Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-04 / 129. szám

\ Áruszállítás új utakon Ne csak a MALÉV legyen gyors Március utolsó heteiben tör­tént a Ferihegyi repülőtéren. Az egyik külkereskedelmi vál­lalat képviselője izgatottan ro­hant a MALÉV árufuvarozási osztályvezetőjéhez, Sallai Ist­vánhoz. Az áru — lihegte — megérkezett, itt az értesítés, de nem tudja elszállítani, mert a Külkereskedelmi Bank nem adtá ki a ..felszabadító” leve­let, anélkül pedig a portéka — a feladó ilyen kikötése ese­tén — nem váltható ki a rak­tárból, Ö tudja, hiszen járt már.így. Az ilyenfajta izgalmak min­dig valahol a zsebek táján keletkeznek, s nem egészen ók nélkül. A MALÉV av beérkező áru után, „ha nem viszik el a re­pülőtérről, raktározási díjat számol. S nem js akármeny- nyit. Az első tíz napig még csupán ötszáz forint a taksa, attól kezdve azonban naponta és csomagonként kell ugyan­ennyit fizetni- Akadt már olyan külkereskedelmi válla* lat is, amelynek ügyintézője harmincezer forintos számlát kapott a légitársaságtól. Eny- nvibe került a feledékenység. Illetve nem is mindig az. Hogy mi? — A külkervállalatok nem lés része úgy van ezzel, hogy az áru- ami megérkezett, nem az övé. Ők azt csak megren­delték, ha már itt van. attól' kezdve törődjék veie az, aki hónapok óta várja. Márpedig az elszállítás igenis a megren­delők dolga — mondja Sallai István. — Nem túl magasak ezek a tárolási díjak? Annak, aki időben elvi­szi a küldeményt, semmikép­pen. Egyébként is furcsa — a külföldi légitársaságok képvi­selői jócskán csodálkoznak mindezen —. hogy amikor en- n-k_ a szolgáltatásnak, a re­pülőgépen történő fuvarozás­nak legfőbb célja és értelme a gyorsaság, nálunk sokan hosz- szú hetekig feléje sem néznek megérkezett- csomagjaiknak. — A címzett minden eset­ben tud arról, hogy a külde­mény megérkezett? — Olyannyira. hogy amíg korábban levélben értesítettük a címzetteket, melyek kézbe- süésejtyakrgn elég hosszadal­mas volt, immár egy éve a lehető leggyorsabban: telexen, táviratban, vagy telefonon ke­resztül legkésőbb másnap megTüdja’mindenki, hogy az áru megérkezett. — Ami után, ha berohan, kiderül, hogy hiába az igye­i •*,c: kezet, hiszen a Külkereskedel­mi Bank levele hiányzik ■ . . Miként az az AKAD1MPORT képviselőjével történt . . . (E levél garantálja, hogy a megrendelő rendelkezik azzal a devizamennyiséggel, ami az áru értékének kiegyenlítésé­hez szükséges). — Valóban így történt, de mi — ez is. egv újítás a MA­LÉV ügyforgalmában — ak­kor is átadjuk az árut, ha a fél csupán azt a költségrende­zési bizonylatot tudja felmu­tatni. melynek egy példányát a bank átvette. Tesszük ezt egyrészt azért, mert a bank le­vele sokszor heteket késik, mi­közben az óra ketyeg, s a tá­rolási díj egyre nő. Vállaljuk másrészt azért, mert ennyi kockázatot a MALÉV-nek igenis vállalnia kell ügyfelei érdekében. Ami egyúttal a népgazdaságnak is érdeke, hi­szen sokszor nélkülözhetetlen műszerekről, vagy gépekről van szó, amelyekre nagyon vártak a vállalatok. Szó, ami szó, sok minden megváltozott az elmúlt év so­rán a MALÉV-nál az áruszál­lítás terén. Sokan emlékeznek még — a mindennapos ügyfe­lek különösen — milyen mos- ’toha körülmények között kel­lett várni a légiáru kiváltásá­ra. Nem volt egy tisztességes várakozóhelyiség, nem volt egv WC. nem