánni. Kivéve egyetlen betegséget: az alko­holizmust. Ott éppen fordított a hely­zet. Barátok, ismerősök úgy tesznek, mintha nem is tudná, nak erről a betegségtől, a kör­nyéken lakók pedig még az alkoholista hozzátartozóinak köszönését sem fogadják szíve, sen. A szűkebb család igyek­szik titkolni a dolgot, de azt sem lehet sokáig. Orvosilag ugyan bizonyí­tott, hogy az alkoholizmus be. tegség. Mégis Van egy alapve­tő különbség az alkoholizmus, ban és más betegségben szen­vedők között: míg az egyéb bajokból a leggyorsabban igyekeznek meggyógyulni — a szesz rabjainak többsége csak akkor fordul orvoshoz, ha már teljesen lehetetlenné vá. lik az élet körülötte és vele. Miközben az alkoholista sa­ját szervezetét roncsolja nap­ról napra, „elissza az eszét”, szellemi képességei egyre csökkennek — ugyanilyen iramban teszi tönkre egész családját. Nincs olyan háztar­tás, amely ne érezné meg, hogy a férj — mind gyakrabban a feleség is — naponta öt-hat fél- decit, esetleg egy-két üveg tö­mény szeszes italt, két-három liter bort küld le a torkán. Fo_ rintra átszámítva körülbelül annyit, amennyiből egy há­romtagú család napi kosztja kitelik. De ennél sokkal nagyobb kárt okoz az alkoholista a vi­selkedésével. Esténként min­den ilyen apa gyermeke attól retteg, hogy ismét menekülnie kell rokonokhoz, szomszédok, hoz, akiknek szomorú kö­telességük, hogy befogadják a részeg „családfő” elől búvó gyerekeket. Vigasztalan az ilyen gyer­mekkor, elmulasztott örömeit soha semmi nem pótolhatja. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az apa alkoholbetegségét megtudják az osztálytársakis, s mert a gyermekek még nem ismerik a tapintatot, csúfolják, olykor ki is közösítik maguk közül a részeges szülő gyer­mekét. Sajnos, nem ritka, hogy az alkoholfogya^tást a gyerme­kek is igen korán kezdik. Né­mely vidéken évszázados szó. kás volt, s még ma sem szűnt meg teljesen, hogy a síró csecsemőnek pálinkába ázta­tott kenyeret dugnak a szájá­ba. Később kap a,, gyerek egy- egy pohár bort vagy pálinkát ünnepnapon, esetleg vasárna­ponként is. Korunkban a teljes foglal­koztatottságnak, a nők mun­kába állásának szomorú és visszás kísérőjelensége az úgynevezett emancipációs al­koholizmus. Számos nő úgy érzi: joga van kivenni a ré­szét az alkoholfogyasztásból is, hiszen a nők minden téren egyenlőek a férfiakkal. Fi­gyelmen kívül hagyják azon. ban azt, hogy a politikai-jogi egyenlőség semmiképpen nem jelentheti a nemek közti bio­lógiai különbségek megszűné­sét. A nő élettani hivatása a gyermekszülés, az alkoholista nők ezt veszélyeztetik. Valamennyi tudományos mérés és tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a terhesség idején alkoholizáló nők gyermekei rendellenesen fejlődnek az anyaméhben és megszületésük után is. Nem kevesebbet jelent ez, mint, hogy az anya alkoholfogyasz­tása egész életére szerencsét­lenné teszi a gyermeket. Nincs ugyan nyilvánosság­ra hozott statisztikai adat ró. la, de közismert tény, hogy a : é * - - -- — ■- ~ ~v. ■ 2~ - ­BL -----------rr& . .. ,.*!•.-'V .. ______ ' * • ­V V' . tV.-.<• .;*»■• .;•*• ....* ► - -:-r - ÍA ­v1~"~>9KP*|rV , Szurdokpüspöki határában lelkes asszonybrigád egyeli, kapálja a jó jövedelmezőséget biztosító mákot. A közös gazdaságban esztendők óta eredményesen termesztik a gyógyszergyárak által is keresett növényt, sajnos a növényápolási munkákat csak fizikai erővel lehet elvégezni. — kj — családok szétbomlásában, a válásokban igen nagy szere­pe van az alkoholnak. Többsé­gükben éppen azok a házassá­gok bomlanak fel az egyik fél rendszeres ivászata miatt, amelyekben gyerek is van. Évekig, olykor évtizedekig tű. ri a józan életű feleség vagy férj házastársának életmód­ját. Meg is próbál segíteni rajta, megígérted vele, hogy orvoshoz fordul, kezelteti magát. Aztán, amikor a so­kadik ígéret is csak szó ma­rad, akkor esetleg él a tör­vényadta jogával, s kéri a kényszergyógykezelést, az el­vonókúrára utalást. S ha kí­sérletei megtörnek alkoholis­ta házastársának ellenállásán — jön a rosszabbik, a kettő­jük, de főleg a gyermek szá­mára fájdalmas megoldás: a válás. Az igazi károsult ismét a minderről mit sem tehető gyer­mek. Végleg megfosztják az apai gondoskodástól vagy az anyai melegségtől — amit voltaképpen addig is nélkülö. zott. A gyerek csavargása, is­kolakerülése, rossz tanulmá­nyi eredménye, sőt bűnözése mögött is szinte mindig meg lehet találni a szülő alkoholiz. musát.. Hány embert tett már évek_ re vagy egész életére szeren­csétlenné az alkohol — aligha lehetne akárcsak felbecsülni. A szeszes ital nemcsak rab­jává teszi azt, aki nem tud neki ellenállni, hanem beteggé is. Ám ez a betegség nem csu­pán saját, belső ügye annak, aki benne szenved — hiszen ő maga legtöbbször nem is tartja szenvedésnek. A csa­ládtagoknak legsajátabb ér­dekük, hogy segítsenek hoz­zátartozójukon, de rokonok, barátok részéről sem elég a tapintatos félrefordulás. Ne. kik is minden tőlük telhetőt meg kell tenniük az alkohol a* beteg gyógyításáért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents