Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-06 / 131. szám

Úgy csöppentem bele...

PONTOSAN NEM TO- ban kerültek a helyér« a jár- Ezt követőn a korábbi idöDOM megmondani, mikor és ki indított ei a közösség szolgálatára. Egy azonban biztos: a

7. útravalót, az első bíztatást itt kaptam a gyárban, ahol immár 30 éve dolgozom — kezdi a beszélgetést Menczel Sándor, a ZIM salgótarjáni gyára meós csoportvezetője. Szavait jó értelmű bemutatko* zásnak is tekinthetjük.

Korábban a 67-es, nemrég pedig a 71-es körletben — egy és ugyanaz — egyhangúlag ismét tanácstagnak jelölték, mondván: — eddig sok gondunk megoldáséban segítettél, továbbra is bízunk benned. Többen pedig még hozzáfűzték. Ha szükség lesz rá, akkor továbbra is végzünk társadalmi munkát.

— A lakosság konkrét támogatása nélkül a tanácstag egyáltalán nem tud eredményt »elérni. Hogy jó órában mondjam, a körzetemben lakók, eddig mindig mellettem álltak, amikor segítségre volt szükség. Ahogy mi mondjuk, az öreg és az újtelepen — ami a benzinkúttól a húsüzemig terjed — munkások, bányászok, nyugdíjasok lakják, mintegy 340-en. A kétféle településelnevezés nem jelent semmiféle megkülönböztetést. A régi telepen ugyanúgy laknak idősek, mint az új telepen és fordítva. Például a régi telepen egymás után nőnek ki a földből a szebbnél- szebb házak — állítja a csoportvezető.

Ha már idáig jutottunk, folytassuk azzal, amit az elmúlt ciklusban sikerült megvalósítani.

— Az újtelepen megszűnt az iskola. Helyén az ÁFÉSZ nyitott új üzletet. Ugyanitt az utcákba bevezették az ivóvíz- vezetéket. Az árkok kiásását, takarítását társadalmi munkában végeztük el. Közös szeméttárolók kerültek viszont a régi telepre. Javult a köz- világítás. Több új oszlopot állítottak fel, ugyanakkor néhány helyen a meglevő egy égő mellé még egyet szereltek be. Társadalmi munkádalapok is.

— De még maradt azért tennivaló a júniust követő ciklusra is — vetem közbe.

— Igen. Az anyagi lehetőségek mindig meghatározzák a tennivalókat. Sorolni kell, mi kerüljön előre, mi az, amit csak később lehet megvalósítani. Mert azt nem kívánhatjuk a városi tanács vezetőitől, hogy kizárólag csak ránk gondoljanak. Az ilyenkor szokásos eszmecserék során, ha kicsit nehezen is, de az érdekelt lakók megértik, hogy egyszerre nem lehet mindent megoldani. Akad közöttük egy-kettő, aki mindig másként akarja a végrehajtást. Pedig nem fűződik hozzá semmiféle egyéni érdekük. Ilyen alkatú emberek. Két év alatt ezt is megszoktam. Mindig meghallgatom őket és azzal válunk el, hogy legközelebb úgy csináljuk, ahogy ők elképzelik. Nem nőkről, hanem férfiakról van szó. ök a partnerek az eszmecserében, az asz- szonyok csupán férjeiknek tolmácsolják kéréseiket, kívánságaikat.

— Hol és mikor beszélik meg a közös, dolgokat.

— Amikor hazafelé megyek, az utcán. A lakásomon csak nagyon sürgős esetben keresnek fel...

— FELJEGYZÉSEI KÖZÖTT szerepel-e valamilyen különleges kívánság?

— Inkább érdekes dolgokról tudnék beszélni. Bizonyára ön is tudja, hogy a tanácstól feladatul kaptuk, nézzük meg, a magatehetetlen idősek közül kik szorulnak tanácsi segítségre. Az egyik helyen így utasították vissza érdeklődésemet: — Mit gondolok, mit képzelek róluk, hogy ők képtelenek gondozni, ápolni szülőjüket? Szó sem lehet tanácsi segítségről ■— mondták határozottan. Ugyancsak tanácsi kérésre meglátogattam az egyedül élő idős embereket is, s megkérdeztem tőlük: igéméinek-e tanácsi támogatást?- Egyelőre nem, válaszolták mindannyian.

szakról ismert, de még meg nem valósított feladatok kerülnek szóba.

— A tanácsnál tervbe vették az öregtelepi ivóvízvezeték-rendszer kiépítését. Por- talanítani kellene az utat is, mert sem a mentő, sem pedig a szénszállító gépkocsi esős időben nemigen tud bemenni. Ahol én lakom, ott szeretném megvalósítani a szemétszállítást, Az utóbbi is bizonyítja, hogy a tanácstagnak — már mint nekem — nem' hajlik magam felé a kezem.

— Kevés ember mondhatja el magáról, hogy a nagy kudarcok általában nagy ívben elkerülték.

— Sohasem vállalkoztam lehetetlenre, mindig felmértem, mit engednek meg a lehetőségek, mikor, mire telik. Ha pedig valami nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna, akkor sem törtem le, mert vallom, hogy az ilyesmi sohasem vezet jóra. Meg aztán nem tudnám magam eb' be a helyzetbe elképzelni.

Valószínű azért, mert már megedződött a közösség szol gálatában. Volt műhelytitkár, tagja volt a vállalati szak- szervezeti tanácsnak, a szak- szervezeti bizottságnak. Munkájáért, közéleti tevékenységéért vagy hatszor tüntették ki a Vállalat kiváló dolgozója címmel.

— Szeretek az embereknek segíteni, szeretem a közügyet előbbre vinni — szól mély meggyőződéssel a hangjában.

Így cselekedett 1973-ban, amikor először választották meg tanácstagnak. Ebben az időszakban a közösség ügyeinek szolgálata évi 10 napi szabadságát vette igénybe.

— MOST Jó, MERT műszak után fél ötig a tanácson van időm intézni választóim ügyeit, kívánságait.

Szabad idejében, hetenként, legalább két délután.

(venee*)

Fejlődött a megye egészségügyi ellátása

A salgótarjáni öblösüveggyárban a SALGÖ I. beruházási program keretében többcélú ipari csarnokot építenek, melyben helyet kap a dobozüzem, a regie-anyagraktár, a faipari üzem és a szociális blokk. A kivitelezést a NOTÉV végzi. A közel 50 millió forintba kerülő új létesítményt a tervek szerint ebben az esztendőben átadják.

Á társadalmi haladással és

fejlődéssel összhangban egyre inkább előtérbe kerül az egészség fokozott védelmének igénye és lehetősége. Ma már az egészségügy össztársadalmi érdekké és feladattá vált. Ez jól érzékelhető a párt- és kormányhatározatokból, melyek a közelmúltban az egészségügy helyzetével és továbbfejlesztésével foglalkoztak. Elmondhatjuk, valóság az az alapvető cél, hogy az egészségügyi ellátás állampolgári jog és ennek színvonala lényeges meghatározója a lakosság életszínvonalának is. A fejlődéssel párhuzamosan érzékelhetők azonban bizonyos feszültségek, melyek a megnövekedett szükségletnek, esetenként a túlzott igényeknek, s az egyenlőtlen fejlődésnek is következményei.

Az elmúlt időszakban a megye társadalmi, gazdasági fejlődésével párhuzamosan fejlődött az egészségügyi ellátás. A IV. és V. ötéves terv főbb szakmai célkitűzései teljesültek. Kialakult az ellátás hármas szintje: alapellátás, járó- beteg-szakellátás és kórháza ellátás- Előtérbe került a betegségek megelőzése és kialakultak az egészségügyi rehabilitáció feltételei. Az állami költségvetés is évről évre magasabb összegeket biztosít az egészségügy számára.

A lakosság egészségügyi ellátása szempontjából meghatározó a körzeti orvosi szolgálat működése, mivel a lakosság évente átlagban öt alkatommal keresi fel. Ezért is kellett növelni az orvosi körzetek számát és csökkenteni az egy körzetre jutó lakosságszámot. Az 1977. január 1-eL bevezetett új gyógyszerrendelési eljárás a körzeti orvosok tevékenységében időt szabadított fel, így betegeiket igényesebben láthatják el. A készenléti szolgálat, az összevont és a központi körzeti orvosi ügyelet megyei szinten a korábbinál nagyobb biztonságot nyújt a lakosságnak az orvos munkaidőn kívüli elérésében.

A két városban és Pásztón a 0—14 éves korúak speciális ellátását, folyamatos gondozását, általános iskolákban az iskolaorvosi teendőket a gyermekkörzeti orvosok biztosítják. E körzetek száma 50 százalékkal nőtt. Továbbfejlesztettük a fogorvosi szolgálatot és Salgótarján városban teljes- körűen megoldódott az iskolás korúak színvonalas fogászati ellátásaA dolgozók egészségügyi ellátását biztosító üzemorvosi szolgálat fejlődése követte a megye ipari szerkezetében végbement változásokat. Több mint 20 üzemben szerveztünk üzemorvosi szolgálatot. A megyei KÖJÁL és az üzemegészségügyi szolgálat szorosan együttműködik a munkaártai- rnak feltárásában és tevékenységük azok megismerésén túl megszüntetésükre irányul. Az orvosi rehabilitáció szervezete kialakult és megfelelően működik, azonban a munkahelyi rehabilitációt igénylők kis hányada részesül csak foglalkozási rehabilitációban.

A szakrendelőintézeti munka színvonala az elmúlt években javult és az ellátás új

szakterületekkel bővült. Az évi betegforgalom rendkívül magas (1—1,2 millió), ezért nagy a zsúfoltság. A megyei rendelőintézetben több szakrendelés időtartamát a délutáni órákra is kiterjesztették, azonban a lakosság ezt eddig alig vette tudomásul és a zsúfoltságot fokozva inkább a délelőtti órákban keresi fel a szakrendeléseket.

A megye 4 kórházában 21 141 intézeti ágyon évente 46 ezer beteget ápolnak és 9154 különböző műtétet végeznek. A viszonylag kisszámú ágyfejlesztés ellenére a gyógyítómunka jelentősen fejlődött. Kialakultak a differenciált ellátást biztosító szinték, több speciális osztály kezdte meg működését. Javult a kórházak közötti kapcsolatA hatékonyabb ellátás biztosítása és az anyagi eszközök célirányosabb felhasználása érdekében megvalósult az

egészségügyi intézmények és

szolgálatok szervezeti egysége, funkcionális kapcsolata: Javult a kórházi felvételek előtti kivizsgálások színvonala, csökkentek a párhuzamos intézkedések. Az integráció teljes megvalósítása azonban folyamat, melynek még csak az

elején ‘ vagyunk. Intézményeink rendszeresen foglalkoznak etikai helyzetükkel. Javult az egészségügyi dolgozók munkakapcsolata. A betegek körében végzett kérdőíves felmérés általában megelégedésükről tanúskodik.

Az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem területén szép eredményeket értünk el. A művi vetélések száma több mint felére lecsökkent. A koraszülések aránya és a csecsemőhalálozások száma is csökkenő tendenciájú. A háromgyermekes csiaiádádeál kialakításában azonban nem értünk el eredményt. Gondot jelent, hogy a családi életre nevelés még nem kielégítő, a koraszülések miatt nő az értelmi és testi fogyatékos gyermekek száma- Elhelyezésük komoly feladatot ró a társadalomra.

Mind nagyobb munkát ad az egészségügynek áz összlakosság mintegy 20 százalékát kitevő időskorúak orvosi és szociális ellátása. A megváltozott élet- és munkakörülmények miatt az időskorúak gondozása mindinkább állami és társadalmi feladattá válik. Tovább növeli gondjainkat, hogy a családok, a gyermekék sem teljesítik mindig kötelességüket idős szüleik eltartása, gondozása érdekében.

A tanácsi bizottságok és V öröskereszt-szerveze- tek segítségével felmérést végeztünk az időskorú gondozást igénylők száma és differenciált ellátási igényük megállapítása érdekében. Az anyagi ellátáson kívül (segélyek, járadékok) új gondozási formákat vezettünk be, így a házi szociális gondozást, a szociális étkeztetést. Ezek lehetőséget adnak arra, hogy az idősek otthonukban, megszokott körülmények között toNógrád megye híres közsé- i Drégelypalánk. Nemcsak a irténelemből és az irodalomál ismert, hanem arról is, agy szorgalmas, dolgos ke- 3 lakói szívesen és nagy ozzáértéssel termesztik az Dret. Hasonlóképpen a két trsközségben, Honion és jolyvecén is.

Három község közösen. Az ;ödik ötéves tervben több undent építettek, gyarapodik, előbbre léptek.

Ma is emlékezetes dátum,! agy négy esztendővel ezelőtti drégelypalánki napközi ott- nnos óvodát oly annyira bő- itették, hogy egy újabb gye- ;kcsoportot tudtak elhelyez- i. Minderre kereken hatszáz- uszonötezer forintot költöt- ilj. Két esztendő múlva Ipoly- ecén vált lehetővé, hogy egy jah’- óvodai csoportot fog- ii' ssanak. Emellett az )o! cei óvoda korszerűsí- ;sre is szorult. Ezért 1979- en a tanács úgy döntött,

m

Épült az ötödik ötéves tervben

Három község közösen

hogy felújítják a világítást, kényelmessé teszik a'fűtést.

Ily módon sikerült elérni, hogy a százharmineöt óvodás korú gyerek — a közös tanács felügyelete alá tartozó hat óvodai csoportban — huszonhat dolgozó — óvónők, dajkák, főzőnők — közreműködésével megfelelő körülmények között tölti a napokat, amíg a szülők dolgoznak.

Évekkel ezelőtt sok gondot okozott az iskola. 1977. szeptember 1-én adták át a négy tantermes központi iskolát. Erről szükségest megjegyezni, hogy az előzőleg tervezett két tanterem helyett négyet építettek. Ami a költségeket illeti, ez mór igen tetemes volt, közel két és fél millió forintot igényelt,

Szükség volt a közös összefogásra. Segített a helyi termelőszövetkezet, a MÁV és a lakosság is közel kétszázezer forint önkéntes községfejlesz. tési hozzájárulást adott. A kö. vetkező két évben újabb félmilliót fordítottak az iskola régi szárnyában a fűtés korszerűsítésére. Végül is létrejött egy olyan szép, kényelmes központi iskola, amely háromszáz gyereknek biztosít helyet a tanuláshoz. Elérték, hogy csak délelőtt van oktatás, amely tanárnak, diáknak egyformán hasznosabb.

Emellett a tanács arra is ügyelt, hogy a honti és az ipolyvecei tagiskolákat is korszerűsítsék, felújítsák. Eire hétszázezer forintot fordítottak.

Régi terv valósult meg azzal, hogy az általános iskolákban megszervezték a napközi otthonokat. Drégelypa- lánkon három-, Ipolyvecén egycsoportos iskola napközi otthon működik.

A könyvtárak sem maradtak „árván”. Honton és Ipolyvecén szebbé-kényelmesebbé tették a könyvtárakat, a felújításra negyedmilliót költöttek.

Sokan nem is tudják, hogy a villanyhálózat korszerűsítése, bővítése milyen sokba kerül egy-egy községben. Arra, hogy mindhárom faluban modern közvilágítási lámpákat szereljenek fel, egymillió-ötszázezer forintot szavazott meg a tanács.

Nem mindegy, hogy milyenek az utak, járdák, ezekből is jó néhány épült, vagy a meglevő régit újították fel. Drégelypalánkon emellett „megszületett” a Szondy-em- lékpark és korszerűsítették a Hont—Parassapuszta határátkelőhelyet.

A jó közérzethez tartozik, hogy Drégelypalánkon korszerű postahivatal fogadja az ügyfeleket és mindhárom községben ABC-, illetve húsbolt várja a vásárlókat.

Honton jó két esztendeje öregek napközi otthona létesült, ahol húsz-huszonöt idős ember tölti kényelmesen a napokat, kap meleg ételt.

Az előbbrelépés nyilvánvaló. Mindezekhez hozzájárul, hogy az elmúlt öt esztendőben a társadalmi munka értéke meghaladta a hárommil- fió' forintot a három községben.

vábbra is kiegyensúlyozottan éljenek.

Tanácsaink sokait tettek az egészségügyi dolgozók, elsősorban az orvosok élet- és mun* kakörülményeinek javításáért. Salgótarjánban lakásokat biztosítottak, községi tanácsaink megfelelő lakásokat és rendelőket építettek. Díósjenőn az egészségügyi alapellátást végező intézményeket — körzeti 'orvosi, fogorvosi rendelő, gyógyszertár, szolgálati lakások — korszerű, minden igényt kielégítő épületben, úgynevezett körzetközpontban helyez* ték el. A kedvező feltételek hatására az egészségügy személyi feltételei is javultak' Az orvosi létszám folyamatosan emelkedik, de a 10 ezer lakosra jutó orvosok száma a fejlődés ellenére is az országos átlag alatt van.

Javultak tárgyi feltételeink. Ebben az időszakban létesült a megyei 36 munkahelyes rendelőintézet, a 120 csecsemőotthoni és 70 egészségügyi gyermekotthoni férőhely. Megkez* dődött és a tervnek megfelelően tart a balassagyarmati kórház rekonstrukciója, 1978 tavaszán átadták az új 141 ágyas nőgyógyászati-szülészeti pavilont. Körzeti orvosi rendelőink 50 százaléka vált korszerűvé. Az üzemek közreműködésével több új üzemi rendelőt építettek.

Oj gyógyszertárak és Balassagyarmaton új központi gyógyszerraktár kezdte meg működését. Intézményeink gép-műszer ellátottsága is javult, azonban még továbbra sem elégíti ki a szakmai igényeket. Salgótarjánban új 80 férőhelyes bölcsőde létesült, de a férőhelyek száma ennek ellenére sem fedezi a szükségletet.

Szociális otthonaink állapota az 1975 augusztusában, megnyílt 220 férőhelyes balassagyarmati szociális otthon kivételével, elmarad a követelményektől.

A tervszerű és következetes Intézkedések folytán az elmúlt években a lakosság egészségi állapota folyamatosan javult. Növekedett az átlagéletkor. A megye járványügyi helyzete is jónak ítélhető.

A lakás* és életkörülmények azonban a lakosság egy részénél nem követte helyes, egészséges életmód kialakítása. A nem megfelelő étkezési szokások, a káros szenvedélyek, elsősorban a dohányzás és az alkoholizmus csökkentése terén nem értünk el eredményt. Ez is hozzájárult, hogy emelkedett a 45—55 éves korúak halálozási aránya, a szív- és érrendszeri, emésztőrendszeri, idegrendszeri, a reumás megbetegedések és folyamatosan növekszik az üzemen kívüli balesetek, különösen a közúti balesetek száma.

Mindez figyelmeztető számunkra, azért kell tevékenységünkben nagyobb figyelmet fordítani az alapellátásra, előtérbe helyezve a betegségek megelőzését, a gyógyítómunka hatásfokának növelését, a munkahelyi-környezeti ártalmak fokozottabb kivédését, különös tekintettel a rehabilitációra, az időskorúak szociá- 'is gondozására és a lakosság egészségügyi kultúrájának emelésére, összhangban az MSZMP XII. kongresszusának határozatával.

Fejlesztési elgondolásaink súlyponti kérdése a kórházrekonstrukció, az orvos- és kórháztechnika, az alapellátás, gyérmekegészségügyi ellátás és a szociális ellátás színvonalának, valamint az egészségügyi dolgozók élete és munkakörülményeinek további javítása.

M

indez felelősségteljes tevékenységet vár el tanácsainktól, minden egészségügyi vezetőtől és dolgozótól, de nem nélkülözhető a feladatok megoldásában a társadalmi szervek, gazdasági egységek és a lakosság aktív közreműködése semDr. Harakály Mária,

a megyei tanács egészségügyi osztályvezetője

NÓGRÁD — 1980. június 6., péntek