volt kézmosó- hely, a fuvarlevelek — az utasok szeme láttára — ott rortevolódtak a szűk raktár- épület folyosóján. Tavalv májusban feTénült az úi — 1200 nésvzetméter terü­letű — raktárépület. Az idén nyáron pedig újabb 1500 négyzetméterrel bővülnek a tárolási lehetőségek. És lassan kezdenek visszatérni az „el­vadított” ügyfelek. Mintha megérezték volna, hogy a MA­LÉV e téren, iS megkezdte a felzárkózást .a többi légitár­saság hasonló szolgáltatásai­nak színvonolához. —■ Ha jelenlegi terveink megvalósulnak, akkor a szo­cialista országok élvonalába kerülhetünk — bizakodik Sal­lai István. — Ha jól tudom, mindarról, hogy hol tartanok ezek az országok, a közelmúltban ren­deztek tanácskozást légitársa­ságaik áruszállítási és fuvaro­zási szakemberei Budapesten. — Igen, és ezen a tanácsko­záson is nagyon gyakran szó esett a házhoz szállítás gyorsa­ságáról. Mi kértünk is erre vonatkozó adatokat a többi társaságtól, hogy legyen némi összehasonlítási alapunk. De annyi bizonyos, a korszerű lé­gi fuvarozás célja szerte a-vi- Jágon a gyors szállítás és a megérkezés utáni; gyors áru- átvétel. Mi is ezt akarjuk, ezen munkálkodunk 1 l I Kinn a betonpályára épp egy IL—18-as ereszkedik. Réfegfalálkozón — választás előtt Mit tart fontosnak a pedagógus? A közeli ’ múltban, a válasz­tások előkészítő szakaszának végefelé találkozott Salgó­tarján legnépesebb értelmi­ségi csoportjának képviselői­vel Kugel Tiborné, a várost tanács elnökhelyettese, a TIT megyei székházának klubjá­ban. A rétegtalálkozók —, amiként ez is — hangsúlyo­zottan azzal a céllal szerve­ződnek országszerte, hogy a város-község politikai gyakor­latnak megfelelve újabb' de­mokratikus fórumot nyújt­sanak a társadalom rétegei­nek. A salgótarjáni értelmisé­gi fórum legfőbb célja is az volt, hogy kellő tájékoztatót kapjanak a városépítés (tár­gyi és szellemi) eredményei­ről, ugyanakkor képet kap­janak arról is — mit tervez az életet sokoldalúan szervező ta­nács a következő időszakban. A fórum azonban arra is al­kalmas, hogy ott véleményt mondjon minden résztvevő, mindenki, akinek közösséget érintő, felelős mondanivalója A salgótarjáni értelmiségi fórumon megközelítőleg szá­zan jelentek meg, a résztve­vőket (nagyrészt pedagógu­sokat, tanintézeti vezetőket), Ruzsányi János, a pedagógus­pártbizottság titkára üdvözöl, te, külön is köszöntve a réteg, találkozón megjelent dr. Fan- csik Jánost, a város ország- gyűlési képviselőjelöltjét. A városi tanács elnökhelyettesé­nek tájékoztatója nem csu­pán az alkalomhoz, hanem a rétegtalálkozón résztvevők összetételéhez is jól igazo­dott. Más szóval, valamennyi^ részében egyértelműen össze­kapcsolódott azokkal a kér­désekkel, amelyek feltehető­en a városban élő és dolgozó pedagógusokat foglalkoztat­ják. A pedagógus szó szerint véve is a jövő előkészítésén, építésén fáradozik, s ily mó­don jelentős, meghatározó szerepet tölt .be a városépítés emberi oldalán. Megbecsülésü. két, szerepük elismerését, sok egyéb mellett, lemérhetjük abban a tényben is, hogy a korábbiakhoz képest kettővel többen vannak a tanácstagje­löltek között. A város egyre» táguló kereteiben ilyen össze­függések érintik a pedagógu­sokat: lakásépítés, népesség- növekedés, tanítási feladatok mennyiségi és minőségi vál­tozása. Érthető, minden érdek­li, sőt, munkájában is érinti a város • falai között dolgozó pedagógust. „Rossz a jóban” például az a tény, hogy még mindig kedvezőtlen az arány (sajnos) a kislakások előnyé­re, ami nem csupán lakossá­gi, ilyenformán nevelési prob­lémákat is felvet. Hiszen az otthoni tanulás' feltételei egy­általán nem elhanyagolható szempontok. Ez azonban csu­pán egyetlen kis példa arra, mi minden foglalkoztatja töb- bé-kevésbé azonos intenzitás, sai az itt élő pedagógusokat. A tájékoztató is ennek meg­felelően sokoldalúan szólt a város munkásjellegéről: öt­éves fejlődéséről; a szolgálta­tásokban, kereskedelemben elért mennyiségi fejlődésről csakúgy, mint az egészségügy helyzetéről; az iskolák és az üzemek gyümölcsöző kap­csolatáról; az iskolai hálózat fejlődéséről; a családi neve­lés, az ifjúságvédelem leg­fontosabb tennivalóiról. lyen felelősség pozitív nvo- mot hagyni a léleken, s mi­ként kellene, lehetne megfe­lelni annak a korkövetel­ménynek is egyben, amely a test és a lélek épségét össze­függő, embert meghatározó alapnak tartja. Egészséges életmód, harmonikus élet, környezetvédelem és kultúra, a természet felfedeztetése és juegbecsülése — valamennyi olyan feladat, amelyet a pe­dagógus sem kerülhet ki munkája során! „Messziről in­dult város” — szólt Csik Pál iskolaigazgató jellemzése Sál. gótarjánról, aki a munkára» nevelésben adott programot önmagának és pedagógustár­sainak. Mindazoknak, akik fe­lelősséget éreznek a városért, önmaguk életéért és a jövő­ért. A minőségi változtatás igé­nye az embernevelésben voU felfedezhető a tájékoztatót kö­vető élénk véleménycserében. Vagyis, elsősorban nem a ma még korántsem tökéletes tár­gyi feltételek javítását —, sokkal inkább a tanítás-neve­lés tartalmi vonatkozásait, a korszerűen művelt városi em­ber« kialakításának folyama­tait érintették a hozzászólók: dr. Fancsik János például, aki megragadóan beszélt a ne­velő szerepéről, s arról, mi­Természetesen czó volt ezen a rétegtalálkozón is a tárgyi feltételek továbbjavításának szükségességéről, így példá­ul Borbényi László szakkö­zépiskolai igazgató is ezt a feladatot szorgalmazta a meg­valósítás . érdekében, hiszen sok még a javítanivaló ezen a területen! Gál József né, a városi tanács vb-tagja a tes­tület felelős munkájáról adott rövid tájékoztatót, arról a fo­lyamatról, amely egy-egy döntést megelőzően sokolda­lúan feltárja a döntésre érett ügy körülményeit. Ugyanő kérte a pedagógusokat arra, hogy nevelőmunkájukban jobban támaszkodjanak a vá­ros művelődési , intézményei­re, azok programjára, az ot­tani lehetőségekre. Mezőfi Zoltánné, óvodai felügyelő a legkisebbek körében kifejtett munka körülményeiről, Szila- si András, a megyei tanács képviseletében az anyagi erők ésszerű felhasználásáról, Ozs- várt Sándor szakoktató a szakmunkás-utánpótlás gond­jairól mondott véleményt a találkozón. X. Pataki László Az erdő legyőzi a sivatagot Új törvényt hoztak nemrég az erdőkről Azerbajdzsánban-. Erről nyilatkozik az APN tu­dósítójának Mehdi Musztafa, a,. köztársaság erdőgazdasági bizottságának elnöke. — Azerbajdzsán a Szovjet­unió déli részén, sztyeppék, félsivatagok övezetében, szubtrópusi vidéken fekszik. Ezen a területen meglehető­sen kevés az erdő: a köztár­saság területének csupán 11 százaléka. A változatossága azonban figyelemreméltó. Azerbajdzsánban