Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-07 / 132. szám

« Leonv’d Brersnyev fogadta Raót Erősödnek a kapcsolatok Június 17-én kezdődik a KGST XXXIV. ülésszaka Leonyid Brezsnyev s Kremlben fogadta az indiai kjilügyminisztert. Képünkön: (jobb. ról balra): az SZKP főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, mellette Naraszimha Rao és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. Június 17-én Prágában megkezdődik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak XXXIV. ülésszaka. Az előzetes megállapodásnak megfelelően a tanácskozáson részt vevő delegációkat a tagállamok kormányfői veze­tik. A magyar küldöttség ve­zetője Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke. (MTI) Szovjet — magyar külügyminisziériumi megbeszélések A. G. Kovaljov, szovjet külügyminiszter-helyettes Moszkvában fogadta Papp Istvánnét, a magyar Külügy­minisztérium főosztályvezető­jét, aki a madridi találkozó előkészítéséről és az európai katonai enyhülési és laszerelé- sd konferencia összehívásával kapcsolatos kérdésekről foly­tatott megbeszélést a Szovjet­unió külügyminisztériumának illetékeseivel. (MTI) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke pénte­ken a Kremlben fogadta Na­raszimha Rao indiai külügy­minisztert, aki kedd óta tar­tózkodik hivatalos baráti lá­togatáson a Szovjetunióban. A találkozón jelen volt And­rej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió külügymi­nisztere. A baráti légkörű megbeszé­lésen Leonyid Brezsnyev hang. súlyozta, hogy a Szovjetunió következetesen törekszik a szovjet—indiai kapcsolatok elmélyítésére. Rámutatott, hogy az imperialista erők mesterkedései következtében a nemzetközi-helyzet az utób­bi időben bonyolultabbá vált. Hangsúlyozta az enyhülési po­litika folytatásának, a feszült­séggócok felszámolásának je­lentőséget, az államok min­denféle külső beavatkozástól mentes, önálló fejlődése tisz­teletben tartásának fontossá­gát. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet a Varsói Szerződés tagállamainak arra a javasla­tára, hogy a világ különböző térségeihez tartozó államok vezetői a közeljövőben tartsa­nak legmagasabb szintű talál­kozót a nemzetközi feszültség, gócok felszámolása és a hábo­rú elhárítása céljából. Afganisztánról szólva az SZKP KB főtitkára megálla­pította: a Szovjetunió síkra- száll az Afganisztán körül kialakult helyzet politikai rendezéséért, olyan rendezé­sért, amely megbízhatóan sza­COSPAR-konferencia A Nemzetközi Űrkutatási Bizottság (COSPAR) budapesti ülésszakán, június 9-én, hétfőn rendezik az első plenáris ülést, A ■ tudományos szakcsoportok­ban azonban már egy hete el­kezdődött a munka, és az elő­adásokon jó néhány jelentős tudományos bejelentés hang­zott el — tájékoztatták az új­ságírókat a szervezet nemzet­közi és hazai vezetői pénte­ken, a Magyar Tudományos Akadémia székházában. Jean Francois JDenisse, a COSPAR elnöke emlékeztetett arra, hogy a mostani tanács­kozáson a világ valamennyi űrkutatással foglalkozó orszá­ga képviselteti magát. Az im­már 23. ülésszak —, amelyen 40 ország csaknem ezer jeles tudósa vesz részt — több szempontból is fordulópontot jelent a szervezet életében. Eddig minden évben konfe­renciát tartottak. A jövőben azonban—, mivel a szervezet szilárd és a kutatási irányok is pontosan kialakultak — két­évente kerül sor ilyen méretű tanácskozásra. Újdonság, hogy a budapesti az első olyan, szo­cialista országban szervezett COSPAR-konferencia, ahol az Interkozmosz-együttműködés keretében végzett űrrepülések eredményeiről is részletesen beszámolnak. A mostani, csak­nem kéthetes rendezvénysoro­zatom a tudósok különleges fi­gyelmet szentéinek a naprend­szer megismerésében elért eredmények értékelésének. Barta György akadémikus, a COSPAR magyar nemzeti bi­zottságának titkára arról szólt, hogy a szervezet egyik legné­pesebb konferenciájának mun­kájából a magyar tudósok, szakemberek is kiveszik a ré­szüket. Az elhangzó 700 elő­adásból több mint harmincat hazánk képviselői tartanak­A jelentős tanácskozás hét­főn plenáris üléssel folytató­dik és június 14-ig tart. (MTI) vatolná az ország elleni ag­resszió beszüntetését, s védel­met nyújtana a belügyeibe való mindenféle külső be­avatkozás ellen. Ehhez, vala­mint az Afganisztán és a ve­le szomszédos országok közöt­ti békés, baráti kapcsolatok megteremtéséhez jó alapot szolgáltatnak a demokratikus Afganisztán kormányának május 14-én nyilvánosságra hozott építő jellegű javasla­tai. Naraszimha Rao köszöne­tét mondott az Indiának nyúj­tott szovjet segítségért és tá­mogatásért és kormánya ne­vében megelégedését fejezte ki afölött, hogy a szovjet—in­diai kapcsolatok- a" barátság, az 'egyenjogúság és a kölcsö­nös bizalom szellemében fej­lődnek tovább. Leszögezte, hogy az indiai kormány to­vábbra is minden ■> területen erősíteni kívánja a két ország együttműködését. Megállapí­totta, hogy India kormánya és népe nagyra becsüli a Szov­jetuniónak a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításá­ra irányuló következetes poli­tikáját. (MTI) Hazaárulók pere Phnom Penhben perbe fogták a „Khmer Serei” (Sza­bad Kambodzsa) elnevezésű reakciós csoportosulás 17 tag­ját, akik — mint az SPK hír- ügynökség jelentette — kísér­letet tettek a jelenlegi kor­mány megdöntésére. A fő vádlott Hem Kroeusna, úgy­nevezett kormányfő. A nyil­vános tárgyaláson ismertetett vádirat szerint „ellenforra­dalmi tevékenységet folytat­tak Kambodzsa Nemzeti Megmentése Egységfrontjá­nak kül- és belpolitikája el­len, fenyegetésekkel embere­ket próbáltak toborozni és szoros kapcsolatokat tartottak fenn a Thaiföldön tevékeny­kedő „szabad khmer legfelső bizottsággal”, amelynek élén olyan áfulók állnak, mint Son Sann, Dien Diel és In Tam. A hivatalos Phnom Penh-1 jelentés közli, hogy rövidesen megkezdik két másik reakciós khmer szervezet közelmúlt­ban letartóztatott és ugyan­csak hazaárulással vádolt tagjainak perét. Arafat üzenete az ENSZ-hez Jasszer Arafat, a PFSZ vb­élnöke, csütörtökön Waldheim ENSZ-főtitkárhoz intézett üze­netében felszólította a világ- szervezetet, hogy tegye meg a hivatalos intézkedéseket ' „a Palesztinái nép. védelmére a hivatalos és szervezett cionis­ta terrorizmus ellen”. Az Izrael által megszállt területek arab polgármesterei­nek nyomatékos kérésére visz- szavonta lemondását a gázai és a betlehemi polgármester. Saua gázai és Freidzs betlehe­mi polgármester csütörtökön kijelentette: „az egység érde­kében vontuk vissza lemondá­sunkat”. A két elöljáró a nab­luszi és a ramallahi polgár- mesterek ellen hétfőn elköve­tett barbár merényletek nyo­mán möndott le. A megszállt területeken élő palesztinokkal való szolidari­tásra szólította fel hallgatósá­gát a nazarethi polgármester csütörtökön, az 1967-es hatna­pos háború 13. évfordulóján elmondott beszédében. Az Iz­rael területén levő Nazareth arab kisebbséget képviselő ve­zető fegyveres harcra. buzdí­tott, amely szerinte „a palesz­tin haza felszabadításának egyedül lehetséges eszköze”. (MTI) Olasz voksok dilemmája Bár csupán helyhatósági választásokra invitálnak vasár­naptól hétfő délig a plakátok, Olaszországban mégis rend­kívüli az érdeklődés. Komoly politikai erőpróba előtt áll az ország, noha „csak” 15 tartományban és hatezervalahány városban, községben, illetve járásban és kerületben válasz­tanak új vezetőséget. öt évvel ezelőtt valóságos politikai földcsuszamlást idé­zett elő a helyhatósági választás: hat tartományban kom­munista irányítású baloldali helyi kormányzat (giunta) ala­kult. Néhány nagyváros — mint például Genova. Firenze, Nápoly és Velence — élén is őrségváltás következett be a kereszténydemokrata polgármester kommunistának adta át a helyét. (Rómát is kommunista főpolgármester irányítja, de a főváros tanácsát nem 1975-ben választották.) Heves kampány előzte meg a jelenlegi választásokat, s a hadjáratból nem hiányoztak a kommunistáéi lenesség leg­durvább elemei sem. A kereszténydemokraták szeretnék visszahódítani elvesztett pozícióikat, s bizonyos előjelekből — nem utolsósorban a múlt év júniusában tartott általá­nos választások irányzatából — arra lehet következtetni, hogy ez a törekvésük részben sikerrel járhat. A szocialista párt tekintélye kétségkívül növekedett az­által, hogy képviselői helyet kaptak Cossiga kormányában. Kampányukat most is bizonyos felemás felhangok jellemez­ték: egyrészt hűség a koalíciós partnerhez — a keresztény- demokratákhoz —, másrészt az együttműködési készség hangsúlyozása ott, ahol a kommunistákkal alakíthatnak kö­zös’ vezetőséget. Római megfigyelők számítanak arra, hogy a kisebb pártok közül a republikánusok növelik szavaza­taik számát. A tét tehát a helyi önkormányzati szervek összetétele, közvetve azonban több forog kockán. Itália politikai palet­táján av hetvenes évek közepén ugyanis egyre erőteljeseb­ben jelentkezett a vörös szín, jeléül annak, hogy az ország' vezetése iránt fokozódik a bizalmatlanság, s a tömegek az OKP felé fordulnak. A jelenlegi feszült nemzetközi hely­zetben Itália kormányozópártja elérkezettnek látja az időt a nagyszabású ellentámadásra, az elvesztett voksok vissza­szerzésére. Annál is inkább, mert partnereit is szeretné meggyőzni, hogy ami a hetvenes évek közepén történt, az átmeneti kisiklásnak, jelentéktelen epizódnak számít. Ezért némi tudathasadással vonul majd az urnák elé 43 millió olasz. Nem tudják, hogy szavazatuk voltaképpen azt fejezi-e ki, hogy Itália a nyugati szövetségi rendszer biztos .láncszeme, vagy azt, hogy korrupciótól mentes, hatékony, az urbanizációval és a városlakók közérzetével egyaránt tö­rődő helyi vezetést óhajtanak. Olyant például, amilyen a hat, baloldali tanács által igazgatott tartományban példá­san működött. Gyapay Dénes Iráni konferencia Deklaráció ítéli el az USA-t Az Egyesült Államok iráni beavatkozásait élesen elítélő nyilatkozat elfogadásával csütörtökön,' a késő éjszakai órákban, v.éget ért a teherá- ni nemzetközi konferencia, amelyen több mint ötven or­szág képviseletében mintegy 300 küldött vett részt. . A 12 pontos deklaráció el­ítéli az Egyesült Államokat, amiért huszonhét éve — a CIA által megszervezett 1953- as államcsíny óta — sorozato­san beavatkozik Irán bel­ügyeibe. Elismeri az iráni nép jogát arra, hogy követelje a bukott sah kiadatását, s a Pahlavi-dinasztia vagyonának visszaszolgáltatását. A nyilatkozat megbélyegzi Washington Irán elleni „köz­vetett és közvetlen fenyegeté­seit, összeesküvéseit, provo­kációit”. Külön nyomatékkai ítéli el az idén áprilisban vég­rehajtott amerikai katonai akciót, s az Egyesült Álla­mokban elhelyezett iráni bankbetétek zárolását, az Irán ellen foganatosított gaz­dasági szankciókat, s az Egye­sült Államokban élő iráni ál. lampolgárok elleni megtorló intézkedéseket. A nyilatkozat felhívja a figyelmet arra is, hogy Irán elleni szankciók ki- terjesztése céljából Washing­ton nyomást gyakorol szövet­ségeseire. A ’ dokumentum le­szögezi, hogy Iránnak joga van kártérítést követelni, mert Washington több évtizedes be­avatkozása Iránban hatal­mas anyagi károkat okozott, s rengeteg ember életét kö­vetelte. A nyilatkozat szerint létrehozták a konferencia ál­landó bizottságát, amely fo­lyamatos kapcsolatot tart fenn a tanácskozás résztvevői, vei. Ghotbzadeh külügyminisz­ter a záróülésen elhangzott felszólalásában elutasította az amerikai delegáció egyik tag­jának azt a javaslatát, hogy az amerikai túszok ügyét is vegyék be a nyilatkozatba. Hangoztatta viszont, hogy a határozat az összes iráni— amerikai probléma békés ren­dezését szorgalmazza; s ez vonatkozik a túszügyre is. Egyúttal visszautasította az afganisztáni lázadók küldöt­tének követelését, hogy a ha­tározat ítélje el a Szovjetunió afganisztáni szerepét- (MTI) Baniszadr terve a rendezésre % Kennedy nem adja fel... Strauss „árnyékkormánya" Carter elnök csütörtökön „béketalálkozöra” hívta Ed­ward Kennedyt, de az egyórás fehér házi tanácskozás után a szenátor kijelentette: feltett szándéka, hogy tovább folytat­ja a harcot a demokrata párt elnökjelöltségéért- — A Car- terral való jobb megértést egyébként a nyílt, őszinte vita Szolgálhatja — mondotta. Ken­nedy kitért a kérdések elől, hogy támogatja-e majd Car- tert, ha az elnököt az augusz­tusi pártkongresszus (amint valószínű) elnökké jelöli. „Ar­ra számítok, hogy én 'eszek a jelölt . . . jelentette ki a sze­nátor. Carter tartózkodóan nyilatkozott: a maga részéről nem igényli a párton belüli vitát, egyébként pedig úgy vé­li, hogy adott esetben Kenne­dy és tábora támogatása nél­kül is megszerezheti az Elnök­jelöltséget. A számok mindenképpen Carter mellett szólnak: az el­nök a 34 demokrata előválasz­tás közül 23-at nyert meg, a többi esetben Kennedy szer­zett' többséget. Carter eddig 1962 küldöttre támaszkodhat (a jelöléshez szükséges mi­nimális többség 1666). míg Kennedynek 1212 delegátusa van. E számok már alig mó­dosulnak. Washingtonban általános a vélemény, hogy Edward Ken­nedy elvesztette valós esélyeit az elnökjelöltség megszerzésé­re- (MTI) Sándor István, az MTI tu­dósítója jelenti: , Franz Josef Strauss, a nyu­gatnémet ellenzék kancellár- jelöltje, pénteken délelőtt saj­tóértekezleten mutatta' be „árnyékkormányát”. 1 A kereszténydemokrata (CDU) és a keresztényszociá­lis (CSU) unió vezető politi­kusaiból álló csapat lesz hi­vatott a bajor tartományi mi­niszterelnököt támogatni a bonni hatalomért vívott har­cában. Az összeállítás legszembe­tűnőbb eleme: Helmut Kohl, a CDU elnöke, aki a ; legutób­bi választásokon .alulmaradt Helmut Schmidt kancellárral szemben, a jobboldal választá­si győzelme esetén nem vállal­na tisztséget egy Strauss-kor- mányban. Helyette Gerhard Stoltenberg schleswig-hols- teini tartományi miniszterel­nök a jelölt az alkancellár és egyben a pénzügy-, vagy gaz­dasági miniszter posztjára. Az árnyékkabinet többi minisz­teri tárcáját Strauss óvatos­ságból még nem ígérte hiva­talosan oda: csak az egyes politikusok eddigi tevékeny­ségéből lehet következtetni arra, ki melyik minisztériu­mot kapná. A szűkén vett választási csa­patot a CDU-kézben levő tar­tományok miniszterelnökei és néhány tekintélyes keresz­ténypárti politikus — Barzel volt CDU-elnök, Walter Wall­mann frankfurti és Manfred Rommel stuttgarti főpolgár­mester — egészíti ki. Baniszadr iráni elnök garan­ciákat kért egy amerikai kato­nai intervenció ellen, s dSyan hárompontos tervet terjesztett a Teheránban tartózkodó ame­rikai küldöttség elé, amely­nek elfogadása megelőzné a túszüggyel kapcsolatos iráni parlamenti határozatot — kö­zölte csütörtökön az amerikai küldöttség egyik tagja, Leo­nard Weingilass. Sajtóértekezletén Weinglass nem bocsátkozott részletekbe a tervvel kapcsolatban, grra hivatkozva, hogy ismertetése „károsan hatna a tárgyalások­ra”. Weinglass közölte, hogy a küldöttség szeretne találkoz­ni Behesti ajatollahhal. Az UPI megjegyzi, hogy Behesti — általános megítélés szerint — a túszüggyel kapcsolatos fejlemények kulcsembere. Weinglass sajtóértekezletéről beszámoló hírében az UPI egyúttal ismerteti a Pars hír- ügynökség csütörtöki jelenté­sét Baniszadr elnöknek és 2 NÓGRÁD - 1980. június 7., szomL..* Clark volt igazságügyminisz­ternek — az amerikai delegá­ció vezetőjének — szerdai megbeszéléséről. A Parsra hi­vatkozva az UPI közli, hogy Baniszadr a következő követe­léseket támasztotta az Egye­sült Államokkal szemben: Wa­shington szüntesse be a sah családjának, külföldön és Iránban élő tanácsadóinak tá­mogatását; az Egyesült Álla­mok fejezze be Iránban félbe­hagyott beruházásait és lássa el Iránt alkatrészekkel; a szál­lítások teljesítésére Washing­ton írásban vállaljon kötele­zettséget. Baniszadr kijelen­tette azt is, hogy az Egyesült Államok folytatja Irán elleni összeesküvéseit, s ez aggasztja az iráni vezetést, amely egyál­talán nem bízik Washington­ban. Egyelőre nem ismeretes^ hogy Baniszadr terve • megnyerte-« a többi iránj vezető támogató sát — jegyzi meg az UPI. (MT» r í

Next

/
Thumbnails
Contents