Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)
1980-06-29 / 151. szám
Arccal az atomenergia felé Néhány anyag atommagja, ha nagy sebességű részecskékkel — például neutronokkal — bombázzák, két csaknem azonos tömegű részre hasad szét. A folyamat során óriási energia szabadul fel, s minden atommag hasadásából két-három neutron is keletkezik, amelyek újabb magokat hasítanak szét. Végül is egy lavinaszerű, önfenntartó hasadási folyamat alakul ki. Á hasadás bekövetkezésének valószínűsége függ a neutron energiájától (sebességétől), de valójában csak akkor indul meg a láncreakció, ha az ún. hasznos — hasadást előidéző — neutronok száma nagyobb, mint a kezdetben jelenlevőké. A hasadás folyamatának kézben tartását ez teszi lehetővé, hogy a reaktortérbe neutronelnyelő anyagból készült szabályozó, rudakat süllyesztve vagy belőle kiemelve csökkenthetik, illetve növelhetik a hasz- lios neutronok számát. Említettük, hogy a maghasadás bekövetkezésének valószínűsége függ a neutron sebességétől; e tekintetben kedvező, ha a neutron sebessége körülbelül akkora, mint a hőmozgást, végző molekuláé' vagyis néhány ezer méter, másodpercenként. Igen ám, de a maghasadáskor keletkező neutronok sebessége másodpercenként százezer kilométer nagyságrendű. A neutronokat tehát lassítani kell, olyan anyaggal ütköztetni, amely viszonylag kevés neutront nyel el, tehát amelynek felületéről többségük visszapattan. Lassító anyagként, más néven moderátorként a viszonylag kis atomsúlyú vizet, a nehézvizet és a grafitot használják. A lassított neutronokkal működő reaktorokat termikus reaktoroknak nevezik. Ä paksi atomerőmű reaktorai vízzel hűtött és moderált típusú (úgynevezett könnyűvizes) reaktorok lesznek. Képünkön: egy, a termikus reaktorok családjához tartozó, ugyancsak természetes vízzel hűtött, de grafittal moderált reaktortípus szerelési munkáit láthajtuk. Programozott famegmunkálás A lakás-, Iroda-, és szállodaépítkezések fellendülése világjelenség, ami a bútor- gyártásban is tartós konjunktúrát eredményezett, s egyben az élesedő versenyen keresztül visszahatott nemcsak az egész iparág műszaki fejlődésére, hanem a bútorgyárak részére gépi berendezéseket szállít valamint az alap- és segédanyag- gyártó iparokra is. Korszerű gépek, technológiai berendezések nélkül ma már bútorokat sem lehet előállítani, feltételezve, hogy azokat a lehető legjobban ki is használják. Végeredményben az kell legyen a cél, hogy magas színvonalú mechanizá- lással, automatizálással egyre olcsóbbakká váljanak a bútoripari termékek. Jóllehet a bútoriparra már jó ideje a műanyagok alkalmazásának nagyfokú előretörése jellemző, a bútorok tartószerkezete továbbra is a fa marad (a fémek jobbára csak az irodai és iskolabútorok gyártásában jutnak szerephez.) A bútortervezők általában kerülik az alakos tartószerkezet-fosmákat, de vannak esetek, amikor nem tekinthetnek el az alkalmazkodásuktól. Persze' amióta „mindentudó” famegmunkáló gépek is rendelkezésükre állnak a technológusoknak, könnyebb helyzetben vannak a konstruktőrök is. Képünkön: egy ilyen „mindentudó” gépi berendezést láthatunk, az angol gyártmányú R—80—SM „Speedmax” típust. A gép 610—2030 mm átmérőjű, illetve maximálisan 1420 mm élhosszúságú négyszög-keresztmetszetű darabok megmunkálására alkalmas. Míg az ehhez hasonló berendezések rendszerint két sebességfokozatom szoktak dolgozni, addig a „Speed, max” asztalának forgási sebessége 0,3—3,0 ford/perc között folyamatosan változtatható. a vágófej, pedig — előre- és hátramenetben egyaránt — 9000 ford/perc sebességgel forog. A gép alkalmazása kisebb szériák esetén is gazdaságos. Mediterrán vidék környezetvédelmi terve Á Földközi-tenger menti államok elfogadták azt a környezetvédelmi tervet, amelynek végrehajtása igen nagy összeget, 10 milliárd dollárt igényel. A helyzetfelmérés és a tervezés szempontjai, a vidék jelenlegi 100 milliót számláló lakossága az ezredforduló táján a duplájára emelkedik. A Földközi-tenger szeny- nyezettségi foka már ma is aggasztó mértékű. A szennyeződés 90 százaléka mintegy 120 tengerparti városból származik. Ezen a tengeren a tonhal higanytartalma háromszorosa, mint az atlanti-óceáni halaké. A víz oiajszeny- nyezése 108 mg/m2-t tesz ki évente. A parti vizeken 200 mikrogramm/liter a cink- tartalom. Ez igen magas érték, ha összehasonlítjuk az óceánok 5—15 mg/liter értékével. =Tudomány-technika= Autózás olajszegény keverékke A keverék-üzemanyag eset. leges hibájától minden wart- burgos, trabantos autózó reszket (és persze a motorkerékpárosok is), különösen akkor, ha rendszeresen úgynevezett keverőfejeS kutaknál tankolnak (ilyenekből egyébként egyre több van az országban.) Pedig — a tapasztalatok tanúsága szerint — ezek műsza. ki hibája csak elvét ■> okoz arányeltérést a keveréknél, vagy netán teljes olajhiányt. Az előforduló hibákért sokkal gyakrabban a figyelmetlen kútkezelő a felelős, aki nem megfelelő arányú keveré. két tölt be az autó tankjába. Igaz, ugyan, hogy a kutaknál egy figyelmeztető tábla felhívja a vásárlók fegyelmét a helyes keverési arány ellenőrzésére, de a bemondott ösz- szetételű hajtóanyag kiszolgálásáért tulajdonképpen mindig a benzinkutas felelős. Ha bebizonyosodott a műszaki berendezések hibája, vagy a kútkezelő tévedése, az olajhiány miatt tönkrement motor nagyjavítását, a károk megtérítését minden további nélkül vállalja is az ÁFOR. 'A panaszbejelentést követően a kocsiból és a kútból vett minta elemzése alapján, valamint a motor megbontásánál az alkatrészek állapotának tüzetes megvizsgálása révén alakítják ki az esettel, kapcsolatos álláspontjukat a szakemberek. Fontos szabály, hogy ha olyan meghibásodás történik, amely a motor olajszegény keverék, kel való működtetésére enged következtetni, háborítatlanul, megbontatlanul félre kell állítani vagy szakműhelybe kell szállíttatni az autót, és meg kell várni a három napon belüli szakértői vizsgálatot. Ti. los tehát a gyertyanyílásokon át olajat önteni a megszorult motorba, szétszerelni a motort, és lemosni annak alkatrészeit A kétütemű üzemmódú au. tók vezetői elsősorban a motor megszorulásakor kezde-. nek gyanakodni a keverék olajszegénységére. Kevesen gondolnak azonban arra, hogy ez a jelenség nemcsak kenési elégtelenség miatt következhet be, hanem például a tűgörgős csapágyak meghibásodása következtében is (az anyagfá- radástól kitöredezett koszo- rújú csapágyból ugyanis a ' görgők kihullhatnak, egymásra futhatnak.) Tanulságul' ide kívánkozik annak a kísérletnek az eredménye, amelyet egy kutatólaboratóriumban végeztek el egy kétütemű motorral. A fékpadon terhelt körülmények közt vizsgált Trabant-motor üzemanyag-keverékét fokozatosan „vékonyították”, figyelvén, hogy .elégtelen kenés következtében mikor szorul meg. A szakemberek legnagyobb megdöbbenésére a mo. tor még 1:150 arányú olajbenzin keverékkel Is működött, s rendellenes melegedést, majd megszorulást csak ezután észleltek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy olajszegény vagy olajhiányos tankolás után — hacsak nem volt teljesen üres a tartály — a következő üzemanyag-felvételig talán el tud menni az autó a megszorul ás veszélye nélkül. Ez persze jelentős mértékben függ az illető motor műszaki állapotától is. A keverőfejes kutak adago. lását egyébként helyszíni vizsgálatokkal rendszeresen ellenőrzik, hogy még tovább csökkentsék a műszaki hibák lehetőségét. A kútvezetők mulasztását viszont egyelőre csak a tankoló gépjárművezetők „ébersége” előzheti meg. B. I. Érdekességek a tejről Ä jól ismert és sokat emlegetett • jelmondatunk — miszerint „a tej élet, erő, egészség” — felülvizsgálatra, illetve némi módosításra szorul. A legújabb tudományos vizsgálatok szerint ugyanis csak bizonyos mértékig, pontosabban főként csak az európai emberek számára tekinthető „jótékony” italnak. Igen sok népcsoport — afrikaiak, ázsiaiak, indiánok stb. — számára soksok kellemetlenséggel jár a tej fogyasztása, gyomorbántal- makat, haspuffadást és hasmenést okoz. Ügy tűnik, a tudósoknak sikerült is megfejteniük a rejtély titkát. A TEJCUKOR SZEREPE A tejnek az emberi szervezet által való felhasználásában döntő szerepet játszik a tejcukor. Ez a tej egyetlen szénhidrátja, s a zsír és a fehérje mellett a tej legértékesebb összetevője. A tehéntejben 4,5 százaléknyi tejcukor van, az anyatejben viszont lényegesen több, 7,5 százaléknyi található belőle. Ugyanakkor egyes állatok — például a medve — teje jóval kevesebb tejcukrot tartalmaz, sőt némely emlősállat tejében egyáltalán nincs is tejcukor, s ezért, ha ezek kicsinyeit tehéntejjel táplálják, megbetegszenek. A kisgyermekeknek nagy hasznukra válik az anyatejben levő tejcukor. Csakhogy a csecsemőkor után egyes Európán kívüli népek ember- palántái gyonsan elvesztik azt a képességüket, hogy a tejcuk. rőt szervezetük feldolgozza. Ennek az az oka, hogy gyorsan hiány kezd mutatkozni az ún. laktációs enzimekben, amelyek megemészthetőbbé teszik a tejcukor molekuláit. Néhány évvel' ezelőtt világszerte megvizsgálták az egyes népcsoportokat ábból a szempontból, hogy mennyire képesek megemészteni a tejcukrot. Meglepetéssel állapították meg, hogy míg az európaiak, nak mintegy 90 százaléka és az észak-amerikaiaknak kb. 80 százaléka jól megemészti a csecsemőkor után is a tejcukrot, addig a fekete, sárga és barna bőrű népek körében az arány szinte fordított. Kivételt csak azok a népcsoportok jelentenek, amelyek pász- torkodással és állattenyésztéssel foglalkoznak, s rendszeresen isznak friss tejet. Nagyon- érdekes megfigyelés, hogy ugyanakkor joghurtot, aludttejet és sajtokat nyugodtan ehetnek a tejre allergiás személyek is, mivel e tejtermékekben a tejcukor már meg- eménrthető tejsavvá alakultát. A kutatók egyik csoportja úgy véli, hogy a felnövekvő szervezet megszokja a tejcukor feldolgozását, ha az ember a csecsemőkor után is gyakran'és rends^r^sejvJszik friss tejet. Mások szerint a pásztorkodással foglalkozó népcsoportokban azok az egye. dek bizonyultak a legéletrevalóbbaknak, akiknek szervezete a felnőttkorban is termelt laktációs enzimeket, s így friss tejjel is táplálkozhattak. Ezt a képességüket azután évezredeken át utódaikra örökítették, míg végül egészen természetessé vált — például az európaiak esetében — a tej jó megemészthetősége. Itt kell megemlítenünk, hogy a tejfogyasztás „világrekordját” is egy európai ország lakói tartják: Finnországban minden lakos évi átlagban 280 liter tejet iszik meg! GYÖGYSZER-E A TEJ? Némelyik emlősállat tejének különleges gyógyhatást tulajdonítanak, ám ebben nyilván csak azok részesülhetnek, akik meg tudják emészteni a tejet. Már időszámításunk előtt 400 körül megírta Hérodotosz, a történetírás atyja, hogy a kancatej „táplál, erősít és frisáít”. Kétezer évvel később, 1860 körül orosz orvosok fedezték fel gyógyító hatását a modem orvostudomány számára. Ma természe. tes erősítő gyógyitalként ajánlják különösen vérszegénység, emésztési zavarok, máj-, gyomor- és bélmegbetegedések esetén, mert -a tapasztalatok szerint megköny- nyítí az emésztést, az anyagcserét és a vese munkáját. Mivel a kancatej vegyi össze, tételében főleg fehérje-"' és tejcukortartalmában közel áll az anyatejhez, némely or. vos a csecsemők táplálására is alkalmasnak tartja. Ugyancsak az ókor óta ismerik a kancatej bőrtápláló hatását is. Hasonlóképp«! sokirányú jótékony hatást tulajdonítanak a tevetejnek is, amelyben másfélszer annyi fehérje van, mint a tehéntejben. Kondíciójavító szerként és tüdőbetegek gyógyítására alkalmazzák az ázsiai népek. Amerikai tudósoknak sikerült akként befolyásolniuk a tehenek tejtermelését, hogy az nagyobb részben ún. telítetlen zsírokat tartalmazzon. Az állatok tápláléka az a különlegesen fermentált gabona, amely aat emésztőnedvekkel szemben nagyon ellenálló, és csak az állatok tápcsatornájának alsó szakaszán emésztődik meg. Az állat húsa szokatlanul sovány lesz, és a tejhez hasonlóan az is főként telítetlen zsírokat tartalmaz. Ilyen táplálékot fogyasztva — gyógyszerek nélkül is — csökkenteni lehet az emberi szervezet koleszterinszintjét, ami a szívinfarktus kialakulása szempontjából igen fontos dolog. i NÖVÉNYI ÉS MESTERSÉGES TEJEK Sokan azt gondolják, hogy a tej csak állattenyésztési tér. mék, márpedig távolról sem így áll a dolog. Az emberiség, nek csaknem a fele növények, bői készült tejet iszik,, ami eléggé tápláló, és nem kevésbé ízletes, mint a tehéntej. A forró éghajlatú és trópusi országokban tej nyerése céljából rendszerint pálma- és kőkusznedvet, vagy pedig óla. jós magvakat használnak. Kínában a tej és a tejtermékek készítéséhez széles körben, alkalmazzák a szójakultúrákat. A növényi fehérje általában biológiailag nem teljesen egyenértékű az állati fehérjé. vei. A fehérjemolekulák felépítésében körülbelül huszonöt aminosav működik közre. Ezeknek nagyobb része az emberi testben más aminósavakból átalakítható, tízet azonban a tápláléknak kell tartalmaznia. A táplálékkal a szervezetbe kerülő fehérjék biológiai értékét az határozza meg, hogy mennyit tartalmaznak ezekből az ami- nósavakból. A legtöbb növényből hiányzik az egyik vagy a másik aminósav. Az egyetlen kivétel a szójabab, amely az összes aminósavakat megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazza. Dél-Amerikában a tengerparti országokban nagy meny- nyiségben rendelkezésre álló halhús feldolgozása révén ál. lítanak elő a tehéntejhez nagyon hasonló összetételű és tápértékű folyadékot. A „hal. tejpor”, amelyet később vízzel hígítanak fel, 65—80 száza, léknyi fehérjét tartalmaz, a legkedvezőbb aminósav-össze. tételben. Ennek is nagy szerepe lehet abban a világméretű harcban, amelyet a fejlődő or. szágokban folytatnak az éhezés, a rosszultápláltság felszámolására. T. M. Harc az epilepszia ellen Az orvostudomány már igen régen ismeri az epilepsziabetegséget. Talán kevés , olyan kór létezik, amely az idők folyamán annyi ámulattal vegyes rémületet keltett volna, mintáz epilepszia. A betegségnek ugyanis két fő ismertetőjegye van: a görcsroham és az eszméletvesztés vagy tudatzavar. A roham nem tart sokáig, de többnyire váratlanul jelentkezik. A tudománynak máig sincs egységes elmélete az epilepszia létrejöttének magyarázatára. Ennek ellenére ma. már elég jól „uralják” az orvosok ezt a betegséget, állan. dó és helyes gyógyszeres kezeléssel szinte panaszmentessé tudják tenni az epilepsziában szenvedő életét. Mivel az epilepsziások egész életükön át gyógyszert szednek, mégpedig nem is veszély, teleneket, fontos, hogy az adagokat helyesen állapítsák meg számukra. A hatóanyagok lebomlását, kiürülését és ennek* ütemét eddig csak rendszeres, sokszori vérvétellel és seregnyi laboratóriumi vizsgálat, tál tudták ellenőrizni. Angol kutatók felfedezték, hogy a beteg nyálának elemzése alapján is sok értékes, használható adathoz^ lehet jutni, s így kevesebb 'alkalommal kell vért venni. Az anyagcseretermékek ugyanis — kisebb- nagyobb mennyiségben — minden testnedvben megjelennek. Az Egyesült Államokban viszont olyan cigarettadoboz nagyságú, elemmel működő kis készüléket szabadalmaztattak, amely a benne levő elektronikus szerkezet segítségével villámgyorsan elemzi az agy. áramok hullámformáit, és ha epilepsziás roham várható, fény- és hangjelzést ad. A beteg ekkor még Idejében beveheti a röhamot megelőző gyógyszereket, lefekhet stb. A kis készülék a működéshez szükséges adatokat a fejbőrbe egyszerű sebészi beavatkozás révén beültetett miniatűr elektródáktól kapja. Szerencsére a tudósok már . jé ideje tisztában, vannak . vele, hogy milyen típusú agyhullámokból lehet következtetni az epilepsziás roham közeledtére. Kanadai kutatók arra az érdekes felfedezésre jutottak, hogy valamiféle összefüggésnek kell fennállnia a vér mangántartalma és az epi. lepsziás megbetegedés között. Erre véletlenül jöttek rá, amikor egy tizenkét éves epi- leosriás fiúnál vizsgálat alá vették a vérében levő nyom-" elemeknek a töménységét. Kiderült, hogy a mangán mennyisége a rendes értéknek még a felét sem érte el. Ezután más epilepsziás gyerekeket, majd felnőtteket is megvizsgáltak, s mindegyikük vé_ rében szintén nagyon kevés mangánt találtak. Arra nézve még nem tudtak választ adni a tudások, hogy mangánban gazdagabb táplálékkal sike- rül-e majd gyógyítani, sőt esetleg megelőzni is ezt a veszélyes betegséget. Folytatódik a kutatás „A déli-sarki komplex nemzetközi kutatótevékenység kitűnő példája a különböző országok hatékony tudományos együttműködésének” — jelentette ki A. Tresnyikov professzor, az arktikai és an- tarktikai kutatóintézet igazgatója, közismert sarkkutató egy ünnepi ülésen. BeszédébeVi hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a „fehér kontinensen” végzett tudományos tevékenysége folyamatos bővítésével nem követ sem politikai, sem gazdasági célokat. A Szovjetunió szigorúan betartja az Antarktiszra vonatkozó nemzetközi egyezmény valamennyi pontját, publikálja a tudományos expedíciók eredményeit, széles körű lehetőségeket biztosít állomásain a külföldi szakemberek munkájához, illetve átteleléséhez. Az elmúlt két évtized folyamán a szovjet tudósok igen sok területen végeztek vizsgálatokat az Antarktiszon — a jég alatt fekvő rétegektől a magas légköri rétegekig és a kozmikus sugárzásig. Hét állandó szovjet állomás és obszervatórium működik ma a kontinensen. A tudósok a legmodernebb műszerekkel és berendezésekkel dolgoznak: alkalmazzák a rakétás légköri szondázást. a jégsapka alsó rétegeit is elérő fúrógépeket, lokációs berendezéseket és számítógéneket. . Gyökeresen megváltoztak e húsz év alatt a sarkköri kutatók életkörülményei is. A faházikókat kétemeletes, összkomfortos, hőszigetelt épületek váltották fel. NÓGRÁD - 1980. június 29., vasárnap 11