több mint 400 fajta fa és cserje nő, amelyek között olyan értéke­sek is vannak, mint például a dió, a szelídgesztenye, a vasfa és a vöröstölgy. Az erdők 60 százaléka bükk és gyertyán. Szükséges tehát, hogy törvény szabályozza az erdővédelmet és a növényvi­lág ésszerű kihasználását. — Az erdőgazdaság szocia­lista megszervezésének jogi alapjait és elveit Lenin már 1918-ban megfogalmazta az erdőről kiadott dekrétumá­ban. Miért volt szükség a törvény megújítására? — Az új törvény megőriz­te azt az alapelvet, hogy az erdő kincsei — a nép érde­kében történő felhasználása végett — továbbra is állami 'monopólium marad. A kü­lönbségek az erdőállomány megőrzésével és újratermelé­sével kapcsolatos konkrét problémákból adódnak. Ma, amikor á faanyag-felhaszná­lás a század elejéhez viszo­nyítva sokszorosan megnőtt, szigorú intézkedések szüksé­gesek a fakitermelés szabá­lyozására. Igaz, hogy az erdő a kőolajjal ellentétben újra­termelhető, de ez a folyamai sokkal lassúbb, mint amilyen mértékben növekszik a fafel­dolgozó ipar szükséglete. A hatvanas években még ez a jelmondat jellemezte er­dőgazdasági politikánkat: ha kivágsz egy fát, ültess egy másikat. Ma így fogalma­zunk: ha kivágsz egy fát, ül­tess kettőt a helyébe. — Melyek Azerbajdzsán er­dőgazdaságának sajátos vo­násai? — Egész erdőségek kiirtá­sát már sok évvel ezelőtt megtiltottuk. A faanyag egy részét szükségkitermelésből fedezzük. Azerbajdzsán föld­rajzi körülményei között az erdőknek az a legfontosabb hivatása, hogy biztosítsák a víztárolók és a folyók víz­szintjét, óvják a vizek tisz­taságát. Az erdők védelmére éppen ezért nem vegyi, ha­nem biológiai eszközöket al­kalmazunk. Arra törekszünk, hogy ne csak megőrizzük, hanem nö­veljük is az erdőállományt, főként mesterséges fatelepí­téssel. Ezért két hatalmas fa­iskolát létesítettünk, ahol évente 25 millió csemetét ne­velünk. Az utóbbi négy évi­ben a köztársaság erdőségei 28 ezer hektárral nőttek, amelyeknek fele dióültetvény. Még a sztyeppen és a féi- sivatagokban is telepítettünk új erdőket. A kaspi-tengeri Apseroni-félszigeten, ahol fü­gén és szőlőn kívül soha semmi más nem termett meg, megjelentek az első fenyő- és juharligetek. Baku körül védő erdősávokat ültettünk. A fővárosban is kétszeresére nőtt a zöldterület. ssfrsSSS'! ítii ................. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek már esztendők éta nagy alapterületen, magas színvo- A FÜTŐBER nagybátonyt nalon állítja ki termékeit a BNV-n. A tavaszi seregszemlén — mely nemrégen zárta be gyáregysége BNV-díjat is ka- kapuit —, az érdeklődők üzem közben láthatták a különböző raktározási rendszerek gya- pott klimatikus berendezé­korlatban való alkalmazását is a tarjániak jóvoltából. seiért. A ventillátorok is a sikertermékek közé tartoznak. A Romhányi Építési és Kerámiagyár is a hagyományosan kiállítók közé tartozik. A fal- és pa llóburkoló csempék szín-, forma- és minta lagsága a dinamikusan fejlődő üzem igényekhez való folyamatos alkalmazkodását bizo­nyítja. A Balassagyarmati Fémipari Vállalat — az Alumíniumipa­ri Tröszt részeként —, termékeinek javát könnyűfémből készíti. A bányatámok legsikeresebb gyártmányaik közé tartoznak, nagy érdeklődés kísérte bemutatásukat. — képek: kulcsár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents